Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/1998. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 1999. 01. 01Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/1998. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról
Iliny Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXI. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint- figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § () és(2) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit- az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat vagyonára.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok.
2. § A rendelet hatálya- jogszabály alapján – nem terjed ki a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzati vagyona áll:
a) törzsvagyonból, valamint
b) egyéb vagyonból áll.
4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen
b) korlátozottan forgalomképes
c) forgalomképes
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba , gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeltben meghatározottak szerint történhet.
5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet.
6. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
Az önkormányzat törzsvagyona
7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
8. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik: helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók), közterek, parkok, vizek és közcélú vízi létesítmények, levéltári anyag, az önkormányzat döntése alapján köztemető.
9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik: közművek- kiemelt jelentőséggel vízközművek, intézmények (épületei), középületek, műemlékek, védett természeti területek, muzeális emlékek, művészeti értékkel bíró ingóságok.
(2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
e) Muzeális emlék: A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.
Az önkormányzat egyéb vagyona
10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Ezek a következők:
a) lakóházak, vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, lakások, helyiségek
b) belterületi és külterületi földingatlanok, építési telkek, mezőgazdasági művelési földek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb földek.
c) az önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak
d) likvid eszközök: készpénz, bankbetét, kötvény, üzletrész, részvény, egyéb értékpapír.
11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
A vagyon feletti jog gyakorlása
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
12. § (1) A helyi önkormányzatot- a jogszabályban meghatározott eltérésekkel- megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök és a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, településrészi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörük pontos meghatározását a 13-46. §-ok tartalmazzák.
Az egyes tulajdonosi jogok- Vagyon elidegenítés, értékesítés és ingyenes átruházás
13. § (1) Vagyont értékesíteni 10 milliós értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek kell lennie. Az értékesíteni a vagyont a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Feltételekkel lehet értékesíteni a 9. §-ban meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő-testület a 1 millió Ft feletti értéket képviselő vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 0 és 1 millió Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattételi jogát, s a képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt.
14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
A vagyon megterhelés
15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.
16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. §-ában rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testületet döntése alapján nem terhelhető meg.
17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
18. § Az önkormányzat saját felelősségre vállalkozási tevékenységet folytat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.
20. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9. §, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásban:
a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyona a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban a különböző gazdasági társaságban megjelenik részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlása a jogszabályok, illetve a 23-25. § -ok alapján kerülhet sor.
b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyon nem szolgálhatnak vállalkozási célt.
21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásban való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testületet dönt.
23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjaivá vált.
(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
26. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát – átengedni 5.000.000 Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie indokolt esetben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.
27. § A használati és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve viszteher mellett.
28. § A használati és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve, más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület a jogosult.
29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b) az önkormányzat külön rendeletben meghatározottak szerint (Pl.: közterület- foglalás, parkolási rendelet alapján).
30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát a 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett 33-34. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.
31. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használata, illetve hasznosítási jogát ideiglenesen át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel,
c) használati díj ellenében.
32. § A képviselő-testület a 200.000-500.000 Ft közötti értéket képviselő használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2) 100.000 -200.000 Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve a hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
33. § A képviselő-testület dönt 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.
34. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető. Az önkormányzat társulásba intézményirányító társulásba, illetve közös képviselő-testületbe bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A társulás ingatlanvagyona felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: intézmények épületei, középületek.
38. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.
39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) Az 500.000 Ft feletti értékpapír vásárlásakor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
40. § Az önkormányzat követeléseiről, mint az önkormányzati vagyon részéről lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.
b) az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában a képviselő-testület joga.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
41. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket sz önkormányzat költségvetési rendeletet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
Az intézmények gazdálkodás a vagyonnal
42. § Az önkormányzat a kötelező és a vállat feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona a z önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelési jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat értékét nem követheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
43. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat az alapfeladata sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja.
44. § A képviselő-testület felhatalmazza a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) A képviselő-testület a 30.000 Ft értékhatár alatti feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
c) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáért, az elhasználódott ingó pótlásáért. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
d) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s bocsátja-e rendelkezésre a felújítási pénzeszközöket.
e) Az intézmény vezetője vagyon ingyenesen történő átengedését csak a képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
f) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
g) Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 5.000 Ft-ig, e feletti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
45. § (1) A gazdálkodás megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás szerint alakulnak.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 44. §-ban rögzített vagyonkezelési jogokat.
46. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
A vagyonleltár
47. § Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonállapot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott és december 31. fordulónappal készül.
48. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
49. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.
(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1.számú melléklet tartalmazza.
50. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.
A vegyes és záró rendelkezések
A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor
51. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értéket kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 5.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékeléssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 1.000.000 Ft érték felett a használat, vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerül sor.
Záró rendelkezések
52. § E rendelet a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.