1. § (1) Nógrádmarcal Község Önkormányzata Nógrádmarcal község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya Nógrádmarcal község közigazgatási területére terjed ki.

(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetést megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

2. § /1/ A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.

3. § (1) E rendelet Nógrádmarcal község közigazgatási területén építési szempontból

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:

4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedési és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.

(2) A beépítésre nem szánt területek a beépítettség legfeljebb 5% lehet.

5. § (1) E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.

(2) A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő területfelhasználási egységekre tagozódnak:

6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál

(2) A község lakóterületei a falusias beépítési övezetbe sorolható.

(3) A tartalék lakóterületet felhasználás előtt belterületbe kell csatolni, övezeti besorolása szintén falusias beépítésű.

7. § (1) A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint). A szennyvízcsatorna megépüléséig zárt szennyvíztároló létesítése megengedett.

(4) A területen a közművek felszín felett – légvezetéken is – vezethetők.

8. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telke kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan helyezhetőek el.

(2) Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

(3) A kialakult és beépített telkek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 12,0 m, a legkisebb oldalkert méret 4,0 m, és a max. épületmagasság is 4,0 m lehet. (A max. 4,0 m-es épületmagasságok a község legrégebbi „fésűs” beépítésű lakóterületeire nem vonatkozik.)

9. § (1) A tartalék lakóterületként kell fenntartani a község délnyugati részén külterületből igénybevett területet.

(2) A tartalék lakóterület övezeti besorolását, a telekalakítás és beépítés a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A tartalék lakóterületen – lakóterületként történt felhasználásig – mező és kertgazdálkodás folytatható, építmény a területen nem helyezhető el.

(4) A terület felhasználás előtt belterületbe kell vonni.

10. § A vegyes terület lakó és kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. A vegyes terület a község történelmileg kialakult magja, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.

11. § (1) A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

(3) Nem helyezhető el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pld: autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb). Ezek elhelyezésére a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.

12. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek az épületek szabadon állóan, és oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

(3) A kialakult és beépült telkek estében (oldalhatáron álló beépítésnél) a legkisebb telekszélesség 12,0 m, a legkisebb oldalkert mérete 4,0m, és a max. épületmagasság is 4,0 m lehet.

(4) A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény lehetőségek szerinti saját telken belüli elhelyezését.

(5) A szennyvízcsatorna megépüléséig zárt szennyvíztároló létesítése megengedett.

(6) A településközpont területén tervezett üdülőházas övezetre készített belépési javaslat irányadó jellegű.

13. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. Az építménnyel elhelyezésére építési terület van kijelölve. Az építmények az építési területen belül kerülhetnek elhelyezésre.

(2) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató területként használható fel.

14. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A területen a községi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig közműpótló berendezés alkalmazható. A területen a közművel felszín felett – légvezetéken is – vezethetők/telefon, elektronikus energia/.

(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni:

(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.

(6) A szabályozási tervlapon lehatárolt gazdasági terület az igényeknek megfelelően, /tovább osztható, (vagy a belterületen a kialakult telkenként is felhasználható) a táblázatban meghatározott értékek figyelembevételével.

(7) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a lakóterület felöli telekhatáron mért „A” hangnyomásszint

15. § Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az üdülőterületen állattartó épület nem helyezhető el.

16. § (1) Az üdülőházas terület olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, melyek üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodásra szolgál.

(2) A szabályozási terv a község belterületén két helyen jelöl üdülőházas területet:

(3) A 108 és 109 hrsz-ú területen ifjúsági tábor részére kell a területet biztosítani. ( A területen lévő elbonthatatlan romos kőépületet játszóvárként kell felhasználni, megfelelő kiegészítésekkel).

(4) Az ifjúsági tábor kialakításának és beépítésének feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

(5) A terület teljes közművesítését biztosítani kell. A szennyvízelhelyezés – a községi csatornahálózat kiépítéséig – közmű pótló berendezéssel kell megoldani.

17. § (1) A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület

(2) Különleges területnek minősíti a szabályozási terv

(3) Temetők: A község területén lévő temetők közül a belterületen lévő továbbra is üzemelő, megmaradó temető (T jelű), a külterületen lévő Süj-pusztai és a Tornyos család temetőjét kegyeleti parkként kell fenntartani.

(4) Körzeti kommunális hulladéklerakó

(5) A sportterületet – labdarúgó pályát – továbbra is a jelenlegi funkciójában kell fenntartani.

18. § A beépítésre szánt területek:

19. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, kerékpárutak, továbbá a közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el

(3) A szabályozási tervlapon megadott útkeresztmetszetek irányadó jellegűek.

20. § (1) A 21129 sz. bekötő út (belterületen Rákóczi u., Szügyi u. )nyomvonala és szabályozási szélessége változatlan.

(2) Kivételt képez a művelődési háznál lévő szűkület, ahol az út szélesítését kell biztosítani a művelődési ház irányában, a szabályozási szélesség min. 12,0 m legyen.

(3) A szélesítés csak az épület egy részének elbontásával történhet. Ezzel az elbontással nagyobb távlatban kell számolni, amennyiben ezen az útszakaszon bonyolódó – körzeti szeméttelepre irányuló – forgalom ezt megköveteli.

21. § (1) A község útjai – a forgalmi út kivételével – lakó út besorolásúak

(1a) A lakóutak részére biztosítani kell a következő szabályozási szélességeket

(2) A községközpont területén tervezett üdülőterületen az utakat úgy kell kialakítani, hogy az üdülőházakhoz személygépkocsi, mentőautó és tűzoltókocsi beközlekedését lehetővé tegye.

(3) Az utcák szabályozási szélessége kerítéstől – kerítésig, előkert nélküli beépítésnél az épületek között értendő.

(4) közterületi földutak szükséges szabályozási szélessége min. 6,0 m.

22. § (1) Tömegközlekedés: az autóbusz megálló részére kell a területet biztosítani a következő helyeken (bekötő utakon): Rákóczi úton a Dózsa Gy. utca becsatlakozásánál, Rákóczi úton a községházánál, Szügyi úton a szeszfőzdénél

(2) Gépkocsi tárolás

(3) Gyalogút, kerékpárút árda részére az utak szelvényében területsávot kell biztosítani.

(4) A tervezett tározó tóhoz vezető, közös koronán tervezett, gyalogút és kerékpárút részére:

(4) Utcafásítás

23. § A közmű létesítmények (meglévő és tervezett) elhelyezésére a tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek: szennyvíztisztító telep (tervezett), víztározó (meglévő), gázfogadó állomás. (meglévő)

24. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedet közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen

(3) A zöldterületen elhelyezhető

(4) Zöldterületként kell fenntartani a községközpont területén a „kiöblösödő” bekötő út két oldalán fák, cserjék és virágok borította zöldsávot (közlekedési fejezetben is említve). A központi üdülőterületen az üdülőházak közötti szabad területeket parkosítani kell.

(5) A zöldterületen épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel létesíthető.

25. § (1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

(3) Az erdő rendeltetésének megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

(4) A jelenleg mezőgazdaságilag művelt, védőerdősítésre jelölt területeken a mezőgazdasági művelés tovább folytatódhat, a védőerdő kialakítást kiváltó szomszédos területfelhasználás megvalósulásáig, (temető mellett védő zöldsáv).

26. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú 0,5%-os beépítettséggel.

(3) Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

27. § (1) A véderdő elsősorban a lakó- és üdülőterületet védő bel- és külterületi erdősáv. Védő erdősávként kell fenntartani a szeméttelep területén a lerakóterületet határoló erdősávot.

(2) A véderdő területén építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Helyi védelmet kell biztosítani a község déli igazgatási határa mentén elterülő, a 055/2 hrsz-ú redőterület terven lehatárolt nagyobbik részére (nagyrészt tölgyes, területe kb. 73,4 ha). A védett erdőterület:

(4) A védő és védett erdőterületeken a fakitermelés korlátozott, tarvágás tilos.

28. § (1) A terület elsődlegesen a helyi lakosság, az üdülő népesség kikapcsolódására, pihenésére kijelölt terület (parkerdő).

(2) A tervezett tározó tó déli oldalán lévő erdőterületnek a tervalapon lehatárolt részét kell parkerdőként fenntartani, területe kb 7,0 ha.

(3) Építmény csak a 100.000 m²-t (10,0 ha) meghaladó redőterületen helyezhető el, így a lehatárolt területen építmény nem létesíthető, kivételt képeznek a pihenőhelyek, ahol rönkfa asztal és ülőkék elhelyezhetők.

(4) A parkerdő területén a fakitermelés korlátozott. A kitermeléshez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

29. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) Az „M” jelű övezet a volt zárkertek parcelláira vonatkozik. Az övezetben gazdasági tároló épületek létesíthetők, a táblázatban meghatározott feltételek mellett.

(4) A „TNY” jelű övezetben lakóépület és gazdasági épület helyezhető el. Az épületek számára építési telket kell kialakítani, amelynek a méterét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni.

(5) Tanya kialakítására lehetőséget kell biztosítani a tervlapon megjelölt belterülettől távolabb eső területeken is, ezek: Ivántag, Salalja, Százölkúti és Ilonka puszták, valamint Lajos tanya és Sándor major. A beépítési feltételek a táblázat szerint, az épületek max. 4,50 m magasak és tájbaillőek legyenek. (A területek megközelítése és közművesítése problémás és költséges!)

(6) A tanyákat részleges közművesítéssel kell ellátni, a közművek felszín felett – légvezetéken is - vezethetőek.

(7) Az épületek alatt pince létesíthető, ha azt a talajtechnikai adottságok vagy más előírások nem tiltják.

(8) A mezőgazdasági parcellákon a gazdasági épületek a 21129 sz. út tengelyétől számított 50,0 m-es sávon kívül létesíthetők. Az épületek magastetővel készüljenek és tájba illők legyenek.

30. § (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek, ezek:

(2) A patakok partja mentén a partéltől számított 6-6 m parti sávot szabadon kell hagyni, azon építmény nem helyezhető el. Kivételt képez a Csitári patak mentén tervezett gyalogút és kerékpárút, amely a 6,0 m-es parti sáv területén kiépíthető az itt meglévő földút nyomvonalon.

(3) A halastó és tározó tó mentén 3,0 m-es parti sáv biztosítása szükséges, ezen belül építmény nem helyezhető el.

31. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a egészség-, a tű-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.

32. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.

(2) Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.

(3) A szabályozási tervben és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.

(4) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

(5) A hátsókert területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen.

(6) Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800 m² vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. Az üdülőterületen állattartó épület nem létesíthető, de különállóan gépkocsi tároló sem.

(7) A község területén az épületek (lakó-, üdülő-, közösségi) csak magastetővel építhetők, a tető cserépfedéssel készülhet.

(8) A belterületen „házikert” megjelölésű területen csak kertművelés folytatható, azon építmény nem helyezhető el.

33. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.

(2) Telefonfülke, tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

34. § (1) Vízellátás

(2) Szennyvízelvezetés

(3) Csapadékvízelvezetés

35. § (1) Villamosenergia ellátás:

(2) Gázenergia

(3) Hírközlés:

36. § (1) A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságon, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

37. § (1) Az érdekvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.

(2) A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.

38. § (1) Nógrádmarcal község területén országos jelentőségű természetvédelmi területek nincsenek és a szabályozási terv sem jelöli ki.

(2) Helyi védettségű terület. A község déli igazgatási határa mentén elhelyezhető 055/2 hrsz-ú erdőterület (nagyrészt tölgyes), szabályozási terven lehatárolt területét helyi védelembe kell részesíteni. Az erdőterülettel kapcsolatban a HÉSZ 27. §-ban leírtakat kell figyelembe venni.

39. § (1) Országos védettségű területként kell nyilvántartani mint régészeti terület, a honfoglaláskori földvár helyét, a 046 hrsz-ú terület É-i részét elfoglaló úgynevezett „kerek domb” –ot.

(2) Helyi érdekvédelmi területek

40. § (1) A védelemre jelölt területen

(2) A helyi gyedi védelem alá helyezett épületnél az épület tömegét, tetőformát, homlokzati jelleget (homlokzati nyílásrend, oszlopok) kell megtartani.

(3) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

(4) Egyedi védettség esetén a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell:

(5) A helyi védelmi épület szám bővülhet újabb épületek felvételére, de csak a (3) és (4) bekezdésben leírt dokumentáció elkészítésével, az önkormányzati döntés alapján.

(6) A helyi védetté nyilvánítás előkészítése – a szabályozási terv alapulvételéhez – a helyi főépítész feladata.

(7) A helyi védelemmel érintett építmények fenntartásával, a védelemhez fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos részletszabályokat e rendelet hatálybalépését követően legfeljebb egy éven belül önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

41. § (1) A talaj, a talajvíz, a község területén lévő Csitári patak és mellékágai, valamint védelme érdekében a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését szorgalmazni kell. Ideiglenes megoldás lehet a közműpótló berendezés.

(2) A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába belevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.

(3) Élő vízfolyásban, tervezett tavakban, árkokban, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.

(4) A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a község területén lévő körzeti szeméttelepre biztosítani kell.

(5) A 0111/2 hrsz-ú terület galván iszappal szennyezett, a terület rekultiválás szükséges.

(6) A Csitári patakon tervezett tározó tó megvalósításához környezeti hatásvizsgálat szükséges.

(7) A 33/200. (III.17.) Kormány rendelet 34. §. (10) bekezdésében leírtaknak megfelelően a község igazgatási területének szennyeződés érzékenységi besorolása a következő (a külterületi szabályozási tervlapon lehatárolva).

42. § (1) Levegőtisztítás-védelmi szempontból a község egész igazgatási területe a védett I. kategóriába sorolt.

(2) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetőek, amelyek légszennyező anyag kibocsátás nem haladja meg az /1/, bekezdésben előírt kategóriára vonatkozó határértékeket.

43. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 14. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakó- és üdülőterületen a kivitelezési munkák időtartamát korlátozhatja.

(3) Külterületen állattartással – a tanyákon, belterületen a falusias beépítésű lakóterületen kell számolni. Az üdülőterületen állattartás nem engedélyezhető.

(4) Az állattartási építmény csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott.

44. § (1) A körzeti szennyvíztisztító telep körül 150 m védőtávolság biztosítása szükséges, ezen belül közvetlenül a telep körül 30 m széles fásított védősávot kell telepíteni. ( A telep Csitár – Nógrádgárdony község igazgatási területére esik.)

(2) A körzeti szeméttelep határától számított 500 m-en belül és lakóterület nem létesíthető. A mezőgazdasági parcellákon az övezetben megengedett tároló épületek (max. 30 m²) létesíthetők.

45. § (1) A meglévő temető és az új lakóterület között 50 m-es kegyeleti távolságot biztosítani kell

(2) A forgalmi út védőtávolságon belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

(3) A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el, a területen – fásított védő zöldsávon kívül – mezőgazdasági művelés folytatható.

(4) A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyen kerülhet átépítésre.

(5) Építési tilalmat kell elrendelni a szabályozási tervalapon megjelölt területen (Cser u. 1-15 hrsz-ú ingatlanok).

(6) Új tanyák kialakítását csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a terület a

(7) A 019 hrsz-ú területen a tervezett halastó csak abban az esetben valósítható meg, ha a Csitári patakra tervezett tározó megépítése elmarad.

46. § (1) Jelen rendelet 2001. év 10. hó 4 napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a község igazgatási területén.

(2) E rendelet hatálybalépésének napjával a településrendezésről szóló helyi jogszabályok (rendeletek és határozatok) hatályukat vesztik.