Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2003. (V. 27.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2016. 05. 08- 2016. 11. 19

Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2003. (V. 27.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2016.05.08.

Iliny Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. Tv. 16. §.(1) bekezdésében foglaltak alapján, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVII.tv. 9. §-ban kapott felhatalmazás alapján,összhangban az Országos településrendezési és építési követelményeket megállapító 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelettel, valamint az Építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIIl.13.)sz. FVM rendelettel,a település közigazgatási területével való tervszerű gazdálkodás, és a településfejlesztés feladataiból fakadó kötelezettségek teljesítésére, a helyi építési viszonyok szabályozásáról.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) Iliny Község Önkormányzata Iliny község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2) A rendelete hatálya Iliny község közigazgatási területére terjed ki.

(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtrágyát és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni

az épített környezet átalakításáról szóló 1997.évi LXXVIII. tv.,
az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai,
az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályzatáról szóló 66/1999.(VII.13.) FVM rendelet előírásai,
- a Kulturális Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény,
- jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.

2. § (1) A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.

II.

A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) E rendelet lliny község közigazgatási területén építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett) beépítésre nem szánt területek határol le.

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az élőírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt: csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelően ideiglenes jellegű és igénybevétel előtt kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,

terepszint alatti építmények- a közmű létesítmények kivételével- nem létesíthetőek.

4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművel, valamint a zöldterületek felhasználású területek.

(2) A beépítésre nem szánt területek a beépítettség legfeljebb 5% lehet.

Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei

5. § (1) E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.

(2) A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő területfelhasználási egységekre tagozódnak:

a) Lakóterület

- falusias (Lf)
b) Vegyes terület
- településközponti vegyes (Vt)
c) Különleges terület
- temetők (T)
- sportterület (K)
Lakóterület
6. §.
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületek övezeti besorolása falusias lehet a belterületi szabályozási terven jelöltnek megfelelően.

Falusi lakóterület

/LF jelű/
7. §.
(1) A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezkedő
a. lakóépület,
b. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d. szálláshely szolgáltató épület,
e. kézműipari építmény,
f. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g. sportépítmény.
(3) A lakótelken igény esetén kétlakásos lakóépület is létesíthető, ha a lakótömbre előírt legkisebb telekterület mind a két lakáshoz biztosítható.
(4) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Új lakóépületet elhelyezni, ha annak a telke előtt szennyvízelvezető közmű (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. A szennyvízcsatorna megépültéig zárt tározót kell alkalmazni.
(5) A területen a közmüvek felszín felett- légvezetéken is- vezethetők.
Falusias lakóterület övezetei

8. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan és szabadon állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telkek méretét és beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek


Övezeti jele


Beépítés módja


Legnagyobb szintterület sürüség


Legkisebb terület (m2)


Legnagyobb beépítettsége (%)


Lakóépület legnagyobb magassága
(m)


Lf

Oldalhatáron álló


0,3

1200

30

K

100

30

K- 4,50

800

30

4,50

A legkisebb zöldterület 40%

Az épületek közötti legkisebb távolság 6m

(3) A legkisebb telekszélességek

Az építési telek

Beépítés módja

Kialakult /ml

Tervezett /ml

Szabadon álló

20

-

Oldalhatáron álló

16(14)

20 (16)

Kialakult és beépített telkek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 12,0 m az oldalhatáron álló beépítésnél, itt a legkisebb oldalkerti méret 4,0 m, és a max. épületmagasság is 4,0 m lehet.
(4) Az oldalhatáron álló beépítések igény esetén zártsorúvá összeépíthetők.
Összeépítés esetén a szomszéd épület tulajdonosának (akihez hozzáépítenek) tűrnie kell az eseményt, a költségeket viszont a hozzáépítőnek kell viselnie.
(5) Az oldalhatáron álló beépítési övezetű lakóterületen a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni ahol:
a. a lakótelek szabálytalan
b. a telek úttal, vízelvezető árokkal határos
c. az épületek közötti távolság csak így biztosítható
Vegyes terület

9. § (1) A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpotban kialakult területeit fedi le.

Településközponti vegyes terület
(Vt jelű)

10. § (1) A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény
(3) Nem helyezhetők el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pid: autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb.).
Ezek elhelyezésére a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani
(4) A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
termelő kertészeti építmény.
(5) A kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el az övezetben ha
- az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,
- működésük nem korlátozza a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(6) A területet teljes közművel kell ellátni. A csatornahálózat kiépítéséig a falusi lakóterületnél előírtakat kell betartani.

A településközponti vegyes terület övezetei

11. § (1) Az. épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az. építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek


Övezeti jele


Beépítés módja

Legnagyobb szintterülete sűrűség (hrsz)


Legkisebb terület
m2


Legnagyobb beépítettsége
%

Lakóépület legna.:,,oYobb magassága m

Vt/Lf

Oldalhatáron
álló

0,5

700

55

K

A legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50%-a

A legkisebb telekszélesség 14,0 m

(3) A lakóterületeken a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni ahol:
- a lakótelek szabálytalan
- a telekúttal, vízelvezető árokkal határos,
- az épületek közötti távolság csak így biztosítható
(4) A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény, lehetőségek szerinti saját telken belüli megoldását.
(5) A településközpont területén, ahol a terüieti adottságok nem teszik lehetővé a telken belüli parkolást, ott a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával lehet megoldani a parkolást.
(6) A településközpont területén a 118 hrsz-ú területet közösségi célokra kell felhasználni.
A meglévő épület is hasznosítható, de új is létesíthető a kijelölt építési területen.

Különleges terület

12. § (1) A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület

(2) Különleges területnek minősíti a szabályozási terv

a. a temető területét (T jelű)
b. sportpálya (Kjelű)
(3) Temetők (T)
a. A községi temető a községi É-i részén helyezkedik el, de területe Csitár igazgatási területét képezi. A temetőnél közigazgatási háttérrendezés szükséges, és területét belterületbe kell csatolni.
b. A temető területén sírbolt, kripta terepszint feletti építmény magassága max 3,0 m lehet.
(4) Sportpálya
Labdarúgó pálya részére kell biztosítani a területet a bekötő út mellett. A terület kialakítása Csitár és Iliny között igazgatási határ módosítást igényel.

Beépítésre nem szánt területek

13. § (1) A beépítésre nem szánt területek:

a) közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési (KÖ)

b) zöld

c) erdő

- védelmi erdő
- gazdálkodási erdő
d) mezőgazdasági
e) vízgazdálkodási terület

Közlekedési és közműterületek

(KÖu jelű)

14. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület, az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A szabályozási terven megadott út- keresztmetszetek irányadó jellegűek.
Forgalmi út

15. § (1) A 21131 sz. bekötő út, a község belterületén Kossuth u. részére a következő

szabályozási szélességeket kell biztosítani:
- a meglévő beépített szakaszon a jelenlegi szélességet
- az új beépítési szakaszon (tartalék lakóterület) min. 16,0 m.
(2) Az külterületi szakaszán az út tengelyétől számított 50-50 m védőtávolságot biztosítani kell, ezen belül építmény elhelyezésére csak az útügyi hatóság engedélyével történhet.
Lakóutak

16. § (1) A lakóutak részére 10, 12 és 14 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani, a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.

(2) A zsákutcák végén forduló részére biztosítani kell a területeket.

(3) Autóbusz fordulót kell kialakítani- egyirányúsított forgalommal- a terven jelölt helyen. A forduló patak felöli oldalán 2 nyomsávú burkolat készítésével buszmegálló és (1 állásos) buszparkolót kell kialakítani. Szabályozási szélességek: 8,0 és 15,0 m (1 és 2 jelű út).

Mezőgazdasági utak
17. §.
(1) A mezőgazdasági területek, erdők megközelítését biztosító földutak részére a területsávokat biztosítani kell.
(2) A földutak részére a kialakult szabályozási szélességet, de min. 6,0 m-es sávot kell szabadon hagyni. Burkolt út esetén min. 10,0 m szabályozási szélesség biztosítása szükséges.
Tömegközlekedés, gépkocsi tárolás

18. § (1) Tömegközlekedés

A tömegközlekedés közúton bonyolódik autóbusz járatokkal.
Autóbusz megálló a jelenlegi helyén (községháznál) marad, leállósáv kiépítését biztosítani kell.
(2) Gépkocsi tárolás
A személygépkocsik tárolása (parkoló, garázs) a lakó- és vegyes beépítésű területeken az építési telken, és a szabályozási tervlapon jelölt parkolókban történhet.
Parkolót kell kialakítani a községközpont területén az úthoz kapcsolódó területen. A 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek tárolása csak a gazdasági területeken engedélyezhető.
(3) Gyalogút, gyalogos forgalom
Önálló gyalogút részére továbbra is biztosítani kell a területsávokat:
- templomhoz
- Kossuth u. és Arany J u. között
A gyalogút szabályozási szélessége 4,0 m.
- A bekötő út nyomvonalában ( Kossuth L. u.) legalább egy oldalon gyalogosok részére járda kiépítését biztosítani kell.
- A lakóutak nyomvonalában, ahol az út szabályozási szélessége lehetővé teszi kétoldali, szűk keresztmetszetű illetve egyoldali beépítésű utcákban egyoldali járda kiépítését kell biztosítani.

Zöldterület

/Z jelű/
19. §.
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér.)
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.
(3) A zöldterületen elhelyezhető:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmények (padok, asztali tenisz, játszóterek)
- a terület fenntartásához szükséges épület (max. 2%-os beépítettséggel)
(4) Közparkként kell fenntartani a község területén:
- a templom körüli zöldterületet,
- a buszfordulónál lévő szabad területet parkosítani kell,
- a 118 hrsz-ú területen a szabad területet szintén parkosítani kell
Erdőterület
20. §.
(1) Az erdő a település be!- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
a. gazdasági (Eg),
b. védelmi (Ev),
(3) Az erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele bármilyen célra az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

Gazdasági célú erdőterület

/Eg jelű/
21. §.
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül azaz erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és haszonítása.
(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel.
A építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.
(3) A község meglévő erdőterületei közül a védelmi erdőkön kívül erdők, gazdasági erdő besorolásúak.

Védelmi rendeltetésű erdőterület

/Ev jelű/
22. §.
Védett erdők
- Védett erdő besorolásúak a Bükk Nemzeti Park Igazgatósága által megadott tennészeti területek listáján szereplő erdőterület, a 025/1, 2 hrsz-ú, valamint a helyi védelemre kijelölt erdőterületek: 040/5, 045 és 047/1 hrsz-ú
- A védett erdők területén építményt elhelyezni nem lehet, az erdő tarra vágása tilos és kitermelés esetén az eredeti állapotot kell „helyreállítani".

Mezőgazdasági terület

I jelű/

23. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A külterület szabályozási terv megkülönböztet:

a. mezőgazdasági területet építési lehetőséggel, ez az általános mezőgazdasági terület (Májelű)
b. mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (M jelű)
Általános mezőgazdasági terület
/Má jelű/
24. §
(1) Az általános mezőgazdasági területen gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el, továbbá több önálló telekből alakított birtoktest esetén a birtoktesthez tartozó egyik telken (birtokközpont) is elhelyezhetők az épületek.
(2) A beépítés feltételeit a táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek



Övezeti jele


Beépítés módja


Terület megnevezése hrsz-a


Legkisebb területe m2, ha


Legnagyobb beépítettsége
%

Épület legnagyobb magassága m



\ Má




Szabadon álló

tanya 043/1

3900

3

K-7,50

Major 09/1


3,4 ha 1


10 2

K-7,50

040/2
040/6-16

1500

3

4,50-7,50

06/10

2,1 ha

3

4,50-7,50

(3) Az általános mezőgazdasági területen lakóépület abban az esetben létesíthető, ha a telekterület min. 6000 m2. A lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg, és az épület magassága max. 4,50 m. .
(4) A mezőgazdasági terület nem közművesített terület, de amennyiben lakóterület is épül részleges közművesítését biztosítani kell.

Vízgazdálkodási terület

/V jelű/

25. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a községben a patakok medre és partja, , ezek:

- Az Ilinyi patak és baloldali mellékága a belterületen halad keresztül (mind a két ág a Csitári patak mellékága)
(2) A patakok belterületi szakaszán a partéltől számított 6-6 m parti sávot szabadon kell hagyni, azon építmény nem helyezhető el.
(3) Külterületen törekedni kell patak völgyekben az eredeti növény és állatvilág megtartására.

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

26. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.

27. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fö és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.

(2) Az élőkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.

(3)3 A szabályozási tervben (1:2000 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.Kivételt képez, ahol a terepviszonyok, illetve a talajmechanikai szempontok - talajvíz , fizikai és kémiai hatása, térfogatváltozó talajszerkezet - nem teszi lehetővé az építési vonal érvényesítését, ott a meglévő beépítettség az irányadó.

(4) Tetőtérbeépítés minden építési övezetben megengedett az előírt épületmagasság megtartásával.

(5) Az élő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül lehet:

- kerti növényház, fóliasátor
- zárt tározó
- árnyékszék
- kemence, húsfüstölő
- állatkifutó
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék-, vagy gáztároló
(6) 4 A hátsókert területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen.A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb 3, 00 méternél a falusias lakóövezetben.
(7) Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800 m2 vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. Az óvoda telkével határos lakótelken nagyállat tartása nem engedélyezhető. Istálló épület lakóépülettől 10 m-re kerülhet.
(8) A belterületen „házikert" megjelölésű területen csak kertművelés folytatható, azon építmény nem helyezhető el.

Építmények elhelyezése közterületen

28. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.

(2) Önálló hirdetőberendezés, telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat.

IV.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELÖÍRÁSOK
Vízellátás
29. §.
(1) A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény vagy településész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
Szennyvízelvezetés
30. §.
- A szennyvizek elhelyezése a közcsatorna megépültéig zárt tározóban történhet.
- Új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
- A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
31. §.
- A felszíni vizek befogadója az Iliny patak és baloldali mellékága. A patak szabályozott, a meder tisztítását be!- és külterületen egyaránt biztosítani kell.
- Az utcák felszíni vizeinek elvezetését, ahol az új szabályozási szélessége megengedi kétoldali nyílt vízelvezető árokkal, szűk utcákban egyoldali árokkal, vagy burkolt folyókával kell megoldani.
-A község É-i szélén, a Kossuth utcára merőlegesen csatlakozó két utca közötti lakótelkek víztelenítésére, a telkek hátsó határán, vízelvezető árok kialakítását biztosítani kell.

Energia közművek, hírközlés

32. § (1) Villamosenergia ellátás:

- A meglévő oszloptranszformátor helyét továbbra is biztosítani kell.
- Várható a trafóház leágazó 20kV-os légvezeték átépítése az új nyomvonalat a tervezett buszforduló déli oldalán (a patak mentén) kell kialakítani.
(2) Gázenergia:
- A község területén a vezetékes gázhálózat kiépült, a gézfogadó Nógrádgárdony területén van
- A fejlesztésre kijelölt területeken a gázhálózat kiépítését a területek felhasználásával egyidöben biztosítani kell.
(3) Hírközlés:
- A telefonhálózat a község területén kiépült, légvezetékes.
- A fejlesztésre kijelölt területeket a telefonhálózatba be kell kapcsolni.

Közművek általános előírásai

33. § (1) A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetésétől, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell

(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

V.

ÉRTÉKVÉDLEM

34. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelembe.

(2) A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv határolja le, épített környezet védett elemeit nem jelöl ki a terv.

Természeti környezet védelme

35. § (1) A község területén Országos védettségű területek a Bükki Nemzeti Park

Igazgatósága által megadott természeti területek, ezek: hrsz. szerint: 025/1, 2 erdő, 034 legelő, 037/6 legelő. (A 025/ 1, 2 erdő területeknek első ütemben helyi védelmet kell biztosítani, de várható a természeti területbe sorolásuk.)
(2) A fentieken túl helyi védelmet kell biztosítani a következő erdőterülteknek: hrsz-ok 045, 047/1.

VI. KÖRNYEZETVÉDELEM

36. § (1) A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás, védelme érdekében a szennyvízcsatorna megépültével szennyvíz csak közcsatornába vezethető, kivételt képeznek azok a területek, amelyekre a HÉSZ részleges közművesítést ír elő. Ezeken a területeken a zárt szennyvíztároló építése megengedett.

(2) Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba, tóba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.

(3) Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell.

(4) A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a kijelölt szeméttelepre biztosítani kell.

(5) Álltartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott. Az állattartó (tehenészet) telepek lakóterület felöli oldalán fásított zöld sáv telepítése szükséges.

(6) A 33/2000. (IIl.17) Kormány rendelet 2/1 számú melléklete szerint Iliny község szennyeződés érzékenységi besorolása: ,,C"= kevésbé érzékeny.

37. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból a község egész területén a 120/2001. (Vl.30.) Kom1. Rendelettel módosított 21/2001. (11.14.) Korm. Rendelet előírásait kell figyelembe venni.

38. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke lakóterületen:

- nappal (6-22 h) 50dB
- éjjel (22-6h) 40dB-t nem haladja meg.

VII.

TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

39. § (1) A bekötő út védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2) A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.

(3) Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni, Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állagmegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25m2-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.

(4) A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges, Ajánlott a talajmechanikai fúrásokat a tervezett épület helyén elvégezni. Különösen vonatkozik ez a község É-i szélén tervezett lakó telkekre, mivel itt előfordulhat térfogatváltozó agyagtalaj.

Térfogatváltozó agyagtalaj jelenléte esetén az épületeket alap és födémek szintjén is vb. Koszorúval összefogva kell építeni.
(5) A község területére készülő talajmechanikai szakvéleményeket a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.
(6) A szabályozási tervlapon a magántulajdonú lakótelkek irányadó szabályozási vonallal jelölt megosztása a tulajdonos kérelmére, a beleegyezésével történhet.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. § (1) Jelen rendelet 2003.év május hó 28. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a község igazgatási területén.

(2) E rendelet hatálybalépésének napjával-------sz. helyi jogszabályok (rendeletek és határozatok) hatályuk vesztik.