Bokor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2006. 05. 02- 2026. 03. 12
Bokor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2006.05.02.
1. § (1) Bokor Község Önkormányzata Bokor község Helyi Építési Szabályzatát ezen rendelettel állapítja meg.
(2) A rendelet hatálya Bokor község közigazgatási területére terjed ki.
(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telkeket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. Törvény,
- az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (Xll.20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai,
- a 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet az OTÉK módosításáról,
- a termőföldről szóló 1994. évi LX. Törvény 36. § (2) bekezdés,
- az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről,
- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Tv. (Etv) és a végrehajtására kiadott, többször módosított
29/1997 (IV.30.) FM rendelet,
- jelen rendelet és a Szabályozási tervlap szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretén belül módosíthatók.
A területek felhasználása
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett),
b) beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási terv (külterületi szabályozási terv H-3 rajz, belterületi szabályozási terv H-4 rajz) határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósulás előtt:
a) csak az eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.
(1) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Bokor Polgármesteri Hivatalnak a pásztói Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni. A belterületbe csatolás a tulajdonosi igényeknek megfelelően, folyamatosan történjen. A terület egyes részletei külön is belterületbe csatolhatók.
5. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, vízgazdálkodási területek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei
6. § (1) E rendelet és a Szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk szerint:
1.1. falusias lakó (Lf) -,
2.1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)-,
3. különleges terület-felhasználási egységekre tagolt.
Falusias lakóterület (Lf jelű)
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,50 m-es építmény magasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), két lakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhetők:
a) lakóépület
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,sportépítmény
(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint).
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.
(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.
(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolság min. 6 m (OTÉK 36. § szerint). Ettől kevesebb csak foghíjbeépítés, átépítés esetén lehetséges (az OTÉK 36. § (2) bekezdés b, és c, pont előírásai szerint).
(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni.
Falusias lakóterterület övezetei
(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szint-terület-sűrűség |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Legnagyobb építménymagasság |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
900 |
30 |
4,50 |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
4,50 |
A legkisebb zöldfelület területe 40 % kell, hogy legyen (OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó).
K = Csak kialakult lakóterület esetében alkalmazható besorolási lehetőség.
(4) Lakóterületen a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
(5) Az építési telek legyen közterületről megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
(6) Lakóterületen (lakó- és intézményépületeknél egyaránt) oldalhatáron álló be építésnél az oldalsó telekhatártól min. 1m-re helyezhető el az új épület. Ez vonatkozik meglévő épület elbontása és átépítése esetén.
(7) Amennyiben a kialakult telek területe nem éri el az 700 m2-t, építési engedély nem adható.
(8) Tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség közbülső teleknél min. 18 m, sarokteleknél min. 20 m, a telekmélység min. 50 m kell, hogy legyen.
(9) Kialakult teleknél a legkisebb telekszélesség min. 12 m. Az ennél keskenyebb telkekre építési engedély nem adható, csak művelés céljára használható, vagy a szomszédos telekhez kell csatolni.
(10) Új beépítés esetén az előkert mértéke 5 m. Foghíjbeépítésnél az előkertet a meglévő beépítéshez kell igazítani.
(11) Az állattartást helyi rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ 1. sz mellékletében megadjuk a lakóterületen tartható állatok maximális számát, illetve az állattartó épületeknek az egyéb építményektől előírt minimális védőtávolságát.
(12) A falusias lakóövezetben üdülőépület is építhető. Az üdülőépület alapterülete nem lehet kevesebb 60 m2-nél és faház nem építhető.
(13) A Szabadság úton foghíjbeépítés, átépítés esetén utcára merőleges gerincű max. 7,0 m széles palóc jellegű épületek építhetők.
(14) A szabályozási tervlapon megszüntető jellel ellátott épületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet - vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.
9. § (1) Közösségi célú funkció - kereskedelmi, szolgáltató stb. - megvalósulása esetén a HÉSZ 7. § és 8. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakult telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.
(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint megfeleljen a „Zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT.sz. rendelet 5. § előírásainak.
(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási - rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
10. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz jelű)
(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvizek elhelyezését a csatornahálózat kiépítéséig zárt, szivárgásmentes tárolóban kell összegyűjteni.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) sportépítmény,
A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető (az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével).
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételét az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szint-terület-sűrűség |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Legkisebb zöldterület (%) |
|
Szabadon álló |
Gksz |
1,5 |
K |
30 |
4,50 |
30 |
A zöldfelület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó.
(4) A kialakított telekméret az épület elhelyezésén túl biztosítsa a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.
(5) A terület határán mért hangnyomásszint:
-nappal (6-22h) az 55 dB-t,
ne haladja meg.
(6) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
12. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv:
-az intézményi területet-szennyvíztisztító területét.
(1) A temető kegyeleti hely, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az
1999. évi XLIII. törvény 3. § (a),(c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.
A temetők területeit a Szabályozási terv jelöli.
(3) A temetők területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, sírkert, fenntartó épület, hulladékgyűjtő, stb..). Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű megléte.
(4) Az építmények magas tetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullám lemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.
(5) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.
(6) A temetők telekhatárától számított 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7) A temetők telekhatárától számított 50 m széles területsávon - mint védőterü leten belül - kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem he lyezhető el (pl. vendéglátóhely).
(8) A temetők területére vonatkozó előírások:
-Telekterület: kialakult állapot
-Beépítési mód: szabadon álló
-Legnagyobb beépítettség: 10 %
-Legkisebb zöldterület: 50 %,-Legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
(9) A 023 hrsz.-ú temető területén található templomrom 15 m-es körzetében új sírokat nem lehet elhelyezni.
(1) A sportpálya területét a Szabályozási terv jelöli.
(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, klubház, lelátó, stb..).
(3) A legnagyobb beépítettség max. 10 % lehet. Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni. A területen a funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el. Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése. A legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.
(4) A szükséges gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.
(5) A legkisebb zöldfelület min 40 % kell, hogy legyen.
Intézményi terület (KT-I jelű)
(1) Az intézményi területen az alábbi intézmények helyezhetők el:
-időskorúak ápoló és gondozó otthona,
-oktatási és-egyházi létesítmények.
(2) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig zárt, szivárgásmentes tárolóban kell a szennyvizet összegyűjteni. A csatornahálózat kiépítését követően az arra való csatlakozás kötelező.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
ÉPÍTÉSI TELEK |
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Legkisebb zöldterület (%) |
|
Szabadon álló |
KT-I |
5000 |
30 |
6,0 |
40 |
(4) A szükséges gépkocsi parkolót az OTÉK előírásainak megfelelően, építési telken belül kell kialakítani.
(5) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.
(6) Az épületek elhelyezésére építési helyet kell meghatározni. Az előkert mértéke min. 10 m, az oldal- és hátsókert mértéke min. 6-6 m kell, hogy legyen. Ezek minimum értékek, ettől több lehet, de kevesebb nem.
Szennyvíztisztító (KT-SZT jelű)
(1) A szennyvíztisztító helyét a szabályozási terv jelöli.
(2) A területen csak a technológiai igényeknek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
17. § (1) A beépítésre nem szánt terület:
a) közlekedési területek,
e) mezőgazdasági területek,
f) vízgazdálkodási területek
(2) A terület felhasználási egységek övezetekre tagolódnak.
(1) A közlekedési terület az utak, vasutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) - a járdák, gyalogutak, kerékpárutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
-közlekedési létesítmények,
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
(4) Bokor község az ÚT 2-1.218. Útügyi Műszaki Előírás (A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze) alapján "A" tervezési csoportba sorolható.
(1) A község területén az alábbi utak haladnak keresztül:
-21147 sz. bokori bekötő út, belterületen Szabadság út.
A forgalmi út Szabályozási szélessége belterületen meglévő, változó, külterületen 22m.
(2) Az utak tervezési osztályba sorolása:
- Külterületen: 21147 sz. bokori bekötőút, K.V.I. B vagy C
- Belterületen: 21147 sz. bokori bekötőút, B.V.c B
(1) Bokor község belterületén az alábbi út gyűjtőút: a 37. hrsz.-ú út, (Szabadság útról ágazik le)
A gyűjtőút szabályozási szélessége 14-16 m.
(2) Külterületi gyűjtőút: 02 hrsz-ú út
Külterületi gyűjtőút szabályozási szélessége min. 20. m.
(3) Egyéb utak - a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtő utak kivételével - a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell, hogy legyen.
(4) Az utak tervezési osztályba sorolása:
Külterületen: KVIII.B.
Egyéb külterületi utak: K.VIII.C.
(1) A HÉSZ 21. § és 22. § -iban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút.A lakó utak szabályozási szélessége min. 12 m.
(2) Lakó utak osztályba sorolása:
-lakó utak (14-16 m)- B Vl.dD-C
-lakó út (12-14 m) - B.Vl.d D-C
Gyalogutak, gyalogos forgalom
(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára - hol még nincs - legalább egy oldalon a járdát ki kell építeni.
(2) A gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási terv jelöli.
Az önálló gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m.
(3) Gyalogút osztályba sorolása: B.X.
Állóforgalom, tömegközlekedés
(1) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót - lakóépületeknél, intézmény épületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeken stb. - saját telken belül kell kialakítani.
(2) Az autóbuszmegállók helyeit a Szabályozási terv jelöli.
(3) Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni.
(1) A kerékpárutat a „Nógrád megye közlekedésfejlesztési koncepció"-ja és a Nógrád megye területrendezési terve alapján jelöltük ki, amely a forgalmi út nyomvonalában került kialakításra, Bokor és Bercel- Ordaspuszta között er dőgazdasági út nyomvonalában.
(2) Kerékpárút kiépítése csak meglévő burkolattal ellátott úton vezethető. Kerékpárút építését csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet végezni.
(3) Kerékpárút osztályba sorolása: B.IX.
(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületen elhelyezhető
a) pihenést, testedzést szolgáló építmény(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.).
b) vendéglátó épület, valamint
c) a terület fenntartásához szükséges épület.
Épület elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése.
(4) A zöldterület beépítésének feltételei:
-beépítés módja: szabadon álló
-legnagyobb beépítettség: 2 %
-legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
(5) A zöldterületeket a Szabályozási terv jelöli.
(6) Az utak mentén, ahol erre lehetőség van fásítani kell.
(1) Az erdő a település területének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
a) gazdasági
b) védelmi (védett és védő)
c) honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő rendeltetésű lehet.
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság, a honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő esetében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar engedélyével történhet.
(4) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (kezelő- vagy erdészház)
b) biztonsági okból szükséges őrház
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el 0,5 %-os beépítettséggel.
(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosításra csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
(6) A településrendezési terv készítésekor erdőterületek igénybevételére nem kerül sor.
Gazdasági célú erdőterületek
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállí tása és hasznosítása.
(2) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő ki termelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.
(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető.Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen történő építéshez a 166/1999. (Xl.19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjában foglaltak értelmében be kell szerezni a Természetvédelmi Hatóság Szakhatósági hozzájárulását is.
(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, illetve védett erdő, melyet a Szabályozási terv jelöl.
(2) A védelmi célú erdőterületen építményt elhelyezni nem lehet.
(3) Természeti területen természetes vagy természetközeli erdők nem szüntethetők meg.
Honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő
(1) A külterületen lévő 014 hrsz-ú ingatlan HM vagyonkezelésű, melyet honvédelmi érdekeket szolgáló véderdőként jelölt ki.
(2) Jelen rendezési tervben a terület rendeltetésszerű használatát nem korlátozzuk.
(2a) A honvédelmi érdekeket szolgáló véderdőt a Szabályozási terven jelöltük.
(1) A mezőgazdasági terület a növény, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteire jelen szabályzat előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló törvények és jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4) A mezőgazdasági terület:
mezőgazdasági terület lehet.
(5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
Általános mezőgazdasági terület
(1) A mezőgazdasági területen
a) Az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem lehet,
b) Az 1000-2000 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
c) A 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(2) Mezőgazdasági területen egy darab ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény helyezhető el 3 %-os beépítettséggel, de az alapterülete nem lehet több 30 m2-nél. Elhelyezhetők továbbá - a 3 % -os beépítés figyelembe vételével - állattartó és tároló építmények. Az ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény földszintes, max. 3,50 m épít ménymagasságú magastetős épület legyen. Az állattartó és tároló építményekre a magassági korlátozás nem vonatkozik. Ezek magassága max. 6,0 m lehet.
(3) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40%-ot nem haladhatja meg.
(4) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges, az építési enge délynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan nyilván tartásba az építésügyi hatóság határozata alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.
(5) Építmény elhelyezésének feltétele a területről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz- on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lennie.
(6) A volt TSz. területén az állattartó telep tovább nem bővíthető. Bővítés esetén lakóövezettől 1000 m védőtávolságot kell biztosítani, ez tartástechnológiától függően környezeti hatástanulmány alapján csökkenthető 500 m-re.
(7) Régészetileg érintett mezőgazdasági területen a talaj 30 cm-nél mélyebb megbolygatásával járó művelési mód nem lehetséges.
Kertes mezőgazdasági terület
(1) A „volt zártkertek" területe kertes mezőgazdasági terület.
(2) A kertes mezőgazdasági területet csak művelés céljára lehet használni, azon építmény nem helyezhető el.
(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.
a) folyóvizek medre és parti sávja,
b) állóvizek medre és parti sávja,
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületük.
(2) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
(3) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táj- és természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.
(4) A karbantartási munkák elvégzése érdekében az élő vízfolyások part élétől mindkét oldalon belterületen 6-6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni, azon belül kerítés, építmény nem helyezhető el. Az
1996. évi LIII. törvény (Természetvédelmi törvény) 16. § (5) bekezdésében, 18. § és 21. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni a vízfolyások medrének szélétől, ez természeti területen, tájvédelmi körzetben 50-50 m védőtávolságot jelent, amin belül új épületet, mesterséges létesítményt elhelyezni csak a Természetvédelmi Hatóság engedélyével lehet.
34. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési -, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egyészség--, a tűz--, a köz-- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
35. § (1) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetési építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.
(2) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
- nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, valamint
(3) Az építési telek épület elhelyezésére vonatkozó területrészét a Szabályozási terv határozza meg.
(4) Az előkert legkisebb mértéke új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen.
(5) Gazdasági-- és külőnleges területen nincs korlátozva a rendeltetési egységek száma.
(6) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(7) A hátsókert legkisebb mértéke min 6 m.
(8) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.
(9) A Szabályozási tervlapon a közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.
(10) Építési telken és közterületen, valamint építmények homlokzatain 1,0 m2 -t meghaladó felületű hirdető berendezés nem létesíthető.
(11) Mesterségre utaló cégtáblák kihelyezését a polgármesteri hivatalnál be kell jelenteni.
Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni, a közterületek rendeltetésétől eltérő használatról szóló Önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára vonatkozó, az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - elő lép cső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúl hat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
37. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerint gépjárműtárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince, garázs elhelyezhető (elő-- és oldalkerti részen).
IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabályozási szélességeken belül.
(2) A közművek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok, ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani.
(3) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.
(4) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és a közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények lehelyezésének lehetőségét.
(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) A közművek és a hírközlés helyét, helyi igényét az Msz 7487/2-80 és az Msz 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni.
(7) Használatok kívül helyezett kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.
(8) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.
(9) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán - védősávján - belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(10) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás, amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.)
(11) Közművek elhelyezése, felújítása, illetve közterületen végzendő földmunkák esetén a HUNGAROTEL zRT.-vel egyeztetni szükséges.
(12) Új beépítésű területen kiépítendő közművek költségeinek hozzájárulását - annak mértékét - az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(1) Beépítésre szánt területen új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §--ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2) Ahol kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(3) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(4) Közüzemi vízvezeték hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a háztartásokban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése is biztosított.
Szennyvízelhelyezés, szennyvízelvezetés
(1) Bokor községben még nem épült ki a szennyvízcsatorna hálózat. A szennyvizek elhelyezése egyedileg történik. A szennyvizek rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.
(2) Helyi szennyvíztisztító részére területet jelöltünk ki, melyet a Szabályozási terven ábrázoltunk. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően az arra való rákötés kötelező. A Bokor patakba mint befogadóba a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően tisztított szennyvíz kerülhet.
(3) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(4) Szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni nem lehet.
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
(1) A csapadékvíz elvezetését az építési telekről az OTÉK 47. § (5.)-(10.) bekezdései alapján kell megoldani, kezelni.
(2) Az utak mentén legalább egy oldalon a vízelvezető árkot ki kell építeni és azt a befogadóba vezetni.
(3) Az utaktól függetlenül vezetett árkokat, továbbra is meg kell tartani, azok karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.
(4) Az élő vízfolyások rendezett part élétől belterületen 6-6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni, azon belül építmény kerítés nem építhető. A kezelési sávon belül minden tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Az új beépítésű területeken az energiaellátást szintén légvezeték hálózatról kell megoldani.
(2) Új hírközlési hálózat lehetőleg földkábellel kerüljön kialakításra. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet.)
(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő- kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Ön kormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét gyűjtése és tárolása konténerben történik és a Jobbágyi szeméttelepre kerül elszállításra.
(2) Az illegális hulladék lerakóhelyeket- ha van - meg kell szüntetni.
(3) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.
(4) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény stb.) tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.
(5) Hulladékgyűjtő sziget közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egység közelében kell kialakítani. A hulladékgyűjtő szigeten belül legalább három hasznosítható hulladék összetevő elkülönített begyűjtését kell biztosítani. A begyűjtött hulladék további kezelésre történő átvételét is biztosítani kell.
44. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.
(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.
(4) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mély garázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti regionális Irodáját (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) szakhatóságként meg kell keresni.
(5) A 2001. évi LXIV. törvény 22. § -a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen (!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. évi (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel (Salgótarján, Múzeum tér 2.).
(6) A 2001. évi LXIV törvény 24. §-a értelmében amennyiben a régészeti lelő helynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát (Szécsény, Ady E. u. 7.).
(7) Bokor község területén jelenleg ismert régészeti lelőhelyek, helyrajzi számos listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
A jelenleg ismert régészeti lelőhelyeket Szabályozási terv jelöli.
(1) Bokor községben az alábbi országos védelem alatt álló műemlékek találhatók:
- Evangélikus templom - Szabadság út 8 - hrsz. 24/a.
Jellege: késő barokk, 1790 körül
Tulajdonos és kezelő: Evangélikus Egyházközség, Bokor
Leírása: Egyhajós, téglalap alakú, keletelt templom, a homlokzat síkjából előreugró erőteljes középtoronnyal. A torony két emelete között övpárkány, a hagymaidomú sisak alatt órapárkány helyezkedik el. Oromfalán kétoldalt kiugró tagolt párkány látható. A templom bejárata a torony Déli falán nyílik, a hajó oldalfalait két- két szegmentíves ablak töri át. Karzata U alakú, négy faragott fa oszlopon nyugszik.
- Templomrom - Temető- hrsz. 25
Védettség: MIII
Jellege: középkori, XIII. sz-i falumaradványok
Tulajdonos és kezelő: Evangélikus Egyházközség, Bokor
Leírása: Nagyobbrészt fákkal, bokrokkal benőve. Nyugati fala 6,0 m hosszban még áll, vastagsága 0,8 m, külső síkban mért legnagyobb magassága 1,70 m.
(2) A műemléki védettség kiterjed az épület funkciójára, külső megjelenésére, szerkezeteire és anyagaira a 2001. évi LXIV. A kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján a műemlék környezetére.
(3) Az
(1) bekezdésben meghatározott műemlék épület műemléki környezetét a Szabályozási terv határolja le.
(4) Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatba vétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatóságként, a műemlék ingatlanon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint építési hatóság működik közre.
(5) Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásban a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel.
(1) Bokor község nincs meglévő helyi értékvédelem alatt álló építmény.
(2) Helyi védelem alá kell helyezni Bokor község területén az alábbi lakóépületeket (utca és házszám szerint):
(3) A helyi védelemre javasolt épületek esetében meg kell tartani az épület jelenlegi tömegét, homlokzatait, az utcafronti homlokzaton megjelenő 2 db nyílását, a tető formáját, tornácot.
(4) Az épület csak a hátsókert felé bővíthető úgy, hogy szervesen illeszkedjen a meglévő épülethez.
(5) Az épület homlokzatán, tetőn csak természetes anyagok alkalmazhatók (cserép, fa), műanyag lambéria, tükrök használata tilos. Utcafronti nyílásokra csak zsalugáter tehető.
(6) Felújításnál a nyílászárók cseréje, homlokzat színezése, tető cseréje építési engedély köteles.
(7) A védelemre javasolt épületeknél az utcafronti kerítés csak természetes anyagból készüljön, (fa, élősövény), max. 1,5 m-es magassággal.
(8) Védelemre javasolt épület homlokzatán semmilyen hirdető berendezés nem helyezhető el.
(9) Fűtés korszerűsítése esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra, vagy fal mellé szerelve építeni.
VI.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
47. § (1) Védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.
(2) Terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények, állatok élőhelyeit, illetve, hogy a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.
(3) Lakóövezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.
48. § (1) Bokor község területén meglévő országos jelentőségű középkori földvár a Templomdomb (Őrtorony), mely országos természeti emlék.
Tervezett védett területek:
-Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül „Magterület", illetve „Pufferterület"
A fentieket a Szabályozási terv ábrázolja. A természeti területek esetében - helyrajzi szám hiányában - a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától kapott térképmelléklet alapján az érintett ingatlanok teljes területét tervezett természeti területként tüntettük fel.
(2) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása stb.) a Községi Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.
(3) Fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül gondoskodni kell. A 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák nem vághatók ki, csak engedéllyel, ha egészségügyi állapotuk vagy veszélyességük indokolja.
(4) Védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji- és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
(5) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
(6) Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás javasolt, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja.
(7) Természeti területen új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolt.
(1) A területen levegőtisztasági szempontból a mindenkor hatályban lévő rendeletet kell figyelembe venni.
(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási egységekre a rendeltben előírt kibocsátási határértékeket.
(4) Bokor szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (Xll.25.) KWM rendelet szerint érzékeny.
(1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és/ rezgés mértéke megfelel a
8/2002. (111.22.) KÖM-EÜM sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot konténerben kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a jobbágyi szeméttelepre.
(4) A volt Tsz. területén az állattartó telepen a keletkező trágya és trágyalé zárt rendszerű tárolásáról gondoskodni kell.
(5) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés és tárolás, továbbá a rendszeres elszállítása biztosított.
(6) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz - a közcsatorna kiépítéséig - csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(7) Élő vízfolyamba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos.
51. § (1) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a szomszédos települések közigazgatási területén észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak.
(2) Amennyiben a kiviteli tervekhez geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azok dokumentációját a Magyar Geológiai Szolgálat Ém-i Hivatalához meg kell küldeni.
(3) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bánya felügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 41. § (1.) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.
Jogosultatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(4) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások, és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:
• a temető rendjének használatát,
• a háztartási és nem háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
• az állatok tartásának rendjét,
• helyi értékvédelemről szóló rendjét,
• a közmű hozzájárulások mértékének rendjét.
(5) A pásztói Körzeti Földhivatal hatósági engedélyével lehet:
• a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításáról ideiglenesen vagy véglegesen úgy eltérni, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik,
• külterületi földet belterületbe vonni,
• a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet nem a céljának megfelelően használni,
• nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni.
(6) A szerkezeti terven tartalék lakó- és üdülőterületre felhasználás előtt szabályozási tervet kell készíteni. A készítendő szabályozási terv területét a Szabályozási terv jelöli.
52. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezeték hálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § -- 100. § - ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
IX.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
53. § (1) Országos közutak ( 21147. sz. bokori bekötő út) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épület átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületet a régi helyére kell megépíteni.
(4) A szanálási jellel ellátott épületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők.
(5) Használatban lévő, használaton kívüli ásott--, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos.
(6) Élő vízfolyások rendezett partélétől belterületen 6-6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot kezelés céljára szabadon kell hagyni.
(7) A 023 hrsz.-ú temető területén lévő templomrom körül 15 m-es körzetben temetkezési tilalmat kell elrendelni.
(7a) A rendezési tervben megfogalmazott célok érdekében (temetőhöz parkoló, víztározó létesítése) az Önkormányzat elővásárlási jogot köt ki az alábbi külterületi ingatlanokra:
- parkoló és út céljára a 033/1 és 031 hrsz-ú területekből a szabályozási tervnek megfelelően,
- víztározó kialakítására a 012/11, 012/12, 012/28, 012/29 hrsz-ú területek.
54. § (1) E rendelet 2006. május 2-án lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Jelen helyi építési szabályzat csak a tervhez készült szabályozási tervvel (külterületi szabályozási terv H-3 rajz, belterületi szabályozási terv H-4 rajz) együtt érvényes.
(3) E rendelet hatályba lépésének napjával Bokor Község Önkormányzat Képviselő Testületének 5/1994.(X.17) sz. rendelete (Bokor község összevont rendezési terve) hatályát veszti.
1. melléklet a 6/2006. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez
Bokor község Helyi Építési Szabályzatához
1. / Állattartó épület családi önellátásra:
|
Kis haszonállat (Ki)
(baromfi, nyúl, broyler) |
1-200 db |
|
Haszonállat (H)
(sertés, juh, kecske, strucc) |
1-5 db |
|
Nagy haszonállat (N)
(ló, szarvasmarha) |
1-2 db |
|
Legkisebb távolság: |
Ki |
H |
N |
|
- saját lakás |
5 m |
10 m |
10-15 m |
|
- ásott kút |
15 m |
15 m |
15 m |
|
- saját vízellátás |
10 m |
10 m |
10 m |
|
- egyéb fürdőmedence |
5 m |
10 m |
15 m |
|
|
|
|
|
|
Védőtávolság: |
Ki |
H |
N |
|
- közterület |
15 m |
15 m |
15 m |
|
- oldalkert |
10 m |
12 m |
12 m |
|
- hátsókert |
6 m |
6 m |
6 m |
2./ Kislétszámú állattartó telep:
|
- Kis haszonállat (Ki) |
|
|
|
baromfi |
< |
500 db |
|
nyúl |
< |
50 db |
|
broyler |
< |
2000 db |
|
|
|
|
|
- Haszonállat (H) |
|
|
|
sertés |
< |
100 db |
|
juh |
< |
200 db |
|
kecske |
< |
200 db |
|
strucc |
< |
50 db |
|
|
|
|
|
- Nagy haszonállat (N) |
|
|
|
ló |
< |
30 db |
|
szarvasmarha |
< |
50 db |
|
Legkisebb távolság: |
Ki |
H |
N |
|
- saját lakás |
15 m |
25 m |
35 m |
|
- ásott kút |
25 m |
25 m |
25 m |
|
- saját vízellátás |
20 m |
20 m |
20 m |
|
- egyéb fürdőmedence |
20 m |
25 m |
30 m |
|
|
|
|
|
|
Védőtávolság: |
Ki |
H |
N |
|
- közterület |
50 m |
50 m |
50 m |
|
- oldalkert* |
30 m |
50 m |
50 m |
|
- hátsókert* |
30 m |
50 m |
50 m |
3./ Nagylétszámú állattartó telep:
|
- Kis haszonállat (Ki) |
|
|
|
baromfi |
> |
500 db |
|
nyúl |
> |
50 db |
|
broyler |
> |
2000 db |
|
|
|
|
|
- Haszonállat (H) |
|
|
|
sertés |
> |
100 db |
|
juh |
> |
200 db |
|
strucc |
> |
50 db |
|
|
|
|
|
- Nagyhaszonállat(N)
|
|
|
|
ló |
> |
30 db |
|
szarvasmarha |
> |
50 db |
|
Legkisebb távolság: |
Ki |
H |
N |
|
- saját vízellátás |
50 m |
50 m |
50 m |
|
Védőtávolság: |
Ki |
H |
N |
|
- közterület, oldalkert, hátsókert |
1000 m** |
* = Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni.
** = Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
2. melléklet a 6/2006. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez
Bokor község területén lévő régészeti lelőhelyekről
(a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum adatszolgáltatása alapján)
Külterületen:
022/2-4, 022/8, 024/5, 05/2-3, 06/1, 025, 026, 040/2, 02, 02/1-2, 03/7, 049/3
23-24, 4-92