Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) kimondja, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A Mötv. rendelkezései szerint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza többek között a képviselő-testület hivatalára vonatkozó alapvető szabályokat is.

A rendelet rögzíti az önkormányzat és hivatal hivatalos megnevezését, illetve az önkormányzati bélyegzőket, jelképeket.

A Mötv. 13. §-a felsorolja a helyi önkormányzatok feladatait, mely feladatokat az önkormányzat Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján önként is vállalhat feladatokat. A rendelet rögzíti az önkéntes feladatvállalás feltételeit, illetve az önként vállalt feladatok felsorolását.

A Mötv. 42. §-a rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület nem ruházhat át, a döntést a képviselő-testület hozza meg.

A képviselő-testület a Mötv. rendelkezései szerint a Mötv. 42. §-ban fel nem sorolt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, bizottságára vagy a jegyzője átruházhatja önkormányzati rendeletben.

A Mötv. 53. § (1) bekezdése értelmében a szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a képviselőtestület átruházott hatásköreinek felsorolásáról. A rendelet felsorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a hatályos rendeleteiben átruházott. A képviselő-testület hatásköröket csak a polgármesterre ruházott át.

A képviselő-testület egyes feladatait önkormányzati társulás útján látja el.

A rendelet rögzíti az alakuló ülés törvényben nem szabályozott részleteit. A Mötv. előírásai szerint az alakuló ülést a polgármester hívja össze. A rendelet meghatározza az alakuló ülés minimális napirendi témáit.

A képviselő-testület működésének alapszabályait a Mötv. rögzíti, melyek figyelembe vételével, illetve a Mötv. felhatalmazásai alapján a működés részletszabályai a rendeletben kerülnek meghatározásra.

A Mötv. előírása alapján a rendelet rendelkezik a képviselő-testület összehívásának és vezetésének módjáról.

Szabályozásra kerül, hogy a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

A Mötv. meghatározza a név szerinti és a titkos szavazás eseteit, melyek a rendeletben nem kerülnek megismétlésre. A Mötv. felhatalmazást ad arra, hogy a név szerinti szavazás a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben is elrendelhető. A rendelet ilyen esetet nem határozott meg, viszont érvényes a Mötv. azon rendelkezése, miszerint a képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára bármely döntés igénylő kérdésben elrendelhet név szerinti szavazást.

A titkos szavazás lebonyolítását a rendelet a képviselő-testület egyetlen állandó bizottságának feladatkörébe utalja.

A Mötv. rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, melyekben minősített többségű döntés szükséges, és felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban további, minősített döntést igénylő ügyeket írjon elő. A rendelet a törvényi előíráson kívül további minősített többséget igénylő ügyeket nem ír elő.

Törvényi rendelkezés értelmében a képviselő-testület rendeletben szabályozza a társadalmi egyeztetés módját. Ezen rendelkezések szintén a szervezeti és működési szabályzatban kerültek előírásra.

A rendelet rögzíti a képviselő-testületi felszólalások, szavazás rendjét, a hozott határozatok megjelölését, valamint azon témákat, melyekben a képviselő-testület számozás nélkül dönt.

A jegyzőkönyvben a hozzászólások lényege kerül rögzítésre, a felszólaló külön, előzetesen tett jelzése esetén a felszólalás szó szerint rögzítésre kerül a jegyzőkönyvben.

A Mötv. meghatározza a jegyzőkönyv tartalmi elemeit.

Az Mötv. előírásai szerint a szervezeti és működési szabályzat meghatározza a képviselő-testület bizottságát, tagjainak számát, a bizottság feladat- és hatáskörét, működésének alapvető szabályait. A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az Mötv. rendelkezése, hogy a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök és egy tagja írja alá.

Az Mötv. előírásai szerint a szervezeti és működési szabályzat meghatározza a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos alapvető szabályokat.

A rendelet rögzíti, hogy a polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

A rendelet rögzíti, hogy az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

A rendelet nem teljeskörűen felsorolja a polgármester és a jegyző legfontosabb, általános érvényű feladatait, ugyanakkor kimondja, a konkrét feladat- és hatáskörök jogszabályokban, valamint a képviselő- testület döntéseiben kerülnek meghatározásra.

A Mötv. értelmében a jegyzői feladatok ellátásának módjáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. A szervezeti és működési szabályzat – a képviselő-testület működésével kapcsolatos rendelkezések között - tartalmazza, hogy amennyiben a jegyző a napirendi pontok tárgyalása során a tervezett döntéssel, vagy a működéssel kapcsolatosan jogszabálysértést észlel, azt jelzi a képviselő-testület részére. A jegyző ezen észrevételezési feladata mellett a napirendek tárgyalása során felszólalásában elmondhatja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy a jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő helyettesíti.

A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy az önkormányzat, illetve a képviselő-testület hivatala a Nőtincsi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek szervezeti és működési szabályzatát külön belső szabályzat határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodása felsőbbrendű jogszabályokban rögzített előírások és szabályok alapján történik, a vagyongazdálkodás szabályairól pedig a képviselő-testület külön rendeletet alkotott.

A rendelet rögzíti, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt közmeghallgatás mellett évente egy alkalommal falugyűlést tart, melyen tájékoztatást ad az önkormányzati gazdálkodásról, tervekről.

A szervezeti és működési szabályzat megteremti annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület – amennyiben az önkormányzat gazdálkodása lehetővé teszi, és a költségvetésben e célra előirányzat biztosítható – a lakosság önszerveződő közösségeit anyagilag is támogatja.

A rendelet a lehető leghamarabb, a kihirdetést követő napon hatályba lép.

A rendelet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a képviselő-testület korábbi szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet.