1. § A rendelet célja, hogy a község egyes jellegzetes települési karaktert hordozó részeinek arculatát megőrizve segítse a falu építészeti fejlődését, az épített és természeti környezet közötti harmóniát.

2. § (1) Az 1. § szerinti célok elérése érdekében az Önkormányzat az épített környezet egyes, más jogszabály alapján védelem alatt nem álló településtörténeti, helyi építészeti, táji, természeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti szempontok miatt védelemre méltó elemeit helyi védelem alá vonja. A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi védelem célja, hogy utódainknak minél teljesebben megőrizze:

3. § (1) Az egyes településképi szempontból meghatározó, jellegzetes települési karaktert hordozó településrészek területi lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A területegységek lehatárolásának célja, a településkép védelme érdekében az egyes területek sajátosságaihoz illeszkedő, differenciált szabályozás alkalmazása.

4. § (1) E rendelet területi hatálya Pusztaberki község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre, aki/amely Pusztaberki közigazgatási területén

(3) A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

5. § (1) E rendelet alkalmazásában

6. § A helyi védelem feladata, a 2. §-ban foglalt célok elérése érdekében a helyi védelem tárgyainak felkutatása, helyi védelem alá helyezése, és megőrzésük, fenntartásuk segítése mindaddig, amíg a védettség alá vonás oka fennáll.

7. § A helyi védelem fajtái:

8. § A helyi védelem irányítását, szervezését az önkormányzati főépítész végzi. A helyi védelmi munkához ki kell kérni a helyi civil és szakmai szervezetek, egyesületek és az érintett tulajdonosok véleményét, közreműködő segítségét.

9. § Helyi védelem alá helyezés csak e rendeletben szabályozott védetté nyilvánítási eljárással történhet.

10. § Védetté nyilvánítási eljárásban a védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület a főépítész előterjesztése alapján rendelettel dönt, figyelembe véve a 3. §-ban felsorolt védettségi fajtákat.

11. § Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bármely természetes, vagy jogi személy javaslatot tehet az önkormányzati hivatalba. Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tehet a településrendezési eszköz készítését megalapozó alátámasztó dokumentum is. (Pl.: örökségvédelmi hatástanulmány, stb.) A javaslatban szerepelnie kell a védelemre javasolt érték pontos megnevezésének, rövid leírásának. A javaslatokat a főépítész, szakmai véleményével a Képviselő-testület elé terjeszti.

12. § A védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszűnéséről a kihirdetéstől függetlenül, külön írásban értesíteni kell

13. § A helyi védelem ténye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethető, melyről az ingatlan tulajdonosát előzetesen írásban értesíteni kell. A bejegyeztetésről, illetve védelem megszűnése esetén a bejegyzés töröltetéséről a jegyző gondoskodik.

14. § (1) A területi és egyedi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, melyből kitűnik a védett érték minden lényeges adata. (címe, helyrajzi száma, az ingatlan tulajdonosa, használója, annak címe, a védett érték rövid leírása, dokumentálása tervvel, felmérési rajzzal, vagy fényképpel, építésének, keletkezésének ideje - amennyiben ismert - felújításának időpontja stb.)

(2) A nyilvántartást a hivatal tervtárában kell őrizni.

15. § (1) Területi védelemben részesíthetők a helyi értékek, ha tárgyai önmagukban egyenként nem is érik el az egyedi védelemre méltó szintet, de együttesként, elhelyezkedésüknél, összképüknél fogva, őrzik a terület épített örökségének megőrzésre méltó elemeit. (utcakép, telekosztás, térszerkezet, beépítési morfológia, stb.)

(2) Ugyancsak területi védelemben részesülhet az az érték, mellyel kapcsolatban fogalmilag csak a területi kiterjedés értelmezhető. (falurész, telektömb, épületegyüttes, park, táji részlet, stb.)

16. § A helyi területi védelem védetté nyilvánítási eljárással védett elemeinek jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

17. § Egyedi helyi védelemben részesíthetők mindazok az önmagukban is jól értelmezhető, a helyi épített és természeti környezet örökségét magukban hordozó objektumok, melyek ugyan jelentőségükben nem érik el az országos védelem szintjét, ám lokálisan jelentős meghatározói települési arculatunknak.

18. § A helyi egyedi védelem védetté nyilvánítási eljárással védett elemeinek jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

19. § Az egyedi védelemben részesülő objektumok tulajdonosai (használói, kezelői, a továbbiakban: tulajdonos) a közösség iránti társadalmi kötelezettségvállalás keretében, kötelesek a védelem tárgyát képező dolgokat a jó gazda gondosságával használni, kezelni, szükség esetén felújítani, és így az utódoknak megőrizni.

20. § Köteles a tulajdonos - természetes személy esetén a magánélet háborítatlanságának, jogi személy esetén a működési rend védelmének biztosítása mellett - az érdeklődőknek a védelem tárgyának megtekintését elvárható módon lehetővé tenni.

21. § A tulajdonos a védelem tárgyának fenntartásával, felújításával kapcsolatban felmerülő, igazolhatóan az örökségvédelem szempontjai miatt felmerülő többlet költségei fedezésére támogatást kérhet a védettséget megállapító önkormányzattól.

22. § A tulajdonos, amennyiben életvitelének, jogi személy esetén működésének, gazdasági tevékenységének súlyos zavarát okozza, vagy veszélyezteti a helyi védettség megléte, kezdeményezheti a védettség megszüntetését, indokai részletes kifejtésével.

23. § (1) Pusztaberki településképi szempontból négy, egymástól építészeti karakterében eltérő, meghatározó területegység típust különböztethetünk meg. Ezek:

24. § Az átalakuló, illetve új településrész az újabb telekosztású, jellemzően szabadonálló beépítésű területeket tartalmzza, míg a történeti településrészbe a keskenyebb telekosztásokon kialakult hagyományos fésűs, oldalhatáros beépítésű, a múlt századra már kialakult településrész tartozik.

25. § A beépítésre nem szánt területek jellemzően a belterületen kívüli, mezőgazdaságilag hasznosított területek, ahol főleg gazdasági épületek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények helyezkednek el.

26. § (1) A község területén építmények létesítése, bővítése, vagy felújítása során az adott terület építészeti karakteréhez illeszkedő, hagyományos építőanyagok használata kívánatos.

(2) A felhasznált anyagok színe, texturája, az épületszerkezetek fő arányai illeszkedjenek a környezetben már bevált, jó példákhoz.

(3) Hagyományostól eltérő, kísérleti jellegű anyagok és szerkezeti megoldások csak építészeti tervtanács, vagy főépítészi javaslat alapján alkalmazhatók.

27. § (1) A településrész területén a foghíjbeépítéseknél illeszkedni kell a szomszédos épületek arányrendszeréhez, tetőkialakításához és tetőhajlásszögéhez. Be kell tartani az előkert felőli építési vonalat.

(2) Az építési tevékenységek során tetőfedésre kizárólag pikkelyes fedési anyag, cserép használható. Hullámlemez, cserepes lemez, vagy bitumenes zsindely nem alkalmazható. Torony, és tetősíkból kiugró felépítmény kizárólag a korabeli beépítésnek megfelelően, vagy igazolható analógiák alapján alkalmazható.

(3) Kerítésépítésnél kedvező az alacsony lábazat felett vékony, áttört fém anyagú kerítés, növényzettel, sövénnyel kombinálva. Nem megengedhető a tömör, átláthatatlan, magas, zárt kerítés építése.

28. § (1) A hagyományos falusias karakterű területeken a hagyományos épületarányok és építési anyagok használatára kell törekedni. Az épületeket oromfallal az utca felé merőlegesen kell telepíteni. Utcával párhuzamos oldalszárnyat csak olyan telken szabad építeni, amely környezetében erre már találhatóak példák.

(2) Épületek színezése során kerülni kell a rikító, vibráló, környezetükből kirívó harsány színek alakalmazását. Homlokzatburkolásra, díszítésre a “mediterrán stílusú” vékony, szabálytalan kőlap burkolás, mivel tájidegen, nem használható.

(3) Kerítések építésénél az egyszerű kő lábazat felett áttört, fa, vagy fém anyagúak lehetnek, a szomszédsági illeszkedés szabályait is követni kell.

29. § Az általános településrészen az építési szabályzat, és a szomszédsági illeszkedés szempontjai szerint folytatható az építési tevékenység.

30. § A beépítésre nem szánt, jellemzően mezőgazdasági területeken a szabályozási előírásokban megengedett beépíthetőség erejéig az épületek a telkekekn szabadon elhelyezhetők.

31. § (1) A védett épületeket, építményeket, épületrészeket hagyományos építészeti tömegükben, részletképzésükkel kell megőrizni.

(2) A védett épületek tetőformáját meg kell tartani. Tetőtér beépítésük esetén a közterület felől látható tetőfelületen csak síkban fekvő ablakok alkalmazhatók. Ettől eltérni csak építészetileg alátámasztott, tervtanács által javasolt terv alapján szabad. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható.

(3) A védett épületek, épületrészek homlokzati nyílásrendjét, a nyílások osztását lehetőség szerint meg kell tartani. Új nyílászárók, vagy portál utólagos beépítése, átépítése esetén, az eredeti nyílásrendet visszaidéző, annak arányrendszerét követő elemek alkalmazhatók.

(4) A védett épületek, épületrészek homlokzati burkolatai az eredeti állapot hatását keltő, korszerű anyagok használatával cserélhetők.

(5) A homlokzatok színezését minden esetben a főépítésszel előzetesen egyeztetett színterv alapján szabad változtatni.

(6) Az (1) – (5) bekezdésekben leírtak esetén, ha ezek korábbi építési periódusok során sérültek, felújításuk alkalmával a fellelhető dokumentumok alapján (régi tervek, fényképek, analógiák, stb.) ezeket helyre kell állítani. A korábbi állapottól alapvetően eltérni csak építészetileg alátámasztott, vitás esetben tervtanács, vagy főépítész által javasolt terv alapján szabad.

(7) Védett épület közterület felőli homlokzat-felújítását általában teljes terjedelmében, a lábazattól a tetőpárkányig el kell végezni. Egy homlokzatfelület egy szintjén belül a felújítás további szakaszolása nem engedhető meg. Ha a teljes homlokzatfelület felújítása műszakilag nem szükségszerű, (pl. már korábban egy része fel lett újítva) az új színezést akkor is a teljes felületen alkalmazni kell.

(8) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy azok jellege, utcaképi hatása ne változzon. A bővítést úgy kell elvégezni, hogy a védett épület formájával, anyaghasználatával, részletképzésével összhangban legyen, vagy megfelelő elhatárolással, attól hangsúlyosan eltérő módon épüljön, hogy a védett épület eredeti állapotának megítélhetőségét biztosítsa.

(9) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetőek, az eredeti, értéket hordozó belső terek, szerkezetek tiszteletben tartásával.

(10) Védett épület, építmény, épületrész csak a védettség törlése után bontható le. A bontási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a védett érték felmérési és fotó dokumentációját.

32. § (1) Védett épületegyüttes, utcakép esetén a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése, új épület építése a területen jellemző, az értékvédelmet megalapozó hagyományos falusias karaktert hordozó szomszédos épületek paramétereinek figyelembevételével lehetséges. A környezetbe illeszthetőséget, összhangot az építési engedélyezési tervdokumentációban tervezett utcaképpel, fotómontázzsal, vagy más módon (makett, CD, vagy videó prezentáció, stb.) igazolni kell.

(2) Foghíjbeépítés, vagy a meglévő épülettömeg jelentős bővítése, kiegészítése esetén törekedni kell a környezetben fellelhető értéket képviselő stílus és karakterjegyek felhasználására a tervezett beépítésben. Patvarc hagyományos beépítési jellegétől, illetve tájegységétől idegen (pl.: alpesi, mediterrán, stb.) karakterű épületek a védett területen belül nem engedélyezhetők.

(3) Megengedhető kimondottan modern, korszerű anyagokat felhasználó, formavilágában újszerű épületek, épületrészek építése, a helyi főépítész támogató szakvéleménye birtokában.

(4) A település egészét ellátóközművek, a felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlés sajátos építményeit (műtárgyak, transzformátor, cellasugárzó, stb.) elsősorban a szabályozási tervben különleges közmű, illetve közlekedési területként meghatározott területeken, valamint a gazdasági övezetekben e célra kialakított építési területeken szabad elhelyezni. Kivételesen elhelyezhetők e létesítmények önkormányzati tulajdonú, nagy zöldterületű intézmények más célra nem hasznosított területén. Nem helyezhetők el e létesítmények lakó-, üdülő övezetek építési telkein.

(5) A védett területen belül korábban már megépült, de a védettség céljával nem összhangban lévő épületek átalakítása, bővítése esetén törekedni kell a védelem céljával való jobb összhang megteremtésére.

(6) Vitás megítélés esetén, a főépítész javaslatára a döntés megalapozásához a hatóság beszerzi a területileg illetékes építészeti tervtanács szakvéleményét.

(7) Védett művészeti alkotásokat az eredeti állapotnak megfelelő formában, helyükön kell fenntartani. Ha ez a hely megszűnik, a közelben méltó új helyről, vagy közgyűjteményi elhelyezésükről kell gondoskodni.

(8) Védett park, növényzet vágása, pótlása, megváltoztatása csak szakmailag megalapozott terv, vagy szakvélemény alapján engedélyezhető.

(9) Védett sírjelet (síremléket) megszüntetni, eladni, anyagát átfaragni, vagy más módon újrafelhasználni tilos. Ha a temettető, vagy más jogutód a fenntartásról nem tud gondoskodni, a sírjel fenntartásáról, vagy a síremlék közgyűjteményi megőrzéséről, kegyeleti parkba történő áthelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

33. § (1) A község belterületén elektronikus hírközlő hálózat részére új rácsos szerkezetű antennatartó torony nem építhető. A szolgáltatás fejlesztése, a celluláris hálózat bővítése érdekében a meglévő tornyok és magas építmények használata engedhető meg.

(2) Az épületek tetejére telepített antennatartó szerkezetek legfeljebb 6 méter magasságúak lehetnek.

(3) Külterületen az illetékes Nemzeti Park igazgatóság véleményezése alapján, a tájképet nem zavaró új antennatorony létesíthető.

34. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) A települési karakter megőrzése, és a fényszennyezés elkerülése érdekében a településen belül a kivilágított, CityLight, CityBoard típusú hirdetőberendezések nem alkalmazhatók.

(6) Funkcionális utcabútorok anyagaként elsősorban a hagyományos fa szerkezeteket kell használni.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) A község területén közművelődési intézmények számának négyszeresével megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(9) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(10) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (9) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(11) A más célú berendezés (különösen közüzem kapcsolószekrénye, trafóház, stb.) reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés (árnyékoló ponyva, ernyőszerkezet) egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(12) Reklámhordozó anyagául elsősorban természetes, hagyományos szerkezeti anyagok, például fa, kovácsolt vas, vászon molinó használható. A történeti településrészen csak kivételesen használható kivilágított reklámhordozó, a főépítész támogató szakvéleménye birtokában.

35. § (1) E rendelet 2. melléklete szerinti, történeti településrész területén reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) Az (1) bekezdésben jelölt területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(3) A területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(4) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(5) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés (pl. ponyvatető) esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

36. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

37. § (1) A településképi követelmények érvényesítésének elősegítésére a 2. számú mellékletben meghatározott történeti településrész területén folytatandó építési tevékenységekkel kapcsolatosan a településképi véleményezési és bejelentési eljárásokat megelőzően Kötelező szakmai konzultációt kell lefolytatni.

(2) A kötelező konzultációt az építtető, vagy a tervező egyaránt kezdeményezheti, legkésőbb a településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárást megindító kérelmével egyidejűleg.

(3) A kötelező szakmai konzultációt a polgármesteri közös hivatal helyiségében kell lefolytatni a főépítész és az építtető, vagy megbízottja, valamint a tervező részvételével.

(4) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a hivatalban a településképi véleményezési, illetve bejelentési dokumentáció iratai között meg kell őrizni.

38. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a rendelet 2. számú melléklete szerinti, történeti településrész területeken, minden építési engedélyezési eljárást megelőzően:

39. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez címzett, és az ÉTDR elektronikus felületére feltöltött kérelemre indul, műszaki tervdokumentáció csatolása szükséges.

(2) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul – határidő megjelölésével – bekéri a főépítész szakmai álláspontját.

40. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez mellékelni kell a véleményezendő építési műszaki tervdokumentációt.

(2) A 40. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglalt munkarészeket kell tartalmaznia.

(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz,az eltérést indokolni kell.

41. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

42. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 2. számú melléklet szerinti, történeti településrész területen, valamint az 1. melléklet szerinti helyi vagy országos védelem alatt álló területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák közül

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul, melyhez papír alapú műszaki tervdokumentáció csatolása szükséges.

44. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

45. § (1) A polgármester a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén, a szabályszegőt felhívja a szabályszerű állapot helyreállítására. Ennek eredménytelensége esetén településképi kötelezéssel él az építtető felé.

(2) A kötelezés végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben, 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településkép-védelmi bírság) az alábbi esetkörökben:

46. § E rendelet a kihirdezés napján lép hatályba.

47. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a 7/2017. (XII.29) önkormányzati rendelet a településkép védelméről.