Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 18- 2025. 02. 08Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Becske Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Becske Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2693 Becske, Petőfi út 1/a
(3) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Becske Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Becske Község Önkormányzata Képviselő-testülete
(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Galgagutai Közös Önkormányzati Hivatal
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Becske község közigazgatási területe.
(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.becske.hu
(8) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
(9) A település főbb adataira vonatkozó adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névsorát, a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. § A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal
Önkormányzat jelképei
4. § Becske község címere, Becske község zászlaja. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
5. § Az önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. Az elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét külön rendeletben állapítja meg.
6. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A Képviselő-testület ünnepi üléséről, az ott történtekről rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az önkormányzat pecsétjén Magyarország hivatalos címerét kell használni. Az azonos tartalmú bélyegzőket arab sorszámmal kell ellátni. A bélyegzőn a szerv pontos megjelölése mellett, székhelyét is fel kell tüntetni.
(3) Az önkormányzat Képviselő-testülete és szervei bélyegzői: Becske Község Önkormányzata, Becske Község Polgármestere. A körbélyegzők és a fejbélyegzők teljes körű lenyomatát a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A polgármester és a jegyző pecsétjét kell használni: a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, a Képviselő-testület által adományozott okleveleken, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(5) A (3) bekezdésben felsorolt bélyegzők használatára teljes felelősséggel a bélyegzőt átvevő polgármester, jegyző, valamint köztisztviselő tartozik felelősséggel.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § (1) Becske Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket. A Mötv. 20. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítja.
(2) A Képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe.
(3) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvetőszabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(4) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(5) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza.
8. § (1) Az önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint a következő önként vállalt feladatokat láthatja/látja el:
a) családsegítés
b) egyéb civil szervezetek támogatása
c) egyházközség támogatása
d) helyi sportegyesület támogatása
(2) Az önkormányzat abban az esetben vállalhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha:
a) nem sérti más település érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.
(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.
(4) Az önként vállalt (többlet) feladatokról az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – kell dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni az államháztartáson kívüli átadott, átvett pénzeszközökre vonatkozó törvényi és helyi rendeleti előírásokat.
(5) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:
a) a Balassagyarmati Kistérséggel
b) a Balassagyarmati Járással
c) a Nógrád Megyei Önkormányzattal,
d) a Nógrád Megyei Kormányhivatallal
e) Galgaguta Község Önkormányzatával
f) Szécsénke Község Önkormányzatával
g) Nógrádkövesd Község Önkormányzatával
(6) Az együttműködés keretében a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott és a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, aki tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testületből kor szerinti legidősebb képviselő köteles a képviselő-testület összehívására, vezetésére.
(8) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a Képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül tájékoztatja.
(9) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.
9. § (1) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) – (5) bekezdése tartalmazza. A polgármesterre, társulásra átruházott hatásköröket az 11. számú melléklet tartalmazza.
(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a társulás által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntést.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója rendszeresen köteles írásban vagy szóban a Képviselő-testületnek beszámolni tevékenységéről.
(4) Átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a Képviselő-testület a következő ülésén köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot írásban lehet előterjeszteni, az elsőfokú döntéshozónak a fellebbezésre vonatkozó véleményének csatolásával.
10. § Az Mötv.42. §-a rendelkezik az át nem ruházható hatáskörökről. A Képviselő-testület további át nem ruházható hatásköröket nem jelenít meg az SZMSZ-ben.
11. § A Képviselő-testület az Mötv. 18. §-ában foglalt hatáskört nem vonhatja el, nem korlátozhatja.
12. § (1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.
13. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü Mötv.-ben meghatározott szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, polgármester, önkormányzati képviselő vagy a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.
14. § A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság/bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
A Képviselő-testület működése, A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
15. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tarthat. Évente legalább 6 ülést tart.
(2) Rendes ülést a Képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint tart. A polgármester indokolt esetben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.
(4) A Képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.
(5) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze. A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.
(6) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
g) meghívottak körét.
16. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:
a) Ingatlan vásárlás
b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés
c) az önkormányzat által kiírt pályázat feltételének meghatározásakor.
Az a), b), c) pontban meghatározott zárt ülés akkor tartható, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében, azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 40. § szerint biztosított azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.
(4) A zárt ülésre vonatkozóan e rendelet további rendelkezéseket is tartalmaz.
17. § A Képviselő-testület ülésének összehívása: A Képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testületből kor szerinti legidősebb képviselő köteles a képviselő-testület összehívására, vezetésére. A Képviselő-testület ülését – fő szabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
18. § (1) A Képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.
f) a Képviselő-testületi ülésre meghívottak felsorolását.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet, szabályzat, tervezet, beszámoló, értékelés stb. szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.
a) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a meghívóban szereplő, a Képviselő-testület, vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
b) A rendes és rendkívüli testületi ülésekre az előterjesztést írásban vagy szóban, a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.
c) Írásban kell benyújtani az előterjesztést azokban az ügyekben, amelyek kizárólagosan a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (Mötv.42. §-a).
d) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.
e) Az írásos előterjesztés szerkezete:
f) - az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
g) Több döntési változat esetén kerüljenek kifejtésre az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érvek, döntések várható hatása.
h) Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek.
i) - második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
j) Az előterjesztések kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
k) - az előterjesztő olyan időpontban köteles az anyagot elkészíteni, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre,
l) - amennyiben az önkormányzat felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az előírt követelményeknek megfeleljen.
m) - Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.
n) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
o) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel dönt az előterjesztés tárgyában.
p) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.
(6) A meghívót – előterjesztésekkel együtt - az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek,
c) Becske Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének
d) tevékenységüket érintő napirendek esetén az önszerveződő közösségek képviselőinek
e) a nem állandó meghívottaknak:
ea) az előterjesztőknek és
eb) az ülés összehívója (polgármester) által megjelölteknek.
(7) A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.
(8) A nem állandó meghívottak számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
(9) Elektronikus úton a testületi ülésről tájékoztatni kell a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály.
19. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben), telefaxon.
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
20. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
21. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
22. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.
(2) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése
d) , a zárt ülés tényének bejelentése
e) napirendenként.
ea) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
eg) a rend fenntartása,
eh) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
ei) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
ej) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
ek) az ülés bezárása,
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), i) pontokban meghatározott feladatok.
23. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
25. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend tárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
26. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, az indoklás és a határozati javaslat.
(2) Írásos előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.
27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott Képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet – amennyiben szükséges – két fordulóban tárgyalható.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni az előírt követelményeknek.
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
31. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
32. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
33. § A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti, egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
34. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
35. § (1) A Képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) A Képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelet-tervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(4) Rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát képviselőn kívül kezdeményezheti a polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület bizottsága, a helyi civil szervezet képviselője. A kezdeményezést a polgármesternél célszerű írásban benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet véleményezteti és a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
36. § (1) A Képviselő-testület a 35. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az ülés levezetője az igen szavazatokra, majd a nem szavazatokra kér szavazást, a Képviselő-testület tagja élhet a tartózkodás jogával. Ezt követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
37. § (1) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt legalább 2 fő képviselő indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem,) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségbe szavazó urna használatával történik
(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38. § Az ülés vezetője a 36–37. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét.
39. § A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint: Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének...../..... (..... .....) határozata a ………………………………………-ról
40. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat külön kell jelölni és nyilvántartani.
41. § A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint: Becske Község Önkormányzata Képviselő-testületének......./..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról
42. § A rendelet kihirdetése, a normatív határozat közzététele a Becskei Hivatal hirdetőtábláján történik.
43. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv.32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
44. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület - amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap -, tiszteletdíját egy hónapra 25 %-kal csökkentheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.
45. § (1) Az ülés vezetője felel a Képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.
(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolhatja a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A csökkentésről a képviselő- testület határozatot hoz.
46. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a Képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
(4) A tanácskozási joggal nem rendelkező személy (hallgatóság) részére biztosítani kell a megfelelő helyet. Amennyiben lehetőség van, a hallgatóság a részére kijelölt helyet foglalja el.
47. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
48. § (1) A jegyzőkönyv: A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A Képviselő-testületi ülésről hangfelvételt kell készíteni.
(4) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá a két jegyzőkönyv hitelesítővel együtt. A jegyzőkönyv hitelesítők ABC sorrendben kerülnek elfogadásra ismétlődő rendszerben.
(5) A jegyzőkönyv közokirat. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.
49. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett szöveggel fogadja el.
(2) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány). A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni elektronikus úton a kormányhivatalnak.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a képviselői indítványokat,
e) a képviselői interpellációkat
f) az elfogadott rendeletet
g) írásban benyújtott kérelmeket, beadványokat
h) írásban benyújtott hozzászólásokat a képviselők kérésére.
(5) A polgármester, vagy legalább két fő képviselő indítványára a testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, ha azt nem jelezték).
50. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján külön szabályzatban kell rögzíteni a közérdekű adat megismerésére milyen módon kerül sor és a közzétételt kinek kell teljesíteni.
(3) Az Inf.tv. 37. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat közzétételre kötelezett szerv, melynek alapján a Képviselő-testület jegyzőkönyvét elektronikus úton közzé kell tenni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
51. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a polgármester, Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülésnek minősül, meghirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, ahol nem a klasszikus ülésvezetési szabályok érvényesülnek, az állampolgárok nem csak passzív résztevők, hanem szabadon felszólalhatnak.
52. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Közmeghallgatást a Képviselő-testület döntése alapján az alábbi önkormányzati döntések előtt kell tartani: helyi adók bevezetése, a költségvetés megállapításáról szóló rendeletek megalkotása előtt, nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés előtt, jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntéskor.
(3) A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban teheti fel.
(4) A képviselő testület a polgármester előterjesztésére a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti.
(5) Közmeghallgatás – képviselő testület döntése alapján – falugyűlés keretében is meghirdethető.
53. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
A települési képviselő
54. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
55. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A Képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzat szerint a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(3) A települési képviselők a Képviselő-testületi ülések előtt egy órával fogadóórát tartanak.
56. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg a Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. §-a tartalmazza.
(4) A képviselő a testületi ülésen való részvételéhez szükséges időtartamra a munkahelyén felmentésre jogosult a munkavégzés alól. A kiesett jövedelmét az önkormányzatnak kell megtéríteni.
Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai, A polgármester és az alpolgármester
57. § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztviselő.
(2) A polgármester hivatali munkarendjét, az egyetértési joghoz kötött munkakörök felsorolását, valamint a szabadság kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72–73. §,.a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §, 72. § (4) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Mötv. 69–70. §-a tartalmazza.
58. § (1) A polgármester lemondására a Mötv. 69. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában alpolgármesternek.
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
c) fogadó órát tart,
d.) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadó órája: A polgármester fogadó órájának rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza.
60. § (1) A Képviselő-testület nem él a Mötv. 68. § (2) bekezdésében biztosított jogával.
(2) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
61. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatású tisztségviselők.
(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(4) Az alpolgármesterek munkarendjét, fogadó óráit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az alpolgármesterek feladatának meghatározása a polgármester hatásköre: Az alpolgármesterek tevékenységét a polgármester irányításával végzik.
1. A Képviselő-testület bizottságai
62. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében egy állandó bizottságot hoz létre.
(2) Szükség szerint ideiglenes bizottságot alakíthat meghatározott feladatok ellátására.
(3) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(4) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Becske település hirdetőtábláján és honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(5) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
(6) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(7) A bizottság üléseire a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.
(8) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(9) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.
(10) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(11) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(12) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(13) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(14) A megválasztott bizottság/bizottságok tevékenységükről évente beszámolót készítenek a képviselő testület felé. A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtásáról a Hivatal látja el.
63. § (1) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság aktuális névsorát a 7. számú melléklet tartalmazza, felsorolva a bizottság feladatait.
(2) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: a napirendre felvett önkormányzati rendelet-tervezeteket, rendeletmódosítási javaslatokat véleményezze (kivéve a költségvetéssel és adókkal kapcsolatos rendeleteket.) a Képviselő-testület éves munkatervére tegyen javaslatot.
2. A jegyző
64. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a közös önkormányzati Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykörülményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozást, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
f) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
(2) A jegyző részletes feladat -és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg az alábbi tartalommal: A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az Képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított Képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a Képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.
(5) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(6) Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, illetve az önkormányzat honlapján
b) nem kötelező jelleggel
c) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,
(7) A határozat-nyilvántartás formái:
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok határidő nyilvántartása.
(8) A rendelet-nyilvántartás formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(9) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
(10) A jegyzői feladat-és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal Szervezeti és működési szabályzatában a jegyző helyetteseként megjelölt köztisztviselő látja el és helyettesíti a jegyzőt.
65. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A Képviselő-testület hatásköre a jegyzőre is átruházható. (Mötv. 41. §. (4) bekezdése).
66. § Alkalmazás esetén az aljegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
67. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört a Galgagutai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Becske községben a Közös Hivatal kirendeltsége működik.
(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A hivatal SZMSZ-ét a 8. számú melléklet tartalmazza.
(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó megállapodást - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembevételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el. A megállapodást az 9. számú melléklet tartalmazza.
68. § Társulások: Az önkormányzat a 10. számú mellékletében felsorolt társulások tagja.
Az önkormányzati gazdálkodás alapjai
69. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott gazdasági társaság útján gondoskodik.
Lakossági fórumok, kapcsolattartás
70. § A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:
1. a Képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a becskei lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról,
2. a Képviselő-testület az Mötv. 54. §-a szerint előre meghirdetett közmeghallgatás tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
71. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.
72. § A Becske Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködési megállapodás szabályai
1. A községi önkormányzat a székhelyén működő nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek megteremtése érdekében – megfelelően berendezett irodahelyiség ingyenes használatát biztosítja havonta igény szerint, a polgármesteri hivatal épületében ( 2693 Becske Petőfi út 1/a).
2. A községi önkormányzat – az (1) pontban foglaltakon túl – ülés, rendezvény, közmeghallgatás során biztosítja a hivatal épületében található terem térítésmentes használatát. Ennek használatba vétele során a kapcsolódó szolgáltatásokat (hangosítás, hangfelvétel készítése) a nemzetiségi önkormányzat üléseinek, közmeghallgatásának, rendezvényeinek lebonyolításához igénybe veheti.
3. A községi önkormányzat – a hivatalon keresztül – bíztosítja a területi nemzetiségi önkormányzat részére a testületi ülések elkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezések előkészítése, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítése) postai, sokszorosítási feladatok elvégzését és viseli annak költségeit. Külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt a hivatal.
4. A hivatal szükség szerint biztosítja a jelnyelv, illetve a speciális kommunikációs rendszer (tolmács) használatát, amennyiben az erre vonatkozó kérelmet a Nemzetiségi Önkormányzat legalább 15 munkanappal az igénybevétel időpontja előtt eljuttatja a jegyző részére.
5. A községi önkormányzati hivatal gondoskodik a területi, nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, valamint a folyamatba épített ellenőrzésről.
6. A jegyző gondoskodik arról, hogy távolléte esetén vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja részt vegyen a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén.
7. Az (1) és (7) pontban foglaltak részletes meghatározása a községi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között megkötött megállapodásban kerül sor. A megállapodásokat szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
73. §1
74. § Ez a rendelet 2024. október 17-én lép hatályba.
1. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Becske község főbb adatai 2024. január 1-én:
a) Területe: 978 ha ebből település belterülete: 48 ha, a település külterülete: 918 ha, a település zártkertje 12 ha
b) Lakosság száma: 545 fő, ebből férfi: 265 fő, nő: 280 fő,
c) A lakosság korosztályonkénti összetétele:
1a. 0 - 13 éves 72 fő
1b. 14 - 17 éves 23 fő
2. 18 - 59 éves 293 fő
2a. 60 év feletti 157 fő
2. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Agócs Pál polgármester Becske, Dózsa Gy. út 41.
2. Agócs Pálné képviselő, alpolgármester Becske, Dózsa Gy. út 41.
3. Zemen Ferenc képviselő, alpolgármester Becske, Hunyadi út 3.
4. Janek Lénárd képviselő Becske, Táncsics út 3.
5. Takács Sándor képviselő Becske, Fő út 110.
3. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
a) 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
b) 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
c) 041232 Start-munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás
d) 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
e) 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
f) 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
g) 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
h) 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
i) 064010 Közvilágítás
j) 066010 Zöldterület-kezelés
k) . 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
l) I072111 Háziorvosi alapellátás
m) 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
n) 082044 Könyvtári szolgáltatások
o) 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
p) 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
q) 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
r) 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
s) 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
t) 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
u) 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
v) 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
w) 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
x) 107051 Szociális étkezés szociális konyhán
y) 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
5. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester fogadóórája
a) Hétfő: 8.00 -9.00
b) Kedd: 8.00 – 9.00
c) Szerda: 8.00 – 9.00
d) Csütörtök: 8.00 – 9.00
e) Péntek: 8.00 – 9.00
f) Telefonszám: Vezetékes: 35/378-213, Mobil: 30/733-62-19
g) e-mail: hivatal.becske@gmail.com
2. Az alpolgármesterek fogadóórája:
a) Minden testületi ülés előtt egy órával
b) Telefonszám: 35/378-213
7. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Janek Lénárd elnök Becske
2. Zemen Ferenc tag Becske
3. Takács Sándor tag Becske
10. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Berceli „Belső-Cserhát” Család- Gyermekjóléti Társulás
2. Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása
3. Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
4. Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület
5. Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás
6. Balassagyarmat Járási Polgárőr Egyesület
11. melléklet a 6/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Óvodakezdési - és iskolakezdési támogatás
2. Szociális étkeztetés - rendkívül sürgős esetben maximum egy havi időtartamra - a polgármester engedélyt adhat a szociális étkeztetés igénybevételére
3. Temetési támogatás
A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.