Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 10. 01- 2020. 01. 21

Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2015.10.01.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 42. § (2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, a 82. § (3) bekezdésében és a 84. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Becske Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2693 Becske, Petőfi út 1/A.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Becske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Becske község közigazgatási területe.

A település főbb adataira vonatkozó adatokat az 1. számú függelék tartalmazza.

2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névsorát, a 2. számú függelék tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület döntése alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

1. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Berceli Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
Székhely: 2687 Bercel, Béke út 1.
Berceli Közös Önkormányzati Hivatal
Becskei Állandó Kirendeltsége
2693 Becske, Petőfi út 1/A.
Galgagutai Állandó Kirendeltség
2686.Galgaguta, Kossuth út 86
Nógrádkövesdi Állandó Kirendeltség
2691. Nógrádkövesd, Madách út 1

4. §

.

A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
1. Önkormányzat jelképei

5. § Az önkormányzat jelképei:

(1) Becske község címere

(2) Becske község zászlaja

(3) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

6. § Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Az elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

7. § (1) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja. Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.becske.hu

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A képviselő-testület ünnepi üléséről, az ott történtekről rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:
Szlovákiában: Kóvár (Koláre) és Ipolyharaszti (Chrastince) községekkel,
Romániában: Ozsdola ( Ojudula ) és Hilib (Hilib) községgel
(4) Az önkormányzat pecsétjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.
Az azonos tartalmú bélyegzőket arab sorszámmal kell ellátni. A bélyegzőn a szerv pontos megjelölése mellett, székhelyét is fel kell tüntetni.
Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei bélyegzői:
- Községi Önkormányzat Becske körbélyegző
- Községi Önkormányzat 2693.Becske, Petőfi út 1/A hosszú bélyegző
- Becske község polgármester körbélyegző
- Polgármesteri Hivatal Becske körbélyegző
A körbélyegzők és a fejbélyegzők teljes körű lenyomatát a 3. számú függelék tartalmazza.
(5) A polgármester és a jegyző pecsétjét kell használni:
- a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
- a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon
(6) A (3) bekezdésben felsorolt bélyegzők használatára teljes felelősséggel a bélyegzőt átvevő polgármester, jegyző, valamint köztisztviselő tartozik felelősséggel.
1. Az önkormányzat feladata, hatásköre

8. § (1) Becske Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket. A Mötv. 20. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybe vételének lehetőségeit biztosítja.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 4. számú függelék tartalmazza.

9. § (1) Az önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint a következő önként vállalt feladatokat láthatja el:

a) helyi sportegyesület támogatása

b) hagyományőrző népdalkör támogatása

c) polgárőrség támogatása

d) egyházközség támogatása

e) az önkéntes tűzoltó egyesület támogatása.

f) egyéb civil szervezetek támogatása

(2) Az önkormányzat abban az esetben vállalhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha:

a) nem sérti más település érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatokról az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – kell dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni az államháztartáson kívüli átadott, átvett pénzeszközökre vonatkozó törvényi és helyi rendeleti előírásokat.

(5) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:

a) a Balassagyarmati Járással

b) a Nógrád Megyei Önkormányzattal,

c) a Nógrádkövesd Községi Önkormányzattal,

d) a Bercel Községi Önkormányzattal,

e) a Galgaguta Községi Önkormányzattal,

f) a Szécsénke Községi Önkormányzattal.

g) a Magyarnándori Községi Önkormányzattal,

(6) Az együttműködés keretében a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, aki tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül tájékoztatja.

(8) Az intézményvezető az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezésekben, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

(9) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

10. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. A polgármesterre, társulásra átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a társulás által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntést.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója rendszeresen köteles írásban vagy szóban a képviselő-testületnek beszámolni tevékenységéről.

(4) Átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot írásban lehet előterjeszteni, az első fokú döntéshozónak a fellebbezésre vonatkozó véleményének csatolásával.

11. § Az Mötv.42. §-a rendelkezik az át nem ruházható hatáskörökről. A képviselő-testület további át nem ruházható hatásköröket nem jelenít meg az SZMSZ-ben.

12. § A képviselő-testület az Mötv. 18. §-ában foglalt hatáskört nem vonhatja el, nem korlátozhatja.

1. A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

13. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tarthat. Évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését, az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint tartja.

(3) Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint tart.

A polgármester indokolt estben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.
(4) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.
(5) A képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.
(6) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze.
A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.
(7) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
g) meghívottak körét.

14. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:

a) Ingatlan vásárlás

b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.

(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 40. § szerint biztosított azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.

(4) A zárt ülésre vonatkozóan e rendelet további rendelkezéseket is tartalmaz.

2. A képviselő-testület ülésének összehívása

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

16. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.

f) a képviselő-testületi ülésre meghívottak felsorolását.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4)

a) Az előterjesztésben szereplő rendelet, szabályzat, tervezet, beszámoló, értékelés stb. szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.

b) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a meghívóban szereplő, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

c) A rendes és rendkívüli testületi ülésekre az előterjesztést írásban vagy szóban, a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

Írásban kell benyújtani az előterjesztést azokban az ügyekben, amelyek kizárólagosan a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (Mötv.42. §-a).
d) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.
e) Az írásos előterjesztés szerkezete:
- az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.
Több döntési változat esetén kerüljenek kifejtésre az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érvek, döntések várható hatása.
Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek.
- második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
f) Az előterjesztések kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- az előterjesztő olyan időpontban köteles az anyagot elkészíteni, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre,
- amennyiben az önkormányzat felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az előírt követelményeknek megfeleljen.
- Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.
g) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel dönt az előterjesztés tárgyában.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.
A testületi anyagok elektronikus úton történő továbbításának szabályait, rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) A meghívót – előterjesztésekkel együtt - az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek.
c) tevékenységüket érintő napirendek esetén az önszerveződő közösségek képviselőinek:
ca) alapítvány elnökének
cb) polgárőr egyesület elnökének
cc) civil szervezetek elnökének
d) a nem állandó meghívottaknak:
da) az előterjesztőknek és
db) az ülés összehívója (polgármester) által megjelölteknek.
(7) A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.
(8) A nem állandó meghívottak számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben), telefaxon.c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

18. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapját

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

20. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

i) az ülés bezárása,

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), i) pontokban meghatározott feladatok.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

22. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

22. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend tárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, az indoklás és a határozati javaslat.

(2) Írásos előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

25. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni az előírt követelményeknek.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

28. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

29. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

30. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

31. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

32. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább

3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

33. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelet-tervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát képviselőn kívül kezdeményezheti a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a helyi civil szervezet képviselője. A kezdeményezést a polgármesternél célszerű írásban benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet véleményezteti és a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

34. § (1) A képviselő-testület a 33 § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással hozza

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az ülés levezetője az igen szavazatokra, majd a nem szavazatokra kér szavazást, a képviselő-testület tagja élhet a tartózkodás jogával. Ezt követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

35. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt egy fő képviselő indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem,) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségbe szavazó urna használatával történik

(4) A titkos szavazás eredményéről a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

36. § Az ülés vezetője a 34-35. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét.

37. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:

Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) határozata

a ………………………………………-ról

38. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat külön kell jelölni és nyilvántartani.

39. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:

Becske Község Önkormányzata képviselő-testületének

......./..... (..... .....) önkormányzati rendelete

a ...........................................-ról

40. § A rendelet kihirdetése, a normatív határozat közzététele a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Becskei Kirendeltségének hirdetőtábláján ,illetve a település honlapján történik.

41. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület - amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap -, tiszteletdíját egy hónapra 25 %-kal csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.

(4) A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

(6) A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A csökkentésről a képviselő- testület határozatot hoz.

44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

(4) A tanácskozási joggal nem rendelkező személy (hallgatóság) részére biztosítani kell a megfelelő helyet. Amennyiben lehetőség van, a hallgatóság a részére kijelölt helyet foglalja el.

45. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

46. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(3) A képviselő-testületi ülésről hangfelvételt kell készíteni.

4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A jegyzőkönyv közokirat. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.

47. §

.

(1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett szöveggel fogadja el.
(2) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány). A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni elektronikus úton a Kormányhivatalnak.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a képviselői indítványokat
e) a képviselői interpellációkat
f) az elfogadott rendeletet
g) írásban benyújtott kérelmeket, beadványokat
h) írásba benyújtott hozzászólásokat a képviselők kérésére.
(5) A polgármester vagy a képviselő indítványára a testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, ha azt nem jelezték).

48. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011 évi CXII. törvény alapján külön szabályzatban kell rögzíteni a közérdekű adat megismerésére milyen módon kerül sor és a közzétételt kinek kell teljesíteni.

V. Helyi népszavazás

49. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 33. §-ában kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást az alábbi kérdésekben:

a.) a község egyesítésnek és a megszüntetésének kezdeményezése
b) új község alakításának kezdeményezése
c) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje
d) társult képviselő-testület alakítása a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyben
f) az önkormányzat rendelet megerősítésére
(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezi

VI. A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a polgármester, képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülésnek minősül, meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, ahol nem a klasszikus ülésvezetési szabályok érvényesülnek, az állampolgárok nem csak passzív résztevők, hanem szabadon felszólalhatnak.

51. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület döntése alapján az alábbi önkormányzati döntések előtt kell tartani

- helyi adók bevezetése
- nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés előtt
(3) A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban teheti fel.
(4) A képviselő testület a polgármester előterjesztésére a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti.
(5) Közmeghallgatás – képviselő testület döntése alapján – falugyűlés keretében is meghirdethető.

52. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

VI. A települési képviselő

53. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

54. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzat szerint a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

55. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg a Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. §-a tartalmazza.

(4) A képviselő a testületi ülésen való részvételéhez szükséges időtartamra a munkahelyén felmentésre jogosult a munkavégzés alól. A kiesett jövedelmét az önkormányzatnak kell megtéríteni.

VII. Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai

1. A polgármester és az alpolgármester

56. § (1) A polgármester főállású tisztviselő.

(2) A polgármester hivatali munkarendjét, az egyetértése joghoz kötött munkakörök felsorolását, valamint a szabadság kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat az 5. számú függelék tartalmazza.

(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72-73. §,. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §, 72. § (4) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

57. § (1) A polgármester lemondására a Mötv. 69. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 15. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

c) fogadóórát tart,

d) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadó órája:

Hétfő-kedd-csütörtöki munkanapokon a hivatali nyitva tartásnak megfelelően

59. § (1) A képviselő-testület nem él a Mötv. 68. § (2) bekezdésében biztosított jogával.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester és az alpolgármester által kötött megállapodás alapján látja el.

(3) Alpolgármester munkarendje: értelemszerűen a meghatározott feladatok szerint.

2. A képviselő-testület bizottságai

61. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében egy állandó bizottságot hoz létre a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottságot.

Szükség szerint ideiglenes bizottságot alakíthat meghatározott feladatok ellátására.

62. § (1) A Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság tagjainak száma.

A Gazdasági Pénzügyi és Etikai Bizottság aktuális névsorát a 6. számú függelék tartalmazza
(2) A képviselő-testület elé a Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
b) a polgármester és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(3) A Gazdasági, Pénzügyi és Etikai Bizottság feladatat- és hatásköre:
a) a Mötv. 31. §. (1) – (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség kivizsgálása,
b) a polgármester, alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
c) a polgármester és az alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
d) a Mötv. 39. §-ban foglalt vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, nyilvántartása,
e) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
f) ellátja a titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság feladatait.

63. § A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Mötv. 57. §, 58. §-a határozza meg.

64. § (1) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 59. §, 60. § és 61. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el

3. A jegyző

65. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

e) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

g) gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(3) Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel:

aa) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

ab) az önkormányzat honlapjára kihelyezés

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban történő kihelyezés.

66. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ennek hiányában a kiadmányozási és szignálási jogot a – megállapodásban rögzített – köztisztviselő gyakorolja.

(3) A képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre is átruházhatja (Mötv. 41. §. (4) bekezdése).

67. § Alkalmazás esetén az aljegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

4. A Közös Önkormányzati Hivatal

68. § (1) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A hivatal SZMSZ-ét a 7. számú függelék tartalmazza.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó megállapodást - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el. A megállapodást az 8. számú függelék tartalmazza.

5. Társulás

69. § Az önkormányzat a 9. számú függelékében felsorolt társulások tagja. A társulási megállapodásokat a függelékben kell elhelyezni.

VIII. A képviselő-testület gazdasági programja

70. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára a hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek meghatározására Mötv. 116. §-a alapján gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

71. §

IX. A Becskei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködési megállapodás részletes szabályai

1. Működési feltételeket biztosító ingó- és ingatlan vagyontárgyak ingyenes használatáról és a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéről
- A Községi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta, igény szerint, tizenhat órában ingyenesen biztosítja a használat jogát a Becske, Ady E. 6. út sz. alatti Közösségi Ház épületében, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakra. A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott helyiséghasználat használata – az Önkormányzati Hivatal szabályozási keretei között – a Becskei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen történik.
- A helyiség és annak berendezési tárgyai tekintetében a használat joga mindenkori ellenértékét az Önkormányzati Hivatal által meghatározott díjak és költségek alapulvételével kiszámított összeg jelenti. A használatba adott befektetett eszközök mindenkori értékét a községi Önkormányzat biztosítja és tartja nyilván.
- A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek az Önkormányzati Hivatalt terhelik.
- A Nemzetiségi Önkormányzatot a helyiséghez kapcsolódóan térítésmentesen illeti meg a fűtési, az áram és a takarítási szolgáltatás.
- A Közösségi Házat a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek, közmeghallgatásának, Művelődési Házat más egyéb programjának és rendezvényeinek lebonyolításához térítésmentesen igényelheti.
- A Nemzetiségi Önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát a Községi Önkormányzat érdekeit figyelembe véve gyakorolhatja.
- A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogának gyakorlásával az Önkormányzati Hivatal munkáját nem zavarhatja, köteles megtartani a Közösségi Ház rendjét.
- A megállapodás szerinti helyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a polgármestertől – annak távollétében a pénzügyi, vagy az igazgatási előadótól – az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén veheti fel és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
- A használt helyiségben történő mindennemű felújítás, átalakítás, illetve selejtezés a Községi Önkormányzattal történt előzetes egyeztetés után végezhető, a Nemzetiségi Önkormányzat saját költségére.
- A jelen megállapodással ellentétes, attól eltérő használatból eredő költségeket, károkat a Nemzetiségi Önkormányzat a Községi Önkormányzatnak köteles megtéríteni.
- A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
- A Nemzetiségi Önkormányzatot megszűnéséi illeti meg a használat joga.
- A Községi Önkormányzat a helyiséggel és kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő jogait és kötelezettségeit a jegyző útján gyakorolja és érvényesíti.
- A testületi ülések elkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítése, postázása) az Önkormányzati Hivatal biztosítja.
- Az Önkormányzati Hivatal nemzetiségi feladatokkal megbízott munkatársai a Nemzetiségi Önkormányzat részére érkező postai küldeményeket felbonthatják.
- Az Önkormányzati Hivatal ellátja a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
- Az Önkormányzati Hivatal kötelezettséget vállal arra, hogy a jegyző, vagy annak –megbízottja a Községi Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
- Az Önkormányzati Hivatal és a Nemzetiségi Önkormányzat kölcsönös és közös érdekeik szem előtt tartásával törekednek arra, hogy a jelen megállapodásban foglaltakon túl – lehetőségeik szerint – keressék az együttműködés további formáit, így például: pályázatok felkutatását és benyújtását, valamint a nemzetiségek céljait szolgáló rendezvények, megmozdulások és programok szervezését.
1. A költségvetés előkészítésével, megalkotásával, adatszolgáltatással, fizetési számlával, törzskönyvi nyilvántartásba vétellel, adószám igényléssel kapcsolatos eljárási rend
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének elkészítése az Önkormányzati Hivatal feladata a jegyző irányításával.
A költségvetés előkészítési munkájában a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vesz részt.
Az elkészített költségvetési határozat-tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület).
1. A költségvetési határozat előkészítésének, megalkotásának eljárási szabályai
- A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának az Áht. 29/A. § szerinti előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből, illetve egyéb központi jogszabályból, előírásból adódó részletes információk rendelkezésre állását követően – a jegyző közli a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével.
- A költségvetés előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:
ba) a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét
- a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve
bc) a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókezdvezményeket – tartalmazó kimutatást, és
bd) az Áht. 29/A. szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait
- A költségvetés elfogadásáról a Nemzetiségi Önkormányzat önállóan határozatot hoz, amelyet haladéktalanul eljuttat a jegyző részére.
- A Községi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
- A Községi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik
- Az esetleges adósságrendezési eljárás során a Nemzetiségi Önkormányzat tartozásaiért a Községi Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
1. Költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség
- A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által jóváhagyott elemi költségvetésről az államháztartás információs rendszere keretébe adatszolgáltatást kell teljesíteni, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a rendelkezésre bocsátott adatok alapján az Önkormányzati Hivatal teljesít a hatályos jogszabályok szerinti határidőt figyelembe véve.
- Az Önkormányzati Hivatal gazdasági szervezete készíti el a nyomtatványgarnitúrák felhasználásával a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéséről szóló információt papír alapon, továbbá elektronikusan a Magyar Államkincstár által biztosított informatikai rendszer segítségével.
1. A költségvetési előirányzatok módosításának szabályai
- A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételi és kiadási előirányzatai módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az Áht. 34. (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivétellel saját hatáskörben a Képviselő-testület dönt.
- Ha a Nemzetiségi Önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a Képviselő-testületet tájékoztatja.
- A Képviselő-testület az Áht. 34. § (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat módosítás, előirányzat átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési határozatát.
1. Önálló fizetési számlával kapcsolatos eljárásrend
- A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Községi Önkormányzat számlavezetőjénél, a Magyar Államkincstárnál vezetett 117-41017-15454340-00000000 önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja. A számla kezelésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzati Hivatal látja el. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét, illetve az általa meghatározott személyt illeti meg. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke elnökhelyettesét felhatalmazza a pénzforgalmi számla feletti aláírásra. A papíralapú átutalási megbízás a meghatalmazottak közül két személy aláírásával érvényes.
- A Nemzetiségi Önkormányzat elkülönített pénzeszköz kezelése érdekében alszámlát nyithat.
- Az Önkormányzati Hivatal biztosítja, hogy a főkönyvi és analitikus nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele és kiadása elkülönítetten kerüljön kimutatásra.
- A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról az Önkormányzati Hivatal adatot szolgáltat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke részére külön igény szerint.
1. Törzskönyvi nyilvántartásba vétel szabályai
- A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a Nemzetiségi Önkormányzatról.
- A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásával kapcsolatos bejelentést az Önkormányzati Hivatal törzskönyvi nyilvántartásának kezelésével megbízott köztisztviselője végzi. Az adatokban történt módosulást követően az Önkormányzati Hivatal a változás átvezetéséről haladéktalanul gondoskodik.
- A közhiteles nyilvántartás adatairól hiteles „Törzskönyvi igazolás” vagy „Törzskönyvi kivonat” kérhető az Önkormányzati Hivatal illetékes munkatársának közbenjárásával.
1. Az adószám igénylésével kapcsolatos eljárásrend
- A Nemzetiségi Önkormányzat adószám igénylésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az Önkormányzati Hivatal pénzügyi előadója látja el.
- A Nemzetiségi Önkormányzat adózással kapcsolatos bevallási kötelezettségének az Önkormányzati Hivatal e feladattal megbízott köztisztviselője elektronikus (szükség szerint papír alapon) úton tesz eleget
- A Nemzetiségi Önkormányzat felhatalmazza az Önkormányzati Hivatal e feladattal megbízott köztisztviselőjét, hogy az adóigazgatás keretében történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által biztosított rendszerekben elektronikus úton adatot szolgáltasson.
1. A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan Községi Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok, felelősök, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásainak szabályai
- Az Önkormányzati Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. A Nemzetiségi Önkormányzat bevételivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
- Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
A Nemzetiségi Önkormányzat a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
- Az előirányzatok felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési és teljesítés igazolására vonatkozó szabályok az alábbiak:
1. A kötelezettségvállalás rendje
- A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.
- A költségvetési év kiadásai előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.
- A költségvetési éven túli és kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a költségvetési és kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor.
- A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzata terhére fizetési, vagy más kötelezettséget vállalni (megrendelés, megbízásadás, szerződéskötés, megállapodás, igérvény), vagy ilyen követelést előírni a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa felhatalmazott Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult, összeghatárra tekintet nélkül.
- Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződnie a kötelezettséget vállalónak arról, hogy a kiadás teljesítéséhez a fedezet rendelkezésre áll.
- Minden kötelezettségvállalásról szóló, aláírt és ellenjegyzett okmány egy-egy példányát az Önkormányzati Hivatal irattárába, valamint a pénzügyi kötelezettség nyilvántartása céljából, a keltezést követő 5 munkanapon belül az Önkormányzati Hivatal részére át kell adni.
- Az 50.000 forintot meghaladó kifizetésekre minden esetben előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges.
- Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban rögzített esetekben.
- 9. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések tekintetében a pénzügyi teljesítést megelőzően a kötelezettségvállalás és a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének tényét az arra jogosult személyeknek aláírásukkal kell igazolni az „Utalvány” megnevezésű nyomtatványon.
- 10. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan az Önkormányzati Hivatal olyan analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.
1. Az utalványozás, a teljesítés igazolásának rendje
- A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési kiadásai teljesítésének és a bevételei beszedésének elrendelésére a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
b) Az utalványozás az Önkormányzati Hivatalban rendszeresített „Utalvány” nyomtatványon és minden esetben írásban történik.
c) A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
- A kiadások teljesítésének alapja a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően kiállított bizonylat. A bizonylat a Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályi előírásokba meghatározott feladatai ellátása során felmerült kiadásokra vonatkozhat.
- A teljesítés igazolás során a bizonylatok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. A teljesítés igazolóját a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke írásba jelöli ki.
(12) Az érvényesítés rendje
- A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy a megfelelő ügymenetben az Áht., az Ávr. és az Áhsz , továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
- Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
- Az érvényesítést az Önkormányzati Hivatal e faladattal megbízott dolgozó végzi, aki rendelkezik az Ávr. 55. § (3) bekezdés szerinti végzettséggel.
(13) Pénzügyi ellenjegyzés rendje
- A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
b) A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontban a pénzügyi fedezet biztosított és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
c) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a III.D) 2. pontban előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót,a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét. Ha a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a tájékoztatás ellenére utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíti a Képviselő-testületet. A Képviselő-testület a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
- A pénzügyi ellenjegyzést az Önkormányzati Hivatal állományába tartozó, Ávr. 55. § (3) bekezdés szerinti végzettségű a jegyző által kijelölt személy végzi.
(14) A beszámoló készítésének és jóváhagyásának eljárási rendje, időközi adatszolgáltatások készítése
- A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a költségvetési évet követően az Áht-ban rögzített határidőt figyelembe véve terjeszti a Képviselő-testület elé, amelynek elfogadásáról a testület dönt.
A képviselő-testület részére tájékoztatásul az Áht. 91. § (2) bekezdés szerinti mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni.
A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és kiadásokat azok felmerülés helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális és az Áht. 6. § (2) – (5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni.
b) Az Önkormányzati Hivatal készíti el és továbbítja papír alapon és elektronikusan a Magyar Államkincstár felé a Nemzetiségi Önkormányzat éves beszámolóját a meghatározott nyomtatványok felhasználásával. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó űrlapok kitöltésében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is közreműködik.
c) Az Önkormányzati Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozóan az időközi költségvetési jelentéseket és időközi mérlegjelentéseket, valamint egyéb adatszolgáltatásokat az előírt határidőre nyújtja be a Magyar Államkincstárhoz, papír alapon és elektronikusan.
(15) A gazdálkodás eljárási és dokumentációs részletszabályai
- A Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi, gazdasági eseményeinek számviteli nyilvántartásai, elszámolásai esetében az Önkormányzati Hivatal Számviteli politikájában rögzítettek alapján szükséges eljárni.
- A saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használatáról, valamint a kötelezettségvállalók, annak jogi ellenjegyzését végzők, utalványozók, szakmai teljesítést igazolók, pénzügyi ellenjegyzők és érvényesítők kijelöléséről önállóan szabályzat rendelkezik.
- A Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzati Hivatal által bonyolított levelezése során keletkezett iratanyagai az Önkormányzati Hivatal irattárában kerülnek elhelyezésre. Az irattározás általános szabályai alapján az Önkormányzati Hivatal irattárának kezelésével megbízott dolgozó gondoskodik a tárolásról, rendszerezésről, selejtezésről.
- A Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó bizonylatok őrzéséről az Önkormányzati Hivatal pénzügyi előadója gondoskodik.
- A Nemzetiségi Önkormányzat felhatalmazza az Önkormányzati Hivatalt, hogy az Áht. 108. § (1) – (2) bekezdés szerinti, az államháztartás információs rendszere keretében történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár által biztosított rendszerekbe elektronikus úton, továbbá szükség esetén papír alapon adatot szolgáltasson.
(16) A belső ellenőrzés elvégzésének rendje
a) A Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban előírt belső ellenőrzési feladatai az Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzése keretében kerül ellátásra.
b) Az adott évi ellenőrzési tervet jóváhagyás céljából a jegyző terjeszti be a Képviselő-testület elé a jogszabályban rögzített határidők figyelembe vételével.
c) Az éves ellenőrzési terv alapján elvégzett vizsgálatok jelentéseit a jegyző előterjesztése alapján a Nemzetiségi Önkormányzat megtárgyalja, a megállapítások végrehajtása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata.

X. Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.