Csesztve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdésnek fel­hatalmazása alapján, e törvényben megfogalmazott keretek között az alábbi rendeletet alkotja:

1. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § 

(1) A jelen rendelet hatálya Csesztve község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni, e rendelet és mellékletei, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről Szóló 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet együttes rendelkezései szerint szabad.

(3) Jelen építési szabályzat melléklete a település belterületeire vonatkozó m=1:2000 léptékű szabályozási tervei, a külterület m=1:10000 léptékű szabályozási terve, valamint:

1. sz. melléklet: Építés lejtős terepen

2. sz. melléklet: Mintakeresztszelvények

Az Étv. 12.§(6) bekezdése szerint a helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet –mint melléklet- együtt kell alkalmazni

1. függelékek:
   1. régészeti területek jegyzéke
   2. helyi jelentőségű természetvédelmi területek
      
   3. védett fák, természeti értékek

Az előírások alkalmazása

2. § 

(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

• a szabályozási vonalat,
• területfelhasználási egység határát,
• a kialakítható legkisebb telekméreteket,
• az építési hely határát, elő-, oldal-, és hátsókertre vonatkozó előírásokat
• az építési övezetek paramétereit, és határait, a tervezett területfelhasználást

valamint

• a közterületek és magánutak kialakítására és használatára,
• egyéb telkek kialakítására,
• a telepítendő fasorokra,
• az erdősávokra, zöldterületekre
• környezet-, természetvédelmi- és régészeti területekre,
• közműellátásra és közműlétesítményekre

vonatkozó előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért ezek megváltoztathatók a terven belül.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet, a 46/1997 (XII.29) KTM rendelet és a 2004. évi CXL. (Ket.) törvény szerint kell lefolytatni az e Szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.

(4) A hagyományos falusias lakóterület építési övezetbe (FL-1) sorolt területeken a lakóépületre vonatkozó építési engedélyezési tervdokumentációnak az (3) bekezdésben hivatkozott rendeletben foglaltakon felül tartalmaznia kell a közvetlenül szomszédos telken lévő építményeket, kerítéseket, a jellegzetes növényzetet és a felszíni vízelvezetés módját, valamint a létesíteni szándékolt bármilyen építési engedély köteles létesítményt az építmények színtervével.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

3. § 

(1) Az önkormányzat a rendezési tervbe foglalt községrendezési, településfejlesztési céljainak továbbá a 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben megállapított közérdekű célok megvalósítása érdekében, ajogszabályi előírások figyelembe vételével, szükség szerint, kisajátítási eljárást kezdeményez.

(2) Amennyiben a rendezési tervben célzott közérdekű területfelhasználás másként nem valósítható meg, és az ingatlan megszerzése adásvétel útján nem lehetséges, az önkormányzat különösen az alábbi területekre kisajátítási eljárást kezdeményez:

• azokra az ingatlanokra, ingatlan részekre amelyek olyan jelentősen átstrukturálódó településrészeken találhatók ahol a terület rendezése csak több telket érintő telekcsoport újraosztással valósítható meg, és a rendezett telekstruktúra kialakítását a tulajdonosok többsége kárára néhány ingatlantulajdonos indokolatlanul akadályozza.
• a szabályozási vonallal érintett telkekre, telekrészekre az Étv. 26.§ és 27.§ foglaltak szerint.
• mindazon területen, amelyet a szabályozási terv „kisajátítható terület” jelöléssel ábrázol

(3) A kisajátítható ingatlanok esetén a kisajátítási eljárás elindításáról a képviselőtestület külön határozatban dönt. 

(4) A helyi építési előírások végrehajtásának érdekében az önkormányzat külön rendeletben rendelkezik az elővásárlási joggal érintett területekről, illetve azok célzott területfelhasználásáról.

Tömb- és telekalakítás

4. § 

(1) A terv területén a telekalakítást, beépítést a településszerkezeti tervnek megfelelően fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándékok megjelenése és a területek közművesítésének megléte.

(2) Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet.

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő telket eredményező telekalakítás nem megengedett. A telekalakítási kérelem által érintett telkekkel azonos övezeten belüli szomszédos teleknek is meg kell felelni az övezetben kialakítható beépíthető telek előírásainak.

(4) A terv területén a kialakítható telekméreteket az övezeti előírások 2.fejezet tartalmazzák.

Magánút

 5. §

(1) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közhasználat céljára átadott területként kerül kialakításra.

(2) Magánút kialakításakor annak határát telekhatárként kell figyelembe venni. (Csak a magánúttá váló területet határoló szabályozási vonal változtatható telekhatárrá a szabályozási terv módosítása nélkül.)

(3) A magánút minimális szélessége 10,0 m. A közműveket a szabványoknak megfelelően kell kiépíteni és üzemeltetni. 

Engedélyköteles építmények körének bővítése

6. § 

​​(1) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § j.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a testület, az országos szabályozás tartalmán túl az alábbi építési munkákat is engedélykötelessé nyilvánítja:

a) lakókocsi, konténeres épület, pavilon jellegű építmény, lábon álló kerti tető,1 mobil épület, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon;

b) 6 méternél magasabb szélkerék, antennatorony, zászlórúd stb….

c) az építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, amely a homlokzat megjelenését, színezését, textúráját jelentősen megváltoztatja.

d) beépítésre nem szánt területen bármilyen kerítés építése

e) a reklámhordozók építését, létesítését, átalakítását valamint reklámhordozóknak építményen való elhelyezését

Beépítésre szánt és nem szánt területek

7. § 

(1) Beépítésre szánt területen építési engedély, rendeltetés megváltoztatásra vonatkozó engedély csak akkor adható, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges és az OTÉK 33.§ -ben előírt közműellátás kiépítése biztosított, az ingatlan megközelítését szolgáló út burkolata az ingatlan használatának biztosítása mértékében a használatba vételi engedély kiadásáig biztosítható. Abban az esetben, ha a fenti feltételek nem teljesülnek, de az ingatlanon engedéllyel épült meglévő épület áll, úgy azon állagmegóvási munka végezhető. Az állagmegóvási munka végzésére csak olyan mértékig kerülhet sor, amíg az nem jár az épület tömegnövelésével, rendeltetésének megváltoztatásával illetve új vizes helyiség kialakításával.

(2) A terv területén a beépítésre szánt terület, a területfelhasználásnak megfelelően, az alábbi helyi építési övezetekre tagolódik:

• Lakóterületek, ezen belül:

Falusias lakóterület (Lf) - (a község hagyományos módon beépült, illetve ehhez szervesen csatlakozó, azt folytató részei)

• Vegyes területek, ezen belül:

Településközpont vegyes terület (Vt) (a települést ellátó igazgatási, oktatási-kulturális és egyházi intézmények apró telkeinek területe)

• Gazdasági területek, ezen belül

Kereskedelmi-szolgáltató terület (Gksz)

• Különleges területek

• K-t:           temető övezete
• K-k:          kegyeleti park övezete
• K-sp:        sportpálya övezete
• K-m:         múzeumkert övezete

A terv területén a beépítésre nem szánt területek a következő övezetekre ta­go­lód­nak:

• Zöldterületek

• Z:              közkert övezet

• Közlekedési és közműterületek

• Kö              közlekedési terület

• Mezőgazdasági területek

• Má:           általános mezőgazdasági övezet, elsősorban szántóföldi növénytermesztés céljára szolgáló övezet
• Má – á:     általános mezőgazdasági, elsősorban állattartótelep céljára szolgáló övezet
• Má-gy:      általános mezőgazdasági, elsősorban gyepgazdálkodás övezet
• Mk:           kertes mezőgazdasági terület övezete
• Mkül:        különleges mezőgazdasági övezet

• Erdőterületek

• Eg             elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőövezet
• Ev:            elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőövezet

• Vízgazdálkodási területek

• V:             folyóvizek medre és parti sávja övezet
• Vá:           árkok medre és parti sávja

• Különleges területek

• K-h:       illegális hulladéklerakó övezete
• GK:       gázfogadó övezete
• VK:       víztározó övezete
• ÁK:       átjátszótorony övezete

A beépítésre vonatkozó általános előírások

8. § 

(1) Amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik, az egyes építési övezetekben elsősorban az övezetre jellemző rendeltetésű épületek helyezhetők el. Kiegészítő rendeltetéssel kivételesen a fő rendeltetéstől eltérő más építmény elhelyezhető, az övezetre vonatkozó környezetterhelési határértékek betartása mellett. 

(2) Szabályozási vonallal érintett telek beépítése csak az Étv. 2.§, 6 bek. szerinti építési telek kialakítását szolgáló telekalakítás földhivatali átvezetését követően jöhet létre.

(3) Új épület építését, meglévő épület bővítését, rendeltetésének megváltoztatását csak a rendezési tervben foglalt út kapcsolat kialakítását követően és az övezeti előírásokban szereplő közmű kiépítésének biztosítása mellett lehet engedélyezni.

(4) Közvetlen közútról, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról, gépjárművel közvetlenül meg nem közelíthető telkek nem beépíthetők. Az ily módon kialakult telkek összevonásával, egyéb lehetőség hiányában nyeles telek kialakításával kell megoldani az út kapcsolatot. Ilyen telken elhelyezkedő, meglévő engedéllyel épült épületeken újabb építményszint nem alakítható ki, az épület nem bővíthető, azon csak állagmegóvás végezhető. Ezen épületek átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása, bővítése csak az Étv. 2.§ szerinti út kapcsolat kialakítását követően engedélyezhető.

(5) Beépítésre szánt területen építési engedély, rendeltetés megváltoztatásra vonatkozó engedély csak akkor adható, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges és az OTÉK 33.§ -ben előírt közműellátás kiépítése biztosított, az ingatlan megközelítését szolgáló út burkolata az ingatlan használatának biztosítása mértékében a használatba vételi engedély kiadásáig biztosítható. Abban az esetben, ha a fenti feltételek nem teljesülnek, de az ingatlanon engedéllyel épült meglévő épület áll, úgy azon állagmegóvási munka végezhető. Az állagmegóvási munka végzésére csak olyan mértékig kerülhet sor, amíg az nem jár az épület tömegnövelésével, rendeltetésének.

(6) Kétutcás telek esetén a jellemzően kialakult előkerti határvonalon kell az építési vonalat alkalmazni. Saroktelek esetén, amennyiben a szabályozási terv ettől elérően nem rendezik, az építési vonal a két előkerti határvonal közül bármelyiken megválasztható.

(7) Szint alatti építmény illetve a pinceszint területét az országos rendeletnek megfelelően a szintterületbe (100 %-ban) be kell számítani.

(8) Terepszint alatt az építési övezetekben engedélyezett beépítési mértéket annak legfeljebb 25 %-ával meghaladóan szabad építeni.

(9) Eltérő övezeti előírás hiányában 14 m-nél keskenyebb telek nem építhető be. Ilyen telkek esetében telekalakítási eljárás javasolt (telekösszevonás, telekhatárrendezés)

(10) Építési tevékenység során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. BM-KvVM együttes rendelet követelményei alapján kell eljárni.

(11) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telket, illetve a talaj állékonyságát. Tereprendezéskor feltöltés csak hulladéknak nem minősülő ínert, ásványi anyaggal történhet, melynek talajmechanikai tulajdonságai mellett a szennyezettségét is vizsgálni kell.

(12) A 10 %-nál meredekebb lejtésű telek engedélyezési tervéhez részletes geodéziai felmérést és az ez alapján készült tereprendezési tervet kell csatolni. A lejtős terepen történő építkezések továbbá a támfalgarázs építésének sajátos előírásait e rendelet 9.§-a tartalmazza.

(13) Az oktatási, kulturális, egyházi, egészségügyi és szociális épületek telke körül 50 m-es védőterületen belül állattartó építmény, zajos, bűzös tevékenységgel járó funkciójú épület nem létesíthető.

(14) Közösségi létesítmények építése esetén kerékpártárolót és mozgáskorlátozottak részére parkolóhelyet kell biztosítani.

(15) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet előírásaival együttesen kell alkalmazni.

A településkép védelmének általános szabályai

9. § 

(1) A község épületei és építményei magastető estén, 25-45 fokos hajlásszöggel építendők, amelynek fedése mázatlan égetett agyag cserép vagy annak színéhez hasonló színű más anyagú tetőfedő elem lehet. Más – különösen élénk, telített- színű (zöld, kék stb.) fedés nem engedélyezhető. A kiegészítő tetőfelépítményeknél a tetőfelület 15%-ig a héjalás a tetőfedéshez igazodó, nem fényes felületű egyéb fedés lehet. Manzárd jellegű tető nem építhető, a tetősíkból kilépő tetőablakok összes függőleges síkon mért felülete nem lehet több a magas tető függőleges síkon mért vetülete 15 %-ánál.

(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető épületek rendeltetését az övezeti előírások, annak hiányában az OTÉK egyes területfelhasználási egységeiben felsorolt előírások tartalmazzák. 

(3) A (2) bek. szerinti épületek -a továbbiakban főrendeltetésű épületek- rendeltetéséhez hozzátartozó vagy azt kiszolgáló, kiegészítő egyéb épületeket, pl. gépkocsi- vagy egyéb tároló, szauna, télikert, barkácsműhely, porta épület stb. elsősorban a főépülettel egybeépítve kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges, eltérő övezeti előírás hiányában, ezeket az épületeket a közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében a főrendeltetésű épület és az építési hely hátsókerti, saroktelek esetén oldalkerti határvonala között lehet megépíteni, a főrendeltetésű épület megépítését követően.

(4) Lakóterületen vagy üdülőterületen adótorony nem helyezhető el.

(5) Ha a teleknek a közúthoz csatlakozó részén, az útra merőlegesen mért lejtése 10 %-nál kevesebb, áttört, legfeljebb 50 cm magas tömör lábazatú és legfeljebb összesen 1,80 méter magas kerítés építése engedélyezhető.

(6) Ha a kiszolgáló utak feletti területeken a telkeknek a közúthoz csatlakozó részén, az útra merőlegesen mért lejtése 10 %-nál nagyobb, a telkekre vezető bejárati kapuk szintje legfeljebb a meglévő közút szintje felett 30 cm-rel lehet. A legfeljebb összesen 2 méter magas áttört kerítés tömör lábazata legfeljebb 1 méterre emelhető, teljes magasságban tömör támfal akkor sem létesíthető, ha arra a terep lejtése - akár csekély tereprendezéssel - lehetőséget adna.

(7) Az épületek terepből való kiemelése mesterséges dombbal, vagy egyéb módon nem engedélyezhető.

(8) A (6) bekezdés szerinti területeken támfalgarázs nem létesíthető. Garázs csak az épület részeként, vagy attól függetlenül, a terepbe süllyesztve, a fedés legkisebb vastagságánál is legalább fél méter földfedéssel úgy létesíthető, hogy fedés felső síkja az eredeti terepet követi.

(9) A község területén minden, a közterületekre állandó vagy ideiglenes jelleggel kihelyezett kisarchitektúra elem (kioszk, elárusító bódé, hirdetőoszlop stb.) kialakítását a község hagyományos építészeti-környezeti karakteréhez igazodóan kell biztosítani, hagyományos jellegű, de más tájegységre jellemző elemek építése nem megengedett.

(10) Településkép védelme érdekében a Csesztve település belterületi határától számított 250 m-en belül található erdők folyamatos borítottságát biztosítani kell.

(11) A település belterületén átfolyó patakok mindkét partján legalább 6-6 m gyepesített zöldfelületi sávot karbantartás céljára biztosítani kell.

(12) Tájképvédelmi szempontból az alábbi területek bármiféle változtatásához, építmény elhelyezéséhez külön vizsgálat szükséges.

1. Árpád-kori templom környezete (hrsz 1)
2. Madách kúria területe (hrsz 135)
3. ^[1]Csesztve belterületétől északra és délre lévő (Alsó-Bükkös) domboldalak (hrsz 035/2, 035/3), azonban a Pitnye kúttól mért 50 méteres sugarú körben teljes változtatási tilalmat tart fenn.

Kulturális örökség védelme

10. § 

(1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépí­tése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Nógrád Megyei Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni, az Örökségvédelmi törvény 63. § (4) bekezdése alapján. Egyéb területeken a 400 m² feletti beépített alap­területű építés felett kell e rendelkezést alkalmazni.

(2) Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3) Az Örökségvédelmi törvény 19. § (1) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelü­gyelet során a lelőhelyeken az örökségvédelmi törvény 7. § (15) és a 22-23. § -a továbbá 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. § szerinti megelőző feltárásra is sor kerülhet.

(4) Az építészeti örökség helyi védelmébe tartozó építmények körét és azok védettségi kategóriáját az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5) A helyi védelem alatt álló növénytársulásokból, valamint a beépítésre szánt területek közterületeiről faegyedek kivágása csak akkor engedélyezhető, ha azt a fa egészségi állapota indokolja. Útépítés, -felújítás, közművezeték-fektetés, -felújítás, -bontás esetén a fasorok védelme érdekében szaktervező által készített favédelmi tervet kell benyújtani. A munkák során a fák gyökerét a törzstől számított 1 m-en belül megsérteni nem lehet.

Táj- és természetvédelmi előírások

11. § 

(1) A természetvédelmi törvény 18. §-a szerinti természetközeli állapotú vizes élőhelyként kell figyelembe venni és fenntartani a Tervben egyéb területként megjelölt, illetőleg a védett erdőterületeket, vízfolyásokat.

(2) Általános tájvédelem érdekében az utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások menti növényzet védelméről, pótlásáról gondoskodni kell.

(3) A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 37. §-a alapján a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken lévő természetes növényállományt meg kell őrizni.

(4) Helyi jelentőségű védett területen erdőgazdálkodás a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemtervek alapján történhet.

(5) A vadászatot a természetvédelmi hatóság a védett területeken térben és időben korlátozhatja.

Zöldfelületek védelmének és kialakításának általános szabályai

12. § 

(1) A település területén mindennemű tevékenység csak a  Fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21.) Korm. rendelet és ennek módosításáról szóló128/1999. (VIII.13.) számú Korm. rendelet betartásával végezhető.

(2) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem építethető, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani.

(3) A beépítésre szánt területeken új zöldfelületek létesítésénél, meglévők felújításánál olyan fajok telepítését lehet engedélyezni, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival.

(4) A beépítésre nem szánt területeken új zöldfelületek létesítésénél, meglévők felújításánál –a helyi értékek figyelembevételével – olyan tájba illő fajok telepítése javasolt, amelyek többszintes növényállományukkal megfelelő élőhelyet biztosítanak a vadon élő helyi növény- és állatfajok számára, betöltik védelmi, esztétikai funkcióikat.

(5) A zöldfelületek kialakításánál, fenntartásánál, felújításánál figyelembe kell venni a fapótlás, favédelem, avarégetés, parlagfű elleni védekezés, humuszvédelem aktuális jogszabályokban előírt szabályait (ill. helyi rendelet szükséges).

(6) Fát kivágni telken belül és közterületen egyaránt csak fakivágási engedély alapján akkor lehet, vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett, ha

a)    azt a növény egészségügyi állapota indokolja

b)    balesetveszélyes

c)     ha az előírt beépítési mód a növényzet sűrűsége miatt nem valósítható meg.

(7) Gyümölcsfa kivágásához engedély nem szükséges.

(8) A kivágott fa pótlásáról az érintett terület tulajdonosa köteles gondoskodni. A pótlás során annyi előnevelt min. 2x iskolázott fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegével legalább azonos legyen. A törzsátmérőt 1,0 m magasságban kell mérni.

(9) Az építkezés miatt kivágott fa pótlásáról egy éven belül, vagy az építkezés befejezése után a használatbavételi engedély megadásáig gondoskodni kell.

(10) Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon belül nem lehet elvégezni, úgy azt az Önkormányzat által kijelölt közterületen kell elültetni. Az Önkormányzat kertészeti szakvélemény alapján választja ki a fafajokat.

(11) Az építési  telken  növénytelepítés esetén az alábbi ültetési távolságokat kell figyelembe venni:

a)    2 m-nél alacsonyabb lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék esetében a minimális ültetési távolság

-  kerítéstől 0,5 m,

-  szomszédos épülettől 1 m.

b)    2 m-nél magasabb lombos cserjék esetében a minimális ültetési távolság

-  kerítéstől 1,5 m,

-  szomszédos épülettől 2 m.

c)     fatermetű fenyőfélék esetében a minimális ültetési távolság

-  kerítéstől 2 m,

-  szomszédos épülettől 2, 5 m.                                        

d)    3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fák esetében a minimális ültetési távolság

-  kerítéstől 1,5 m,

-  szomszédos épülettől 2 m.

e)    3 m-nél magasabb lombos fák esetében a minimális ültetési távolság

-  kerítéstől 3m,

-  szomszédos épülettől 3 m.

f)     Közút – országos közutakat kivéve - területén 3 m-nél alacsonyabb fát, cserjét minimum 1,5 , 3 m-nél magasabb növényt minimum 2,5 m távolságra lehet telepíteni az út szegélyétől. 

(12) A zöldfelület bármiféle módosításához, átalakításához kertépítészeti terv készítése, amennyiben a telken értékes, vagy idős (50 év felett) faállomány található (pl. Majtényi Kúria mögötti terület).

Környezetvédelmi előírások

13. § 

1)    A területen mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint végezhető.

2)    Valamennyi területfelhasználás, tevékenységek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozza, megelőzze a környezetszennyezést kizárja a környezetkárosítást és megszüntesse, de  legalább enyhítse a meglévő ártalmakat és szennyezéseket.

3)    A település belterületi határától mért 500 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

4)    A környezetszennyező források és védendő immissziós területek között védőtávolság tartandó be a védőtávolság minél nagyobb része zöldfelületként alakítandó ki.

5)    A környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos az OTÉK 38. §-ában előírtak szerint, valamint a vonatkozó szabványokban előírt tiltások és korlátozások alapján építmények elhelyezése.

6)    Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

Levegőtisztaság védelem

7)    A település teljes közigazgatási területén a légszennyezés egészségügyi határértékeit kell betartani a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak szerint.

8)    A település területén jelentős légszennyezéssel járó tevékenység nem folytatható.

Zaj és rezgés elleni védelem

9)    A település közigazgatási területén bárminemű tevékenység folytatása, építési munka során csak a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet – módosítva a 88/1990. (VI.30.) MT. rendelettel – előírásainak és a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendelet zaj határértékeinek betartása kötelező.

10)  A község területén csak olyan technológia alkalmazására, létesítmények üzemeltetésére lehet hatósági engedélyt adni, amelynek zajkibocsátása, az általa keltett rezgés nem haladja meg a környezetvédelmi és népegészségügyi előírásokban foglalt határértékeket.

Vízminőség (felszíni és felszín alatti vizek)

11)  A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeinek megállapítása a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint történik. Eszerint a település területe a „3. Általánosan védett felszíni vízminőség védelmi területek” közé tartozik. A rendelet szerint kell alkalmazni a felszíni víz környezetbe bevezetett szennyvizek területi kibocsátási határértékeit.

12)  A település közigazgatási területén áthaladó élővízbe szennyvizet és szennyezett vizet bevezetni tilos. Csapadékvizet beengedni csak hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.

13)  Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra ill. állatok itatására szolgáló kút 10 m-es övezetében. Állattartás során biztosítani kell, hogy a trágya, trágyalé a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezze.

14)  A felszín alatti vizek védelme érdekében védendő területek a helyi természetvédelemre e Szabályzat, illetőleg a Terv által kijelölt - javasolt - területek.

15)  Az élővizek és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelme érdekében figyelembe kell venni az 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásait.

16)  A források, forrásfoglalások 20 m-es körzetén belül a forrásfoglalás műtárgyai, ill. kútépítményei kivételével olyan építményt, mely a forrás táplálását, megközelítését, ill. víztisztasági állapotát veszélyeztetné, elhelyezni nem szabad.

Talajvédelem

17)  A talaj használatára elsősorban a Földtörvényben előírtak az irányadók.

18)  Eróziónak, deflációnak kitett, ill. alápincézett területek felszínét a talajlemosódás megakadályozása érdekében füvesíteni és az arra alkalmas, területeken lehetőség szerint fásítani szükséges.

19)  A talaj erózióját vagy deflációját előidéző tevékenység sem építéssel sem más tevékenységgel nem folytatható.

20)  Erózióérzékeny, alápincézett, továbbá hulladékkal szennyezett területeken az építési engedélyezési dokumentációhoz geotechnikai szakvéleményt kell készíteni.

A földmozgatással járó építési, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során – kivéve azokat a területeket, ahol az illetékes környezetvédelmi felügyelőség más előírást nem határoz meg – az alábbiakat kell betartani:                    

(a)   a kitermelt humuszt és altalajt egymástól jól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig

(b)   a deponált humuszos talaj hasznosítását az építkezés befejeztével vagy helyben, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

21)  Szennyezésre érzékeny területen a környezetre veszélyes szennyező anyagokat egyáltalán nem, vagy csak indokolt esetben, korlátozott mértékben szabad kijuttatni.

Hulladékgazdálkodás

22)  A településen a kommunális és termelési hulladék kezelése csak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek előírásai szerint történhet.

23)  A település (jelenlegi és tervezett) teljes belterületét be kell kapcsolni a szervezett hulladékszállításba, helyi rendelet alapján, mely a szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról rendelkezik.

24)  A település közigazgatási területére más területekről nem hozható be folyékony vagy szilárd hulladék tárolás vagy ártalmatlanítás céljából, kivéve újrafelhasználás esetén.

25)  Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység csak a szakhatósági előírások betartása mellett folytatható.

26)  Veszélyes hulladék a település közigazgatási területén nem tárolható, folyamatos elszállításáról gondoskodni kell a vonatkozó hatályos jogszabályok és a szakhatóság előírásai szerint.

27) A keletkezett veszélyes hulladék tulajdonosának meg kell akadályoznia, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni és felszín alatti vízbe, a levegőbe jutva a környezetét szennyezze, vagy károsítsa.

Hirdetőberendezések és reklámhordozók elhelyezésének szabályai

14. § 

Fogalom meghatározások e rendelet vonatkozásában:

(1) Reklámhordozó: 

1. Cég-címtábla, továbbá cégér: azon tárgyak, amelyek az ingatlanon folytatott tevékenységre utalnak és az ingatlan előkertjében, vagy az ingatlan utcafronti építményén kerülnek elhelyezésre és a felülete nem haladja meg a 80 x 80 cm-t Amennyiben a reklámhordozó nagysága ennél a méretnél nagyobb, úgy az hirdető berendezésnek minősül.
2. Hirdető berendezés: minden olyan hirdető eszköz, tábla, transzparens stb., amelynek az a célja, hogy a közlekedők, érdeklődök figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre stb. felhívja.
3. Önálló hirdető berendezés: az építménytől, épülettől különálló saját tartószerkezettel rendelkező reklámhordozó.
4. Tábla, tábla-együttes: az egy közös vázra felszerelt és egységes megjelenésű táblákból álló vagy meghatározott rendszer szerint elhelyezett, egyedi, de azonos méretű együttes.
5. Grafiti: épület-, építmény-, homlokzatán, műtárgy felületén elhelyezett falfestések, rajzok, feliratok.
   

(2) Nem minősül hirdető berendezésnek az építési adatokról (határidőkről, kivitelezőkről, felelős műszaki vezetőről stb.) tájékoztató, csak az építkezés időtartamáig kihelyezett tábla, felírat, valamint a KRESZ-ben, illetve a kötelezően alkalmazandó ágazati szabványokban szereplő táblák, továbbá az igazgatási tevékenységgel összefüggő hirdető berendezések

Reklámtáblák elhelyezésének általános szabályai

(3) A települési környezet arculatának védelme érdekében az önkormányzat az 1m2-nél nagyobb reklámhordozók építését, létesítését, átalakítását valamint reklámhordozóknak építményen való elhelyezése építési engedélyhez köti. Az engedély kérelemhez csatolni kell a cégtáblák, reklámok épületen való elhelyezését, színtervét bemutató tervrajzot  is.

(4) Reklámhordozót valamennyi építési övezetben, illetve övezetben - ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik- csak az alábbiak szerint lehet elhelyezni:

• A község közigazgatási területén reklámhordozót létesíteni önállóan építményként vagy épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon és kéményen elhelyezve szabad.
• Kerítéseken, támfalakon, épülethomlokzatokon csak egységes elrendezésű, összehangolt méretű reklámhordozókat szabad elhelyezni.
• Épületeken csak az épület rendeltetésének megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el - Az egyes ingatlanokon elhelyezett reklámhordozóknak egymással, valamint a környező épületek tömegével, homlokzatképzésével, színhatásaival, jellegével összhangban kell lenniük.
• Épületek homlokzatain reklámhordozót elhelyezni csak az érintett nyílás nélküli homlokzati felület legfeljebb 10 %-áig lehetséges
• Az egyes ingatlanon belül, az ott folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó cég-címtábla (pl. logó, üzemanyagtöltő ártájékoztató oszlopa stb.) elhelyezésén túl, elhelyezhető legfeljebb még egy tábla együttes egyéb reklámtevékenység céljára.
• Az ingatlan közterület felöli telekhatárán reklámhordozó csak a kerítésre ráépítve, vagy egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb 10 cm-t benyúlva, az OTÉK 40.§-ban megállapított előírások figyelembe vételével helyezhető el.
• Közterületen reklámhordozót elhelyezni az övezeti előírások és OTÉK 39.§.(2)-(3) bekezdéseiben szabályozott módon lehet.
• Közparkban reklámhordozót elhelyezni csak annak kavicsolt vagy burkolt útjai szélén szabad.
• A település külterületén csak cégérek és cég-címtáblák helyezhetők el, melyek méretüktől függetlenül építési engedély kötelesek.
• Kéményre vagy szellőztető berendezés kéményszerű kivezetésére kizárólag csak gazdasági és különleges terület övezeteiben helyezhető el reklámhordozó, maximum a műtárggyal azonos méretben (burkolatszerűen kialakítva).
• Nem helyezhető el reklámhordozó a fenti felsorolásban nem szereplő helyeken
• Nem helyezhető el reklámhordozó továbbá azokon területeken, melyeken az övezeti előírások ezt kizárják.

(5) Amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik, úgy:

• Önálló hirdetőberendezés (cégér, cégtábla, reklám) maximális mérete 4 m2 lehet.
• Egy ingatlanon elhelyezhető tábla-együttes összes felülete nem haladhatja meg a 8 m2-t.

(6) Reklámhordozót csak ideiglenes jelleggel, maximum 10 év időtartamra, lehet elhelyezni.

2. fejezet

Az építési övezetekre vonatkozó részletes építési előírások

Falusias lakóterület

15. § 

(1) A falusias lakóterületen jellemzően a lakó­épü­le­tek, valamint a lakosságot szolgáló, nem za­va­ró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari és igazgatási épületek el­he­lye­zé­sé­re szolgál.

(2) A lakóterületen elhelyezhető:

• Lakóépület
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• szálláshely szolgáltató épület
• kézműipari építmény
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• sportépítmény
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
  

(3) A falusias lakóterületen az OTÉK szerint elhelyezhető építmények közül nem létesíthető üzemanyagtöltő, illetőleg semmilyen olyan létesítmény, amelynek a káros környezeti hatása meghaladja a jogszabályokban megszabott határértékeket. Ezt az előírást a hatósági engedélyezési eljárások során - az érdekelt államigazgatási szervek és szakhatóságok bevonásával - mindenkor érvényesíteni kell, ha bármely káros hatás bekövetkezésének veszélye felmerül.

(4) A területfelhasználási mód területén a 12/1983. (V.12.) MT rendelet felhatalmazása alapján megalkotott 4/1984.(I.23.) EüM rendeletben foglalt zaj- és rezgésterhelési határértékek a "lakóterület és intézményterület laza beépítéssel" területi funkció szerint tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a község lakóterületein a "védett I" területi kategóriának megfelelő határértékek tartandók be.

(5) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértéket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(6) A lakóterületen egy telken csak egy lakóépület építhető, legfeljebb két lakással.

(7) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti vonalakra a többi szabály megtartásával utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, építési vonal stb.), a történelmileg hagyományos homlokzati színek javasoltak.

(8) A telekterület minden megkezdett 150 m2-ének megfelelő számú nagy lombkoronájú lombhullató fa ültetendő.

FL-2 Építési övezet

17. § ^[2]

Csesztve településrész 16. § által nem érintett területei és Bakópuszta

(1) Bakópuszta településrészen a 2.sz.-ú települési közút (hrsz 534.) felé 8 m széles előkertet kell hagyni.

(2) Szintterületi mutató: 0,3

            Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m² ;

            Beépítési mód: szabadonálló vagy oldalhatáron álló;

            Maximális beépítettség: 30 %

            Maximális bruttó alapterület: 250 m², de minimum 50 m²;

            Megengedett maximális építménymagasság: 6,0 m,

            Minimális zöldfelület: 40%

FL-3 Építési övezet

18. § 

Galiba- és Kincsempuszta

(1) Szabálytalan, az övezeti előírások szerint nem beépíthető telek telekalkotási eljárás eredményeképpen nem maradhat.

^(2)[3]    Szintterületi mutató: 0,1

            Kialakítható legkisebb telekterület: 1.000 m2

            Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális beépítettség: 20 %

            Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m

            Minimális zöldfelület: 60%

Vegyes területek

TV Településközpont vegyes terület

19. § 

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
• nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
• igazgatási és egyéb irodaépület,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

          Az építési övezetben más épület kivételesen sem helyezhető el.

(3) Az övezetben a rendeltetési egység számától függetlenül egy telken csak egy épület helyezhető el.

(4)        Szintterületi mutató: 0,70

            Kialakítható legkisebb telekterület: 250 m2

            Beépítési mód: oldalhatáron álló/ szabadonálló

            Maximális beépítettség: 50 %

            Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m

            Minimális zöldfelület: 30%

Gazdasági terület területek

Gksz - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

20. § 

(1) A terület nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület
4. üzemanyagtöltő állomás

(3) Új létesítmény vagy beruházás megvalósítása csak közművesített területen kivitelezhető.

(4) Az övezetben üzemanyagtöltő állomás csak úgy létesíthető, hogy a védőtávolság-igényes létesítményei a környező lakótelkek telekhatárától, illetve védett természeti elemektől (vízfolyás) legalább 70 méter távolságra legyenek.

(5) Közös tulajdonú magánútról történő megközelítés esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát is.

(6) Épületenként csak 2 db fényreklám helyezhető el.

(7) A területen az építési engedélyezési terv részeként kötelezően el kell készíteni:

1. kertépítépítészeti tervet amelynek tartalmaznia kell a környező közterületek kialakítását is, m = 1: 250
2. burkolatok, parkolók tervét, a csapadékvíz elvezetésének megoldásával m=1:500
3. térvilágítási tervet

(8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellőmértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék.

(9) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett, külterületen legalább 15 m széles területeket.

(10) A kialakítandó terület közút felőli oldalhatárán védőfasor telepítése szükséges, elsősorban honos, termőhelyi igényeknek megfelelő fafajok felhasználásával.

(11) Az újonnan kijelölt (külterületi) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek amíg nem e kijelölt célt szolgálják, a jelenlegi művelési ágnak megfelelően, általános mezőgazdasági területként kell kezelni, a Má övezet előírásai tartandók be.

(12)      Szintterületi mutató: 0,7

            Kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2

            Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális beépítettség: 40%

Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m, de a legmagasabb építményrész sem lehet magasabb 12m-nél

            Minimális zöldfelület: 30%

Különleges terület övezetei

21. § 

(1) Különleges területek övezetein belül kizárólag az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontja a), b), c), e), h) és m) alpontokban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A g) pontban meghatározott kerti tűzrakóhely csak a Madách Múzeum erdei iskola céljára kialakított részén lehet.

(2) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(3) Az állandó jellegű kiszolgáló épületek mellett, kapacitásuknak megfelelő parkolóhelyet kell kialakítani.

(4) Az állandó jellegű építmények csak a kijelölt építési helyen helyezhetők el.

(5) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(6) A sportpálya, temető és kegyeleti park és a múzeum területe kerekes kocsival megközelíthetőnek kell lennie.

K-t, K-p Temető övezete és kegyeleti park övezete

​

(7) A temetőkertben csak a temetkezéssel kapcsolatos rendeltetésnek megfelelő épü­letek, építmények helyezhetők el.

(8) Temetők körüli 30 m-es védőtávolságban új lakóépület, állattartó építmény nem építhető, kegyeletsértő, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható.

(9) Temetők körül 50 m-es védőtávolságban ásott kút létesítése nem engedélyezhető.

(10) A temető övezetében, telken belül a telekhatár menti 10 m-es sávot védőfásítás részére szabadon kell hagyni. A temető használatbevételével a védőfásítást háromszintű növény­állománnyal kell létrehozni. Amennyiben erre nincs mód, a temetők körüli építési telkek temetővel határos határvonalán védőfasor telepítése szükséges.

(11) A temető fenntartását és üzemeltetését az 1999. XLIII. Törvény és a 145/1999. (X.1.) kormányrendelet szerint kell végezni.

(12) A temető területének rendezése, átalakítása csak komplex kertépítészeti terv alapján történhet.

(13) A telken belüli parkolás, a kialakult állapotokra és a domborzati viszonyokra való tekintettel, külön parkolási rendeletben foglaltak szerinti mértékben és feltételekkel, közterületen alakítandó ki.

(14) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és rendszeresen elszállítani - kivéve a szerves hulladékot, amennyiben az a helyszínen komposztálásra kerül. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt - szerves hulladék esetén áttört - edényzetben, esztétikusan takarva kell elhelyezni.

(15)      Szintterületi mutató: 0,1

            Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális beépítettség: 10 %

            Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m

            Minimális zöldfelület: 70%

K-sp, Sportpálya övezete

​

(16) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos, és községi szintű közösségi rendvezények rendeltetésnek megfelelő építmény helyezhető el.

(17) Az 1997.LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti nem ideiglenes jellegű épület építése csak a kijelölt építési helyen belül engedélyezhető. Egyéb műtárgy a telek területén máshol is elhelyezhető.

(18)      Szintterületi mutató: 0,1

            Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális beépítettség: 10 %

            Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m

            Minimális zöldfelület: 60%

K-m, Múzeum övezete

​

(19) A múzeum (Madách Múzeum) területén csak a Ny-i részén, az arra kijelölt területen lehetséges oktatási intézmény (erdei iskola) céljának megfelelő épületeket, építményeket elhelyezni.

(20) Új épület építésére kezdeményezett építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti terv csatolása szükséges az illetékes hatóságokhoz, legalább 1:200-as méretarányban, a javasolt növényfajok felsorolásával. Az engedélyt az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságához is be kell nyújtani.

(21) A kialakítandó létesítmény megközelíthetőségét úgy kell megoldani, hogy nem érintse a múzeumkert értékes növényállománnyal és erdővel érintett részét.

(22) A múzeumkert értékes növényegyedeinek védelmét a későbbi intézmények használata során szem előtt kell tartani!

(23)      Szintterületi mutató:0,1

            Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális beépítettség: 10 %

            Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m, de a lemagasabb építményrész sem lehet 12 méternél magasabb

            Minimális zöldfelület: 70%

Beépítésre nem szánt területek övezetei - belterület

Zöldterület, közkert övezete – Z

22. § 

(1) A közkert játék, sport, pihenés céljára szolgáló, jellemzően állandóan növényzettel fedett, be nem épített területként kell kialakítani.

(2) Az övezetben csak a játék, sport, pihenés céljára szolgáló építmény helyezhető el (sétaút, pihenőhely, szobor, gyermekjátszótér stb.). A területen vendéglátó épület nem helyezhető el.

(3) A közkertnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie, kerekesszékkel és gyermekkocsival is.

(4) A közkertet kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján kell kialakítani és rendezni.

(5) Városkép szempontjából értékes faegyedek, szerkezeti, útmenti fasorok, településképi jelentőségű gyepes zöldsávok (Csesztvei-patak menti terület) bármiféle rendezése, változtatása hatósági engedélyezés alapján lehetséges.

(6) Új zöldterület Pitnye-forrás mellett került kijelölésre (hrsz 83/1, 83/2, 94, 95) ennek kialakításának érdekében a hrsz 83/1 és hrsz 83/2 telkekre az Önkormányzatnak elvásárlási joga van.

(7) A szabályozási tervben zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

(8)        Szintterületi mutató: 0,1

            Megengedett legnagyobb beépítettség 2%,

            Beépítési mód: szabadonálló

            Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m,

            Megengedett legkisebb zöldfelület 75%.

Közlekedési területek

23. § 

1) Az újonnan kiépítésre kerülő közlekedési utak mentén útszakaszonként egységes, honos és termőhelyi igényeknek megfelelő fafajokból álló fasor ültetése szükséges, kivéve ha a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, ill. ha műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

2) A meglévő közterületek zöldfelületeinek kialakításánál, amennyiben az adottságok erre lehetőséget adnak, legalább 12 méterenként egy-egy sorfa minőségű lombos fa elhelyezéséről gondoskodni kell. 

3) Amennyiben a légvezetékek földkábellel történő kiváltása megvalósul, a meglévő főutak mentén faültetési kötelezettség lép fel, útszakaszonként egységes, honos és termőhelyi igényeknek megfelelő fafajokból álló fasor ültetésével, kivéve ha a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, ill. egyéb műszaki adottságok akadályozzák.

4) Kincsempuszta É-i részén belterületbe vonáskor erdőből kialakítandó közlekedési területen csak az előírt útszélesség kiépítéséhez és a fennmaradó terület zöldfelületként való kialakításához szükséges minimális mennyiségű fa vágható ki. A fennmaradó területet tehát zöldfelületként kell megőrizni, csak a közlekedési területeken és zöldterületeken (l. közkert övezet) megengedett létesítmények helyezhetők el.

5) Közlekedési terület az országos és helyi közutak és csomópontok, valamint a közlekedéssel kapcsolatos egyéb létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

6) Az országos összekötő és bekötő utak külterületi (lakott területen kívüli) szakaszán a tengelytől mért 50 – 50 m védőtávolságot kell biztosítani.

7) Az országos közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad megadni.

8) A tervezett összekötő és bekötőutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00m.

9) A tervezett új lakó és kiszolgáló utak szabályozási szélessége min. 12,00 m.

10) A tervezett új beépítés esetén az OTÉK és a helyi parkolási rendelet által előírt parkolóhely mennyiség az adott ingatlan területén biztosítandó.

11) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

12) A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő.

13) Egy út belterületi (lakott területen belüli) úttá minősítésének feltétele a legalább egy oldali járda és a közvilágítás kiépítése.

14) Az utak tervezési osztályba sorolása

Bekötőutak                                                                                      K.VI.B.

         21127 j. és 21128 j. út

Gyűjtőút                                                                                          B.V.B/c

Madách út, a bekötőutak belterületi szakaszai

Önkormányzati gyűjtőút                                                                    B.VI.B/d

         Kossuth utca, helyi gyűjtőutak

 Kiszolgáló és vegyesforgalmú utak                                        B.VI.d.C.

         Minden egyéb út, melyről ingatlanok közelíthetők meg.

Beépítésre nem szánt területek övezetei - külterület

Mezőgazdasági területek övezetei

24. § 

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű területek (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület) külterületen: szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas művelésű ágú területek.

(2) A mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre soroltak.

1. Má:      általános mezőgazdasági terület, elsősorban szántóföldi növénytermesztés övezete.
2. Má-gy: általános mezőgazdasági terület, gyepgazdálkodás övezete
3. Má-á:   általános mezőgazdasági övezet, elsősorban állattartás céljára szolgáló övezet
4. Mk:      kertes mezőgazdasági övezet
5. M-kül: különleges mezőgazdasági övezet
   

(3) A mezőgazdasági területekre elsősorban a termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv.) és az OTÉK 29. § előírásai vonatkoznak.

(4) Az épületek elhelyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett védőtávolságokra és -övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokra.

(5) Lakóövezettől 500 m-en belül üzemi színtű állattartótelep nem létesíthető.

(6) A település területén állattartó építmények építésének engedélyezési eljárásával kapcsolatosan önkormányzati rendelet készítése szükséges, ez elkészültével ennek előírásai betartandók.

Má - Általános mezőgazdasági övezet

25. § 

(1) Az általános mezőgazdasági övezetbe elsősorban a szántó, szőlő és gyümölcsös és kert művelési ágú területek tartoznak.

(2) A területen csak a növénytermesztéssel kapcsolatos terméktárolás építményei és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetők el.

(3) Új pince csak geológiai szakvélemény alapján engedélyezhető és építhető.

(4) Kerítés csak a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú területek körül létesíthető.

(5) Az övezetben beépíthető legkisebb telekterület 720 m2. 3000 m2-t meghaladó területen gazdasági épület lakóépülettel együtt is elhelyezhető.

(6)        Szintterületi mutató: 0,1

Beépítés legnagyobb mértéke: 3%

            Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális építménymagasság: 720 m2 telekméret felett 4,50 m, 3000 m2 telekméret felett 7,5 m. Ettől eltérő csak             speciális mezőgazdasági technológia esetén engedélyezhető.

Má-gy - Általános mezőgazdasági terület, gyepgazdálkodás övezete

26. § 

(1)  Az övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási célt szolgálnak.

(2) Az övezetben indokolt esetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló, természetes anyagokból épített építmények helyezhetők el.

(3)  A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg, rétként vagy legelőként való fenntartásuk biztosítandó.

(4)      Szintterületi mutató: 0,1

Beépítés legnagyobb mértéke: 3%

          Beépítési mód: szabadonálló

          Beépíthető legkisebb telekméret: 1500 m2

Maximális építménymagasság: 4,50 m.

Má-á - Általános mezőgazdasági terület, állattartótelep övezete

27. §

(1) A területen csak az állattartással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Állattartótelep övezet mindegyik határvonalán védőfásítás alakítandó ki, honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokból.

(3)        Szintterületi mutató: 0,1

Beépítés legnagyobb mértéke: 3%

Beépítési mód: szabadonálló

            Maximális építménymagasság: 720 m2 telekméret felett 4,50 m, 3000 m2 telekméret felett 7,5 m. Ettől eltérő csak             speciális mezőgazdasági technológia esetén engedélyezhető.    

Mk, Kertes mezőgazdasági terület övezet

28. § 

(1)  Az övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és szántó céljára szolgál.

(2) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, kapcsolatos, tájba illő tömegű és anyaghasználatú építmények és épületek helyezhetők el, az OTÉK 29. §-ban előírt szabályok betartásával.

(3) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el, a meglévőkön építési munka (felújítás, átépítés, bővítés) szabályos engedélyezési dokumentációval benyújtásával engedéylezhető.

(4) Kerítés létesítésénél előnyben kell részesíteni az élősövényt és a természetes anyagokat. A kerítés max. 1,8 m magas lehet.

(5)          Szintterületi mutató: 0,1

    Legkisebb beépíthető telekterület: 1500 m2

    Beépítés legnagyobb mértéke: 3%, de legfeljebb 75m2

    Beépítési mód: szabadonálló/ oldalhatáron álló

    Épület építménymagassága: max. 3,5 m

    Építési hely: kötelező előkert 5 m

M-kül, Különleges mezőgazdasági terület övezet

29. § 

(1) Különleges mezőgazdasági övezetbe tartoznak a belterület azon területei, amelyek fenntartása a spontán beerdősüléssel lehetséges.

(2) Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem szabad.

Az erdőterület övezetei

30. § 

(1) Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tartoznak a szabályozási tervben lehatárolt meglévő erdő művelési ágú területek, 1500 m2-t meghaladó összefüggő faállománnyal borított területek és tervezett erdők. Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint gazdasági, védelmi (védő és védett) erdők.

(2) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.

(3) A területre elsősorban az erdőtörvény (1996. évi. LIV. tv.), a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mellett az OTÉK 28. § előírásai vonatkoznak.

(4) Mind a gazdálkodási, mind pedig a védelmi rendeltetésű erdőterületeken a honos fafajokra való fokozatos áttérés szükséges.

^(5)[4] Az erdőterületi földrészletek tovább nem oszthatók, igény és lehetőség szerint összevonhatók. A rendelkezés nem érinti a 069 hrsz. alatti erdő területén lévő rekultiválandó volt hulladéklerakó területét, mely megosztással önálló földrészletté alakítható.

(6) Kerítés csak vadvédelmi és természetvédelmi céllal létesíthető.

(7) Az erdőtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni a település mezőgazdasági területein lévő, a Tervben jelölt fákra, facsoportokra is.

Eg, Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőövezet

31. §

(1) Az erdőterület erdőgazdálkodás céljára szolgál. Az erdőgazdálkodás minden esetben csak szakember által készített és Erdészet által jóváhagyott üzemterv alapján végzendő.

(2) A területen csak az erdőgazdálkodással kapcsolatos, erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Az erdőterületre az Erdőtörvény előírásai vonatkoznak.

(4) Szintterületi mutató: 0,1

(5) Beépítési mód: szabadonálló

(6) Beépítés legnagyobb mértéke: 0,5 %

(7) Maximális építménymagasság: 4,5 m

Ev, Elsődlegesen védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdőövezet

32. § 

(1)  Védelmi célú erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Védett területen az Erdőtörvényen túl a Természetvédelmi Törvény előírásai is vonatkoznak. A védett erdőterületek felhasználása, fenntartása az erdészeti és természetvédelmi hatóságok együttes rendelkezései (üzemterv, kezelési terv) szerint folytatandó.

Vízgazdálkodási terület övezetei

V, Vízfolyások medre és parti sávja övezet

33. § 

(1) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott – az 1995. évi LVII. Törvény előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási – építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása.

(3) Az övezetben folytatott tevékenységek során a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásait érvényesíteni kell.

(4) Az építési telkek mellett lévő ill. a telkeken átfolyó folyóvizek fenntartásához a  tulajdonosnak a telekre való bejutást köteles biztosítani.

(5) Belterületen a vízfolyások mindkét oldalán a partvonalától számított 6-6 m-es sávot karbantartás céljára szabadon kell hagyni, mely lehetőleg gyepterületként vagy útként alakítandó ki, ebben a sávban épület nem helyezhető el.

(6) Külterületen a vízfolyások partvonalától mindkét oldalon 50 m-es belül új épület, mesterséges építmény nem helyezhető el

(7) Vízfolyások partvonalától mindkét oldalon 100 m-es belül vegyi anyagok kijuttatása tilos.

Vá,  Árkok medre és parti sávja övezet

34. §

(1) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott – az 1995. évi LVII. Törvény előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási – építmények helyezhetők el.

(2) Az árkok mindkét oldalán 2-2 m-es sávot karbantartás céljára szabadon kell hagyni, ebben a sávban épület nem helyezhető el.

Közműellátás, közműlétesítmények

Általános előírások

35. § 

(1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő közműhálózatok és közműlétesítmények helyét és biztonsági védőövezetét közmű-, vagy közterületként kell fenntartani, a tervezett közműveknek közterületen kell helyet biztosítani. Amennyiben közművezeték meglévő közműberendezéshez másként nem vezethető, szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani a közmű-üzemeltető számára a folyamatos üzemvitel és karbantartás érdekében a hozzáférési lehetőséget, ill. a biztonsági övezetet.

(3) Beépítésre szánt területen a meglévő és az új telkeket a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakoztatni.

(4) Épületekre építési engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek, ill. közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés, stb.) esetén, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy a meglévő közműlétesítmények telepítési helyével ütköző építéseknél, a kivitelezés során a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(7) Új utcanyitásoknál, útépítésnél, útrekonstrukciónál a közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A feleslegessé váló közműveket a földben hagyni nem szabad.

(8) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig az összes közmű távlati elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonalat lehetőség szerint szabadon kell hagyni.

Vízi közművek

36. §

(1) Lakóházra építési engedély a település teljes területén csak akkor adható, ha a telek vezetékes ivóvízellátása biztosítható.

(2) A település területén egyéni vízbeszerzés (házi kút létesítése) vízjogi létesítési engedély alapján engedélyezhető.

(3) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, még átmenetileg sem engedélyezhető. A nyílt árokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásra való szennyvízrákötés, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetés nem engedélyezett.

(4) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztároló medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztároló medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(5) A már korábban csatornázott utcák eddig rákötetlen telkeit a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

(6) A jelenleg közcsatorna hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő építési telkeknél a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítéséig, közműpótlóként a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantós kocsival a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítani. A közcsatorna hálózat kiépítését követően az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

(7) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről - lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is - kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben vezethető, ha szennyezettségi foka megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz hatóságilag előírt vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvíz-kezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(8) A csapadékvíz-elvezetés megtervezésének a település teljes területére vonatkozó, hosszú távú, egységes kül- és belterületi vízrendezési tervre kell alapulnia. Az építésbe vont területeken, a rekonstrukciós területeken és az átalakuló területeken a csapadékvíz elvezetést már ennek megfelelően kell kiépíteni, a meglévő elvezető rendszereket pedig eszerint kell felülvizsgálni és felújítani.

(9) Új utcanyitásoknál, útrekonstrukciónál, útépítéseknél - a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében - már zárt csapadékvíz-gyűjtő csatornahálózatot kell építeni, feltéve, hogy az befogadó gyűjtőbe, levezető csatornába vezethető. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglévő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen, illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén.

(10) Beépített, illetve a beépítésre szánt területen, amennyiben fedett gyűjtő nem létesíthető, csak szikkasztó árokrendszer építhető, melyet az utca teljes vonalán egybefüggően, a kapubejáratoknál megfelelő méretű átereszekkel kell kialakítani.

(11) Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

(12) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(13) Az önkormányzat kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 3-3 m szélességű sáv a karbantartási munkák számára szabadon hagyandó.

(14) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

Energiaközművek, hírközlés

37. §

(1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontok miatt a beépített és beépítésre szánt területeken, burkolt utak esetén, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új villamos energia közép- és kisfeszültségű-, közvilágítási-, ill. hírközlési vezetékes hálózatot létesíteni, ill. a meglevő rendszerek rekonstrukcióját végrehajtani csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(2) Szilárd burkolattal nem rendelkező utak mentén, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás és a távközlés hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontok miatt (utca-fásítás, utca-bútorozás) a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni.

(3) Meglévő, felszín felett vezetett elektromos- és távközlési hálózat esetén az utcában párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható, új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak földkábel-fektetéssel engedélyezhető.

(4) A közvilágítás tervezésénél az energiatakarékos, korszerű megoldásokat kell választani.

(5) Szélkerekek létesítése esetén, ha azokat beépített vagy beépítésre szánt területen kívánják elhelyezni, a szélkerekek elhelyezésére kijelölt területet beépítésre szánt, különleges területként kell besorolni. A szélkerék felállításához építési engedély szükséges. Az előírt védőtávolságot be kell tartani. A csatlakozó elektromos infrastruktúra föld alatti kiépítéssel valósítandó meg.

(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelve alakíthatóak ki.

(7) Közcélú és egyéb szolgáltatási igényeket kielégítő, lakóterületen 4 m, egyéb területen 20 m magasságot meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) építési engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványvédelmi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárást lefolytassák.

(8) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében az összekötő sávokban az előirt magassági korlátozás betartandó.

Záró rendelkezések

38. §

(1) A rendelethez csatolásra kerül a település belterületi szabályozási terve (m = 1: 2000), valamint a külterületi szabályozási terve (m = 1:10 000), a munkarészek együtt kezelendők.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) Ezen Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Palman Imre sk.     Dr. Kiss Pál sk.

            polgármester            körjegyző