Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 9/2018. (XI.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 04. 22- 2023. 04. 23Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 9/2018. (XI.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A településkép védelméről szóló 9/2018.(XI.15.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 2. számú melléklet szerint lehatárolt történeti településközponti, és a különleges, beépítésre nem szánt területeken, valamint az 1. melléklet szerinti helyi, vagy országos védelem alatt álló területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák közül]
2. § A településkép védelméről szóló 9/2018.(XI.15.) önkormányzati rendelet 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a településképi bejelentési eljárás hatósági hatáskörét.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul, melyhez papír alapú műszaki tervdokumentáció csatolása szükséges.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét, (szervezet esetén a székhelyét), a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, illetve azok tervezett időtartalmát.
(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) a 42. § szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) valamennyi homlokzatot, valamint
ae) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet
b) a 42. § (1) bekezdés g) pontja szerinti reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) műleírást,
bb) – közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett –helyszínrajzot,
bc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
bd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot) látványtervet vagy fotómontázst.
(5) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről, vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során –különösen- az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) építési szabályoknak való megfelelőség
b) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség
c) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
d) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
e) terület felhasználás megfelelősége.
(6) A 42. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (8, 9) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(7) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a 314/2012.(XI.08.) Korm. Rendeletben és e rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe.
(8) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek és az országos építési követelményeknek a polgármester kérelemre – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról.
(9) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, vagy reklám nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza.
(10) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) és (5) bekezdésben szereplő szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés tudomásul vételéről határozatot hoz, melynek érvényességi ideje - ha a határozat másképpen nem rendelkezik:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén 1 év
c) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
d) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
e) állandó építmény vagy rendeltetésváltozás esetén határozatlan időre szól.
(11) A településképi bejelentési eljárás határozata tartalmazza
a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét
b) a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét
c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésváltoztatás
megjelölését
d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
e) azt, az időpontot amelyre a bejelentés szól.
(12) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül megküldi a kérelmezőnek, és pdf. formátumban az (1) bekezdés szerinti elektronikus tárhelyre is felölti.
(13) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(14) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről, vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során –különösen- az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) építési szabályoknak való megfelelőség
b) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség
c) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
d) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
e) terület felhasználás megfelelősége.
(15) A polgármester döntésével szemben a bejelentő Ősagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.”
3. § A településkép védelméről szóló 9/2018.(XI.15.) önkormányzati rendelet 45. és 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
aa) állapota nem megfelelő,
ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,
ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez.
b) a helyi építészeti értékvédelem és településképi védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, vagy a településképet rontja, arra hosszútávon kedvezőtlen hatást gyakorol, különösen
ba) az épületek, jó-karbantartása, homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységes megjelenésének biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése
bb) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása,
bc) a telek építési övezeti szabályoknak megfelelő használata
bd) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
c) Településképi bejelentés elmulasztása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő építési
tevékenység esetén.
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a településképi kötelezési eljárás hatósági hatáskörét.
46. § (1) A polgármester a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén, a szabályszegőt felhívja a szabályszerű állapot helyreállítására. Ennek eredménytelensége esetén településképi kötelezéssel él az építtető felé.
(2) A polgármester a településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével településképi bírság kivetését rendelheti el. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100 000 Ft.
(3) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a részbeni nem végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz
a) a jogsértéssel okozott hátrány (ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét),
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d) a jogsértő állapot időtartama,
e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,
alapján kell kiszabni.
(4) Együttműködő építtetői magatartás esetén a polgármester a bírság kiszabásától eltekinthet, ha az ügyfél a bírságösszeg felhasználását az elvégzendő feladat finanszírozásához vállalja.
(5) A polgármesteri határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni jogorvoslatért, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.