Pusztaberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016. (IX.22.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2020. 12. 09- 2022. 03. 02Pusztaberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016. (IX.22.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól
Pusztaberki Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt) 25 §, (3) bekezdés b.) pontjában, 26. §-ában és 132. § (4) bekezdés g.) pontjában, valamint a 92. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Rész
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. Célja továbbá, hogy meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit és igénybevételének rendjét.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed
(1) a.) Pusztaberki községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakcímmel – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:
Az ellátások formái
3. § (1) A szociális rendelet hatálya a következő települési támogatásokra és szociális alapszolgáltatásokra terjed ki:
a) pénzbeli és természetbeni települési támogatás:
- szociális étkezés,
II. Rész
Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.
(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell: a munkáltatói igazolást, álláskeresési ellátásról a folyósítást igazoló szelvényt, TB ellátások esetében az ellátást igazoló szelvényt, vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a mód. 63/2006. (III.27.) Korm. számú rendelet 1. számú melléklete szerinti formában kell nyilatkozatot tenni a havi átlagos nettó jövedelemről.
(4) Ha a hatóság hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel a jegyző által elrendelt környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – különösen a vagyoni és jövedelmi viszonyok – megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(6) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott – ha jogszabály másként nem rendelkezik – ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
(7) Ha az ellátást megállapító szerv a (6) bekezdésben (Szt. 10. § (2) bekezdésében) foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni.
(8) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.
(9) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek különösen a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.
(10) A rendszeres szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani átutalással, a nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a házipénztárból is kifizethető.
(11) Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.
(12) Az e rendeletben nem szabályozott, pénzbeli, illetve természetbeli ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(13) A kérelmet a közös önkormányzati hivatalnál kell előterjeszteni.
(14)1
III. Rész
Települési támogatás
5. § (1) A polgármester települési támogatást nyújthat a családi segélyezés elvének érvényesítésével, a családbab életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben vizsgálva. A nyújtandó támogatást valamennyi támogatási forma esetében úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségét az alábbi szempontok alapján
6. § A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell, az egyes támogatási formáknál megállapított kivétellel:
a) jövedelemnyilatkozatokat,
b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot,
c) a létfenntartást veszélyeztető, valamint a többletkiadást előidéző körülmény igazolását,
7. § (1) Rendkívüli települési támogatást azon szociálisan rászorult személy részére állapíthat meg a Polgármester, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe (krízishelyzetbe) került vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, az 5. §-ban megállapított célok összességének értékelésével, különösen:
a) önhibáján kívül munkanélküli és semmilyen egyéb ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik,
b) betegségéből eredő jelentős jövedelem kiesés miatt anyagi nehézségbe kerül,
c) elemi kár érte
d) családjában haláleset történt,
e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,
f) iskoláztatás biztosítása érdekében,
g) a gyermek fogadásáénak előkészítéséhez,
h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,
i) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt,
J) akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2) A támogatás alkalmanként vagy havonta (maximum égy évre megállapított) támogatásként is megítélhető, mely a 10.000.-Ft/hó-t nem haladhatja meg, kivéve az egyes ellátási formáknál meghatározott külön mértéket. A képviselő-testület engedélyezheti, hogy a kérelmező részére a támogatás évi egy alkalommal egy összegben kifizethető legyen.
(3) A hatáskör gyakorlója a Polgármester.
(4) Különös méltánylást érdemlő esetben ( krízishelyzetben) a kérelmező átmeneti segélyben részesíthető akkor is, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem alapján egyébként nem lenne jogosult.
(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset:
a) hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás, betegség miatt a havi gyógyszerkiadás nagy mértékű megnövekedése, gyógyászati segédeszköz beszerezése, szanatórium, egyéb orvosi ellátás igénybevétele, kórházi ápolás, feltéve hogy a kérelmezőnek nincs közgyógyellátási igazolványa,
b) elemi kár,
c) baleset, rendkívüli haláleset,
d) a kérelmező 1 hónapot meghaladóan semmilyen ellátásban nem részesül (nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése, stb.)
(6)2 Amennyiben az önkormányzat költségvetésének szociális kerete lehetővé teszi, a karácsonyi ünnepek előtt egyszeri rendkívüli támogatásban részesíthető az a Pusztaberkiben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is Pusztaberki községben lakó személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 120.000 Ft-ot, egyedülálló személy esetében a 150.000 Ft-ot.
8. § (1) Halálesethez önkormányzati segély azon kérelmező részére adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedül élő esetén háromszorosát nem haladja meg.
(2) A temetési segélyt a temetés napját követő hat hónapon belül lehet igényelni.
(3) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, önkormányzatunknál maximum 20.000 forint lehet.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani a közös hivatalba.
(5) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező nyilatkozatát, hogy, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült-e,
b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,
c) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli
hozzátartozója nevére kiállított számla egy példányát.
(6) A temetési segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A kérelemhez csak jövedelemnyilatkozatokat kell csatolni.
9. § (1) A Képviselő-testülete pénzügyi lehetősége függvényében csatlakozik az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére létrejött Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz.
(2) A Képviselő-testülete elfogadja a mindenkori Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati kiírást, ha az abban résztvevők részére anyagi támogatást biztosít a központi költségvetés.
(3) Szociális ösztöndíjban részesíthető az a Pusztaberki községben állandó lakóhellyel rendelkező pályázó, aki
a) államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben, egysége, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatja tanulmányait,
b) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(4) A kérelmek rangsorolásakor és elbírálásakor, előnyben kell részesíteni azt a szociálisan hátrányos helyzetű pályázót,
a) aki árva, félárva,
b) akinek családjában az eltartottak száma 3 vagy több fő,
c) aki kollégiumi ellátásban nem részesül.
(5) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a polgármester pályázónként eltérő ösztöndíjat állapíthat meg, melynek értéke 1.000.-Ft-tól 5.000.-Ft-ig terjedhet. A kérelemhez jövedelemnyilatkozatot kell csatolni, valamint a minisztérium által előírt egyéb iratokat.
(6) A képviselő-testület beiskolázási segélyt állapíthat meg annak a 23. életévet be nem töltött nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónak, aki fennálló jogviszonyát igazolja.
Köztemetés
10. § (1) Ha a haláleset a település közigazgatási területén történik a polgármester önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
11. § (1) A képviselő-testület szociális tűzifa támogatást biztosít, amennyiben a kormány ennek fedezetét pályázatban biztosítja, és ezen az önkormányzat részt vesz.
(2) Tűzifa támogatás állapítható meg annak a személynek, aki
12. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
IV. Rész
A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei
13. § (1) Az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére;
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXIII. fejezet 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
V. Rész
Szociális szolgáltatások
Alapszolgáltatások
14. § (1) Az önkormányzat illetékességi területén a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális
Étkeztetés
15. § (1) A képviselő-testület gyermek és felnőtt étkeztetést biztosít vállalkozással kötött szerződés keretében.
(2) Az étkeztetés térítési díjait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat az étkeztetést
Házi segítségnyújtás
16. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
Jövedelemvizsgálat az étkeztetés, házi segítségnyújtás, igénylése esetén
17. § (1) Az ellátás igénybevételét megelőzően az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.
(2) A jövedelemvizsgálat során az Szt. 119/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A jövedelemvizsgálatot
Családsegítés
18. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
19. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető dönt a szociális étkeztetés kivételével, és döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, törvényes képviselőjét.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését
Térítési díjak
20. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a képviselő-testület a térítési díjakról szóló külön rendeletben állapítja meg. Ahol az ellátást társulás biztosítja a térítési díjakat a társulási tanács állapítja meg.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő jogosult havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, felnőtt étkezés esetén a jegyző.
(3) A fizetésére kötelezettek köre:
VII. rész
Szociálpolitikai kerekasztal
21. § (1) A képviselő-testület az Szt. 58/B. §. (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében.
(2) A Szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
VIII. rész
Hatásköri Rendelkezések
22. § A házi segítségnyújtásról a társulás intézményvezetője dönt, ezen intézményekben a térítési díjról a 17. § (7) bek. szerinti társulási tanács dönt.
Hatáskörök
23. §
IX. rész
Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet 2016. szeptember 22.-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Pusztaberki Községben elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel.
(2) A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásról szólón 1993.évi III. törvény rendelkezéseit, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/2015.(XI.23.) rendelet.
A 4. § (14) bekezdés a Pusztaberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2020.(XII.8.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdés a Pusztaberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2020.(XII.8.) önkormányzati rendelete 1. §-val megállapított szöveg.