Hugyag Község Önkormányzata Képviselő - testületének 8/2019 (XII.3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 29Hugyag Község Önkormányzata Képviselő - testületének 8/2019 (XII.3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat jelképei
1. § (1) Az önkormányzati jelképeket és azok használatának módját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat által adományozható díjakat és kitüntetéseket a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
2. Általános rendelkezések
2. § (1) A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a nemzetiségi önkormányzata testületére, a polgármesterre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a települési képviselőkre, az önkormányzat társulásaira.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye:Hugyag Község Önkormányzata, 2672 Hugyag, Kossuth út 26.
(2) Az önkormányzat fontosabb adatait az 1. függelék tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3) Az önkormányzati feladatokat a polgármester, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző, az önkormányzat társulásai és az önkormányzat hivatala látja el.
3. Feladat és hatáskörök
5. § Az önkormányzat kötelező feladat és hatásköreit az Mötv. 13. § (1) bekezdése és az egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg.
6. § (1) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények figyelembevételével, az éves költségvetésében fedezet biztosításával egyidejűleg, maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértékben és milyen módon lát el.
(2) A képviselő-testület feladatait és önként vállalt feladatainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
7. § A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42.§-a tartalmazza.
8. § (1) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskört a 2. melléklet tartalmazza.
9. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban Ákr.) kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozatról az ügyfelet az Ákr-ben előírt alakszerű határozattal kell értesíteni.
4. Képviselő-testület működése
10. § (1) A képviselő-testület létszáma – a polgármesterrel együtt – 5 fő.
(2) A képviselők névjegyzékét és lakcímét a 2. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület elnöke a polgármester.
(4) A képviselő-testület a hatósági ügyeket nem vonhatja hatáskörébe.
5. A települési képviselő
11. § Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.
12. § (1) A képviselők jogait és kötelességeit a Mötv. 32. § (2) bek.) tartalmazza.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b) Megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.
c) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést.
d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését. melyre 15 napon belül köteles érdemi választ kapni.
e) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
13. § A képviselő főbb kötelességei:
a) Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) Olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
d) Tudomására jutott minősített adatot, személyes és különleges adatot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
e) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző civil szerveződésekkel;
f) Személyes érintettség bejelentése;
g) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a polgármesternek és az Mötv. 37. §-a szerint megszüntetni, valamint köteles az Mötv. 38. (1) bekezdésében meghatározott méltatlansági ok esetén a (2) bekezdés szerint tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt, továbbá megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói eljárásban, melynek megtörténtét az Mötv. 38. §. (4) bekezdése szerint köteles igazolni.
14. § A települési képviselőket megillető tiszteletdíj és költségtérítés mértékéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
15. § (1) A Képviselő-testület tagjai sorából meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével – tanácsnokokat választhat. A tanácsnokok - feladatellátásuk során hatósági hatáskörbe tartozó ügyek intézésében, annak felügyeletében nem vehetnek részt, - az Önkormányzat képviseletében a Képviselő-testület vagy a polgármester írásban adott meghatalmazása alapján és a meghatalmazásban foglaltak szerint járhatnak el, - megállapításaikat, javaslataikat a polgármesterhez és – szükség esetén – az illetékes bizottsághoz kell előterjeszteniük.
(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.
(3) A tanácsnok az általa ellátott feladatról félévente beszámol a képviselő-testületnek.
6. A képviselő-testület ülései
16. § (1) A képviselő-testület rendes ülését szükség szerint, de legalább évente 6 alkalommal tartja.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes ülés tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.
(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester – az ülés elnöke – hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a testületi ülést. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a testületi ülést.
17. § Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.
18. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, illetve saját munkaterve szerint ülésezik, általában az önkormányzat székhelyén, a hónap második csütörtökén.
(2) Az ülés a napirendbe felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig tart.
19. § A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
20. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
(1) a települési képviselők ¼-ének (számszerűsíthető a 10. § (1) bekezdés alapján) indítványára;
(2) a képviselő-testület állandó, e rendeletben meghatározott bizottságának indítványára,
(3) a kormányhivatal vezetőjének, illetve
(4) indokolt esetben a polgármester kezdeményezésére.
21. § (1) A 15. §- ban meghatározott esetekben a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét.
(2) A 15. § (1) bekezdésben meghatározott esetben szükséges, hogy az indítványt a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
22. § (1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés összehívására a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak miatt kerül sor, akkor a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
(2) A határidő megtartására nincs szükség, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az eseten az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.
7. A képviselő-testület összehívásának rendje, nyilvánossága
23. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester a 18. § (1) bekezdésének megfelelően hívja össze.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni, mely elektronikus úton is megküldésre kerülhet.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal meg kell küldeni. A rendkívüli ülés összehívása esetén bármilyen meghívási mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban a sürgősség okát mindenképpen közölni kell. Sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak Hugyag község hivatalos hirdetőtábláján történő közzétételével kell értesíteni.
(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt;
b) a napirendi pontok előadóit;
c) a napirenddel érintett intézmény vezetőjét;
d) a roma nemzetiségi önkormányzat elnökét;
e) eseti jelleggel azoknak az önszerveződő közösségeknek a vezetőit, amelyekkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött, illetve amelyeknek a jelenléte egy adott napirendi pont megtárgyalásához szükséges.
(6) A képviselő-testület üléséről meghívó útján – mellékletek nélkül – értesíteni kell a kormányhivatalt, valamint azokat, akiket az egyes napirendi pont tárgyalásához az előterjesztő, a polgármester, vagy a jegyző megjelöl.
(7) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által létrehozott társulást, annak képviselőjét is meg kell hívni az ülésre.
(8) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is, melyek elektronikus úton is megküldésre kerülhetnek. Az (5) bekezdés c)-e) pontjában és a (7) bekezdésében meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
24. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülés anyaga az önkormányzat hivatalában megtekinthető.
(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és a tanácskozást nem zavarhatja.
(3) A képviselő-testület üléseiről – kivéve a zárt ülést – hang-, film- vagy videofelvétel szabadon készíthető, melyről az ülés megkezdése előtt tájékoztatni szükséges a képviselő-testület tagjait.
25. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt esetekben zárt ülést tart.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben zárt ülést rendelhet el.
(3) Az érintett személy írásban, vagy szóban kérheti ügyének zárt ülésen történő megtárgyalását. Amennyiben az érintett a tárgyalás megkezdéséig zárt ülés tartását nem kérelmezi, úgy nyilvános ülésen kell az ügyet tárgyalni.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
(5) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. A zárt ülésen hozott döntésekről – kivéve az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat – a zárt ülés után a polgármester ad tájékoztatást. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
8. A képviselő-testületi elnök jogköre
26. § (1) Az elnök a képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el;
b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket;
c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése;
b) szó megadása, megtagadása;
c) szó megvonása, a napirend tárgyára való térésre felszólítás;
d) az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonhatja a szót;
e) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra;
f) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása;
g) napirendi pont tárgyalásának elnapolása;
h) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
i) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja a vitát, megadja a hozzászólási lehetőséget, és ha több hozzászóló nincs, bezárja a vitát;
b) szavazást rendel el;
c) megállapítja a szavazás eredményét;
d) kimondja a határozatot.
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor;
b) az ülés rendjének biztosítása.
27. § Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.
28. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
c) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök, a nem képviselő rendzavarót a terem elhagyására kötelezheti. A nem képviselő rendzavarót ismételt és súlyos rendbontása esetén a polgármester – karhatalom segítségével – eltávolíthatja.
d) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
e) A javaslatról a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
9. A képviselő-testületi ülés határozatképessége
29. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
10. A távollét
30. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki
a) engedéllyel (polgármester részére bejelentette)
b) betegség miatt volt távol.
11. A munkaterv
31. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítésről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) képviselő-testületi tagoktól;
b) alpolgármestertől;
c) jegyzőtől;
d) polgármester által meghatározott szervektől.
(3) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez az önkormányzat hivatalában kell benyújtani.
(4) A jegyző a javaslatokat rendszerezi, és a polgármesternek előkészítésre átadja.
32. § A munkatervnek tartalmazni kell:
a) az ülések várható időpontját;
b) a napirendek címét, előterjesztőjét;
c) az előkészítésért felelős nevét;
d) a közmeghallgatás időpontját.
33. § A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
12. A rendes ülés napirendje
34. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot a munkaterv figyelembevételével.
(2) Az elfogadott ülésterven kívüli napirendi pontok megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a napirendről történő levételét javasolhatja:
a) bármely települési képviselő;
b) polgármester,
c) alpolgármester;
d) jegyző;
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.
(3) A javaslat a testületi ülés megnyitása után, de legkésőbb a napirend elfogadását megelőzően terjeszthető a testület elé.
(4) A tényleges napirendet a képviselő-testület nem határozati formában, szavazás útján állapítja meg.
35. § (1) A képviselő-testület e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi
a) az előterjesztéseket
b) az önálló indítványokat
c) az interpellációt
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) rendeleti javaslatok;
b) beszámolók;
c) tájékoztatók;
d) személyi kérdések;
e) interpellációk.
(3) Amennyiben az előterjesztő nem képviselő, és nem az önkormányzat hivatalának dolgozója, az őt érintő napirendet a (2) bekezdéstől függetlenül, a képviselő-testület döntésére előre lehet sorolni.
13. Az előterjesztések formája
36. § (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, a munkatervbe felvett, továbbá a képviselő-testület, a polgármester, alpolgármesterek és a jegyző által előzetesen javasolt
a) rendelet-tervezetet;
b) határozati javaslatot;
c) beszámolót;
d) tájékoztatót.
(2) Rendelet alkotására vonatkozó javaslatot csak írásban lehet előterjeszteni.
(3) Írásbeli előterjesztés tartalmi és formai követelményeit a 30. melléklet tartalmazza.
37. § Minden munkaterv szerinti ülésen, a napirend tárgyalása előtt, a polgármester tájékoztatja a testületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb eseményekről.
14. Képviselői önálló indítványok
38. § (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 2 nappal írásban beterjeszteni.
(2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a képviselő-testületet tájékoztatja, és az elutasítást köteles megindokolni.
(3) A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.
(4) A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő sajátkezű aláírását.
(5) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 30. §-ban foglaltaknak megfelelő:
a) rendeleti javaslat;
b) normatív határozati javaslat,
c) határozati javaslat lehet.
15. A napirend előtti és utáni felszólalás
39. § (1) Napirend előtt a képviselő-testület tagjai rendkívüli ügyben legfeljebb 2 perces időtartamban felszólalhatnak. A napirend előtti hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább 10 perccel be kell jelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.
(3) A polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.
16. Felszólalás ügyrendi kérdésben
40. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.
(2) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
17. Nem önálló indítványok
41. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok, nem önálló indítványok:
a) módosító javaslat a rendelet-tervezethez,
b) módosító javaslat a határozati javaslathoz,
c) bizottsági javaslatokhoz.
18. Sürgősségi javaslat
42. § (1) A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottságok elnökei, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülésén szóban is elő lehet terjeszteni. A képviselő-testület dönt a javaslat indokoltságáról.
(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.
(4) Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.
19. A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés
és a lakossági kapcsolatok rendje
43. § (1) A képviselő-testület
a) munkaterve
b) eseti döntése
alapján közmeghallgatással egybekötött ülést tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat az e fejezetbe foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésen
a) a település lakosai,
b) a helyben érdekelt szervezetek,
egyenként 3 percben felszólalhatnak.
(4) Közmeghallgatás alapján a képviselő-testület az elhangzott hozzászólásokat értékeli és szükség esetén intézkedést kezdeményez.
(5) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok működését, a településnek hírnevet szerző magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.
20. Kizárás a döntéshozatalból
44. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján a döntéshozatalból kizárhatja azt a képviselőt, akit, vagy akinek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
(4) A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges.
(5) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(6)1 Amennyiben a képviselő-testület tagja elmulasztja bejelenteni érintettségét és az érintettség ténye a döntéshozatal után, azonban még a döntés végrehajtása előtt jut a képviselő-testület tudomására, a döntés végrehajtását fel kell függeszteni, a döntés alapjául szolgáló kérdést újra kell tárgyalni, a döntéshozatalból pedig az érintettsége bejelentését elmulasztó képviselőt ki kell zárni.
(7)2 Az érintettsége bejelentését elmulasztó képviselőt a képviselő-testület határozatával figyelmeztetésben részesíti.
21. A tanácskozás rendje
45. § (1) A képviselő-testület ülésén a 18. § (5)-(7) bekezdésében meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, melyhez meghívásuk kapcsolódik.
(3) Az ülést levezető elnök dönt, hogy az ülésen megjelent állampolgárok véleményt nyilváníthatnak-e.
46. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés elnökénél kell jelentkezni.
(2) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 5 percnél, a második 3 percnél hosszabb nem lehet.
(3) Az előterjesztő, az önkormányzat hivatalának napirendben érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők napirendi pontonként, legfeljebb egy esetben, 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(5) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.
(6) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg.
(7) Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő, továbbá, ha a képviselő személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs.
22. A szavazás rendje
47. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról határozathozatal nélküli szavazással dönt, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.
(3) A szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.
(4) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(5) Az ülés elnöke minden szavazás után megállapítja annak eredményét.
48. § (1) Szavazni személyesen kell.
49. § (1) A képviselő-testület határozatát általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
(2) A szavazás kézfelemeléssel - először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodás” polgármesteri kérdésfeltevésre adandó válaszként - történik. A polgármester a szavazatokat köteles megszámolni. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(4) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének (számszerűsíthető a 10. § (1) bekezdés alapján) az egybehangzó szavazata szükséges.
50. § A képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a polgármesterrel szembeni kereset benyújtásáról szóló határozat meghozatalához,
c) a gazdasági program elfogadásához,
d) helyi népszavazás kiírásához,
e) testületi hatáskörök átruházásához, annak visszavonásához,
f) mindazon egyéb esetekben, amikor a törvény a döntéshozatalhoz minősített többséget ír elő.
23. A titkos szavazás rendje
51. § (1) Létrehozott ideiglenes szavazatszámláló bizottság látja el.
52. § (1) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazólapnak tartalmaznia kell az eldöntendő kérdést, vagy kérdéseket és az arra adható „igen”, „nem” és „tartózkodom” válaszlehetőségek jelölésére szolgáló kört vagy négyzetet. Többes jelöléssel járó személyi ügyben tartandó titkos szavazás esetén a szavazólapon egymás alatt ABC sorrendben kell feltüntetni a jelöltek nevét és mellette a háromféle válaszlehetőséget.
(2) Érvényesen szavazni úgy lehet, hogy a szavazólapon szereplő jelölt neve mellett lévő körbe vagy négyzetbe kell elhelyezni az X vagy + jelet.
(3) Érvénytelennek kell tekinteni a szavazatot, ha
a) szavazólap nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) nem a (2) bekezdés szerint adták le.
(4) A titkos szavazás során felmerülő minden kérdésben az ideiglenes szavazatszámláló bizottság döntést hoz.
(5) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit az önkormányzat hivatala biztosítja.
(6) Az ideiglenes szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.
(7) A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a titkos szavazás során felmerülő kérdésekben hozott döntést,
d) a szavazás eredményét.
(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá.
(9) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
24. Név szerinti szavazás
53. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz az Mötv. 48. §-a szerint. Eseti döntésre vonatkozóan bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.
(2) A képviselő-testület (1) bekezdésben szereplő név szerinti szavazásról vita nélkül határoz.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(4) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
25. A képviselő-testület döntései
54. § (1) A képviselő-testület döntéseit
a) rendelet,
b) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (1) bekezdése szerinti normatív határozat,
c) határozat formájában hozza meg.
(2) A képviselő-testület normatív határozattal vagy határozattal dönt a rendeletalkotást nem igénylő kérdésekben.
55. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester
c) a települési képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
g) a civil szervezet képviselője.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb 90 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti.
56. § A rendelet-tervezet előkészítésével a képviselő-testület megbízhatja:
a) a jegyzőt,
b) valamely bizottságát,
c) az önkormányzati hivatal valamely belső szervezeti egységét,
d) ad hoc bizottságot hozhat létre a feladat ellátására,
e) külső szakértőket kérhet fel elkészítésére.
57. § (1) A képviselő-testület rendeletének számozása és címének megfogalmazása a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szerint történik.
(2) A rendeleteket és a határozatokat a polgármester és a jegyző aláírása mellett el kell látni az önkormányzat bélyegzőjével.
58. § (1) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és honlapján való közzététellel kell kihirdetni.
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről a lakosság tudomást szerezzen.
(3) A képviselő-testület esetenként úgy is határozhat, hogy az állampolgárok széles körét érintő rendeletek teljes szövegét helyi újságban és önkormányzati tájékoztatóban és az elektronikus médiában közzéteszi.
(4) Az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket megafont használva a falu minden utcájában végig haladva ismertetni kell.
59. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza:
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését.
(2) A képviselő-testület által hozott normatív határozat közzétételére az 55. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testületi határozatokat naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a döntéshozó megnevezését, a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját.
(4) Nem kell számozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekben hozott döntésekről.
60. § A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról és megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
26. A jegyzőkönyv
61. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírása mellett el kell látni az önkormányzat bélyegzőjével.
(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát, annak mellékleteivel együtt az önkormányzat hivatalában meg kell őrizni. A jegyzőkönyv megküldése a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján, a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011.(XII.29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint történik.
(4) A választópolgároknak az Mötv. 52. § (3) bekezdés szerinti betekinthetési jogát a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatalában kell biztosítani.
(5) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a (4) bekezdés, valamint a 20. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell biztosítani.
27. A helyi népszavazás
62. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen lévő választójoggal rendelkező lakosokat illetik meg. Ennek következtében gyakorlását helyi népszavazás jogintézményén keresztül kell biztosítani.
(2) A helyi népszavazásról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
28. Együttműködés a roma nemzetiségi önkormányzattal és a civil szervezetekkel
63. § Az önkormányzat hivatal együttműködési megállapodás alapján biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat.
64. § A képviselő-testület külön megállapodás alapján a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a közügyek megoldására törekednek.
29. A polgármester
65. §3 (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(3) A polgármester jutalmát a képviselő-testület állapítja meg.
67. § (1) A polgármester jogállását és feladatait az Mötv. 63-67. §-ai, a polgármesteri tisztség megszűnését az Mötv. 69 -70. §-ai szabályozzák.
(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg:
a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
b) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
c) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
d) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
e) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
(3) A polgármester a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben és a Beszerzési Szabályzatban meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról.
(4) A polgármester fogadó óráját hétfőnként 10-12 óra között, ezenfelül szükség szerint előzetes bejelentkezés alapján tartja.
30. Az alpolgármester
68. § (1)4 A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ, továbbá a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy fő, nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester választható.
(2)5 Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét. Az alpolgármesterek igény szerint egyeztetett időpontban fogadónapot tartanak.
(3) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el a feladatokat.
(6) Az alpolgármesterek tevékenységükről rendszeresen beszámolnak a polgármesternek és minden év utolsó testületi ülésén a képviselő-testületnek.
31. A jegyző
69. § A jegyző kinevezése a Mötv. 82-83. §-ai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. Kinevezéséhez, felmentéséhez Őrhalom, Hugyag, Csitár, Iliny települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Őrhalom Község polgármestere pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt - Őrhalom, Hugyag, Csitár, Iliny községek polgármestereinek többségi döntése alapján - és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
70. § (1) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát.
(2) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az (1) bekezdésben megjelölt hivatal köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, annak visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértését be kell szereznie.
(3) Az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:
a) törvényességi szempontból ellenőrzi a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) a képviselő-testületi ülésen a vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után törvényességi észrevételt tehet,
c) gondoskodik a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,
e) a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek köteles jelezni, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzati hivatal munkájáról,
g) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, szabályozza ezen ügyekben a kiadmányozás rendjét,
h) a polgármesterrel együtt aláírja az önkormányzati rendeleteket,
i) gondoskodik az önkormányzati rendelet kihirdetéséről.
j) önállóan megbízással, vagy belső ellenőrzési társulás útján ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését;
k) ellátja az (1) bekezdésben megjelölt hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását.
(4) A jegyző rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A jegyzőt teljes jogkörrel a mindenkori igazgatási ügyintézői munkakört betöltő hivatali köztisztviselő helyettesíti.
(6) A jegyző és a jegyző helyettesítésével megbízott köztisztviselő egyidejű tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátására Őrhalom Község polgármestere jelöli ki a helyettesítő személyt. Amennyiben a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő nem áll közszolgálati jogviszonyban, abban az esetben az Mötv. 82. § (2) bekezdése az irányadó.
32. A közös önkormányzati hivatal
71. § (1) Őrhalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Csitár Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testülete - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ában foglaltak szerint - közös önkormányzati hivatalt hoznak létre és tartanak fenn.
(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése, és székhelye:
33. A bizottságok
72. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságok belső működési szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl saját maguk határozzák meg. A bizottság működési szabályait az 4. melléklet tartalmazza.
73. § (1)6 A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
74. § (1) A bizottság tagjainak több mint felét és az elnökét a képviselők közül kell választani.
(2) Egy képviselő csak egy bizottságnak lehet elnöke.
(3) A polgármester és alpolgármester nem lehet bizottsági tag vagy elnök.
75. § (1) A bizottság általános feladatai:
a) a képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
b) mindazoknak a hatásköröknek az ellátása, melyeket törvény vagy az önkormányzat a bizottság hatáskörébe utal.
(2) A bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét a 5. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.
76. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a korelnök, továbbá a korelnök akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által megbízott önkormányzati képviselői jogállással rendelkező bizottsági tag.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok indítványára.
(3) A bizottság ülésére, a határozatképességre, a határozathozatalra, a döntéshozatalból való kizárásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. E téma megtárgyalásakor a képviselőt meg kell hívni.
77. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságokra is értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Ideiglenes bizottság alakítható:
a) egy-egy önkormányzati rendelet előkészítésére, meglévő rendelet felülvizsgálatára,
b) az éves munkatervben meghatározott napirendek előkészítésére,
c) nagyobb jelentőségű feladat előkészítésére, végrehajtására,
d) társulások, együttműködési megállapodások előkészítésére, és amire a testület esetenként szükségesnek tartja.
33. A társulás
78. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott társulások megalakulásának, megszűnésének, szervezetének és működésének főbb szabályait az Mötv. 87. § - 95. §-a tartalmazza.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.
(3) A társulással kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni, a polgármester és a jegyző gondoskodik annak végrehajtásáról.
(4) A társulás ellátja a társulási megállapodásban rá átruházott hatásköröket.
(5) A társulások felsorolását a 4. függelék tartalmazza.
35. Egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről
79. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv) 3. § e) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az önkormányzat állandó bizottságának nem települési képviselő tagjai.
(2) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek továbbá az önkormányzat által létrehozott ideiglenes bizottság tagjai, ha a feladat ellátása során a Vnytv. 3. § (3) ea) pontja alapján érintettek.
(3) Az Mötv. 39. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi eljárásról, a vagyon-nyilatkozatok nyilvántartásáról a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság az általa elfogadott szabályzat szerint gondoskodik, valamint javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester, alpolgármester, a képviselő és nem képviselő Mötv. 37. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi és az Mötv. 38. §-ában meghatározott méltatlansági ügyeiben.
(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek felsorolását a 6. függelék tartalmazza.
36. A gazdasági program
80. § A képviselő-testület gazdasági programját az Mötv. 116. §-ában foglalt szabályok alapján készíti el.
37. A költségvetés
81. § A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
82. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben és az Mötv. 111-115. §-ában foglaltak az irányadóak.
(2) A polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a település lakosságát az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról az éves költségvetési beszámolóban.
83. § Az önkormányzat intézményeinek felsorolását a 5. függelék tartalmazza.
38. Az önkormányzat vagyona
84. § A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg vagyonának és vagyoni értékű jogainak körét és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat.
39. A gazdálkodás ellenőrzése
85. § Az önkormányzat belső kontrollrendszerére az Mötv. 119-120. §-a az irányadó.
40. Záró és hatályba léptető rendelkezések
86. § (1) A rendelet mellékletei:
1. melléklet, A képviselő-testület feladatköre és önként vállalt önkormányzati feladatai
2. melléklet, Polgármesterre átruházott hatáskörök
3. melléklet, Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
4. melléklet, Állandó bizottságok működési szabályzata
5. melléklet, Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok
(2) A rendelet függelékei:
1. függelék: Hugyag község fontosabb adatai és a hozzárendelt kormányzati funkciók
2. függelék: Képviselő-testület névsora, lakcíme
3. függelék: Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének állandó bizottsága tagjainak névsora
4. függelék: Társulások feladatonkénti felsorolása
5. függelék, Az önkormányzat intézményei
6. függelék: A 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
7.függelék: Megállapodás a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról
(3) A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal, hogy az 58. § (4) bekezdés rendelkezéseit 2019. január 1-jét követően kell alkalmazni.
(5) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Az önkormányzat feladatkörére a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Az önkormányzat köteles gondoskodni az Mötv-ben, valamint más kötelező feladatok ellátásáról rendelkező törvényekben meghatározott feladatokról, mint alapvető lakossági szolgáltatásokról, Mötv. 13. § (1) bekezdése:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. sport, ifjúsági ügyek;
15. nemzetiségi ügyek;
16. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
17. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
18. hulladékgazdálkodás;
19. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül."
2. Az önkormányzat az 1.1pontban felsorolt alábbi feladatok közül maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításrólvaló gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek , valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; (háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, védőnői hálózat, háziorvosi ügyeleti ellátás)
5. környezet-egészségügy(köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;(házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti alapellátás)
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. sport, ifjúsági ügyek;
15. nemzetiségi ügyek;
16. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában (térfigyelő rendszerek)
17. hulladékgazdálkodás;
18. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül,
19. Közös Önkormányzati Hivatal fenntartása és működtetése,
20. Az SZMSZ hatálybalépését követően az Mötv. módosítása, más törvények módosítása, új törvény alkotása miatt jelentkező önkormányzati feladatok.
Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében a mindenkori éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - fedezet biztosításával egyidejűleg - foglal állást.
3. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
b) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak,
e) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe.
4. Az önként vállalt feladatok a mindenkori éves költségvetés alapján és külön önkormányzati rendeletben szabályozott feladatok:
a) képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása,
b) hazai és uniós önkormányzati pályázatok benyújtása, közmunka és közfoglalkoztatási programokban való részvétel
c) civil szervezetek, települési rendezvények támogatása
d) nem kötelező feladat ellátására létrejövő önkormányzati társulásokban, önkormányzati érdekképviseleti szervezetekben részvétel
2. melléklet
1. A polgármesternek az Szt-ből eredően átruházott hatáskörben ellátott feladatát a képviselő-testület külön rendelete szabályozza.
2. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. szerint a földművelésügyi igazgatás, az ipari és kereskedelmi igazgatás, a népjóléti igazgatás, pénzügyi igazgatás körébe tartozó, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb hatáskörök tekintetében egyes hatáskörök gyakorlását.
3. Gondoskodik a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról 1991. évi XX. tv.
21. §] figyelemmel kíséri a piaci zavarok megelőzése céljából a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez [1991. évi XX. tv. 67. §]
4. Gondoskodik a helyi közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá síkossága elleni védekezésről [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 34. § (5) bek.]
5. Önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes ingatlanok tekintetében hozzájárul út- és közmű céljából szolgalmi jog bejegyzéséhez.
6. Gyakorolja az egyeztetést és ellenőrzést a megyei önkormányzatnak a tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló kérelem tekintetében [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 34. § (2) bek.]
7. Véleményezi, illetve egyetértési jogot gyakorol a belterületi föld értékével, illetve a beépítetlen belterületi föld értékével kapcsolatban [1991. évi XXXIII. tv. 51. § (1)- (4) bek.]
8. Önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.
3. melléklet
I.
1. §
(1) Az előterjesztés előadója felelős:
(2) Az anyagi kihatású előterjesztéseket az önkormányzat hivatalának vezetőjével, és a pénzügyi ügyintézővel már az előkészítési időszakában egyeztetni kell.
(3) Ha az előterjesztő nem az önkormányzat hivatalának dolgozója, úgy részére szükséges az SZMSZ-ben, a munkatervben, valamint a jelen szabályzatban előírtak teljesítéséhez a feltételeket biztosítani.
(4) Az előterjesztés előadója gondoskodik arról, hogy az előterjesztés képviselő-testületi ülésre kész állapotban, az ülést megelőzően 3 nappal rendelkezésre álljon. Ezzel egyidőben a tanácskozási joggal meghívandók személyére is javaslatot kell tennie.
(5) Az előterjesztések kézbesítéséért a jegyző által kijelölt személy a felelős.
a) az előkészítésért,
b) a szükséges vizsgálatok elvégzésének megszervezéséért,
c) az érdekeltekkel való egyeztetésért.
2. §
Az előterjesztéseket a testületi ülések meghívóihoz mellékelni kell. Közvetlenül a testületi ülés előtt, vagy az ülés alatt előterjesztést csak halaszthatatlan esetben lehet kiosztani. A halaszthatatlanságot a testületi ülésen az előadónak indokolni kell.
3. §
Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára. Az előterjesztéseket tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazással kell elkészíteni. A jegyző köteles megvizsgálni, hogy az előterjesztések tartalmi, alaki és törvényességi követelményeknek megfelelnek-e. A jegyző észrevételeit mind a testületi ülés előtt, mind a testületi ülésen megteheti.
II.
4. §
(1) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző iránymutatásával az önkormányzat hivatalának illetékes belső szervezeti egysége készíti elő.
(2) A rendelettervezetet a testületi ülés előtt az arra illetékes bizottságnak véleményezni kell.
(3) A testületi ülésre készült előterjesztésnek a tervezet mellett a bizottság állásfoglalását is tartalmaznia kell. Fel kell tüntetni a kisebbségi véleményt is.
(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet úgy kell elkészíteni és közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
III.
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) döntéshozatalra a képviselő-testület elé tárt előterjesztés (határozathozatali vagy rendeletalkotási céllal).
6. §
A tájékoztató esetén ez előterjesztésre csak az általános szabályok vonatkoznak
7. §
A beszámoló két részből kell, hogy álljon:
a) az első résznek tartalmaznia kell a feladatok leírását és célkitűzéseket,
b) a második része tartalmazza a feladatok végrehajtását és az elért célokat, a határozati javaslatot a felelős és a határidő megjelölésével.
8. §
A rendelettervezet záró részének tartalmaznia kell, hogy a rendelet mikor lép hatályba.
4. melléklet
1. §
(1) A bizottság szükség szerint ülést tart.
(2) A bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke hívja össze és vezeti a bizottság ülését.
(3) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
(4) A bizottság határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira az SZMSZ rendelkezései az irányadók. Kizárásról a bizottság dönt.
(6) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A bizottságot jelen szabályzat irányelveit betartva sajátságainak figyelembevételével külön ügyrendet készíthet.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
A bizottság ülése
2. §
(1) a) A bizottság ülésére a meghívót a bizottság ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni:
- a bizottság tagjainak, a meghívottaknak,
a közös önkormányzati hivatalnak.
(2) A meghívó tartalmazza:
- az ülés helyét és kezdés időpontját,
- javasolt napirendeket, mellékletként a napirendek előterjesztéseit,
- a napirendek előterjesztőit.
(3) Az ülésről a bizottság a közös önkormányzati hivatal bizottsághoz kapcsolódó belső szervezeti egységének közreműködésével jegyzőkönyvet vezet, mely tartalmazza:
az ülés helyét, időpontját, (kezdő - befejező), a megjelentek nevét,
a tárgyalt napirendeket,
az elfogadott javaslatokat, határozatokat, azok határidejét és személy szerinti felelősöket.
(4) A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző által kijelölt ügyintézők a felelősök.
(5) A jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet az önkormányzati hivatal bizottsági munkát segítő kijelölt ügyintézőjénél meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet 15
napon belül meg kell küldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályának.
A bizottság előterjesztései 3. §
(1) A bizottságnak a képviselő-testület ülésére készített előterjesztéseit olyan időpontban kell tárgyalnia, hogy a határozatok és rendeletek tervezetei az SZMSZ-ben meghatározottak szerint postázhatók legyenek.
(2) Az előterjesztések előkészítésében az önkormányzat hivatalának tárggyal, témával érintett ügyintézője köteles részt venni.
(3) Az előterjesztések megküldéséért a 2. § (4) bekezdésben megjelöltek a felelősök.
b) Rendkívüli, halaszthatatlan esetben a bizottság bármely módon összehívható.
5. melléklet
1. Önkormányzati érdeksérelem vagy mulasztás észlelésekor intézkedést kezdeményez a polgármesternél.
2. Ellátja az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében vagyonnyilatkozatot tett polgármester és önkormányzati képviselő, valamint a velük közös háztartásban élő házas vagy élettárs, valamint gyermek, továbbá az állandó bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáva,l vizsgálatával, ellenőrzésével és őrzésével kapcsolatos feladatokat.
A képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét külön szabályzat tartalmazza.
3. A képviselő-testület részére javaslatot tesz az Mötv. 37-38 §-ai szerinti összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben.
1. függelék8
1. Az önkormányzat megnevezése: Hugyag Község Önkormányzata
2. Székhelye: 2672 Hugyag, Kossuth út 26. 3. Telefon: 35/570-001
3. Telefax: 35/570-001
4. E-mail: info.hugyag@gmail.com
5. honlap: hugyag.asp.lgov.hu
6. Törzskönyvi azonosító: 451897 8. Adószáma: 15451897-2-12
7. KSH statisztikai számjel: 15451897-8411-321-12 10. ÁHTI: 728559
8. Alaptevékenység besorolás: Államháztartási szakágazat: 841105
Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
9. Kormányzati funkció: Alaptevékenység: 011130
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
10. Alapítás dátuma: 1990. szeptember 30. Jogelőd nélküli alakulás)
11. Az önkormányzat tevékenységei és az azokhoz rendelt kormányzati funkciók:
12. Egyéb területi és infrastrukturális adatok:
Hugyag közigazgatási területét határolja: Északon: Ipoly folyó
Keleten: Szécsény Délen: Csitár Nyugaton: Őrhalom
Kormányzati funkciók megnevezése és felsorolása
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és - működtetés |
|
013330 |
Pályázat- és támogatáskeezelés ellenőrzés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
0411409 |
Területfejlesztés igazgatása |
|
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
061020 |
Lakóépület építése |
|
062020 |
Települési fejlesztési projekt |
|
061040 |
Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását |
|
063020 |
Víztermelés, - kezelés, - ellátás |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelése |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
072313 |
Fogorvosi szakellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082070 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása |
|
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082093 |
Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
083050 |
Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
102030 |
Idősek nappali ellátása |
|
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni |
|
|
gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
10705510 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
|
107090 |
Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok |
2. függelék11
1. Baranyai Béla polgármester
2. Gáspár András alpolgármester
3. Baranyai Béla képviselő
4. Diósi László képviselő
5. Mayer Zsolt képviselő
3. függelék12
1. Diósi László elnök
2. Gáspár András tag
3. Mayer Zsolt tag
4. függelék
1. Őrhalmi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás 2671 Őrhalom, Rákóczi fejedelem út 1.
2. Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása Gelzőrendszeres ellátás) 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 12.
3. Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
2100 Gödöllő, Dózsa György út 69. Tel: 06-28/561-250
5. függelék
6. függelék
7. függelék
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Őrhalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,
(székhely: 2671, Őrhalom, Rákóczi út 1. képviseletében: Farkas Egon polgármester)
Hugyag Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,
(székhely: 2672, Hugyag, Kossuth L. út 26. képviseletében: Borda Attila polgármester)
Csitár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,
(székhely: 2673, Csitár, Petőfi út 40-42. képviseletében: Komjáti István polgármester),
Iliny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,
(székhely: 2675, Iliny, Kossuth út 17. képviseletében: Dovicsin Ottó polgármester)
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. február 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.
1.1. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése
A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal
1.2. A közös önkormányzati hivatal székhelye és telephelyei
1.2.1. A közös önkormányzati hivatal székhelye: 2671, Őrhalom, Rákóczi út 1.
1.2.2. A közös önkormányzati hivatal telephelye: Hugyagi Kirendeltség 2672, Hugyag, Kossuth L. út 26.
2. A MEGÁLLAPODÁS LÉTREHOZÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJA
2.1. A megállapodás létrehozása:
2.1.1. A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek minősített szótöbbséggel hozott határozattal döntenek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
2.1.2. A megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek minősített szótöbbséggel hozott döntéssel.
2.2 A megállapodás módosítása:
2.2.1. A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve bármely képviselő-testület a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.
2.2.2. A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzatok felé továbbítani, amennyiben az a jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1.1, 1.2.1 pontokat, és nem célozhatja a Hivatal megjelölt határidőn kívüli (2.3.1 pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb a kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a többi résztvevő önkormányzatot. A módosításhoz a képviselő-testületek mindegyikének a módosító javaslatot elfogadó határozata szükséges.
2.2.3. A megállapodás módosításának minősül a csatlakozás, amelyre azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye.
2.2.4. A megállapodás módosításának minősülő kizárásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A kizárást bármely önkormányzat kezdeményezheti bármely másik önkormányzattal szemben. Kizárási oknak minősül, ha valamely társuló fél súlyosan megsérti a megállapodást, különös tekintettel az együttműködési és a fizetési kötelezettségek teljesítésére. A súlyos megsértés fogalma a társulás céljának és működőképességének szempontjából értékelendő. A megállapodás súlyos megsértése tényének megállapításáról az érintett önkormányzaton kívül minden résztvevő önkormányzat minősített szótöbbséggel hozott döntése szükséges, a kizárási eljárást csak ezt követően lehet lefolytatni.
A kizáráshoz - a kizárással érintett önkormányzaton kívül – minden résztvevő önkormányzat minősített szótöbbséggel hozott döntése szükséges. A kizárás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő hónap 1. napjától hatályosul.
2.2.5. A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú írásbeli jognyilatkozat, melyhez nem szükséges a megállapodást
megkötő többi önkormányzat hozzájárulása. A felmondásról szóló döntést legkésőbb az általános önkormányzati választások napját követő 30. napig kell közölni.
2.2.6. A döntés közlésének napja az a nap, melyen az összes érintett önkormányzattal írásban közölték azt. Amennyiben az érintett önkormányzatokkal nem azonos napon közölték a döntést, a döntés közlésének napja az a nap, melyen az utolsó közlés megtörtént.
2.2.7. A kizárás vagy felmondás hatálybalépését követő 60 napon belül a székhely hivatal elkészíti és megküldi a pénzügyi elszámolást minden érintett önkormányzatnak. A pénzügyi rendezésre egyebekben a 4.1.6., 4.1.7. pontban foglalt határidők és szabályok az irányadók.
2.3. A megállapodás megszüntetése:
2.3.1. A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételét követő tizenöt napon belül meg kell, hogy tárgyalják.
2.3.2. Amennyiben a közös megegyezés nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak.
2.3.3. A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1 pontban meghatározott szabályok irányadók.
2.3.4. A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni kell a 2.2.7. pont szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A közös Hivatal vagyongyarapodását a jelen megállapodás megszűnése esetén a vagyongyarapodáshoz történő hozzájárulás arányában – pályázat esetében a vállalt saját erő arányában, - kell megosztani.
3. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI KÉRDÉSEI
3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása
3.1.1. A Hivatal irányítását a Mötv. 67. § a) és b) pontja tekintetében az adott települési polgármesterek a d) pont tekintetében az adott települési Képviselő-testületek látják el.
3.1.2. A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal költségvetéséről a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésen külön-külön döntenek a törvényben meghatározott határidőig. Az indokoltnak elismert működési feltételek tekintetében a 2013. év vonatkozásában alapnak tekintik az Őrhalom, Csitár, Iliny Községek Körjegyzőségének 2012. évi működését, az ezt követő években pedig a közös hivatal tárgyévet megelőző évi költségvetését. Az indokolt
működési feltételekre vonatkozó esetleges vita esetén, 5 napon belül független külső szakértőt kér fel a székhely önkormányzat, akinek szakvéleményét a képviselő- testületek figyelembe veszik.
3.1.3. A Hivatal, mint önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv éves költségvetése Őrhalom Község Önkormányzat költségvetésének részét képezi, mely a jelen megállapodásban rögzített, a Hivatali működési költségek viselésének arányára és teljesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezések figyelembevételével készül.
3.1.4. A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal éves költségvetési beszámolójáról a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülésen külön-külön döntenek.
3.1.5. Az Mötv. 81. § 4. pontjában foglalt egyetértési jogot a hugyagi kirendeltség 2 köztisztviselője tekintetében Hugyag polgármestere, a székhelyen Őrhalom, Csitár és Iliny polgármesterei gyakorolják.
3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése: a jegyző
3.2.1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
3.2.2. A jegyző felett a polgármesterek a Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat.
3.2.3. A jegyző az egyes településeken az alábbi beosztás szerint tart fogadónapot. A beosztás a későbbiekben igény és megegyezés szerint változtatható. A fogadónapok helyszíne Csitárban a Petőfi út 40-42. sz. alatt kijelölt iroda, Ilinyben a Kossuth út 17. sz. alatt kijelölt iroda, melyek működtetéséről az érintett önkormányzat gondoskodik.
|
Hétfő |
Kedd |
Szerda |
Csütörtök |
Péntek |
|
|
Őrhalom |
08:00- |
9.00-12.00 |
08:00-12:00 |
||
|
Hugyag |
13:00- |
8.00-9.00 |
|||
|
Csitár |
12:00-14:00 |
||||
|
Ilíny |
14:00-16:00 |
||||
3.2.4. A képviselő-testületi (bizottsági, nemzetiségi) üléseken a jegyző vesz részt. A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a testületek ülésein való részvétel az adott köztisztviselő munkaköri leírásában rögzített helyettesítési rend szerint történik.
3.2.5. A jegyző évente egy alkalommal valamennyi képviselő-testület előtt beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről.
3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma
3.3.1. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselői létszáma:
· Jegyző: 1 fő
· Köztisztviselők: 7 fő
ebből: - Székhely: 5 fő 8 órában
- Kirendeltség: 2 fő 8 órában
Összesen: 8 fő
3.3.2. Az önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal éves költségvetési koncepciójának tárgyalásakor a létszámokat felülvizsgálják.
3.3.3. Annak az Őrhalom, Csitár, Iliny Községek Körjegyzőségében, vagy a Hugyagi Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott közszolgálati dolgozónak, akit a közös önkormányzati hivatalban nem foglalkoztatnak, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A megszűnéssel járó költségek azt az önkormányzatot terhelik, amelyik a közös hivatal megalakulásáig a közszolgálati dolgozót foglalkoztatta.
3.4. A közös önkormányzati hivatal munka, és feladatrendje:
3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.
3.4.2. A közös önkormányzati hivatal a székhelyen és a kirendeltségen munkanapokon teljes munkaidőben működik:
A székhelyen és a kirendeltségeken:
|
a) Munkarend: |
Hugyag: |
Őrhalom: |
|
Hétfőtől- csütörtökig: |
7.45 - 16.15 óráig, |
8.00 - 16.30 |
|
Pénteken: |
7.45 - 13.45 óráig |
8.00 - 14.00 |
b) Az ügyfélfogadási rendet a közös önkormányzati hivatal ügyrendje tartalmazza.
3.4.3. A hugyagi kirendeltségen dolgozó közalkalmazottak a jegyző irányítása szerint ellátják a Hugyag Önkormányzatához tartozó összes igazgatási és egyéb önkormányzati feladatot.
4. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL VAGYONI
VISZONYAI
4.1.A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás
4.1.1. A közös önkormányzati hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladatokkal arányban – finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés részére, e célra elkülönített számlájára folyósít. A közös önkormányzati hivatalt illető állami támogatás lehívására és felhasználására az Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal jogosult. Az aktuális költségvetési törvényben meghatározott és jogosultsági feltételek alapján lehívható állami hozzájárulást az Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal működtetésére fordítják.
4.1.2. A közös önkormányzati hivatal működési költsége az alábbiakat foglalja magában:
- személyi juttatások, azok járulékai
- dologi kiadások (irodaszer, nyomtatópatron, telefon, internet, energia, stb.)
- székhely irodák működési költségei (takarítás, karbantartás)
4.1.3. A közös önkormányzati hivatal költségvetése a hugyagi kirendeltségre vonatkozóan kizárólag az ott dolgozó 2 fő köztisztviselő 2013. január 1-jén fennálló bér, járulék, valamint munkahelyre utazás költségeinek támogatását tartalmazza. Hugyag Község Önkormányzata vállalja, hogy a kirendeltség működéséhez szükséges tárgyi és működési feltételeket a Hugyag, Kossuth út 26. sz. alatti ingatlanban térítésmentesen biztosítja, melyhez az Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal 2013. március-május hónapban 60.000.- Ft-tal hozzájárul, melyet minden jogosult hónap 5. napjáig Hugyag Község Önkormányzat részére átutal, és amely összeget a költségvetés készítésekor felülvizsgálnak.
4.1.4. A közös önkormányzati hivatal költségvetésének állam általi finanszírozásból nem fedezett részét az önkormányzatok lakosságszám arányosan - saját bevételeik terhére – vállalják és biztosítják. Az önkormányzatok megállapodnak abban, hogy a hozzájárulást minden évben az előző év január 1-jei lakosságszám arányában biztosítják.
4.1.5. A közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok vállalják, hogy a 4.1.4. pont szerinti összegeket saját költségvetésükbe betervezik, valamint a közös hivatal költségvetésében elfogadott önkormányzati hozzájárulás összegének 1/12 részét minden hónap 3. napjáig átutalják a közös önkormányzati hivatal számlájára.
4.1.6. Felek megállapodnak abban, hogy minden évben legkésőbb március 5-ig elszámolnak az előző évi hozzájárulásokkal. Őrhalom Község Önkormányzata e határidőig az elszámolást írásban eljuttatja a társult községek önkormányzatai részére. Felek kötelezik magukat, hogy ezen elszámolás alapján – melyet a zárszámadásukkal együtt fogadnak el - a pénzügyi rendezés 30 napon belül részükről megtörténik.
4.1.7. A 4.1.5. vagy 4.1.6. pont szerinti fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az adós önkormányzat - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegének megfelelő – késedelmi kamattal növelt összeget tartozik megfizetni. Ez esetben Őrhalom Község Polgármestere a nem teljesítő önkormányzatot felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő
lejáratától jogosult a késedelmi kamatot követelni, és ugyanezen a napon jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő önkormányzattal szemben. Az önkormányzatok összes bankszámlájára vonatkozó teljességi nyilatkozat és a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat jelen megállapodás elengedhetetlen részét képezi.
4.1.8. Felek elkötelezettek a közös hivatal minél magasabb szakmai és technikai szinten történő működtetésében ezért az állami támogatásokból esetlegesen fennmaradó forrásokat elsődlegesen e célok érdekében használják föl.
4.1. A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
4.1.1. A székhelyen és telephelyeken a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlanok a jelenlegi tulajdonos önkormányzat tulajdonában maradnak. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrásai terhére gondoskodik.
4.1.2. A tulajdonos önkormányzatok tulajdonában maradnak a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásához használt ingó vagyontárgyak.
4.1.3. A 2013. február 1. napjától vásárolt ingó vagyontárgyak a közös önkormányzati hivatal önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek.
4.1.4. A közös önkormányzati hivatal megszüntetése esetén a 4.1.3. pont szerinti ingó vagyontárgyak a helyileg illetékes önkormányzatok között hozzájárulás arányos elszámolás során megosztásra kerülnek.
5. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL MUNKÁJÁNAK NYILVÁNOSSÁGA
5.1. A Hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
5.2. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
5.3. A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő- testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint.
5.4. A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos döntéshozók és felelősök az egyes polgármesterek. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, helyi
sajtótermék, egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működés szabályzatai rendelkeznek.
6. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely fél polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított öt munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni.
6.2 Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Őrhalom Község Polgármestere az emlékeztető általa történő kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a megállapodás módosításáról előterjesztést készíteni, melyet a társult önkormányzatok képviselő- testületei következő ülésükön megtárgyalnak.
6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított 30 napon belül, úgy Őrhalom Község Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást a székhelyére összehívni.
6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Balassagyarmati Járási Bíróság kizárólagos illetékességét.
6.5. Aláíró felek vállalják, hogy a 3.3.1. pontban megjelölt apparátust lakosságszám arányosan terhelik feladatokkal, az esetleges rendkívüli mértékű feladatokat-ha az az apparátus általános feladatainak végzésében zavart okozhatna- saját forrásból, oldják meg.
6.6. Felek vállalják, hogy a banki adataikban (pl. új számla nyitása) történt esetleges változásról 3 napon belül írásbeli tájékoztatást adnak.
6.7. A jelen megállapodás aláírását megelőzően keletkezett bárminemű kötelezettségért Őrhalom, Csitár, Iliny Községek Körjegyzősége tekintetében az érintett önkormányzatok, Hugyag Jegyzőség tekintetében Hugyag Község Önkormányzata tartozik teljes felelősséggel.
6.8. Aláíró önkormányzatok a 2013. február-április időszakban, minden hónap 5. napjáig (első alkalommal március 5-ig) az önkormányzati hivatalok működésének támogatása jogcímen kapott állami támogatásukat átutalják Őrhalom Község Önkormányzata számára.
6.9. Felek 2013. június 30-ig a felmerült feladatok és a finanszírozás tükrében felülvizsgálják az aljegyző (akár részmunkaidőben történő) esetleges alkalmazásának szükségességét.
6.10. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azokpolgármestereinek aláírását követően, 2013. február 1. napján lép hatályba.
6.11. A képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen megállapodás tartalmát érintő jogszabályok olyan érdemi változásokat tartalmaznak, melyek a közös hivatal jelenlegi szabályozás mentén való működőképességét, szabályosságát vagy méltányosságát megkérdőjelezik, akkor a felek a megállapodást haladéktalanul felülvizsgálják.
6.12. Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.
Őrhalom, 2013. január 29.
Farkas Egon Borda Attila Őrhalom Község Hugyag Község
Polgármestere Polgármestere
Komjáti István Dovicsin Ottó
Csitár Község Iliny Község
Polgármestere Polgármestere
A 44. § (6) bekezdését a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 44. § (7) bekezdését a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 65. § a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdése a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdése a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § (1) bekezdése a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 73. § (1) bekezdés záró szövegrésze a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 73. § (3) bekezdése a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. függelék a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. függelék 12. pontjában foglalt táblázat 041140. sorát a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. függelék 12. pontjában foglalt táblázat 107055. sorát a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. függelék a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. függelék a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. függelék a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. függelék a Hugyag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.