Cserhátszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének

 3/2013.(V.24.) számú rendelete

a vagyongazdálkodásról

Cserhátszentiván Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. pont 6. alpontjában, 5.§ (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18.§ (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Cserhátszentiván Község Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, vagyoni értékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. §  E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. Az önkormányzati vagyon

3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(5) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik, a szerzést követően a képviselő-testületnek dönteni kell a vagyontárgy besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a törvényi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

3. A vagyonnal való rendelkezés

4. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül 

a) az elidegenítés,

b) a vagyon gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok részére történő adományozás,

c) a vagyonhasznosítás, (ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását), a koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

h) vagyonszerzés,

i) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás,

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás,

l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó tényezőket meg kell szüntetni.

(4) Az Nvt-ben előírt versenyeztetés – mind a hasznosítás, mind a tulajdon átruházás esetén – kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja.

4. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

5. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

a) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.

b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.

c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.

d) Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.

e) A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,- Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a önkormányzati hivatal indoklással alátámasztott értékelése.^[1]

f) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra.

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. 

(5) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása azonos személy részére történik.

5. Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

6. § (1) Az Önkormányzat intézményei jogosultak és kötelesek a működésükhöz szükséges vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni. Nem köthető olyan szerződés, amely alapján a szerződés időbeli hatálya automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához képviselő-testület jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adáshoz a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. Az előterjesztőnek a bérbe vagy használatba adásra vonatkozó szerződés-tervezetet az előterjesztéshez csatolnia kell.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért.

6. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés

7. § (1) Vagyonkezelési szerződés megkötése értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint

b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az Önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(2) A vagyonkezelési jog ingyenes átengedésére kötelező oktatási, szociális vagy egészségügyi önkormányzati alapfeladat ellátásához kapcsolódva kerülhet sor.

(3) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján láthatja el.

(4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat

(7) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt a (5)-(6) bekezdésben foglalt nyilvántartásokkal együtt a képviselő-testületnek bemutatni.

(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzat esetében adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előír.

8. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyonnal az Nvt-ben, a Mötv-ben, valamint e rendeletben és a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek szerint gazdálkodik.

(2) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon:

a) birtoklására,

b) használatára.

(3) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon

a) biztosítására,

b) közterheinek viselésére,

c) jó gazda módjára történő megőrzésére és lehetőség szerinti gyarapítására,

d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra,

e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,

9. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester vagy a megbízásából eljáró szervezet, személy ellenőrzi, amelyhez a képviselő-testület ellenőrzési szempontokat határozhat meg.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, vagy az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester vagy a megbízásából eljáró személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

10. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

c) a (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással,

d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy

e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén

g) az Nvt. 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

a) rendes felmondás esetén hat hónap,

b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)- (5) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit.

(3) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz.

(5) Azon vagyonelemek felsorolását, amelyekre a képviselő-testület vagyonkezelői jogot létesíthet, a 4. melléklet tartalmazza.

7. Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező forgalomképes ingatlanok elidegenítése bruttó 10.000.000 Ft értékhatár felett nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére.^[2] Zártkörű értékesítési eljárás tartható külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, vagy ha a nyílt licites eljárás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult.

(2) Ingatlan ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges.

(3) Licit, vagy zárt borítékos pályázat útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről

a) A forgalmi értékbecslés szerint a nettó 20 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén, valamint a törzsvagyon részét képező ingatlanokat érintő elidegenítésről, a törzsvagyoni körből történő kivonással egyidejűleg, a képviselő-testület,

b) A forgalmi értékbecslés szerint nettó 5-20 millió forint közötti forgalmi érték esetén a képviselő-testület

c) A forgalmi értékbecslés szerint nettó 5 millió forintig terjedő forgalmi érték esetén a Polgármester dönt.

(4) A b) és c) pont alapján hozott döntésekről a képviselő-testületet negyedévenként tájékoztatni kell.

12. § (1) Ingatlanvásárlás esetén az ingatlan értékének megállapítása érdekében szakvéleményt kell beszerezni.

(2) Az ingatlan megvásárlásáról 11. § (3) bekezdésében meghatározott értékhatárok figyelembe vételével, a döntésre jogosult dönt.

8. Ingóságok elidegenítésének és megszerzésének szabályai

13. §  Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

a) az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig,

b) a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között,

c) 5-7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között a képviselő-testület,

d) 7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselő-testület

jogosult dönteni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek és a hatályos költségvetési rendelet szabályainak figyelembe vételével, értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározásával.

9. A gazdasági társasági tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

14. § (1) A képviselő-testület a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál:

1. egyszemélyes gazdasági társaság alapítása,

2. alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,

3. vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása,

4. számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,

5. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,

6. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,

7. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,

8. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által

9. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,

10. vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása,

11. a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, valamint díjazás megállapítása,

12. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával, élettársával köt,

13. az ügyvezető és felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,

14. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

15. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

16. a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján megalkotandó javadalmazási szabályzat elfogadása

17. további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

18. más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.

19. egyszemélyes részvénytársaságok esetében a Gt. 284 §. (2) bekezdése szerint a Gt. 231. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntési hatáskör gyakorlója minden esetben a képviselő-testület. A döntésekről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.

(4) Képviselő-testületi döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok közgyűlésein az alábbi kérdésekben Cserhátszentiván Község Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson:

a) pótbefizetés elrendelése és visszatérítéséhez,

b) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendeléséhez,

c) javaslat a felügyelő bizottság tagjaira,

d) javaslat az igazgatóság tagjaira,

e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához,

f) a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

g) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi tulajdonos, javaslat az ügyvezető kinevezésére, vagy felmentésére,

h) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,

i) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,

j) törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

k) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

l) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést,

m) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

n) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.

10. A vagyongazdálkodás tervezése

15. § (1) A képviselő-testület vagyongazdálkodási tervet fogad el minden évben a költségvetési koncepció részeként legkésőbb a tárgyévet megelőző október 31-ig.

(2) A vagyongazdálkodási terv határozza meg azt, hogy az önkormányzati vagyon kezelését, hasznosítását és értékesítését szerződés alapján ellátó önkormányzati vagyonhasznosító társaságnál, vagy más szervnél képződött, vagy az Önkormányzat vagyonának értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel mekkora hányada használható fel a közszolgáltatások finanszírozására és újabb befektetésekre.

11. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

16. § (1) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára és annak tízszeres összege között és egyéb esetekben a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(2) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

17. § Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester,

b) a kisösszegű követelések értékhatára és annak tízszeres összege között a és egyéb esetekben a képviselő-testület dönt.

12. Tájékoztatási kötelezettségek

18. § (1) A Polgármester a saját hatáskörében hozott e rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a képviselő-testületet negyedévenként, 1 millió forint értékhatár feletti döntéséről a képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó döntéseikről a bizottságok negyedévenként kötelesek a képviselő-testületet tájékoztatni.

13. Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. § Hatályát veszti Cserhátszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló  önkormányzati rendelete

Cserhátszentiván, 2013. május 24.