Bokor Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.  

    Az önkormányzat jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer hiteles ábrázolását  az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A zászló hiteles ábrázolását a 2. melléklet tartalmazza.

II.

 A címer

2. §

1. Bokor község címerpajzsa az egykori Nógrád vármegye, a mai Nógrád megye címerpajzsának formája.  A címerpajzsot egy vágással (vízszintes osztás) egy felső, valamint egy vágással (függőleges osztás)  két alsó címermezőkre osztott
2. A felső címermezőben, kék színű háttérben, zöld színű hármas halom látható, melynek alsó részét ezüstszínű hullámos pólya szeli át. Ez a Bokor községen átfolyó Bokor patakot jelképezi.
3. A két szélső halmon arany törzsű, zöld lombozatú stilizált tölgyfák láthatók, amelyek többségében a környékbeli erdőket alkotják. Ismeretes, hogy a hosszú élettartamú tölgyfa az egyik legkeményebb és legszívósabb fafajta, amelynek több évezredes mitológiája van a különböző kultúrákban.
4. A középső halmon a település jelképét, a késő barokk stílusban 1790-ben épült, barokk műemléktemplom fehér színű, stilizált változata látható aranyszínű toronysisakkal.
5. A címermező jobb felső sarkában (látvány szerint bal felső) aranyló Naparcot, a bal felsőben (látvány szerint jobb felsőben) növekvő ezüst Holdarc látható.
6. A címermező jobb alsó (látvány szerint bal alsó) címermezőben piros színű háttérben öt aranyszínű stilizált búzakalász látható, melyeket egy-egy magyar és szlovák nemzeti színű szalag köt össze. Utóbbi az 1600-as évek végén betelepített tót telepesekre és mai utódaikra emlékeztet. Az öt búzakalász továbbá a településen élő magyarok és tót leszármazottak, valamint a többségében evangélikus és a kis baptista közösség összetartozását és a több mint háromszáz éves együttélést egyaránt jelképezik. A fentiek mellett a búzakalász ennél mélyebb jelentést is hordoz.
7. Bokor újonnan megszületett címerében ez az összetett szép szimbólum az egykori elődöknek állít halhatatlan tiszteletet és megérdemelt méltó emléket!

A címermező  bal alsó (látvány szerint jobb oldali) címermezőben, kék színű háttérben, zöld domborulaton, egy fekvő aranyszínű korsót látunk, amelyből ezüstszínű kiömlő víz látható, amely a település közepén található hőforrást (tyeplicét) szimbolizálja.

8. A címerképek mellett a színeknek is fontos jelentéstartalmuk van.

A felső és a baloldali alsó címermező, valamint a szalag kék színe az égre, a vízre, a levegőre, mint elemekre, valamint az igazságra és a hűségre utal.

9. Bokor vonatkozásában a faluközösség igazságszeretetét, a palóc és tót hagyományokhoz fűződő szoros kapcsolatát is szemlélteti. A vörös és fehér szín mellett a szlovákok nemzeti színe.
10. A hármas halom, a domborulat és a tölgyfák lombozatának zöld színe a képességét szimbolizálja.
11. A címermező jobb alsó (látvány szerint bal alsó) címermező vörös színe, a mennyei fényesség, a meleg, a szeretet színe. A véré és ezáltal  Krisztus keresztáldozatának, valamint a háborúk  hősi halottainak fontos kifejezése. tavasz, a feltámadás, az örök újjászületés, a halhatatlanság, az égi Paradicsom színe, ahová Isten az első emberpárt Ádámot és Évát helyezte. Bokor esetében az örökös megújulás
12. A Nap, a tölgyfák törzsének, a búzakalászok és a korsó arany színe, az Égi eredetű hatalomnak, a Mennyei boldogságnak, valamint a megdicsőülésnek kifejezője. Bokor vonatkozásában a több mint hétszázötven éves múltat, az elkötelezett evangélikus és baptista hitet és az itt élők élni akarását hangsúlyozza.
13. A Hold, a hullámos pólya, a korsóból kiömlő víz és a szalagvégek ezüst (fehér) színe a tisztaságot, a büntetlenséget, az ártatlanságot, az erényességet és a jövőbe vetett reménységet testesíti meg. A vörös és zöld szín mellett ősi magyar szimbólum. Nemzeti címerünk és zászlónk is ezekből a színekből építkezik.
14. A címerpajzs alatt kék színű szalag látható. Ezen aranyszínű betűkkel és számokkal a település névalakja, a település első írásos említésének 1265-ös, a felavatás 2017-es évszámai, valamint az evangélikus hitre emlékeztető Luther rózsa és baptistákat megjelenítő latin kereszt láthatók.

3. §

(1)Az önkormányzat címere kizárólag díszítő és utaló jelképként használható:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a címer használható:

a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző; pecsétnyomó

esetében a legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő

körirattal ellátva;

b) az önkormányzat zászlaján és annak változatain;

c) a polgármesternek, alpolgármesternek,  jegyzőnek, a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak,

 az önkormányzati képviselőknek készített levélpapírok fejlécén, borítékjain, valamint    névjegykártyájukon;

d) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;

e) a Kulturház épületének bejáratánál, a nagyteremben,  a polgármesteri irodában;

f) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;

g) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon,meghívókon, emléktárgyakon, matricákon;

h) a községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál levő táblán.

(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(3) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

III.

 A címer használata és a használat engedélyezése

4. §

(1) A címer nem önkormányzati szervek általi használatát – kérelemre – a jegyző javaslata

alapján a polgármester engedélyezheti.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti engedélyt egyszeri alkalomra, meghatározott időpontig   vagy visszavonásig való érvényességgel adja ki.

(3) A polgármester az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megtagadja, ha a felhasználás

célja az Önkormányzat alapvető érdekeivel vagy a közerkölccsel nem egyeztethető össze.     A megtagadásra okot adó körülmények észlelése, továbbá a 6. §-ban meghatározott felhasználási díj megfizetésének elmulasztása esetén a polgármester a kiadott engedélyt visszavonja.

5. §

(1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét;

b) a címerhasználat célját;

c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);

d) a címer előállításának anyagát;

e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját;

f) a használat időtartamát;

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fénymásolatát stb.);

h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.

(2) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

(3) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(4) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására,akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

6. §

(1) A polgármester a jelképhasználatot engedélyező döntésben felhasználási díjat állapíthat meg.

(2) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi általány formájában vagy az elért árbevétel arányában.

(3) A (2) bekezdésben szereplő egyösszegű felhasználási díj legkisebb összege 10.000 Ft, legmagasabb összege pedig 100.000 Ft lehet. Az átalány összege 10.000 – 100.000 Ft-ig terjedhet.

Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 10.000 Ft.

(4) A felhasználást engedélyező döntésben a felhasználási díj mértékét, megfizetésének módját és határidejét is meg kell határozni.

(5) A felhasználási díj az önkormányzatot illeti meg.

IV.

A zászló

7. §

(1)A zászlólap 135 cm x 90 cm méretű, alapszíne fehér,  mely az erkölcsi tisztaság és az erényesség fontos jelképe. A zászló felső és bal oldali széleit vörös-zöld színű, jobb oldali és alsó széleit pedig vörös-kék kifelé mutató farkas fogazat díszíti. A vörös-kék szín a fehérrel az egykori tót betelepülőket és mai utódjaikat a szlovákokat jelképezi. A vörös és zöld színű farkasfogak és a fehér színű tükör, a magyar nemzeti címerhez, a háromszínű nemzeti zászlóhoz és Palócföld címeres zászlójához fűződő szoros kötődést hangsúlyozza. A zászló függőleges és vízszintes osztótengelyének metszéspontjában helyezkedik el az önkormányzat címere.

(2) Az önkormányzat zászlaja a Kultúrház nagytermében kerül elhelyezésre.

8. §

(1) Az önkormányzat zászlaja lobogó formájában is használható.

(2) A zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai használhatók különösen:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával;

b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmával más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;

c) a képviselő-testület ülései alkalmával az ülés helyszínén;

d) nemzeti, illetőleg községi gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve;

e) minden, a községgel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(3) A zászló nem önkormányzati szervek általi használatára, a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. Záró rendelkezések

                                                                       9. §                           

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Bokor, 2017. február 23.