Nógrád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről
Hatályos: 2026. 03. 14Nógrád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.03.14.
az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
Nógrád Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről rendeletet alkot.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) bekezdése szerint a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:
1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
3. a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást, és
4. az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 28. § - a alapján az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:
1. az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,
2. a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,
3. a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,
4. a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és
5. az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza:
1. a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és
ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
1. a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
ba) kiemelt előirányzatok,
bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
1. a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
1. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
1. a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
1. a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
1. a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
1. a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdésének megfelelően helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni
1. a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
1. a helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, így különösen
ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,
bb) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,
bc) az általános és céltartalékot, és
bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 24. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (3) bekezdése alapján a költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1) bekezdésének megfelelően a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az Áht. 34. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) és (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdésének megfelelően a képviselő-testület az Áht. 34. § (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.
Összegzés
Nógrád Község Önkormányzatának a 2026. évi költségvetéséről szóló rendelet megalkotása jogszabályi kötelezettség, amely a helyi önkormányzatok gazdálkodásának és feladatellátásának alapját képezi.
A Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontja értelmében az önkormányzat önállóan szabályozhatja és igazgathatja a helyi közügyeket, valamint gyakorolja az önkormányzati vagyon kezelésével és a helyi költségvetéssel kapcsolatos jogokat. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletalkotási jogkörében szabályozza a költségvetését, figyelembe véve a vonatkozó ágazati jogszabályokat.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 23. § (2) bekezdése előírja, hogy az önkormányzat költségvetésének tartalmaznia kell a költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait működési és felhalmozási bontásban, továbbá meg kell határozni a kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok finanszírozását.
Az Áht. 24. § (3) bekezdése értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester minden év február 15-ig benyújtja a képviselő-testületnek, amennyiben a központi költségvetési törvény időben elfogadásra került. Ha a központi költségvetés később lép hatályba, a tervezet benyújtásának határideje annak hatálybalépését követő 45. napig tolódik.
A költségvetési rendelet biztosítja az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának fenntartását és a törvényes gazdálkodás alapját. A rendeletalkotás célja, hogy meghatározza a 2026. évi bevételek és kiadások szerkezetét, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és a helyi igényeket.
A költségvetés megalkotásának elmaradása a település működését veszélyeztetné, mivel az önkormányzat csak jóváhagyott költségvetés alapján jogosult gazdálkodni. Ennek hiányában az önkormányzat nem tudná ellátni kötelező és önként vállalt feladatait, nem lenne biztosított a közszolgáltatások finanszírozása, valamint az intézmények és az önkormányzati hivatal működése.
A költségvetési rendelet részeként az Áht. 24. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat köteles bemutatni a költségvetési mérleget, az előirányzat-felhasználási tervet, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatásokat. Ezek biztosítják a költségvetés átláthatóságát és tervezhetőségét.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet további részletszabályokat határoz meg a költségvetés tartalmi elemeire és annak előirányzat-módosítására vonatkozóan, amelyeket az önkormányzatnak szintén figyelembe kell vennie a rendelet megalkotásakor.
Összességében a költségvetési rendelet elfogadása az önkormányzat törvényes és stabil működésének, a pénzügyi egyensúly megőrzésének, valamint a helyi közszolgáltatások folyamatos biztosításának elengedhetetlen feltétele.