Nógrádmarcal Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nógrádmarcal Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2675 Nógrádmarcal, Rákóczi út 2.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Nógrádmarcal község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nógrádmarcal Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nógrádmarcal Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(6) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal).

(7) A Közös Hivatal székhelye: 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101.

(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nógrádmarcal.hu

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 66. §-a szerint tagja a Képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

3. § A Képviselő-testület szervei:

a.) a polgármester,

b.) a képviselő-testület bizottságai,

c.) a jegyző,

d.) a közös önkormányzati hivatal

e.) a társulás.

II. Fejezet
Önkormányzat jelképei

4. § Az Önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzati jelképek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

5. § (1) Az Önkormányzat, a polgármester és a Közös Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.

(2) Az azonos tartalmú bélyegzőket arab sorszámmal kell ellátni.

(3) Az Önkormányzat bélyegzőinek teljes körű lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

(4) A bélyegzők használatáért teljes felelősséggel a bélyegzőt átvevő polgármester, jegyző, valamint köztisztviselő tartozik felelősséggel.

III. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § (1) Nógrádmarcal Község Önkormányzata ellátja az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket. Az Mötv. 20. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítja.

(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények figyelembevételével, az éves költségvetésében fedezet biztosításával egyidejűleg, maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértékben és milyen módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az önként vállalt önkormányzati feladatok vállalása előtt a polgármesternek előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást tartalmazó javaslatnak tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(5) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – kell dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni az államháztartáson kívüli átadott, átvett pénzeszközökre vonatkozó törvényi és helyi rendeleti előírásokat.

(6) Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:

a.) a Balassagyarmati Kistérséggel,

b.) a Balassagyarmati Járással,

c.) a Nógrád Megyei Önkormányzattal,

d.) a Nógrád Megyei Kormányhivatallal,

e.) Csesztve Község Önkormányzatával,

f.) Szügy Község Önkormányzatával.

7. § (1) Az Mötv. 41. § (4) - (5) bekezdése értelmében a Képviselő-testület az átruházható hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, bizottságra, a jegyzőre vagy a társulásra ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatásköröket a 2. számú függelék tartalmazza.

(4) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a társulás által átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben hozott döntést.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal köteles a Képviselő-testületnek írásban vagy szóban tevékenységéről, intézkedéseiről, annak eredményéről beszámolni.

(6) Átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot írásban lehet előterjeszteni, az első fokú döntéshozó fellebbezésre vonatkozó véleményének csatolásával.

8. § (1) Az Mötv. 42. §-a határozza meg a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit, amelyekben kizárólag csak a Képviselő-testület dönthet.

(2) A Képviselő-testület további át nem ruházható hatásköröket nem határozhat meg az SzMSz-ben.

9. § A Képviselő-testület az Mötv. 18. §-ában foglalt hatáskört nem vonhatja el, nem korlátozhatja.

IV. Fejezet
A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülése

10. § (1) A Képviselő-testület

a.) alakuló-,

b.) rendes-, (munkaterv szerinti)

c.) rendkívüli

üléseken látja el feladatait.

(2) A Képviselő-testület üléseit a nógrádmarcali községházán tartja.

(3) A Képviselő-testület elnöke a polgármester.

Az alakuló ülés

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

12. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(3) Az eskütételt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés kötelező napirendi pontjait, melyek az alábbiak:

a.) a polgármester programjának ismertetése,

b.) a polgármester juttatásainak megállapítása,

c.) az alpolgármester megválasztása,

d.) az alpolgármester juttatásának megállapítása,

e.) a bizottsági struktúra kialakítása.

13. § A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen felülvizsgálja Szervezeti és Működési Szabályzatát.

A rendes ülés

14. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testületi ülés hossza legfeljebb 3 óra időtartamú, mely 1 órával – a jelenlévő képviselők többségi szavazatával – indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) A polgármester indokolt esetben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.

A rendkívüli ülés

15. § (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá az Mötv 44. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(3) A rendkívüli ülés bármilyen értesítési módon összehívható (írásban, szóban, telefonon, e-mailen) azzal a megkötéssel, hogy az értesítésnek az ülés időpontját megelőzően legalább 48 órával, az írásos előterjesztéseknek 24 órával korábban meg kell érkeznie.

(4) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, az önkormányzati képviselő, bizottságok, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályok szerint kell kiküldeni.

Együttes ülés

16. § (1) A Szügyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésen döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.) Az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az együttes ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.

b.) Az ülés helye a Közös Hivatal Tanácsterme.

c.) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármestereinek egyike vezeti, megállapodásuk szerint.

d.) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számával egyező példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő polgármester aláírja.

2. Az ülések tervezése, előkészítése. Munkaterv

17. § (1) A Képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterve tartalmazza.

(2) A képviselő-testület július és augusztus hónapokban munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(3) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a.) a képviselőktől,

b.) a képviselő-testület bizottságától,

c.) a jegyzőtől,

d.) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

18. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15-ig a Képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a.) az ülések időpontját,

b.) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c.) az előterjesztő megnevezését,

d.) az előterjesztésben közreműködőket.

3. A képviselő-testületi ülések összehívása. Az előterjesztések

19. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a mindenkori Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A Képviselő-testület ülése sürgős, halasztást nem tűrő indokolt esetben – a polgármester vagy a jegyző útján – telefonon is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt.

(3) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a települési képviselők és a meghívottak rendes ülés esetén az ülés előtt 72 órával, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 24 órával megkapják.

(4) A meghívót és a napirendi pontok írásos anyagát a Képviselő-testület és a bizottság tagjai e-mail-en keresztül kapják meg.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell

a.) az ülés helyét,

b.) az ülés időpontját,

c.) a tervezett napirendeket,

d.) a napirendek előadóit,

e.) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a rendes ülést megelőzően 48 órával, a rendkívüli ülés előtt 24 órával – a lakosságot tájékoztatni kell, a meghívónak a község hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(7) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

21. § A Képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) a jegyzőt

b.) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

c.) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d.) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

22. § A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

Az előterjesztés

23. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a.) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra (rendelettervezet), vagy határozathozatalra (határozati javaslat),

b.) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c.) tájékoztató, jelentés, amely a képviselő-testület részéről tudomásul vételt igényel.

(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a.) a polgármester,

b.) a jegyző,

c.) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében,

d.) a képviselő,

e.) az önkormányzati intézmények vezetői,

f.) mindazon állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.

(4) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban is benyújtható.

(5) Írásban kell előterjeszteni

a.) a minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot,

b.) a költségvetési javaslatot,

c.) a zárszámadási javaslatot,

d.) a rendelettervezetet,

e.) a közbeszerzéssel kapcsolatos javaslatot,

f.) szabályzatokat,

g.) az éves költségvetés 1%-át meghaladó értékű beruházásra tett ajánlatot.

(6) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

(7) Az előterjesztések és azok mellékleteinek összeállítása, majd a képviselők részére történő megküldése a jegyző feladata, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.

24. § (1) Az írásos előterjesztés két fő részből áll:

a.) az első rész tartalmazza

aa.) az előterjesztés címét, tárgyát

ab.) a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ac.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,

ad.) a tárgykört rendező jogszabályokat,

ae.) az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják

af.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit, hatásait.

b.) a második rész tartalmazza

ba.) a határozati javaslatot, rendelettervezetet

bb.) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

bc.) a végrehajtási határidőt.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést az előterjesztő akkor tehet, ha az új információt tartalmaz.

25. § (1) A meghívón nem szereplő, de a képviselő-testületi ülésen napirendre felvett minden további előterjesztés szóbeli előterjesztésnek minősül.

(2) Szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ettől a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével el lehet térni.

(3) Szóbeli előterjesztést tehet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.

4. A képviselő-testület ülésének vezetése

26. § (1) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

a.) a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő települési képviselők számát, az ülés határozatképességét, valamint ismerteti a távollétüket bejelentőket,

b.) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyére,

c.) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

d.) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. Az ülésvezető a határozatképességet az ülés egész időtartama alatt köteles figyelemmel kísérni, azt minden döntés előtt megvizsgálni.

(3) A testület határozatképtelensége esetén az elnök legfeljebb 30 percre időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el.

(4) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, az elnök az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot. Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges.

(5) A Képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

27. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, mely során:

a.) szót ad a napirendi pont előterjesztőjének szóbeli kiegészítésre;

b.) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság előadójának a bizottság döntésének ismertetésére;

c.) megnyitja a napirend vitáját, és a bejelentkezés sorrendjében szót ad a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak;

d.) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában elhangzott hozzászólásokra;

e.) lezárja a vitát.

(2) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 5 percnél, a második 2 percnél hosszabb nem lehet.

(3) Az előterjesztő, az önkormányzat hivatalának napirendben érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.

(4) A tanácskozási joggal rendelkezők napirendi pontonként, legfeljebb egy esetben, 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(5) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

28. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező további feladatok:

a.) a rend fenntartása,

b.) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

c.) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

d.) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

e.) az ülés bezárása.

29. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.

b.) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

c.) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d.) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe.

(2) A c) és d) pontban felsorolt intézkedés a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad.

(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, a tanácskozást nem zavarhatja.

31. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Mötv. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A zárt ülésre a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyeken túl kötelező az érintett meghívása:

a.) összeférhetetlenségi, méltatlansági,

b.) fegyelmi eljárás megindítása, büntetés kiszabása

c.) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

d.) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása - ügyek tárgyalásakor.

(3) A zárt ülésen elhangzottakról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek készítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

(4) A zárt ülésen hozott döntésekről az érintetteket és a végrehajtásért felelősöket a határozat megküldésével értesíteni kell.

5. A döntéshozatal módja. A képviselő-testület döntései.

Szavazás

32. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás módja „nyílt” vagy „titkos” és ezeken belül „név szerinti” lehet. A szavazás érvényességéhez „egyszerű”, illetve „minősített” többség szükséges.

Nyílt szavazás

33. § (1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, amely során „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható.

Titkos szavazás

34. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben, illetve bármely képviselő javaslatára, ha a Képviselő-testület azt vita nélkül, a szavazás megkezdése előtt, nyílt szavazással, egyszerű többséggel elfogadja.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság az ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

a.) a jegyző segítséget nyújt a szavazólapok elkészítésében,

b.) a szavazólapot az önkormányzat körbélyegzőjével kell ellátni,

c.) a Bizottság minden képviselő részére átadja a szavazólapot és a borítékot,

d.) a szavazólap kitöltéséhez külön helyiséget kell biztosítani

e.) a Bizottság a képviselők előtt lezárja az üres urnát,

f.) a kitöltött szavazólapot, borítékba helyezve, a bizottság előtt kell az urnába dobni.

(3) A Képviselők szavazását követően az Ügyrendi Bizottság az urnát felnyitja és megszámolja a szavazatokat.

(4) Az Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel a szavazás eredményét.

(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell:

a.) a szavazók számát

b.) az urnában talált szavazólapok számát,

c.) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

d.) a jelöltre/jelöltekre leadott szavazatok számát,

e.)a szavazás eredményét

(6) A polgármester kihirdeti a Képviselő-testület döntését.

Név szerinti szavazás

35. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Az Mötv 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben nem lehet név szerinti szavazást tartani. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Az egyszerű és a minősített többségi szavazás

36. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, és a vita lezárása után ismételten szavazni kell. Ha az ismételt szavazás esetén is szavazategyenlőség áll fenn, az előterjesztést az előkészítőnek átdolgozásra, mérlegelésre vissza kell adni, és azt a következő rendes ülésre elő kell terjeszteni, ahová az előterjesztő újabb megoldási javaslatot is köteles előterjeszteni.

(2) A képviselő-testület minősített többségű döntéséhez a megválasztott képviselők több mint felének IGEN szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott esetekben, továbbá:

a.) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;

b.) képviselői megbízás megszűnéséről szóló döntéshez;

c.) képviselő (polgármester) döntéshozatalból való kizáráshoz;

d.) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához;

e.) a polgármesterrel szembeni kereset benyújtásáról szóló határozat meghozatalához;

f.) a gazdasági program elfogadásához;

g.) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, tagi kölcsön nyújtásához;

h.) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez ötmillió forint felett;

i.) helyi népszavazás kiírásához;

j.) kitüntetés adományozásához;

k.) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba tagként való belépéshez;

l.) testületi hatáskörök átruházásához, annak visszavonásához;

m.) mindazon egyéb esetekben, amikor a törvény a döntéshozatalhoz minősített többséget ír elő.

A Képviselő-testület döntései

37. § (1) A Képviselő-testület döntései

a.) a határozat,

b.) a rendelet.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, nem számozott, alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) a napirend meghatározásáról,

b.) ügyrendi kérdésről,

c.) képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,

d.) tájékoztató elfogadásáról,

e.) név szerinti szavazás elrendeléséről.

38. § A Képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos növekvő sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, az alábbiak szerint

Nógrádmarcal Község Önkormányzata Képviselő-testületének
……/….. (…. …..) számú határozata
a ……………………………………………………. -ról

39. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A határozat meghozatalára az előterjesztést benyújtó tesz javaslatot.

(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat külön kell jelölni és nyilvántartani.

(4) A határozatok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet a Közös Hivatalban ügyfélfogadási időben, előre egyeztetett időpontban.

40. § A képviselő-testület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

41. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:

Nógrádmarcal Község Önkormányzata Képviselő-testülete
……/….. (…. …..) önkormányzati rendelete
a ……………………………………………………. -ról

42. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a.) a polgármester, az alpolgármester,

b.) a képviselő-testület bizottsága,

c.) képviselő,

d.) jegyző

(2) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél célszerű írásban benyújtani. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

43. § (1) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) Az elfogadott kezdeményezés alapján a kezdeményező bevonásával a jegyző gondoskodik a rendelettervezet szakmai előkészítéséről.

44. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelettervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a.) a fizetési kötelezettségekről

b.) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c.) szervezet és intézmény alapításáról

d.) képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásairól,

e.) helyi adókról

szóló rendelettervezetet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kivételeken túl nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelettervezetet:

a.) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b.) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c.) ha az egyeztetés Nógrádmarcal Község Önkormányzata különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

45. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

a.) a rendelettervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Nógrádmarcal Község Önkormányzatának hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

b.) a polgármester és a jegyző által meghatározott - a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül – különösen indokolt esetben, szükség esetén - más formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelettervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A rendelettervezet tárgyalásakor a beérkezett véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

6. A képviselő-testület jegyzőkönyve

46. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a.) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte,

b.) a napirend előtti felszólalásokat,

c.) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

d.) a jegyző törvényességi észrevételét,

e.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

f.) a levezető elnök, a jegyző, a hitelesítő aláírását, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát.

(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá a jegyzőkönyv hitelesítőjével együtt. A jegyzőkönyv hitelesítőjének személyére az ülés vezetője tesz javaslatot.

(5) A jegyzőkönyv közokirat. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés nyilvános.

47. § (1) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A polgármester vagy a képviselők minősített többségének indítványára a testületi ülés egészéről, vagy egyes napirendi pontjának tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett szöveggel fogadja el.

(3) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a.) a meghívót,

b.) a jelenléti ívet,

c.) az írásos előterjesztéseket, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

d.) a rendelettervezetet, határozati javaslatot,

e.) az írásban benyújtott kérelmeket, beadványokat,

f.) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást (a képviselő kérésére),

g.) az elfogadott rendeletet,

h.) titkos szavazás esetén a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példányát.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatal kezeli. A Közös Hivatal gondoskodik a jegyzőkönyveknek és mellékleteiknek, valamint a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott és kihirdetett rendeleteknek évek szerint rendezett őrzéséről.

(6) A jegyzőkönyveket, a rendeleteket, és a határozatokat elektronikus formában, számítógépen is nyilván kell tartani, évek szerinti bontásban.

48. § (1) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Közös Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban, ügyfélfogadási időben betekinthetnek.

(2) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

V. Fejezet
A települési képviselő jogállása

49. § (1) A települési képviselő Nógrádmarcal Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választópolgárok érdekeit.

(2) A települési képviselőt megillető tiszteletdíjról külön rendelet rendelkezik.

50. § (1) A települési képviselő főbb jogai az Mötv. 32. §-ban meghatározottak alapján:

a.) Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

b.) Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságainak, a polgármesternek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntését.

c.) Megbízás alapján képviseli a Képviselő-testületet.

d.) A Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést.

e.) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, melyre 15 napon belül jogosult érdemi választ kapni.

f.) Bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles

a.) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b.) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c.) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d.) a tudomására jutott önkormányzati-, szolgálati-, üzleti-, valamint magántitkot megőrizni.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a.) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b.) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c.) a jelen szervezeti és működési szabályzat szerint a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

51. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36-37.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

(3) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

52. § (1) A képviselő az Mötv. 39.§ (1) bekezdése szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

53. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottsága hoz létre, az Ügyrendi Bizottságot.

(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét az 1. számú függelék tartalmazza.

54. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

55. § A bizottság összetételére – tagjaira és elnökére – a polgármester tesz javaslatot.

56. § (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

57. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, valamint képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

58. § (1) A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, az előterjesztésre, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására, az ülés vezetésére és a rend fenntartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag írja alá.

59. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Közös Hivatal látja el.

VII. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

60. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

61. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ban meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A Közös Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az Njt. 80. § (1) bekezdés a) – g) pontja szerint, az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat számára helyiséghasználatot biztosít.

(4) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzattal, a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan az Njt. 80. § (2) bekezdése szerint és a (3) bekezdése szerinti tartalommal közigazgatási szerződést köt. A közigazgatási szerződés mindkét képviselő-testület jóváhagyását követően lép hatályba.

VIII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

A polgármester

62. § (1) Nógrádmarcal községben a polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester képviseli a képviselő-testületet.

(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-ai, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §, 72. § (4) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszüntetésének szabályait az Mötv. 69-70. §-ai tartalmazzák.

63. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Hivatal közreműködésével látja el.

(2) A Szügy község polgármestere a Közös Hivatal irányításával, feladatinak és munkájának szervezésével, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározásával kapcsolatos, az Mötv-ben meghatározott hatásköreit Csesztve és Nógrádmarcal községek polgármestereinek egyetértésével gyakorolja.

(3) A polgármester törvényben meghatározott feladatain túli főbb feladatai:

a.) a település fejlődésének elősegítése,

b.) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c.) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d.) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f.) a nyilvánosság megteremtése,

g.) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h.) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

i.) szerződést köt az éves költségvetés 1 %-ig terjedő vagyonügyletben, melyről a képviselő-testületet utólag tájékoztatja,

j.) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét,

k.) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l.) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n.) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása,

o.) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

p.) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

q.) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek

64. § (1) A főállású Polgármester munkaideje feladatellátásából adódóan kötetlen, heti 40 óra.

(2) A főállású Polgármester szabadság napjait a szabadságolási ütemtervnek megfelelően veszi ki, amelyet az Alpolgármester felügyel.

(3) A polgármester minden kedden 14 és 15 óra között fogadóórát tart.

65. § (1) A polgármester lemondására az Mötv. 69. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

Az alpolgármester

66. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

67. § (1) Az alpolgármester a polgármester általános helyettese, a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2) Az alpolgármesterre a polgármester helyettesítése idején megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester minden hétfőn 10 és 12 óra között fogadóórát tart.

A jegyző

68. § (1) A jegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – Csesztve, Szügy és Nógrádmarcal községek polgármesterei lakosságszámarányos, többségi döntéssel nevezik ki.

(2) A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat Szügy község polgármestere gyakorolja.

69. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokon túli főbb feladatai:

a.) vezeti a Közös Hivatalt, elkészíti a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

b.) elkészíti a Közös Hivatal működéséhez szükséges szabályzatokat,

c.) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

d.) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

e.) tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabályváltozásokról,

f.) előkészíti, törvényességi szempontból ellenőrzi a képviselő-testületi ülések előterjesztéseit, a rendelettervezeteket és a határozati javaslatokat,

g.) a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

h.) tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

i.) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,

j.) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

k.) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

l.) gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

m.) felügyeli az önkormányzatok gazdálkodását és eljár a gazdálkodási szabályzat szerint.

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében. A kinevezéshez, bérezéshez, vezetői megbízáshoz, annak visszavonásához, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges.

(4) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, javaslattal éljen, illetve kérdést tegyen fel.

(5) A jegyző köteles jelzéssel élni a képviselő-testület törvénysértő döntései és intézkedései esetén. A törvénysértés észlelését a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(6) A jegyző minden hétfőn 10:00 és 12:00 óra között fogadóórát tart.

Az aljegyző

70. § (1) Csesztve, Szügy és Nógrádmarcal községek polgármesterei lakosságszámarányos többségi döntéssel, a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt neveznek ki, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

71. § (1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására Szügy község polgármestere – Csesztve és Nógrádmarcal községek polgármestereinek írásbeli véleményét kikérve – jelöli ki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt.

(2) Amennyiben a jelen szabályzat 72. § (1) bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzője kerül megbízásra.

IX. Fejezet
A Közös Önkormányzati Hivatal

72. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Csesztve Község Önkormányzatával és Szügy Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A Közös Hivatal székhelye Szügy községben működik.

(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése állapítja meg valamint, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a jegyző javaslatainak figyelembe vételével a polgármester is meghatározhat.

(3) A Közös Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testületek által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg, amelyet jelen szabályzat 4. számú függelék tartalmazza.

(4) A Közös Hivatal éves létszámkeretéről, bértömegéről, és elemi költségvetéséről a képviselő-testületek költségvetési rendeletükben döntenek.

X. Fejezet
Az önkormányzat társulás

73. § A Képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre más önkormányzatok képviselő-testületeivel.

74. § A helyi önkormányzatok a társulás létrehozásáról írásos megállapodást kötnek, melynek jóváhagyásához a képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

75. § A helyi önkormányzatok társulásainak létrehozásáról, a társulási megállapodásoknak tartalmáról, valamint a társulások szervezetére és működésére az Mötv. 87-95. §-ait kell alkalmazni.

76. § Nógrádmarcal Község Önkormányzatának társulásait és a társulások feladatait a 3. számú függelék tartalmazza.

XI. Fejezet
A közmeghallgatás és egyéb lakossági fórumok

77. § A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, véleménynyilvánításra.

78. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a testületi ülésekhez hasonló módon, legalább 3 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell.

79. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testület egyes települési képviselőihez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, Képviselő-testület tagjaihoz és a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban, valamint az ülésen szóban is megtehesse.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amit szintén meg kell küldeni az települési önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését végző szervnek.

80. § Szükség esetén a polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.

XII. fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás alapjai

1. A gazdasági program

81. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet készít a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv, helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(3) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

(4) Amennyiben a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, abban az esetben az Mötv. 116. §-a alkalmazandó.

2. Az önkormányzat költségvetése

82. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

(3) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(4) A jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig, illetve ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(5) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul az Áht. 24. § (4) bekezdésében meghatározott mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt – bemutatni.

(6) A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

(7) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul az Áht. 91. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegeket és kimutatásokat - szöveges indokolással együtt – kell bemutatni.

3. Az önkormányzat vagyona

83. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(3) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

4. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

84. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(2) A jegyző jogszabályban meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a belső kontrollrendszer működtetéséről, ezen belül a belső ellenőrzés működtetéséről, melynek keretében gondoskodni kell a fenntartott intézmények ellenőrzéséről is.

XIII. Fejezet
Záró rendelkezések

85. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nógrádmarcal Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 30.) önkormányzati rendelete.