Pusztaberki Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2), 10.§ (1), 25. § (3) b), c), 26. §, 32. § (1), illetve (3), 37/A.§ (5), 43/B ,45 §, 47. § (1), 50. § (3) bekezdésében, valamint a 92.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Rész

Általános Rendelkezések

1. §

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. Célja továbbá, hogy meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit és igénybevételének rendjét.

2. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed

(1)a.) Pusztaberki községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakcímmel – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

- magyar állampolgárokra,

- bevándoroltakra és letelepedettekre,

- hontalanokra,

- a  magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) a) A 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával    rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv -ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adtainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

c) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által  szervezett és nyújtott ellátásokra.

3. §.

Az ellátások formái

(1)    A szociális rendelet hatálya a következő ellátásokra terjed ki:

a) pénzbeli ellátások:

- aktív korúak ellátása:

- foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

            - rendszeres szociális segély,

-         lakásfenntartási támogatás,

-         önkormányzati segély

b) természetbeni ellátások:

-         önkormányzati segély,

-         méltányossági közgyógyellátás,

-         köztemetés.

(2) Szociális alapszolgáltatások:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés.

II. Rész

Eljárási rendelkezések

4. §.

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.

(3) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap, egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelme.

(4) A jövedelem igazolásához csatolni kell: a munkáltatói igazolást, álláskeresési ellátásról a folyósítást igazoló szelvényt, TB ellátások esetében az ellátást igazoló szelvényt, vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a mód. 63/2006. (III.27.) Korm. számú rendelet 1. számú melléklete szerinti formában kell nyilatkozatot tenni a havi átlagos nettó jövedelemről.

(5) Ha a hatóság hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – különösen a vagyoni és jövedelmi viszonyok – megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(8) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott – ha jogszabály másként nem rendelkezik – ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.

(7) Ha az ellátást megállapító szerv a (6) bekezdésben (Szt. 10. § (2) bekezdésében) foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni.

(8) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(9) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

(10) A rendszeres szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani átutalással, a nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell házipénztárából kifizetni.

(11) Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

(12) Az e rendeletben nem szabályozott, pénzbeli, illetve természetbeli ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(13) A kérelmet a közös önkormányzati hivatalnál kell előterjeszteni.

III. Rész

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

5. §.

A rendszeres szociális segélyre az Szt., valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kall alkalmazni.

6. §

A rendszeres szociális segélyre jogosultak- kivéve az egészségkárosodott személyeket – együttműködési szabályaira vonatkozó rendelkezések, az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei és a beilleszkedést segítő programok típusai

(1)    Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködni köteles.

Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv a :Nyugat-Nógrád, Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata (2645 Nagyoroszi, Ady E. u. 19.).

(2)    A jegyző a kérelmezőt tájékoztatja a kérelem benyújtásakor

- a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

- az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről (az együttműködés vállalásáról a kérelmezőt nyilatkoztatja).

(3)    A rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a jegyző megküldi a Nyugat-Nógrád Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatnak, (továbbiakban: Szolgálat)

(4)    A segélyezett személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Szolgálatnál megjelenni.

(5)    Megjelenéskor nyilvántartásba veteti magát, mely nyilvántartás a személy iskolai végzettségét és szakképzettségét is kell, hogy tartalmazza. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (4)- (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Szolgálat 10 munkanapon belül írásban felszólítja a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítésére. Ha a segélyezett együttműködési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül ismételten nem tesz eleget a Szolgálat minden hó 25. napjáig írásban tájékoztatja a jegyzőt.

(6)    A Szolgálat a nyilvántartásba vételkor tájékoztatja a segélyezettet az együttműködési kötelezettség feltételeként előírt beilleszkedési program elkészítésének menetéről, annak típusairól és az együttműködés eljárási szabályairól.

(7)    A Szolgálat a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a segélyezett személy bevonásával, kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

(8)    A Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a segélyezett személlyel és háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. A kapcsolattartásról esetnaplót vezet.

(9)    A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)      kapcsolattartás a Szolgálattal,

b)      problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások szervezése (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély, stb.),

c)      segélyezett és családja önfenntartó képességének szinten tartása és fejlesztése érdekében egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson való részvétel,

d)      csoportfoglalkozások a személyiség negatív tendenciáinak megállítására és az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítására – önismeret fejlesztése, álláskeresési technikák oktatása, munkaerő-piaci ismeretek, rehabilitációs tanácsadás,

e)      a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérők esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés,

f)        a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére tanácsadás,

g)      képzéssel, átképzéssel, továbbtanulással, pályaválasztással, kapcsolatos tanácsadás, a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányuló tanácsadás,

h)      információs szolgáltatás és ügyintézés segítése pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, a helyben igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a nem helyben igényelhető ellátások igénybevételének módjáról,

i)        jogi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi tanácsadás megszervezése,

j)        szinten tartás - karbantartás-, társadalmi integráció erősítése érdekében: egészségügyi – szociális - mentális állapotot javító, re-szocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés, tanácsadás.

(10)           A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a program tartalmát,

- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg,

- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszűnését jelentik.

(11)           Amennyiben a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat nem teljesíti, a Szolgálat köteles írásban tájékoztatni a jegyzőt.

(12)           A Szolgálat a tárgyévet követő év január 31. napjáig írásos értékelést készít, melynek megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.

(13)           Megszegi az együttműködési kötelezettségét az, aki:

- a megadott határidőn belül nem jelenik meg a Szolgálatnál, ott a nyilvántartásba vételét elmulasztja,

- a beilleszkedést segítő programról nem köt írásos megállapodást a Szolgálattal,

- nem teljesíti a programban foglaltakat,

- a háromhavonta esedékes megjelenési kötelezettségét nem teljesíti.

(14)           A megadott határidők elmulasztása esetén a segélyezett az elmulasztott határidőtől számított 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő a Szolgálathoz.

(15)           Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét első alkalommal megszegi, akkor a jegyző írásban felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

(16)           Meg kell szűntetni a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Lakásfenntartási támogatás

7. §.

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás az Szt. 38. § (2)-(4), (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás),

 (2) A normatív lakásfenntartási támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik. Ahol a támogatás esetében az elismert havi költségre, a lakásnagyságra, valamint a támogatás havi összegére vonatkozóan a hatályos Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.

Önkormányzati segély

8. §

(1) Önkormányzati segélyt azon szociálisan rászorult személy részére állapíthat meg a polgármester annak, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, különösen:

a) munkanélküli és semmilyen egyéb ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik,

b) betegségéből eredő jelentős jövedelem kiesés miatt anyagi nehézségbe kerül,

c) elemi kár érte,

d) családjában haláleset történt,

e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

f) iskoláztatás biztosítása érdekében,

g) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

i) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt,

J) akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az önkormányzati segély alkalmanként – a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenül – a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

 (4) A hatáskör gyakorlója a polgármester, melynek tagjai önállóan is javaslatot tehetnek átmeneti segély megállapítására.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező átmeneti segélyben részesíthető akkor is, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem alapján egyébként nem lenne jogosult, feltéve azonban, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott mérték másfélszeresét.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset:

a) hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás, betegség miatt a havi   gyógyszerkiadás nagymértékű megnövekedése, gyógyászati segédeszköz beszerezése, szanatórium, egyéb orvosi ellátás igénybevétele, kórházi ápolás, feltéve hogy a kérelmezőnek nincs közgyógyellátási igazolványa,

b)  elemi kár,

c)  baleset, rendkívüli haláleset,

d) a kérelmező 1 hónapot meghaladóan semmilyen ellátásban nem részesül (nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése, stb.)

(7) Sürgős szükség esetén – elemi kár következtében élelmiszer, ruházat hiánya -, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján a polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg, melynek összege 5000.-Ft, és az első házasságkötésre 10.000.-FT-ot. A polgármester a döntéséről, annak indokoltságáról a legközelebbi ülésen tájékoztatást adhat.

9. §

(1)  Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) jövedelemnyilatkozatokat,

b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot,

c) a létfenntartást veszélyeztető, valamint a többletkiadást előidéző körülmény igazolását.

(2) Az önkormányzati segélyt – amennyiben az eljárás során a kérelemből kiderül, hogy közüzemi díjak, intézményi térítési díjak fizetéséhez szükséges – közvetlenül készpénzfizetés nélkül a tartozás kiegyenlítésére lehet átutalni.

(3) Az önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható.

10. §

(1) Halálesethez önkormányzati segély azon kérelmező részére adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedül élő esetén háromszorosát nem haladja meg.

(2) A temetési segélyt a temetés napját követő hat hónapon belül lehet igényelni.

(3) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, önkormányzatunknál 20.000 forint.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalba.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a)      a kérelmező nyilatkozatát, hogy, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült-e,

b)  az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,

c)  a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli

hozzátartozója nevére kiállított számla egy példányát.

(6) A temetési segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

11. §

(1) A Képviselő-testülete pénzügyi lehetősége függvényében csatlakozik az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére létrejött Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz.

(2) A Képviselő-testülete elfogadja a mindenkori Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati kiírást, ha az abban résztvevők részére anyagi támogatást biztosít a központi költségvetés.

(3) Szociális ösztöndíjban részesíthető az a Pusztaberki községben állandó lakóhellyel rendelkező pályázó, aki

a) államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben, egysége, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatja tanulmányait,

b) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(4) A kérelmek rangsorolásakor és elbírálásakor, előnyben kell részesíteni azt a szociálisan hátrányos helyzetű pályázót,

a) aki árva, félárva,

b) akinek családjában az eltartottak száma 3 vagy több fő,

c) aki kollégiumi ellátásban nem részesül.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a polgármester pályázónként eltérő ösztöndíjat állapíthat meg, melynek értéke 1.000.-Ft-tól 5.000.-Ft-ig terjedhet.

IV. Rész

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

12. §.

(1) Ha a haláleset a település közigazgatási területén történik a polgármester önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a./ nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b./ az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye a települési önkormányzat volt, akkor az önkormányzat

a./ a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) A települési önkormányzat különös méltányosságból a (2) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a./ részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b./ egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 120 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

Méltányossági közgyógyellátás

13. §. A közgyógyellátásra szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

1. egyedül él és havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,

2. családban él és egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja.

V. Rész

A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei

14. §

(1) Az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

a)      a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b)      természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére;

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás

megtérítését rendeli el,

a)      a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és

b)      a kamat összegét  méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.

VI. Rész

Szociális szolgáltatások

Alapszolgáltatások

15. §.

(1) Az önkormányzat illetékességi területén a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális

alapszolgáltatások:

a.)    szociális étkeztetés,

b.)    házi segítségnyújtás,

c.)    családsegítés.

Étkeztetés

16. §

(1)    Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a./ koruk,

b./ egészségi állapotuk,

c./ fogyatékosságuk, pszichiátria betegségük,

d./ szenvedélybetegségük, vagy

e./ hajléktalanságuk

miatt.

(2)    Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte az 50. életévet.

(3)    Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvőbeteg, stb.

(4)    Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

(5)    Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

(6)    Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(7)    Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.

(8)    Az önkormányzat az étkeztetést vállalkozás igénybevételével,

-          a Borsosberény óvodában helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel, valamint

-         az étel házhoz szállításával biztosítja.

(9)    A kérelmeket a polgármester bírálja el.

Házi segítségnyújtás

17. §

(1)      Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)      A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a./ az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b./ az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)      A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál.

(4)      A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5)      Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

(6)      A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.

(7)      Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot ápolást, gondozást nyújtó vegyes profilú intézmény keretén belül működő Nagyoroszi Közös Szociális Szolgáltató Központ (Nagyoroszi, Béke u. 18.) intézmény útján látja el.

(8)      A kérelmeket az Intézmény vezetője bírálja el.

Jövedelemvizsgálat az étkeztetés, házi segítségnyújtás igénylése esetén

18. §

(1)           Az ellátás igénybevételét megelőzően az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.

(2)           A jövedelemvizsgálat során az Szt. 119/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3)           A jövedelemvizsgálatot

a./ étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

b./ házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi.

Családsegítés

19. §

(1)        A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)        A családsegítés keretében biztosítani kell

a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b./ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c./ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d./ a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer- problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f./ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3)        A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a./ a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b./ a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható.

(4)        Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Nyugat-Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében működő Intézmény (székhelye: Nagyoroszi, Ady E. u.19.) működtetésével látja el.

(5)        A családsegítés az egyén és a család számára nyújtott térítésmentes szolgáltatás.

(6)        A kérelmeket az Intézmény vezetője bírálja el.

(7) Ha a gondozási szükséglet szakértői vélemény alapján a napi 4 órát meghaladja, az intézményvezető kérelmezi a jövedelemvizsgálat elvégzését a Polgármesteri Hivatalban. A jövedelemvizsgálat keretében meg kell vizsgálni az ellátást igénylő vagyoni helyzetét is.

                                                                 VII. rész

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

20. §.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető dönt a szociális étkeztetés kivételével, és döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, törvényes képviselőjét.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a./ a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b./ a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

c./ a bírói ítélet,

d./ az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata,

e./ az intézményvezető intézkedése,

f./ az Szt. 94/B. § szerinti esetben a megállapodás

alapozza meg.

(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az (1) bekezdés szerinti döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz (önkormányzat képviselő-testülete) fordulhat.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezését kimondó döntésén alapul. Az intézményvezető a megállapodást 15 napon belül megküldi a fenntartónak. Nem kell az ellátottal írásbeli megállapodást kötni családsegítés esetén.

(5) A megállapodásnak az Szt. 94/B. (2) bekezdésében meghatározottakat kell tartalmaznia.

(6) Az ellátás megszüntetésének és megszűnésének eseteire az Szt. 100. – 104. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. §.

Térítési díjak

(1)A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a képviselő-testület évente a térítési díjakról szóló külön rendeletben állapítja meg. Ahol az ellátást társulás biztosítja a térítési díjakat a társulási tanács állapítja meg.

 (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő jogosult  havi jövedelmének 30 %-át.

(3) A fizetésére kötelezettek köre:

-         az ellátást igénybe vevő jogosult,

-         a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

-         a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy

(4) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki:

a.)    jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés esetén, akinek a családja az Szt. 119/C § szerinti    jövedelemvizsgálat alapján jövedelemmel nem rendelkezik,

VIII. rész

Szociálpolitikai kerekasztal

22. §.

(1) A képviselő-testület az Szt. 58/B.§. (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében.

(2) A Szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

-         a képviselő-testület tagjai,

-         a Közös Hivatal Szociális és gyámügyi ügyintézője,

-         Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,

-         a helyi egyház delegáltja.

(3) A Szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 alkalommal tart ülést.

IX. rész

Hatásköri Rendelkezések

23. §.

A házi segítségnyújtásról az intézményvezető dönt, ezen intézményben a térítési díjról a 17.§ (7) bek. szerinti társulási tanács dönt.

Hatáskörök

24. §.

1.  A rendeletben szabályozott támogatások elbírálásáról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester valamint a jegyző dönt.
2. A polgármester hatáskörébe tartozik:

1. az önkormányzati segély,
2. köztemetés engedélyezése,
3. étkeztetés,
4. méltányossági közgyógyellátás.

    (3)    A jegyző hatáskörébe tartozik:

                  a)   foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

                  b)   rendszeres szociális segély,

                  c)   lakásfenntartási támogatás.

    (4)   A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni, a jegyző döntése ellen a kormányhivatalhoz.

X. rész

Záró rendelkezések

25. §.

(1)   Ez a rendelet 2014. január 1-el lép hatályba, rendelkezéseit  a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Pusztaberki község Közös Hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel.

(2)   A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a mindenkor hatályos 1993.évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2004 (VI. 27.) rendelet a szociális ellátások rendjéről.