Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelete

önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 10. 22- 2022. 12. 31

Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelete

önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló rendelet módosításáról

2022.10.22.

Becske Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

A rendelet célja: E rendelet célja Becske Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása. Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Becske Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.

1/A. § (1a) Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában:

1. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

2. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.

3. Hagyományos építőanyagok: kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád.

4. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi és hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

5. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.

6. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.

7. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

8. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek .9.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

A helyi védelem
A helyi védelem célja, feladata, tárgya: A helyi védelem célja Becske Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése. A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték (épület, építmény, utcarész, településrész, közterületen lévő szobor, emlékmű stb.) melyet a képviselő-testület építészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít. A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai: 1. A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
1. a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,3. a kezdeményezés rövid indokolását,4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.3. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.4. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:1. a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát 2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.5. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,3. a kezdeményezőket.6. A helyi védelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettséget nem érinti.7. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
5.§
1. A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett helyi érték - évszám”.
2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
3. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

6. §

1. A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
2. A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:
1. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
2. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
3. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §

1. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó területek
7. Becske Község településképi szempontból meghatározó területei

8. §

1. Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:
1. Falusias jellegű terület,
2. Ipari gazdasági területek,
3. Vadászház és ökopark területe,
4. Külterület.
2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

9. § Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. országos ökológiai hálózat övezete,

2. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete,

3. műemlékek és műemléki környezet,

4. régészeti területek.

4. Fejezet

Településképi követelmények
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

10. § A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

11. § A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).

12. § A 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen épületet, építményt a környezethez (a domborzati és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

13. § A 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen épületet, építményt a környezethez (a domborzati és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. §

1. A 8. § (1) bekezdésében meghatározott területeken az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata nem megengedett.
2. A lakóépületek tetőhéjazata hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, műanyag hullámlemez nem lehet.
3. Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, valamint pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
4. A zöldfelület kialakításának követelményei:
1. A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
2. A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

15. §

1. A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Falusias jellegű területen az új épületek, vagy épületbővítések tömege és annak arányai a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
2. Az épületek magastetővel létesíthetők.
3. A tető formája és gerincének iránya legalább 4-5 szomszédos lakóháznál azonos legyen.
4. A lapostetős épületekre felújítás, átalakítás során magastető kerüljön.
5. Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag: a hagyományos égetett cserép színárnyalatainak megfelelő színű cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez.
6. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
7. Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
8. A melléképület a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítható ki.
9. Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.
10. Temető területen:
1. Az építmények magas tetővel, és természetes építési anyagokból készülhetnek (ipari jellegű anyagok nem használhatók, mint profilüveg, hullámlemez, műanyag lambéria).
2. A kerítés és bejárati kapu fából, vagy drótfonatból készülhet.

16. §

1. A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Ipari gazdasági területeken az épületek, építmények tájba illően alakíthatók ki.
2. Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
3. Épületcsoportnál azonos tetőalakítás alkalmazása javasolt.

17. §

1. A 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Vadászház és ökopark területen az épületeket, építményeket tájba illően lehet kialakítani.
2. Az épületek magastetősek lehetnek, megjelenésük tájjelleget tükrözzön.
3. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagok használhatók.

18. §

1. A 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Külterületen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.
2. Gazdasági jellegű erdőterületen magastetős, természetes építő anyagból készült épületek létesíthetők.
3. Mezőgazdasági területen az elhelyezhető épületek magastetősek lehetnek.
4. A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos lehet.
5. A tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.
10. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

19. §

1. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
2. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon és a tervezett bővítés a régi épületformálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
3. Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.
4. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
5. Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen és az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
6. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
7. Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.
11. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

20. §

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 9. § a) pontjában meghatározott terület.
2. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 8. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott területek, az (1) bekezdés figyelembevételével.

21. §

1. Az elektromos és hírközlési vezetékek oszlopokra szerelt légvezetéken, vagy földkábelen vezethetők.
2. A légvezetékes kábelhálózatot a közvilágítással közös oszlopsorra kell helyezni.

22. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembevétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;

2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;

3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani.

12. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. §

1. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembevételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, vagy építhetők a kerítésbe.
2. Műholdvevő, valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterület felőli homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
3. A közterület felőli homlokzaton (ablak)klíma berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
4. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.
13. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

24. §

1. Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
14. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

25. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
2. Helyi rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen és magánterületen elhelyezhetők.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

26. §

1. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
2. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
3. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
4. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

27. §

1. Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
2. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal,
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
15. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

28. §

1. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
6. gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
2. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
3. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.
5. Fejezet
Településkép-érvényesítési eszközök
16. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

29. §

1. A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról.
2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
1. Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, vagy meglévő épület bővítése történik.
2. A helyi védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén.
3. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. az építési tevékenység rövid leírását.
4. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
5. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
17. A településképi véleményezési eljárás

30. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

31. §

1. Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
2. A polgármester véleménye a 30. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

32. §

1. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
2. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
4. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja, ha
1. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
2. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
5. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
18. A településképi bejelentési eljárás

33. § A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén;

2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

3. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

4. érinti a kapcsolódó közterület közúti, vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;

3. meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása;

4. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg;

5. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, vagy elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

6. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;

7. védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;

8. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.

34. §

1. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
1. megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
2. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

35. §

1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A kérelmet Becske Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 33. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
3. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg. Hatósági határozat hiányában a településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentéstől számított 16. napon megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
5. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
6. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Becske község képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

36. §

1. A polgármester a településképi kötelezési eljárást folytat le
1. az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértése,
2. a 35. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén.
2. A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
3. A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
4. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletben a településkép – védelmi - követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben, 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településkép – védelmi - bírság) az alábbi esetkörökben:
- Kötelező szakmai konzultáción való részvétel, településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén: 100 000 – 1 000 000 Ft.
- Településképi kötelezés végre nem hajtása esetén, az el nem végzett építési munka értékének figyelembevételével, 100 000 – 2 000 000 Ft.
- Helyi védett érték károsítása, megsemmisítése esetén, károsítás, elveszett érték arányában 100 000 – 2 000 000 Ft.
A településkép-védelmi bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozatban megjelölt határidőre átutalási megbízással, vagy készpénzutalási megbízással postai úton kell megfizetni.
5. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.
6. Fejezet
Záró rendelkezések
19. Hatályba léptető rendelkezések

37. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

38. § Hatályát veszti Becske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019.(VI.27.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló rendelete.

Hatályát veszti Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról szóló 6/2002. (IX. 10.) rendeletének alábbi rendelkezései: 6. § (8)-(9) bekezdése; 11. § (4) bekezdése, (5) bekezdés utolsó mondata; 12. § (4) bekezdés első mondat „magastetősek” szövegrésze, második mondat „megjelenésük tájjelleget tükrözzön, és hagyományos építőanyagokból készüljön” szövegrésze; 13. § (5) bekezdés első mondat „magastetősek”, valamint „és természetes építőanyagok kerüljenek felhasználásra” szövegrésze; 14. § (4) bekezdés első mondat „magastetősek” szövegrésze, második mondat „megjelenésük tájjelleget tükrözzön, és hagyományos építőanyagokból készüljön” szövegrésze; 15. § (3) bekezdés első mondat „magastetősek” szövegrésze, utolsó mondata; 16. § (3) bekezdés „hagyományos építési anyagokból, magastetővel készüljön” szövegrésze; 31. § (3) bekezdés g) pont „és magastetővel ellátni” szövegrésze; 41. § (1) bekezdése; 45-51. §-a.

1. melléklet a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem
Becske helyi védelem alatt álló épületei, építményei:

A

B

C

D

Sorsz.

Megnevezés

Cím

Hrsz

Védett érték

1.

Római Katolikus templom

Ady Endre út 4.

322

A védettség kiterjed a 322 helyrajzi számú terület teljességére, a templomra, a kőkeresztre és falazott imahelyre, a telket körülvevő kőkerítésre.
A templom esetében védendők a belső berendezések, és képzőművészeti alkotások is.
Védeni szükséges a létesítmények funkcióját, külső és belső megjelenését, a meglévő anyagokat és szerkezeteket, és színeket.

2.

Becske patakon átvezető kőhíd

Európa köz

209/3

A védelem kiterjed a híd szerkezetére, formai megjelenésére, anyagára.

3.

Millenniumi kopjafa

Fő út, Európa köz kereszteződésénél

209/3

A védelem kiterjed a lekerekített rész teljes területére, és a kopjafára.

4.

Hősi emlékmű

Ady Endre út, az iskola udvarának végén

267

A védettség kiterjed az emlékműre, formai megjelenésére, anyagára, és rajta elhelyezett feliratokra.

5.

Körablakos ház

Dózsa Gy. utca 14.

73/1

A védelem kiterjed az épület utcafronti megjelenésére, a látható anyagokra, és szerkezeti elemekre.
A kör alakú ablakot más formájú elemre, illetve másféle anyagra cserélni nem szabad.

6.

Lakóépület

Kossuth L. út 20.

334

A védettség kiterjed az épület utca felé néző homlokzatának, az ablakok körüli és az ablakok feletti tégla architektúrára.

7.

Székelykapu

-

266

A védettség kiterjed a székelykapura, formai megjelenésére, anyagára, és rajta elhelyezett feliratokra.

8.

Parasztház

Kossuth út 38.

345

A védelem kiterjed az épület utcafronti megjelenésére, a látható anyagokra, és szerkezeti elemekre.

9.

Balás-Kúria

Fő út 35.

237

A védelem kiterjed az épület utcafronti megjelenésére, a látható anyagokra, és szerkezeti elemekre.

10.

Tájház

Ady E. út 24.

393

A védettség kiterjed a tájházra, formai megjelenésére, anyagára, és rajta elhelyezett feliratokra, a falusias jelleg megőrzése érdekében.

11.

Parasztház

Ady E. út 38.

416

A védelem kiterjed az épület formai megjelenésére, anyagára, a falusias jelleg megőrzése érdekében.

12

Parasztház

Ady E. út 54.

413/2

A védelem kiterjed az épület formai megjelenésére, anyagára, a falusias jelleg megőrzése érdekében.

2. melléklet a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek

1a. null

3. melléklet a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezés – KÉRELEM
BECSKE KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
2693 Becske, Petőfi út 1/A.

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki dokumentáció pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
Egyéb okirat

8. ÉTDR azonosító:

Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)

4. melléklet a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentés – KÉRELEM
BECSKE KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
2693 Becske, Petőfi út 1/A.

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)

2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:

3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:

4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki dokumentáció pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
Egyéb okirat
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)

1. függelék a 4. melléklethez a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Településkép védelme szempontjából kiemelt területek

1. Védett területek és településképi jelentőségű kategóriák:null

2. Örökségvédelemmel érintett területek:

Műemlék:

törzsszám

azonosító

település

védettség jogi jellege

védett örökségi érték neve

helyrajzi szám

5672

6530

Becske

nyilvántartott műemléki érték

Balás-kúria (óvoda és orvosi rendelő)

237

Régészeti területek:

azonosító

település

védettség jogi jellege

védett örökségi érték neve

helyrajzi szám

73699

Becske

régészeti lelőhely

Kása-árka

048/2

73695

Becske

régészeti lelőhely

Júlia-major 2.

0101/1, 0127/13, 0130

73701

Becske

régészeti lelőhely

Ereszvény

0125/35, 0125/36, 0125/46

40483

Becske

régészeti lelőhely

Söprős-alja

0192/1, 0195/6

49742

Becske

régészeti lelőhely

Homokbánya

024/3, 024/7, 025, 026, 027, 028

46070

Becske

régészeti lelőhely

Tsz-major

03/1, 03/2

44328

Becske

régészeti lelőhely

Büdös-tó-hegy

039/13

73703

Becske

régészeti lelőhely

Nagy-osztály

039/13

44329

Becske

régészeti lelőhely

Júlia-major

086/10, 090, 094/2

73697

Becske

régészeti lelőhely

Mérkő

094/2

2. függelék a 4. melléklethez a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján
Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

hegyvidéki területen telepíthető faj

dombvidéki területen telepíthető faj

alföldi jellegű területen telepíthető faj

vizes élőhelyekre (pl. patakparti védősáv) telepíthető faj

szárazabb területekre
telepíthető faj

városi környezetbe (pl. parkba) telepíthető faj

Acer campestre

mezei juhar

+

+

+

+

+

+

Acer platanoides

korai juhar

+

+

+

+

+

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

+

+

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

+

+

+

+

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

+

+

+

+

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

+

+

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

+

+

+

+

+

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

+

Fagus sylvatica

közönséges bükk

+

+

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

+

+

+

+

Fraxinus excelsior

magas kőris

+

+

Fraxinus ornus***

virágos kőris, mannakőris

+

+

+

Malus sylvestris

vadalma

+

+

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

+

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

+

+

+

+

Populus canescens *

szürke nyár

+

+

+

+

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

+

+

+

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

+

+

+

+

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

+

+

+

+

Quercus pubescens

molyhos tölgy

+

+

+

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

+

+

+

+

+

Sorbus aria

lisztes berkenye

+

Sorbus aucuparia

madárberkenye

+

+

+

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

+

+

+

+

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

+

+

+

+

+

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

+

+

+

+

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

+

+

+

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

+

+

+

+

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

+

+

+

+

+

+

Cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

hegyvidéki területen telepíthető faj

dombvidéki területen telepíthető faj

alföldi jellegű területen telepíthető faj

vizes élőhelyekre (pl. patakparti védősáv) telepíthető faj

szárazabb területekre
telepíthető faj

városi környezetbe (pl. parkba) telepíthető faj

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

+

+

+

Cornus mas

húsos som

+

+

+

+

+

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

+

+

+

+

+

+

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

+

+

+

+

+

+

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

+

+

+

+

+

+

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

+

+

+

+

+

+

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

hegyvidéki területen telepíthető faj

dombvidéki területen telepíthető faj

alföldi jellegű területen telepíthető faj

vizes élőhelyekre (pl. patakparti védősáv) telepíthető faj

szárazabb területekre
telepíthető faj

városi környezetbe (pl. parkba) telepíthető faj

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

+

+

+

+

+

+

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

+

+

+

+

+

Juniperus communis

Közönséges boróka

+

+

+

+

+

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

+

+

+

+

Prunus spinosa

kökény

+

+

+

+

+

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

+

+

+

+

+

Rosa canina

gyepűrózsa

+

+

+

+

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

+

+

Salix purpurea

csigolyafűz

+

+

Salix viminalis

kosárkötő fűz

+

+

Sambucus nigra

fekete bodza

+

+

+

+

+

+

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

+

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

+

+

+

Viburnum lantana

ostorménfa

+

+

+

+

Viburnum opulus

kányabangita

+

+

+

+

+

+

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak
** 500 m felett javasolható a telepítése
*** kivéve a Mátra térsége, ahol nem javasolt a telepítése
Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

3. függelék a 4. melléklethez a 12/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéke

1a. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok (IAS) jegyzéke (Hatályos 2017. augusztus 2-ától)

magyar név

tudományos név

aligátorfű (papagájfű, papagájlevél)

Alternanthera philoxeroides

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárga tóalma

Ludwigia peploides

strucctoll-süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

chilei óriáslapu (óriásrebarbara)

Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Szosznovszkij-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

japán gázlófű

Microstegium vimineum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

ördögfarok-keserűfű

Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)

japán nyílgyökér (kudzu)

Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata)

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

1a.1a. A Natura 2000 gyepterületeken az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
1a.1a.1a. Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen:parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),keserű csucsor (Solanum dulcamara),selyemkóró (Asclepias syriaca),aranka fajok (Cuscuta spp.)