Jelen indoklás biztosítja a rendelet megfelelő értelmezéséhez szükséges információkat, mivel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján az önkormányzati rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét, így a rendelet nem vehet át részeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.). A rendelet önmagában nehezen értelmezhető, ezért a jogértelmezés és a tájékoztatás céljából jelen indoklás kerül kiadásra.

Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre.

Az Mötv. II. fejezete tartalmazza a feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket.

Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja:

- a törvényben meghatározott kötelező és

- az általa önként vállalt

feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az Mötv. 20. § (1) és a 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy:

- a községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

- a járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.

Az Mötv. 41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- a polgármesterre,

- a bizottságaira,

- a jegyzőre

- a társulására.

A képviselő-testület:

- az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat,

- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. Ide tartoznak:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülések évenkénti minimum számát a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. Jelen esetben ez szintén 6 ülés.

Az ülés szám megváltoztatható, de 6-nál kevesebb nem lehet.

A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

Az ülések előre ütemezéséhez, a megfelelő előkészítéshez, a határidős feladatok teljesíthetőségéhez a helyi rendelet szerint éves munkatervet kell készíteni, melyben minimum hat rendes ülésnek szerepelnie kell.

A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban a rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező és nem kötelező esetei.

Kötelező összehívni a rendkívüli ülést:

a) az Mötv. 44. § második mondatával meghatározott esetben, azaz ha azt

- a települési képviselők egynegyede,

- a képviselő-testület bizottsága, vagy

- a kormányhivatal vezetője indítványozza,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. § -a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

Az Mötv. 45. §-ában adott kötelezés alapján a helyi rendelet a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, valamint a polgármester, az alpolgármester tartós távolléte helyzetét szabályozza, és adja meg az ülés összehívására és vezetésére való felhatalmazást.

Az ülés összehívásával kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet a helyi sajátosságokhoz igazodva határozza meg, így rendelkezik arról, hogy:

- a képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, azonban ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, akkor a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható,

- a képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni,

- a rendkívüli ülést mikor lehet összehívni,

- a képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

A képviselő-testületi tagok, a tanácskozási joggal résztvevők, valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő.

A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit.

A rendelet kivételes esetben lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testületi ülés összehívása ne írásban történjen, hanem:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- elektronikus levélben (e-mailben) történő meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.

Rendelet azonban a szóbeli meghívás esetében is kötelezővé teszi az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben azonban eltekint az írásos meghívóknál meghatározott határidőtől.

A rendelet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat. A felsorolás valamennyi lehetséges feladatot tartalmazza, azokat teljes körűen minden ülésen nem kell elvégezni, pl.:

- ha nincsen rendzavarás, akkor nem kell a rendet fenntartani,

- ha nincsenek időszerű kérdések, akkor nem kell arról tájékoztatást adni,

- ha nincsenek lejárt idejű határozatok, akkor azokról nem kell tájékoztatást adni stb.

Az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg a képviselő-testület határozatképességének feltételeit. A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A helyi rendelet ezt az általános szabályt konkretizálja a pontos testületi létszám függvényében.

Az Mötv. jegyzőkönyv-hitelesítésről nem rendelkezik. Ezt a lehetőséget a rendelet a jegyzőkönyvek hitelességének növelése érdekében, egyfajta garanciális lehetőségként tartalmazza.

Nem írja elő a rendelet a hitelesítők kötelező alkalmazását, az alkalmazás szükségességére vonatkozó döntést rábízza a képviselő-testületre.

Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.

Az Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt.

Az ülések alapvetően nyilvánosak. Ezt mondja ki az Mötv. 46. § (1) bekezdése is.

A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.

A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

- a vagyonával való rendelkezéskor,

- az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

- a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené.

A helyi rendelet rögzíti, hogy csak a nem kötelező zárt ülés körébe tartozó ügyek esetében kell szavazással dönteni a zárt ülés elrendeléséről.

Az Mötv. 46. § (3) bekezdése meghatározza, ezért a helyi rendeletben már nem szabályozható, hogy a zárt ülésen kik vehetnek részt.

A zárt ülésen részt vehet:

- a képviselő-testület tagjai,

- a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

- a jegyző, aljegyzők,

- meghívása esetén

- a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője,

- az érintett és

- a szakértő.

Törvény, vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület saját elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik.

A helyi gyakorlatban alkalmazásra kerül:

- a napirendi pont előtti szóbeli kiegészítés (ez nem kötelező, csupán csak lehetőség),

- a napirendi ponttal kapcsolatban kérdés feltevés lehetősége az előterjesztőnek,

- a vita és az észrevételek összefoglalása.

A rendelet felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak az ülés elején, hanem az ülés folyamán, különösen a szavazás előtt ellenőrizni kell a képviselő-testületi ülés határozatképességet. Csak határozatképesség esetén szabad szavazásra bocsátani valamely döntés tervezetet.

A rendelet kimondja a jegyző azon jogát, mely szerint a szavazás előtt joga van törvényességi észrevételt tenni. Ennek célja, hogy megakadályozza a jogszabályellenes döntések meghozatalát, és a helyes jogi útra terelje a testület döntéseit.

A rendelet kitér:

- az egyszerű és a

- minősített

többséggel hozott döntésekre.

Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdés első mondatának első részére adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

Az Mötv. .50. §-a rögzíti, hogy a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges:

a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., és 7. pontjában foglaltak esetében, azaz

- a rendeletalkotáshoz,

- a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiválásához,

- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodásról, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz

- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

b) törvényben meghatározott ügyek eldöntésekor,

c) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben,

d) a képviselő kizárásához,

e) az összeférhetetlenség megállapításához,

f) a méltatlanság megállapításához,

g) a képviselő-testületimegbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint

h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz ha a zárt ülést azért kívánja a képviselő-testület elrendelni, mert a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghozatala, a pályázat megtárgyalása, illetve ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A rendelet külön meghatározza a rendelet tervezetek elkészítésére, megtárgyalására és elfogadására vonatkozó előírásokat.

Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések szabályait. Annak részletes belső előírásait a képviselő-testület szabadon határozza meg.

Az Mötv. nem rendelkezik részletesen a képviselő-testület döntéseiről.

A döntések körében megkülönböztetésre kerül:

- a jegyzőkönyvi rögzítésre kerülő, de önálló döntést nem tartalmazó döntések,

- az önálló döntésként dokumentált döntések, ezeken belül:

- a határozatok, valamint

- a rendeletek.

A képviselő-testület maga határozza meg, hogy melyek azok az ügyek, melyekben jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat (és rendelet) nélkül dönt.

A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait, melyek a következők:

- nyílt szavazás, ezen belül:

- nem név szerinti szavazás,

- név szerinti szavazás,

- titkos szavazás.

A döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni. Ezt mondja ki az Mötv. 48. § (1) bekezdése is.

A helyi rendelet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nem név szerinti nyílt szavazás formáját, és úgy rendelkezik, hogy kézfelemeléssel kell jelezni a szavazatot.

Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:

- ha a képviselők egynegyede indítványozza, illetve,

- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.

A helyi rendelet nem él azzal a lehetőséggel, hogy kötelezően előírjon olyan ügyeket, melyekben név szerint kellene szavazni.

A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja.

Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása.

A titkos szavazás részletes szabályait a rendelet úgy szabályozza, hogy a szavazás lebonyolításához munkacsoportot kell felállítani. Az ülés vezetője szavazásra teszi fel a javaslatot, munkacsoport biztosítja a szavazócédulákat, a képviselők szavaznak a cédulán, a munkacsoport tagjai ellenőrzik a szavazatokat, és összesítik a szavazás eredményét.

A titkos szavazásról a munkacsoport jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyvet aláírja és átadja a jegyzőnek.

A rendelet sajátos eleme, hogy tartalmazza a határozatok pontos jelölési módját.

A jelölés úgy kerül meghatározásra, hogy az igazodjon a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet – rendelet megjelölésére vonatkozó – előírásaihoz.

A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról is, hogy melyek a határozat kötelező tartalmi elemei: így:

- a testületi döntés,

- a végrehajtás határideje,

- a végrehajtásért felelős megjelölése.

A rendelet a rendeletek jelölésére vonatkozó előírást – az adott önkormányzatra konkretizálva – a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján tartalmazza. Ettől az előírt formától eltérő megjelölést a rendelet hatálybalépését követően megtárgyalt és elfogadott rendeletek esetében nem lehet alkalmazni.

Felvilágosítás kérés

Az Mötv. 48. § (3) bekezdését kell alkalmazni a képviselő felvilágosítás kérési jogával kapcsolatban. A hivatkozott jogszabályhely alapján a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

Személyes érintettség

A döntéshozatalból való kizárás szabályait Mötv. 49. §-a rendelkezik. E jogszabályhely alapján:

- a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti,

- az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget,

- a kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt,

- a kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

Az ülés rendjének biztosítása

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.

A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetője felel az ülés rendjének biztosításáért, meghatározza a hozzászólásra vonatkozó előírásokat.

Az ülés rendjének biztosítás esetén a képviselő-testület A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése alapján jogosult szankciót alkalmazni az ülés rendjét megzavaró, ezért kötelezettséget szegő képviselővel szemben.

Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására.

Ha ez nem vezet eredményre,

- két alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el,

- a harmadik rendzavarást követően javasolja az ülés bezárása érdekében a tárgyalandó napirendi pontok csökkentését, majd az ülést bezárja.

Tájékoztatás és az ülés bezárása

A rendelet kimondja, hogy:

- napirendi pontként kell tájékoztatást adni a lejárt idejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

- napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni

- az időszerű kérdésekről,

- a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

Az ülést be kell zárni, ha:

- az ülés határozatképtelenné válik és más kérdés, hozzászólás nincs,

- a napirendi pontokat megtárgyalták és már kérdés, hozzászólás nincs.

A jegyzőkönyv

Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:

a) a testületi ülés helye;

b) időpontja;

c) a megjelent önkormányzati képviselők neve;

d) a meghívottak neve, megjelenésük ténye;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok;

f) az előterjesztések;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényege;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;

i) a döntéshozatalban résztvevők száma;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő neve és a kizárás indoka;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés;

l) a szavazás számszerű eredménye;

m) a hozott döntések és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak.

A rendelet – központi szabályozás hiányában – saját hatáskörben állapítja meg a tárgyalt napirendi pontnál rögzítendőket, a jegyzőkönyvhöz csatolandó dokumentumokat.

Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

A közmeghallgatás részletes szabályait az Mötv. eltérő rendelkezése hiányában a rendelet saját hatáskörben szabályozza. A szabályozás jórészt a képviselő-testületre vonatkozó szabályok átvételével történik. A képviselők számára a közmeghallgatáson kötelező a részvétel.

Az Mötv. 53. § (3) bekezdése előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

A fórum a közmeghallgatásnál kisebb kötelezettséget tartalmaz. Nem kötelező évenként tartani, nem kell részt vennie rajta minden képviselőnek.

A fórumon elhangzottakról azonban jegyzőkönyvet kell készíteni, mivel a fórumok állásfoglalásáról, az elhangzott véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Az Mötv. 6. § a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik a közösségekkel.

A települési képviselő megbízatásának keletkezésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 28. § §-a tartalmazza, mely szerint a települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

A fent hivatkozott paragrafus (2) bekezdése írja elő a képviselők eskütételi kötelezettségét. Ennek értelmében az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesz és erről okmányt ír alá.

- a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit,

- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdése rögzíti, hogy minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)–h) pontja tartalmazza a képviselő jogait, melyek a következők:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.

A települési képviselő kötelességét az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontja tartalmazza, miszerint a képviselő:

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

Az Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján a települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

A képviselő megbízatása megszűnésének eseteit az Mötv. 29-31/A. §-a tartalmazza, ezért az önkormányzati rendelet e témát már nem tárgyalja.

29. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján;

b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;

c) az összeférhetetlenség kimondásával;

d) méltatlanság megállapításával;

e) ha az önkormányzati képviselő, annak az ülésnek az időpontjától, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

f) lemondással;

g) a képviselő-testület feloszlatásával;

h) a képviselő-testület feloszlása esetén, valamint

i) az önkormányzati képviselő halálával.

(2) Az önkormányzati képviselő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel bekövetkezéséről három napon belül köteles tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

30. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a megyei közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

31. § (1) Az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnését a 29. § (1) bekezdés c)-e) pontjai esetén a képviselő-testület a határozatában állapítja meg.

(2) A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti határozatát kézbesíteni kell:

a) az érintett önkormányzati képviselőnek;

b) a választási bizottságnak;

c) a kormányhivatalnak.

31/A. § A fővárosi közgyűlés fővárosi kerületi polgármester tagja megbízatása megszűnik, ha a fővárosi kerületi polgármesteri megbízatása megszűnik.

Az Mötv. 36. §-a tartalmazza az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat.

36. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve

aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;

ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;

b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;

c) kormánytisztviselő;

d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;

e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;

f) más települési önkormányzatnál képviselő;

g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;

h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;

i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.

Az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó előírásokat az Mötv. 37. §-a tartalmazza.

37. § (1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

(2) Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor.

(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a törvényszéktől.

(5) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az önkormányzati képviselőt, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.

(6) A kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett önkormányzati képviselő, valamint a kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja előírja, hogy a Szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól.

Az önkormányzat lehetséges szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése tartalmazza.

Az önkormányzat - rendeletben meghatározott - szervei:

- a polgármester,

- a képviselő-testület bizottsága,

- a közös önkormányzati hivatal,

- a jegyző,

- a társulás.

A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. szabályozza.

A polgármester jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat az Mötv. 63-66. §-a határozza meg, azaz:

- a polgármester tagja a képviselő-testületnek,

- a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő,

- a polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

72. § (1) Az 1500 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének az összeférhetetlenségére a 36. §-t kell alkalmazni.

(2) Az 1500 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

(3) Az 1500 fő feletti lakosságszámú település társadalmi megbízatású polgármesterének az összeférhetetlenségére a 36. §-t - a 36. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja kivételével - kell alkalmazni.

(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes.

36. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve

aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;

ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;

b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;

c) kormánytisztviselő;

d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;

e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;

f) más települési önkormányzatnál képviselő;

g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;

h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;

i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza, azaz a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

A polgármesteri tisztség megszüntetése

A polgármesteri tisztség és megszüntetésének szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

69. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával;

b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;

c) az összeférhetetlenség kimondásával;

d) méltatlanság megállapításával;

e) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;

f) a tisztségről történő lemondással;

g) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával;

h) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;

i) halálával.

(2) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az általa meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

70. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

70/A. § A fővárosi kerületi polgármester megbízatása megszűnik, ha fővárosi közgyűlési képviselői megbízatása megszűnik.

A polgármesteri tisztségről való lemondás

Az Mötv. 69. § (1) bekezdés f) pontja rendelkezik arról, hogy a polgármesteri tisztség megszűnik a tisztségről történő lemondással. A hivatkozott jogszabály 69. § (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek kell átadni a lemondást akkor, ha nincs alpolgármester.

A munkakör átadás tekintetében a szervezeti és működési szabályzat határozza meg azt a személyt, aki számára a régi polgármesternek át kell adni a munkakört.

A rendelet alapján a polgármester a munkakörét az új polgármester, alpolgármester hiányában, illetve tartós akadályoztatásuk esetén annak a személynek kell átvenni, aki a polgármester, illetve az alpolgármester hiányában, illetve tartós akadályoztatásuk esetében a testületi ülés összehívására is jogosult.

A polgármester feladatellátás

A polgármester feladatellátására vonatkozó főbb szabályokat az Mötv. 65. és 67. §-a tartalmazza.

A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

b) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármestere, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

A helyi rendelet a 65. § (1) bekezdésében az Mötv. által meghatározott feladatokon túlmenően további feladatokat határoz meg a polgármester számára.

Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján az szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni azokról az ügyekről, melyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

Az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján szintén a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyeket, melyek a két ülés közötti időszakban merültek fel és halaszthatatlanok.

Az Mötv. 74-79. §-ában rögzíti az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat, így:

74. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a megye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.

75. § (1) Az alpolgármesteri tisztség főállásban is ellátható. A főállású alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya a helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.

(2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

76. § Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek;

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján; továbbá

c) a 69. § (1) bekezdés b)-i) pontjában foglalt esetekben;

d) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

77. § Amennyiben a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a 76. § d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljeskörűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű díjra jogosult.

78. § Társadalmi megbízatású polgármesteri tisztség esetén az alpolgármesteri tisztség is csak társadalmi megbízatásban tölthető be.

79. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is érteni kell.

(2) A polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre, a megyei közgyűlés alelnökére és a főpolgármester-helyettesre is megfelelően alkalmazni kell.

A szervezeti és működési szabályzat arról rendelkezik, hogy az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.

Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.

A képviselő-testület által létrehozott bizottságok lehetnek

- állandó vagy

- ideiglenes bizottságok.

Az Mötv. 57. § (1)-(2) bekezdése értelmében a képviselő-testület határozza meg

- a bizottságait,

- a bizottságok tagjainak számát,

- a bizottság feladat- és hatáskörét,

- a bizottságok működésének alapvető szabályait,

- a képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani,

- a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát bizottság végzi,

- törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.

Az Mötv. 58. §-a ad iránymutatást a bizottság tagjaira vonatkozóan.

A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

Fontos szabály, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja:

- a polgármester,

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 57. § (1) bekezdése tartalmazza, így:

57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza, mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy:

A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.

A bizottság a fentiek alapján következő feladatokat látja el:

- feladatkörében kezdeményezi a képviselő-testület döntéseit,

- feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

- a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A pénzügyi bizottság feladata

Az ügyrendi bizottság nem kötelezően létrehozandó bizottság. Jogszabály kötelező jelleggel bizottsági feladatot nem rögzít.

Az Mötv. 37. § (1) bekezdése alapján a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.

A rendelet az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását a bizottság feladat- és hatásköreként rögzíti.

A rendelet szintén az ügyrendi bizottság feladatául határozza meg a polgármester, alpolgármesteri díjazás emelésére vonatkozó javaslat, valamint a jutalmazási javaslat kidolgozását, és a javaslat benyújtását a képviselő-testület elé.

A rendelet további feladatokat is állapít meg a bizottság számára.

A rendelet e bizottság feladatkörének meghatározásakor hivatkozik az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésére, valamint az Mötv. 57. § (2) bekezdésére. A hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § -a kimondja, hogy a költségvetési rendelettervezetet a polgármester terjeszti a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságai elé. A bizottságok megtárgyalják a rendelettervezetet és véleményezik azt.

A pénzügyi bizottság létrehozása a kétezernél több lakosú településen kötelező az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján. A törvény a pénzügyi bizottság számára nem ad meg kötelező feladat-és hatáskört.

A szervezeti és működési szabályzatban a pénzügyi bizottság számára meghatározott feladat- és hatáskörök körét a testület szabadon alakíthatja.

A rendelet a bizottság számára nem határoz meg állandó jelleggel, visszavonásig átruházott feladat- és hatáskört, de a bizottságot kötelezi az eseti jelleggel átruházott feladat- és hatáskörök ellátására.

A pénzügyi bizottság feladat- és hatáskörének meghatározásakor figyelembe kell venni az Mötv. 120. §-át, amely kimondja:

(1) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.

(2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

A szociális bizottság

A szociális bizottság nem kötelezően létrehozandó bizottság.

A bizottság fő feladatai a szociális és gyermekvédelmi területhez kapcsolódnak, elsősorban a helyi rendeletek véleményezésére, a rendeletekben számukra átruházott hatáskörök gyakorlására, az ellátások fejlesztésére, a területet érintő költségvetési kiadások előzetes véleményezésre irányulnak.

A bizottságokkal kapcsolatos általános szabályok

A rendelet meghatározza a bizottságokkal kapcsolatos általános szabályokat.

Az Mötv. 61. §-a alapján a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

- indítványára össze kell hívni a bizottságot,

- felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

A bizottságok működésével kapcsolatosan a helyi rendelet részletszabályokat nem határoz meg, mivel a működés főbb szabályait az Mötv. 60. §-a meghatározza.

Az Mötv. 81. § (1) §-a határozza meg a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

Az Mötv. 81. § (3) bekezdése sorolja el a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét, így a következőket:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

Az Mötv. 82. § (1) §-a határozza meg a jegyző kinevezési rendjét. A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének kinevezésére azonban ettől eltérő szabályt kell alkalmazni. A kinevezés rendjét a 83. § b) pontja írja le. A jegyzőt a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki.

Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra.

A rendelet ez esetben úgy rendelkezik, hogy a jegyzőére megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali dolgozót kell megbízni. Ha a hivatalban ilyen dolgozó nincs, akkor más hivatal jegyzőjét kell megbízni.

Az Mötv. 82. § (5) bekezdése leszögezi, hogy a jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően kell alkalmazni.

Az Mötv. kimondja, hogy a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőire is alkalmazni kell a jegyzőre meghatározott feladatokat azzal a különbséggel, hogy

- a jegyzőnek valamennyi érintett településen el kell látnia a jegyzői feladatokat,

- a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges,

A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában

Az Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján, figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat, a Képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban rögzítenie kell a Közös Önkormányzati Hivatala elnevezését. A következő formát kell alkalmazni: (település neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal.

Az Mötv. 85.-86. §-a tartalmazza a Közös Önkormányzati Hivatalra, és annak jegyzőjére vonatkozó részletes szabályokat.

A szervezeti és működési szabályzat a Közös Önkormányzati Hivatal részére nem határozza meg a részletes feladat és hatáskört, mivel a törvény meghatározza a főbb feladatokat, így amelyek

- a képviselő-testület önkormányzati működésével,

- a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával,

- a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával

kapcsolatosak.

A társulás az önkormányzat szerve, ezért az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a társulást, a társulás jogállását, és feladatait.

A képviselő-testület gazdasági programjára vonatkozó előírásokat az Mötv. 116. § -a határozza meg.

Az önkormányzat meghatározza a gazdasági programját.

A gazdasági program készíthető:

- a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy

A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos szabályokat az Mötv. 39. §-a tartalmazza, így:

39. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.