Pusztaberki Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt) 25 §, (3) bekezdés b.) pontjában, 26.§-ában és 132. § (4) bekezdés g.) pontjában, valamint a 92.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Rész

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. Célja továbbá, hogy meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit és igénybevételének rendjét.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed

(1) a.) Pusztaberki községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakcímmel – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

- magyar állampolgárokra,

- bevándoroltakra és letelepedettekre,

- hontalanokra,

- a  magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) a) A 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával    rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv -ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adtainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

c) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által  szervezett és nyújtott ellátásokra.

Az ellátások formái

3. §

(1) A szociális rendelet hatálya a következő települési támogatásokra és szociális alapszolgáltatásokra terjed ki:

a) pénzbeli és természetbeni települési támogatás:

- rendkívüli települési támogatás,

- temetési segély,

- ösztöndíj támogatás,

- beiskolázási segély.

b) kizárólag természetbeni települési támogatás:

- szociális étkezés,

- tűzifa támogatás,

- köztemetés.

(2) Szociális alapszolgáltatások:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés.

II. Rész

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.

(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell: a munkáltatói igazolást, álláskeresési ellátásról a  folyósítást igazoló szelvényt, TB ellátások esetében az ellátást igazoló szelvényt, vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a mód. 63/2006. (III.27.) Korm. számú rendelet 1. számú melléklete szerinti formában kell nyilatkozatot tenni a havi átlagos nettó jövedelemről.

(4) Ha a hatóság hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel a jegyző által elrendelt környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – különösen a vagyoni és jövedelmi viszonyok – megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(6) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott – ha jogszabály másként nem rendelkezik – ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.

(7) Ha az ellátást megállapító szerv a (6) bekezdésben (Szt. 10. § (2) bekezdésében) foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni.

(8) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(9) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek különösen a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

(10) A rendszeres szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani átutalással, a nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a házipénztárból is kifizethető.

(11) Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

(12) Az e rendeletben nem szabályozott, pénzbeli, illetve természetbeli ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(13) A kérelmet a közös önkormányzati hivatalnál kell előterjeszteni.

(14) Az aktív korúak ellátásának feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása, vagyis az életvitelszerűen lakott ingatlan, különösen annak udvara, kertje, kerítésen kívüli határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása, de jelentős költséggel járó felújításra nem kötelezhető. A környezettanulmány a lakás ellenőrzésére nem terjedhet ki.

III. Rész

                                                                      Települési támogatás

5. §

(1) A polgármester települési támogatást nyújthat a családi segélyezés elvének érvényesítésével, a családbab életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben vizsgálva. A nyújtandó támogatást valamennyi támogatási forma esetében úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségét az alábbi szempontok alapján

a.) a lakáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b.) a 18. életévet betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c.) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d.) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére,

amennyiben a család illetve egyedülálló személy egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkor minimum nyugdíj összegét, és lakókörnyezete rendezett, az önkormányzattól más ellátásban nem részesül, vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha arra  éves költségvetés fedezetet nyújt. A támogatások csak az adott költségvetési évre nyújthatóak.

(3) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, kivéve a szociális étkezést, a tűzifa támogatás és a köztemetés mely csak természetben nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell, amennyiben azt természetben kívánja nyújtani a döntéshozó.

(4) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés,gondozási díj átvállalása, rezsiköltség átvállalása, a gyógyszerszámla rendezése, adósságrendezés, élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány.

(5) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható. A pénzben megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.  

6. §

A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell, az egyes támogatási formáknál megállapított kivétellel:

a) jövedelemnyilatkozatokat,

b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot,

c) a létfenntartást veszélyeztető, valamint a többletkiadást előidéző körülmény igazolását,

d.) vagyonnyilatkozatot,

e.) a kérelem benyújtása előtti hónap közüzemi számláit, ha elsősorban a lakhatáshoz kér támogatást,

f.) a gyógyszerszámlát, ha elsősorban ehhez kér támogatást az ügyfél.

                                               Rendkívüli települési támogatás

7.§

(1) Rendkívüli települési támogatást azon szociálisan rászorult személy részére állapíthat meg a Polgármester, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe (krízishelyzetbe) került vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, az 5. §-ban megállapított célok összességének értékelésével, különösen:

a) önhibáján kívül munkanélküli és semmilyen egyéb ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik,

b) betegségéből eredő jelentős jövedelem kiesés miatt anyagi nehézségbe kerül,

c) elemi kár érte

d) családjában haláleset történt,

e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

f) iskoláztatás biztosítása érdekében,

g) a gyermek fogadásáénak előkészítéséhez,

h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

i) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt,

J) akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A támogatás alkalmanként vagy havonta (maximum égy évre megállapított) támogatásként is megítélhető, mely a 10.000.-Ft/hó-t nem haladhatja meg, kivéve az egyes ellátási formáknál meghatározott külön mértéket.

(3) A hatáskör gyakorlója a Polgármester.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben ( krízishelyzetben) a kérelmező átmeneti segélyben részesíthető akkor is, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem alapján egyébként nem lenne jogosult.

(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset:

a) hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás, betegség miatt a havi   gyógyszerkiadás nagy mértékű megnövekedése, gyógyászati segédeszköz beszerezése, szanatórium, egyéb orvosi ellátás igénybevétele, kórházi ápolás, feltéve hogy a kérelmezőnek nincs közgyógyellátási igazolványa,

b)  elemi kár,

c)  baleset, rendkívüli haláleset,

d) a kérelmező 1 hónapot meghaladóan semmilyen ellátásban nem részesül (nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése, stb.)

                                                                   Temetési segély

8. §

(1) Halálesethez önkormányzati segély azon kérelmező részére adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedül élő esetén háromszorosát nem haladja meg.

(2) A temetési segélyt a temetés napját követő hat hónapon belül lehet igényelni.

(3) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, önkormányzatunknál maximum 20.000 forint lehet.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani a közös hivatalba.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező nyilatkozatát, hogy, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült-e,

b)  az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,

c)  a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli

hozzátartozója nevére kiállított számla egy példányát.

(6) A temetési segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A kérelemhez csak jövedelemnyilatkozatokat kell csatolni.

                                               Ösztöndíj támogatás, beiskolázási segély

9. §

(1) A Képviselő-testülete pénzügyi lehetősége függvényében csatlakozik az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére létrejött Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz.

(2) A Képviselő-testülete elfogadja a mindenkori Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati kiírást, ha az abban résztvevők részére anyagi támogatást biztosít a központi költségvetés.

(3) Szociális ösztöndíjban részesíthető az a Pusztaberki községben állandó lakóhellyel rendelkező pályázó, aki

a) államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben, egysége, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatja tanulmányait,

b) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(4) A kérelmek rangsorolásakor és elbírálásakor, előnyben kell részesíteni azt a szociálisan hátrányos helyzetű pályázót,

a) aki árva, félárva,

b) akinek családjában az eltartottak száma 3 vagy több fő,

c) aki kollégiumi ellátásban nem részesül.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a polgármester  pályázónként eltérő ösztöndíjat állapíthat meg, melynek értéke 1.000.-Ft-tól 5.000.-Ft-ig terjedhet. A kérelemhez jövedelemnyilatkozatot kell csatolni, valamint a minisztérium által előírt egyéb iratokat.

(6) A képviselő-testület beiskolázási segélyt állapíthat meg annak a 23. életévet be nem töltött nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónak, aki fennálló jogviszonyát igazolja.

Köztemetés

10. §.

(1) Ha a haláleset a település közigazgatási területén történik a polgármester önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a./ nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b./ az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye a települési önkormányzat volt, akkor az önkormányzat

a./ a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) A polgármester különös méltányosságból a (2) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség alól.

a./ részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b./ egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

                                                                    Tűzifa támogatás

11. §.

(1) A képviselő-testület tűzifa támogatást biztosít, amennyiben a kormány ennek fedezetét pályázatban biztosítja, és ezen az önkormányzat részt vesz.

(2) Tűzifa támogatás állapítható meg annak a személynek, aki

a.) nyugdíjas,

b.) saját háztartásában 3 kiskorú és önálló jövedelemmel nem rendelkező gyermeket tart el,

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.

(3) A tűzifa támogatásról a polgármester dönt.

                                                                     Szociális étkeztetés

12. §

(1)    Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a./ koruk, vagy

b./ egészségi állapotuk, vagy

c./ fogyatékosságuk, pszichiátria betegségük, vagy

d./ szenvedélybetegségük, vagy

e./ hajléktalanságuk,

f./ és jövedelmük az 5.(3) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el.

(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte az 50. életévet.

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvőbeteg, stb.

(4)Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

(6)Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(7) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.

(8) A kérelmekről a polgármester dönt. Egyes mellékletek csatolásától eltekinthet.

IV. Rész

A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei

13. §

(1) Az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére;

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXIII. fejezet 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4) Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és

b) a kamat összegét  méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.

V. Rész

Szociális szolgáltatások

Alapszolgáltatások

14. §

(1) Az önkormányzat illetékességi területén a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális

alapszolgáltatások:

a.)    étkeztetés,

c.)    házi segítségnyújtás,

d.)    családsegítés.

Étkeztetés

15. §

(1) A képviselő-testület gyermek és felnőtt étkeztetést biztosít vállalkozással kötött szerződés keretében.

(2) Az étkeztetés  térítési díjait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést

- valamely közétkeztetést biztosító konyhával kötött szerződés alapján igénybe vehető étkezéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel), valamint

- az étel házhoz szállításával biztosítja.

Házi segítségnyújtás

16. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)      A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a./ az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b./ az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)      A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál.

(4)      A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5)      Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

(6)      A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.

(7)      Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot ápolást, gondozást nyújtó vegyes profilú intézmény keretén belül működő Pusztaberki Közös Szociális Szolgáltató Központ (Nagyoroszi, Béke u. 18.) intézmény útján látja el.

(8)      A kérelmeket az Intézmény vezetője bírálja el.

Jövedelemvizsgálat az étkeztetés, házi segítségnyújtás, igénylése esetén

17. §

(1) Az ellátás igénybevételét megelőzően az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.

(2) A jövedelemvizsgálat során az Szt. 119/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3)  A jövedelemvizsgálatot

a./ étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

b./ házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi.

Családsegítés

18. §

(1)        A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)        A családsegítés keretében biztosítani kell

a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b./ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c./ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d./ a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer- problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f./ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3)        A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a./ a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b./ a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható.

(4)        Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Nyugat-Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében működő Intézmény (székhelye: Pusztaberki, Ady E. u.19.) működtetésével látja el.

(5)        A családsegítés az egyén és a család számára nyújtott térítésmentes szolgáltatás.

(6)        A kérelmeket az Intézmény vezetője bírálja el.

(7) Ha a gondozási szükséglet szakértői vélemény alapján a napi 4 órát meghaladja, az intézményvezető kérelmezi a jövedelemvizsgálat elvégzését a Polgármesteri Hivatalban. A jövedelemvizsgálat keretében meg kell vizsgálni az ellátást igénylő vagyoni helyzetét is.

                                                              VI. rész

                      A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

19. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető dönt a szociális étkeztetés kivételével, és döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, törvényes képviselőjét.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a./ a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b./ a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

c./ a bírói ítélet,

d./ az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata,

e./ az intézményvezető intézkedése,

f./ az Szt. 94/B. § szerinti esetben a megállapodás

alapozza meg.

(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az (1) bekezdés szerinti döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz (önkormányzat képviselő-testülete) fordulhat.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezését kimondó döntésén alapul. Az intézményvezető a megállapodást 15 napon belül megküldi a fenntartónak. Nem kell az ellátottal írásbeli megállapodást kötni családsegítés esetén.

(5) A megállapodásnak az Szt. 94/B. (2) bekezdésében meghatározottakat kell tartalmaznia.

(6) Az ellátás megszüntetésének és megszűnésének eseteire az Szt. 100. – 104. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Térítési díjak

20.§

(1)A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a képviselő-testület a térítési díjakról szóló külön rendeletben állapítja meg. Ahol az ellátást társulás biztosítja a térítési díjakat a társulási tanács állapítja meg.

 (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő jogosult  havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, felnőtt étkezés esetén a jegyző.

(3) A fizetésére kötelezettek köre:

- az ellátást igénybe vevő jogosult,

- a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

- a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy.

(4) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki:

a.) jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés esetén, akinek a családja az Szt. 119/C § szerinti    jövedelemvizsgálat alapján jövedelemmel nem rendelkezik.

VII. rész

Szociálpolitikai kerekasztal

21. §

(1) A képviselő-testület az Szt. 58/B.§. (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében.

(2) A Szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

- a képviselő-testület tagjai,

- a Közös Hivatal Szociális és gyámügyi ügyintézője,

- Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,

- a helyi egyház delegáltja.

(3) A Szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 alkalommal tart ülést.

VIII. rész

Hatásköri Rendelkezések

22. §

A házi segítségnyújtásról a társulás intézményvezetője dönt, ezen intézményekben a térítési díjról a 17.§ (7) bek. szerinti társulási tanács dönt.

Hatáskörök

23. §

(1) A rendeletben szabályozott támogatások elbírálásáról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik:

1. temetési segély,
   
2. köztemetés engedélyezése,
3. szociális étkeztetés,
4. rendkívüli települési támogatás a 6.§ (7) bek. szerint.
5. a rendkívüli települési támogatás,
   
6. az ösztöndíj pályázat elbírálása
   

g. a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről,

h. tűzifa támogatás,

i. köztemetés megtérítése alóli mentesítés.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a beiskolázási segély megállapítása.

    (4)   A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

IX. rész

Záró rendelkezések

24. §

(1)   Ez a rendelet 2015. szeptember 1-el lép hatályba, rendelkezéseit  a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Pusztaberki Községben elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel.

(2)   A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásról szólón 1993.évi III. törvény rendelkezéseit, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2015.(II.19.) rendelet.