Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 42. § (2) bekezdésében, 48.§ (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 53.§ (1) bekezdésében, a 82. § (3) bekezdésében és a 84.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §      (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Becske Község Önkormányzata

            (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

2693 Becske, Petőfi út 1/A.

            (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

 Becske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

            (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Becske község közigazgatási

 területe.

A település főbb adataira vonatkozó adatokat az 1. számú függelék tartalmazza. 

2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névsorát, a 2. számú függelék tartalmazza.

3. §      (1)  A képviselő-testület döntése alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól

szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Berceli Közös

Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

Székhely: 2687 Bercel, Béke út 1.

Berceli Közös Önkormányzati Hivatal

Becskei Állandó Kirendeltsége

2693 Becske, Petőfi út 1/A.

                   Galgagutai Állandó Kirendeltség

                    2686.Galgaguta, Kossuth út 86

                    Nógrádkövesdi Állandó Kirendeltség

                    2691. Nógrádkövesd, Madách út 1

4. §. A képviselő-testület szervei:                      

            a) a polgármester,

            b) a képviselő-testület bizottságai,

            c) a jegyző,

            d) a közös önkormányzati hivatal,                

            e) a társulás.

2. Önkormányzat jelképei

   5. § Az önkormányzat jelképei:

            (1) Becske község címere

            (2) Becske község zászlaja

(3) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

6. § Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Az elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

7. §      (1)  Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja. Az önkormányzat hivatalos

                   honlapja: www.becske.hu

                 (2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi

ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A képviselő-testület ünnepi üléséről, az ott történtekről rövid, összefoglaló

jegyzőkönyvet kell készíteni.

                 (3) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:

                       Szlovákiában: Kóvár (Koláre) és Ipolyharaszti (Chrastince) községekkel,

                        Romániában: Ozsdola ( Ojudula ) és  Hilib (Hilib) községgel                      

   (4) Az önkormányzat pecsétjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.

Az azonos tartalmú bélyegzőket arab sorszámmal kell ellátni. A bélyegzőn a szerv pontos megjelölése mellett, székhelyét is fel kell tüntetni.

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei bélyegzői:

- Községi Önkormányzat Becske körbélyegző

- Községi Önkormányzat 2693.Becske, Petőfi út 1/A  hosszú bélyegző

- Becske község polgármester körbélyegző

- Polgármesteri Hivatal Becske körbélyegző

A körbélyegzők és a fejbélyegzők teljes körű lenyomatát a 3. számú függelék tartalmazza.

                  (5)  A polgármester és a jegyző pecsétjét kell használni:

                     - a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

                     - a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

                     - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

               (6) A (3) bekezdésben felsorolt bélyegzők használatára teljes felelősséggel a

                      bélyegzőt átvevő polgármester, jegyző, valamint köztisztviselő tartozik

                      felelősséggel.

2. Az önkormányzat feladata, hatásköre

8. §      (1)  Becske Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket.  A Mötv. 20. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybe vételének lehetőségeit biztosítja.

            (2) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 4. számú függelék  tartalmazza.

9. § (1) Az önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint a következő önként vállalt feladatokat láthatja el:

a)  helyi sportegyesület támogatása

b)  hagyományőrző népdalkör támogatása

c)  polgárőrség támogatása

d) egyházközség támogatása

e)  az önkéntes tűzoltó egyesület támogatása.

 f)  egyéb civil szervezetek támogatása

(2) Az önkormányzat abban az esetben vállalhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha:

a) nem sérti más település érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatokról az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – kell dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni az államháztartáson kívüli átadott, átvett pénzeszközökre vonatkozó törvényi és helyi rendeleti előírásokat.

(5) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:

a) a Balassagyarmati Járással^[1]

b) a Nógrád Megyei Önkormányzattal,

c) a Nógrádkövesd Községi Önkormányzattal,

d) a Bercel Községi Önkormányzattal,

e) a Galgaguta Községi Önkormányzattal, 

 f) a Szécsénke Községi Önkormányzattal.

 g) a Magyarnándori Községi Önkormányzattal,

(6) Az együttműködés keretében a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, aki tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül tájékoztatja.

(8) Az intézményvezető az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezésekben, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

(9) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

10.§ (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. A polgármesterre, társulásra átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a társulás által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntést.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója rendszeresen köteles írásban vagy szóban a képviselő-testületnek beszámolni tevékenységéről.

(4) Átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot írásban lehet előterjeszteni, az első fokú döntéshozónak a fellebbezésre vonatkozó véleményének csatolásával.

11. § Az Mötv.42. §-a rendelkezik az át nem ruházható hatáskörökről.  A képviselő-testület további át nem ruházható hatásköröket nem jelenít meg az SZMSZ-ben.

12. §. A képviselő-testület az Mötv. 18. §-ában foglalt hatáskört nem vonhatja el, nem korlátozhatja.

2. A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

13. §. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli  ülést tarthat.

                Évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését, az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint tartja.

(3) Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint tart.

     A polgármester indokolt estben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.

(4) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,

b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.

(5) A képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.

(6) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze.

A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.

(7) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

g) meghívottak körét.

14.§     (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében   meghatározott esetekben.

            (2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:

a) Ingatlan vásárlás

b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.

(3)  A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 40.§ szerint biztosított azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.

(4) A zárt ülésre vonatkozóan e rendelet további rendelkezéseket is tartalmaz.

2. A képviselő-testület ülésének összehívása

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

16. §  (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.

 f) a képviselő-testületi ülésre meghívottak felsorolását.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) a) Az előterjesztésben szereplő rendelet, szabályzat, tervezet, beszámoló, értékelés stb. szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.

b) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a meghívóban szereplő, a

képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen

javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

c) A rendes és rendkívüli testületi ülésekre az előterjesztést írásban vagy szóban,

a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.           

Írásban kell benyújtani az előterjesztést azokban az ügyekben, amelyek

kizárólagosan a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (Mötv.42.§-a).

d) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.

e) Az írásos előterjesztés szerkezete:

- az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.

Több döntési változat esetén kerüljenek kifejtésre az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érvek, döntések várható hatása.

Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek.

- második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

f)  Az előterjesztések kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe    venni:

- az előterjesztő olyan időpontban köteles az anyagot elkészíteni, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre,

- amennyiben az önkormányzat felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az előírt követelményeknek megfeleljen.

- Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.

g) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel dönt az előterjesztés tárgyában.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.

A testületi anyagok elektronikus úton történő továbbításának szabályait, rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6) A meghívót – előterjesztésekkel együtt - az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek.

c) tevékenységüket érintő napirendek esetén az önszerveződő közösségek képviselőinek:

ca) alapítvány elnökének

cb) polgárőr egyesület elnökének

cc) civil szervezetek elnökének 

d) a nem állandó meghívottaknak:

da) az előterjesztőknek és

db) az ülés összehívója (polgármester) által megjelölteknek.

(7) A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján     elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.

(8) A nem állandó meghívottak számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

17. §    (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben), telefaxon.

c) egyéb szóbeli meghívással.

            (3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

18. §    (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt, 

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

19. §         (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás         

                      formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.

        (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy   

              időben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

20. §    (1)  A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.

      (2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati

    döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

i) az ülés bezárása,

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), i) pontokban meghatározott feladatok.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

 (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

22. §  (1)  Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy    

                 javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok  felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt,

23. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend tárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.

 A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés   napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, az indoklás és a határozati javaslat.  

 (2)  Írásos előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

  (3)  Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-

         testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

25. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet – amennyiben szükséges – két fordulóban tárgyalható.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni az előírt követelményeknek.

26. §    (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

28. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

29. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

   (2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

30. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

31. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

32. §    (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább
3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

33. §    (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül

                  dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelet-tervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát képviselőn kívül kezdeményezheti a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a helyi civil szervezet képviselője. A kezdeményezést a polgármesternél célszerű írásban benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet véleményezteti és a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

 (5) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

34. §    (1) A képviselő-testület a 33 § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással hozza

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az ülés levezetője az igen szavazatokra, majd a nem szavazatokra kér szavazást, a képviselő-testület tagja élhet a tartózkodás jogával. Ezt követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

35. §    (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti  ügyekben akkor, ha azt egy fő képviselő indítványozza.

            (2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság gondoskodik^[2]

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem,) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségbe szavazó urna használatával történik

 (4) A titkos szavazás eredményéről Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.^[3]

36. § Az ülés vezetője a 34-35. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét.

37. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:

Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) határozata
a ………………………………………-ról

38. §    (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat külön kell jelölni és nyilvántartani.

39. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:

Becske Község Önkormányzata képviselő-testületének
......./..... (..... .....) önkormányzati rendelete
a ...........................................-ról

    40.§ A rendelet kihirdetése, a normatív határozat közzététele a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Becskei Kirendeltségének hirdetőtábláján ,illetve a település honlapján történik.

    41. §     (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület - amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap -, tiszteletdíját egy hónapra 25 %-kal csökkentheti.

            (2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. §    (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.

(4) A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

 A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A csökkentésről a képviselő- testület határozatot hoz.

44. §    (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek,   hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

(4) A tanácskozási joggal nem rendelkező személy (hallgatóság) részére biztosítani kell a megfelelő helyet. Amennyiben lehetőség van, a hallgatóság a részére kijelölt helyet foglalja el. 

45. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

46. §    (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

 (3) A képviselő-testületi ülésről hangfelvételt kell készíteni.

(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja

(5) A jegyzőkönyv közokirat. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.

47. §.  (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett szöveggel fogadja el.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

 (3) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány). A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni elektronikus úton a Kormányhivatalnak.

 (4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a képviselői indítványokat

 e) a képviselői interpellációkat

f) az elfogadott rendeletet

g) írásban benyújtott kérelmeket, beadványokat

h) írásba benyújtott hozzászólásokat a képviselők kérésére.

(5) A polgármester vagy a képviselő indítványára a testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

 (6) Jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, ha azt nem jelezték).

48. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011 évi CXII. törvény alapján külön szabályzatban kell rögzíteni a közérdekű adat megismerésére milyen módon kerül sor és a közzétételt kinek kell teljesíteni.

V. Helyi népszavazás^[4]

49.§. (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 33.§-ában kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást az alábbi kérdésekben:

a.) a község egyesítésnek és a megszüntetésének kezdeményezése

b) új község alakításának kezdeményezése

c) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje

d) társult képviselő-testület alakítása a társult képviselő-testületből való    

    kiválás, továbbá a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben

 f) az önkormányzat rendelet megerősítésére

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezi

VI. A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

50. §    (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a polgármester, képviselő-testület    

     tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülésnek minősül, meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, ahol nem a klasszikus ülésvezetési szabályok érvényesülnek, az állampolgárok nem csak passzív résztevők, hanem szabadon felszólalhatnak.

51. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 (2) Közmeghallgatást a képviselő-testület döntése alapján az alábbi önkormányzati döntések előtt kell tartani

- helyi adók bevezetése, a költségvetés megállapításáról szóló rendeletek

   megalkotása előtt

- nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés előtt

- jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntéskor.

(3) A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban teheti fel.

(4) A képviselő testület a polgármester előterjesztésére a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti.

(5) Közmeghallgatás – képviselő testület döntése alapján – falugyűlés keretében is meghirdethető.

52. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

VI. A települési képviselő

53. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

54. §    (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzat szerint a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

55. §    (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg a Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. §-a tartalmazza.

(4)  A képviselő a testületi ülésen való részvételéhez szükséges időtartamra a munkahelyén felmentésre jogosult a munkavégzés alól.  A kiesett jövedelmét az önkormányzatnak kell megtéríteni.   

VIII. Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai

1. A polgármester és az alpolgármester

56. §    (1) A polgármester főállású tisztviselő.

(2) A polgármester hivatali munkarendjét, az egyetértése joghoz kötött munkakörök felsorolását, valamint a szabadság kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat az 5. számú függelék tartalmazza.

(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72-73. §,. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §, 72. § (4) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

57. §    (1) A polgármester lemondására a Mötv. 69. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

            (2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 15. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58. §    (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

c) fogadóórát tart,

d.) nyilatkozik a sajtónak.

            (2) A polgármester fogadó órája:

    kedd-csütörtök –pénteki munkanapokon a hivatali nyitva tartásnak 

    megfelelően

59. §    (1) A képviselő-testület nem él a Mötv. 68.§ (2) bekezdésében biztosított jogával.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. §    (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester és az alpolgármester által kötött megállapodás alapján látja el.

(3) Alpolgármester munkarendje: értelemszerűen a meghatározott feladatok szerint.

2. A képviselő-testület bizottságai

61. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében egy állandó bizottságot hoz  létre a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottságot.

Szükség szerint ideiglenes bizottságot alakíthat meghatározott feladatok ellátására.

62. §    (1) A Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság tagjainak száma 3 fő.

                 A  Gazdasági Pénzügyi és Etikai Bizottság aktuális névsorát a 5.  számú függelék tartalmazza

(2) A képviselő-testület elé a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

              a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

b) a polgármester és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.

            (3) A Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság  feladatat- és hatásköre:

a) a Mötv. 31. §. (1) – (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség kivizsgálása,

b) a polgármester, alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

c) a polgármester és az alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

d) a Mötv. 39. §-ban foglalt vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, nyilvántartása,

e) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

f) ellátja a titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság feladatait.

63. § A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Mötv. 57. §, 58. §-a határozza meg.

64. §    (1) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 59. §, 60. § és 61. §-át kell alkalmazni.

            (2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

3. A  jegyző

65. §    (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

            (2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

e) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

g) gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

            (3) Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel

   aa) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

   ab) az önkormányzat honlapjára kihelyezés

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban történő kihelyezés.

66. §    (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ennek hiányában a kiadmányozási és szignálási jogot a – megállapodásban rögzített – köztisztviselő gyakorolja.

(3)   A képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre is átruházhatja (Mötv. 41. §. (4) bekezdése).

67. § Alkalmazás esetén az aljegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

4. A Közös Önkormányzati Hivatal

68. §    (1) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.  A hivatal SZMSZ-ét a 6. számú függelék tartalmazza.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó megállapodást - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el. A megállapodást az 7. számú függelék tartalmazza.

5. Társulás

69. § Az önkormányzat a 8.számú függelékében felsorolt társulások tagja. A társulási megállapodásokat a függelékben kell elhelyezni.

VIII. A képviselő-testület gazdasági programja

70. §    (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára a hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek meghatározására Mötv. 116. §-a alapján gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

IX. Záró rendelkezések

71. §    (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9 /2011( 04.06 )önkormányzati rendelet.

Szalatnyainé Zsigmond Éva                                     Várszegi György

           polgármester                                                                       jegyző