Cserhátszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2013. (VI. 14.) rendelete

CSERHÁTSZENTIVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

BEVEZETŐ

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Cserhátszentiván Község Önkormányzatának

Képviselő-testülete jelen rendeletben határozza meg az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ).

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

(1) A Képviselő-testület és szervei számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Cserhátszentiván Község Önkormányzata

(továbbiakban Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye: 3066 Cserhátszentiván, Kossuth út 1.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Cserhátszentiván közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatala: Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(6) A település főbb adatait, népességszámát az 1. számú függelék tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület tagjainak száma 4 fő képviselő és 1 fő polgármester. A képviselőtestületi tagok lakcímét, valamint elérhetőségét a 2. számú függelék tartalmazza. A képviselői eskü szövegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(9) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés eljárását, egyes feltételeit külön rendelet állapítja meg.

(10) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön rendelet rögzíti.

(11) Az Önkormányzat vagyonát a jegyző egységes nyilvántartásba veszi. A vagyonnal való gazdálkodást a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(12) Az Önkormányzat társulási kapcsolatainak felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

2. §.

(1) Cserhátszentiván Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester és a Közös Hivatal látja el.

3. §.

Az Önkormányzat által vállalt feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés

2. az épített és természeti környezet védelme

3. vízrendezés

4. a csapadékvíz elvezetés

5. közreműködés a településtisztaság biztosításában

6. gondoskodás a helyi tűzvédelemről

7. szerepvállalás, hozzájárulás a közbiztonság helyi feladatainak megoldásához

8. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

9. közösségi tér biztosítása

10. közművelődés, művészeti tevékenység, sport támogatása

11. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

12. az idegenforgalom és turizmus fejlesztése

13. a községet érintő ügyekben a község hiteles tájékoztatása

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. §.

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület a lakosság részére évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

5. §.

A Képviselő-testület kidolgozza éves munkatervét, amely tartalmazza a feladat meghatározásokat, beszámolókat, ellenőrzéseket. A munkatervben a testületi ülések várható időpontját is fel kell tüntetni. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év február 15-ig.

6. §.

A Képviselő-testületet az Önkormányzathoz és szerveihez érkezett közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról évi egy alkalommal a körjegyző tájékoztatja. Amennyiben a konkrét ügyben a Képviselő-testületnek van hatásköre a döntésre, úgy azt a következő ülésre beterjeszti.

7. §.

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük

egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a polgármester az ülések idejéről, helyéről, a nyilvánosan tárgyalandó napirendekről az ülést megelőzően, a meghívó kifüggesztésével a lakosságot értesíti az önkormányzat hirdetőtábláján.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját

b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét

c) az írásos előterjesztést, tájékozatót teljes szöveggel és mellékletekkel

d) a tanácskozási jog külön feltüntetését.

(4) A tanácskozási joggal meghívott, az őt érintő napirend írásos előterjesztését, tájékoztatót kapja kézhez.

(5) A testületi ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők 3 naptári nappal az ülés előtt megkapják.

(7) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester a képviselő-testület ülését rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(8) Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez

Ú kapcsolódóan:

a./ a háziorvost, védőnőt,

b./ a lelkipásztort,

c./ a körzeti megbízottat,

d./ az országgyűlési képviselőt,

e./ a cserhátszentiváni székhelyű, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőit,

f./ a megyei kormányhivatal képviselőjét.

(9) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belül, rövid úton újabb ülést hív össze.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

8. §.

(1) A képviselő-testületi ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének zavartalan biztosítása.

(2) A polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület megszabhatja a hozzászólások időtartamát. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A napirendek levezetése és ismertetése, esetleg kiegészítése után a polgármester kérdések intézésére hívja fel a képviselőket. A feltett kérdésekre, azok elhangzása sorrendjében a kérdezett rövid, lényegre törő választ ad. A válaszok megadása körében a tárgytól eltérni nem szabad.

(4) A kérdések megválaszolása után a polgármester az előterjesztést vitára bocsátja. A vitába

bármely képviselő bekapcsolódhat, amennyiben ezen szándékát előzetesen jelzi a polgármesternek. A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.

(5) A hozzászólások közben más képviselő, vagy jelenlévő hozzászólásának csak rendkívül indokolt esetben van helye. A hozzászólásra a polgármester ad engedélyt.

(6) Az adott napirendhez nem tartozó, vagy napirendhez egyáltalán nem tartozó és interpellációs bejelentésnek sem minősülő hozzászólásra, kérdésre a polgármester adhat engedélyt, maximum 3 percre, az ülés végén.

(7) A testületi ülésen a jegyző a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. A jegyző törvényességi észrevételeit bármikor megteheti.

(8) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) A képviselő-testület nyilvános ülésén a meghívottak a polgármester engedélyével kaphatnak szót.

A meghívottak részére – amennyiben a képviselők által feltett kérdésre, vagy előterjesztés kapcsán kívánnak hozzászólni – a hozzászólás jogát biztosítani kell. A polgármester a hozzászólás időtartamát meghatározhatja.

A meghívottak előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólása szervezetenként egy főre korlátozódik.

(10) A Képviselő-testület esetenként szótöbbséggel – vita nélkül – határozhat a működési

rend körébe tartozó bárminemű kérdésben, e jogának gyakorlása során felülvizsgálhatja a polgármester döntését.

(11) A polgármester a rend fenntartása érdekében figyelmeztetésben részesítheti azt a képviselőt, aki az SZMSZ-ben foglaltakat nem tartja be.

(12) A polgármester rendreutasíthatja azt a képviselő-testületi tagot, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít.

(13) A polgármester a meghívott személyek közül figyelmeztetheti azt, aki a számára biztosított időtartamon túl sem fejezi be hozzászólását, ill. a hozzászólásban a napirend tárgyától eltér, amennyiben utóbbira külön engedélyt nem kapott.

(14) A polgármester rendreutasíthatja azt a meghívott, vagy érdeklődő személyt, akit figyelmeztetésben részesített, továbbá aki képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsított.

Rendreutasítás esetén – az arra okot adó magatartás jellegétől, súlyától és körülményétől függően – javaslatot tehet a képviselő-testületnek az ülésről való kizárására. A Testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.

(15) Ismételt rendreutasítás után a képviselő-testület dönthet arról, hogy a rendbontó meghatározott ideig a képviselő-testületi üléseket nem látogathatja.

(16) A képviselő-testület döntése alapján a polgármester tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja az ülést.

(17) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

(18) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.

(19) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

A tanácskozás menete

9. §.

(1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, majd előterjeszti a napirend tervezetét, indokolja, ha ez a meghívóban foglaltaktól eltér.

(2) Ülésének napirendjéről a képviselő-testület dönt.

(3) A napirendi pontok megtárgyalása előtt képviselői interpellációra, bejelentésre, kérdésre csak sürgős, halaszthatatlan ügyben kerülhet sor. Egyéb közügyekben ezt a képviselő a napirendek után teheti meg.

(4) Az interpelláció, kérdés, bejelentés időtartama egy-egy képviselő esetében összesen az 5 percet nem haladhatja meg. További két témában a képviselő interpellálhat, bejelentést tehet, kérdést intézhet a jelenlévőkhöz, melyhez 3-3 perc áll rendelkezésére.

(5) Az interpellációkra, kérdésekre, bejelentésekre szóban, vagy 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület annak elfogadásáról dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(6) Amennyiben a megkérdezett írásbeli választ ad, az interpelláló a következő testületi ülésen nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadás kérdésében.

(7) Ugyanabban a kérdésben, a továbbiakban interpellációnak, bejelentésnek, kérdés felvetésnek helye nincs, kivéve, ha új tény merül fel.

(8) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(9) Testületi tagok, tanácskozási joggal meghívottak a napirendekkel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(10) A polgármester a vitában elhangzottakat összefoglalja, és az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(11) Testületi határozattal eldöntött ügyet új tényállási elem felmerülése esetén újra kell tárgyalni, amennyiben az ügy még nem évült el. Az újra tárgyalásra legkésőbb az új tényállási elem bejelentésétől számított második testületi ülésen kerül sor.

(12) A testületi ülés időtartama a tárgyilagos munka és az érdemi döntések érdekében, esetenként a 6 órás tárgyalási időtartamot nem haladhatja meg. Amennyiben ez idő alatt a testületi ülés nem zárul le a képviselő-testület dönt a következő ülés időpontjáról.

Különös szabályozás a közmeghallgatásra

10. §.

(1) A közmeghallgatáson a települési képviselőkön és a meghívottakon túl kizárólag közérdekű témában a jelenlévő érdeklődők is szót kapnak a polgármestertől.

(2) A közérdekű hozzászólás (panasz, kérdés, javaslat, kritika stb.) időtartama személyenként

- - első alkalommal max. 5 perc

- - második alkalommal max. 3 perc.

(3) Valamennyi hozzászóló további 2 perc időtartamban reagálhat az adott válaszra.

(4) A meghívót a közmeghallgatás tervezett időpontját 15 nappal megelőzően ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hivatalos honlapján. A meghívóban fel kell tüntetni a hozzászólások menetét, valamint az időkorlátozásokat.

(5) A közmeghallgatást a Művelődési Házban kell megtartani.

A döntéshozatal módja

11. §.

(1) A Képviselő-testület döntéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá

a) az Ötv. 10. §. c) pontja szerinti esetekben

b) polgármester elleni fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében

c) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett.

(3) Minősített többséghez legalább három egybehangzó szavazat szükséges.

(4) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, azt úgy kell tekinteni, hogy képviselőtestület nem támogatta a javaslatot.

12. §.

(1) A képviselő-testület – a titkos szavazás elrendelését, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg.

(2) Választási, vezetői megbízási, felmentési ügyekben a képviselő-testület titkos szavazással dönt.

(3) A titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A szavazás időtartamára a polgármester szünetet rendel el. A titkos szavazás során a szavazólapot borítékban helyezik el a képviselők, majd a szavazólapot tartalmazó borítékot az azok gyűjtésére szolgáló urnába dobják. A szavazás eredményéről – az urna bontását és a szavazatok összesítését követően – az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert, aki ismerteti a döntést.

(4) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármelyik képviselő javaslatot tehet.

13. §.

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülés helyét, idejét

b) megjelent testületi tagok nevét, távolmaradt testületi tagok nevét, tanácskozási joggal jelenlevők nevét, az ülésről eltávozott képviselők nevét, eltávozásának és visszaérkezésének idejét

c) a javasolt és elfogadott napirendi pontokat

d) előterjesztők és a felszólalók nevét, rövid hozzászólását, szavazás számszerű, ill. névszerinti eredményét

e) interpellációkat, bejelentéseket, kérdéseket, válaszokat

f) rendeletek szó szerinti szövegét - külön mellékletben

g) személyi ügy érintettjének nyilatkozatát

h) a képviselő-testület vita nélkül dönt a szószerinti jegyzőkönyvezésről, amennyiben a képviselő kéri, hogy az általa elmondottak, valamint a rá adott válaszok szó és betű szerint szerepeljenek a jegyzőkönyvben

i) jegyzőkönyvet aláírók aláírását (polgármester, jegyző)

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt elkülönítetten kell kezelni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítésére a nyilvános ülésről hangfelvétel készülhet.

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv első példányának, az előterjesztéseknek, az ülés jelenléti ívének, meghívójának, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről.

Gondoskodik továbbá a jegyzőkönyvek és azok mellékleteinek évenként történő beköttetéséről.

(5) A jegyzőkönyvi határozatot tartalmazó kivonatot 5 munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(7) Az Önkormányzat hirdetőtábláján és hivatalos honlapján közzé kell tenni a képviselőtestület fontosabb döntéseit. A választópolgárok a Közös Hivatalban megtekinthetik a képviselő-testület előterjesztéseit, döntéseit, jegyzőkönyveit.

(8) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérést önkormányzati ügy esetén a polgármester, államigazgatási ügy esetén a jegyző teljesíti.

(9) Zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az eljárásra az 1992. évi LXIII. tv. 20.§-ában foglaltak az irányadók.

(10) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a körjegyző az ülés előtt 8 nappal írásban nyilatkoztatja az érintettet, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

14. §.

(1) A képviselő-testület a települési képviselők részére havi tiszteletdíjat állapít meg külön rendelet szerint.

(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntését.

(3) A települési képviselő a döntést igénylő ügyekben a képviselő-testület Hivatalától a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a polgármester vagy a jegyző tudtával kérheti, előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást általában szóban, kérésre írásban kell megadni. A képviselő tájékoztatásához – kérésére – az önkormányzati ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell.

(4) A közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében érdeklődő képviselő részére az ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell. Amennyiben jogszabály erre lehetőséget biztosít, az iratokról másolat kérhető. Kivételt képeznek az államigazgatási egyedi hatósági ügyben keletkezett iratok.

15. §.

(1) A képviselők kötelesek tevékenyen részt venni a testületi ülések döntés-előkészítő munkájában, testületi felkérés alapján eseti bizottsági ülések előkészítésében, meghatározott célvizsgálatokban.

(2) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi Cserhátszentiván

Község közéleti tevékenységére.

(3) A képviselő a vita megkezdése előtt szóban vagy írásban köteles a polgármesternek jelezni elfogultságát az ügyben.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, JOGÁLLÁSA, FELADATAI

16. §.

(1) A képviselő-testület az önkormányzati munka segítésére egy 3 fős állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel. A Bizottság tagjainak nevét, a Bizottság elérhetőségét a 4. sz. függelék tartalmazza.

(2) A Bizottság működéséhez szükséges feltételeket a körjegyző biztosítja.

(3) A Bizottságot az elnök hívja össze. Össze kell hívni a Bizottságot a polgármester indítványára, a képviselő-testület határozatára, vagy 2 tag indítványára. A Bizottság szükség szerint tartja üléseit.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert. A képviselő-testület tagjait részvételi lehetőségük érdekében az ülésről tájékoztatni kell.

(5) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és az általa felkért bizottsági tag hitelesít. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a Bizottság képviselő-testülethez kapcsolódó döntés-előkészítési, végrehajtási feladatkörben, valamint önkormányzati hatósági jogkörben hozott határozatait. A határozathozatalra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

17. §.

A Bizottság

a) megvizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit, amennyiben azt a tagok önkéntes bejelentéssel nem jelzik

b) figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását az Önkormányzat szerveinél

c) tájékoztatást kér a jegyzőtől a közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok intézéséről

d) az Önkormányzat szerveinek belső szervezeti felépítésére javaslatot tehet

e) javasolhatja a polgármesternek a képviselő-testület összehívását

f) hatályos önkormányzati rendelet módosítására, szabálytalan életviszonyok önkormányzati szabályozására (rendelet-alkotásra) javaslatot tehet, valamint tervezetet dolgozhat ki és terjeszthet a képviselő-testület elé

g) javaslatot tehet a képviselő-testületnek a polgármester tiszteletdíjának emelésére

h) a Bizottság végzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, azokat nyilvántartja és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a

Közös Hivatal személyi anyagokat tartalmazó páncélszekrényében helyezi el a jegyző. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza

i) kezdeményezésére meghallgatja a lobbistát

j) titkos szavazás esetén közreműködik a szavazás lebonyolításában, megszámolja a szavazatokat és ismerteti a szavazás eredményét.

VI. Fejezet

A POLGÁRMESTER

18. §.

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester feladatait és hatáskörét az Ötv. 35. §-a, valamint a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, ill. a képviselőtestület állapítja meg.

(2) A polgármester a dologi kiadási előirányzatok között 500.000.- Ft-ig terjedően gyakorolhatja az átcsoportosítás jogát, melyről a következő testületi ülésen beszámol.

(3) A Polgármester a Képviselő-testület előtt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátott feladatairól, meghozott döntéseiről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(4) A polgármester minden hónap első csütörtökén 10.00 – 11.00 óráig tart fogadóórát a választópolgárok részére a Közös Hivatal épületében.

AZ ALPOLGÁRMESTER

19. §.

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester javaslatára – 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai sorából. Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában, valamint ellát egyéb önkormányzati feladatot.

(2) A polgármestert tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester a rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

(4) Az alpolgármester minden hónap harmadik csütörtöki napján 14.00 – 15.00 óráig tart fogadóórát a választópolgárok részére.

VII. Fejezet

A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

20. §.

(1) A jegyző az Ötv. 36. §-ban foglaltaknak megfelelően ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Ötv. és más jogszabály hatáskörébe utal.

(2) A jegyző az aljegyző útján a polgármesterek irányításával vezeti a Közös Hivatalt. A Közös Hivatal köztisztviselői felett – az Ötv-ben foglalt előírások betartásával – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A köztisztviselők kinevezéséhez, felmentéséhez a Közös Hivatal Kirendeltségét fenntartó települések polgármestereinek egyetértése szükséges. A polgármesternek címzett, konkrét államigazgatási hatósági ügyben – távollétében – helyettesíti a polgármestert.

(3) Az aljegyző minden hónap első csütörtökén 10.00 – 11.00 óráig Cserhátszentivánon, fogadóórát tart.

(4) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, az aljegyzőt – ideiglenes akadályoztatása esetén - a Közös Hivatal általa megbízott dolgozója helyettesíti.

VIII. Fejezet

A KÖRJEGYZŐSÉG

21. §.

(1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

Közös Hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Hivatal belső szervezetét, létszámát a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A Közös Hivatal részére megállapított létszámmal, az illetménnyel az Ötv. előírásainak és e rendeletben foglaltaknak figyelembe vételével a jegyző gazdálkodik. A Közös Hivatal önálló költségvetési szerv és jogi személy.

(4) A Közös Hivatal egységes hivatalként működik. A Közös Hivatali megállapodást a 4. sz. függelék tartalmazza.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

22. §.

(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

- polgármester

- alpolgármester

- önkormányzati képviselő

- Bizottság

- helyi társadalmi szervezet vezetője

- jegyző

- lakosság, erre irányuló népi kezdeményezéssel.

(2) Rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a körjegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb

60 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése minden esetben a jegyző feladata.

23. §.

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(3) Kihirdetésről és a közzétételről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének időpontja a közszemlére tétel – a rendelet egy példányának a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének – napja.

(4) A képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáit is meghatározhatja.

(5) Az Önkormányzat hatályos rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, meghozatalának és kihirdetésének időpontját.

X. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATHOZATAL

24. §.

(1) A képviselő-testület működése során normatív, hatósági és egyéb határozatokat hoz.

(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

(3) A normatív és hatósági határozatok külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látandók el. A határozat tartalmazza a döntés végrehajtásának határidejét és felelősét.

(4) A képviselő-testület egyéb határozatait számozás nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel kell nyilvántartani. A képviselő-testület számozás nélküli határozatot hoz a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekben, név szerinti szavazás elrendelése kérdésében, képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadása tárgyában.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §.

(1) Az SZMSZ a megalkotásáról szóló rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Cserhátszentiván Község Önkormányzata és

Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló módosított 4/2011. (IV.1.) számú rendelete hatályát veszti.

(3) Az SZMSZ-t a Közös Hivatalban, lehet megtekinteni.

(4) A függelékek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

Cserhátszentiván, 2013. június 13.

Kovács Éva                                                                                       Dr. Turza Csaba József

polgármester                                                                                                 jegyző

A rendelet kihirdetve:

Cserhátszentiván, 2013. június 13.

Dr. Turza Csaba József

jegyző

1. sz. melléklet

A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról

A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: törvény) 10/A. §-ában meghatározott képviselői – valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 33/B. §-ában meghatározott polgármesteri – és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület

Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.

I.

A vagyonnyilatkozat benyújtásának szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokat a törvényben meghatározott formában, két egyező példányban, géppel vagy tollal, olvashatóan kell kitölteni.

2. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattevő aláírásával és a kitöltés helyének, idejének megjelölésével látja el. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy

nevében a törvényes képviselő ír alá, ezen minőségének feltüntetésével.

3. A vagyonnyilatkozat mindkét példányát, borítékban elhelyezve, névvel ellátva – a vagyonnyilatkozat benyújtásáról szóló értesítésben megjelölt helyen és időpontban – a bizottság elnökének kell benyújtani.

A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni.

4. A bizottság elnöke az átvett borítékokra rávezeti az általa megállapított nyilvántartási számot. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a bizottságnál marad, a másik példányt az átvételről szóló igazolással együtt a nyilatkozattevő visszakapja.

5. A bizottság elnöke esetében az átvételi eljárást a bizottság elnökhelyettese végzi el.

6. A 4. pontban szereplő nyilvántartási számot az alábbiak szerint kell képezni:

A képviselő azonosító számot kap, melyben az egyjegyű számokat előnullázva kell szerepeltetni.

Ehhez kapcsolódik a kiegészítő kódszám, mely a következő: a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett saját személyére vonatkozó kódszám: 01 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére vonatkozó kódszám: 11 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére vonatkozó kódszám: 21 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére vonatkozó kódszám: 22 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére vonatkozó kódszám: 23 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére vonatkozó kódszám 24 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére vonatkozó kódszám 25

Ha ötnél több gyermekre vonatkozóan kell vagyonnyilatkozatot benyújtani, akkor a kódszám második számjegye 1-gyel növekszik.

II.

A vagyonnyilatkozat nyilvántartása

1. A bizottság az elnök tájékoztatása alapján a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét követő első ülésén az 1. számú melléklet 1. számú függelékében szereplő nyilvántartási jegyzéken rögzíti a benyújtott vagyonnyilatkozatokra vonatkozó adatokat.

2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a mulasztás tényéről a bizottság haladéktalanul, írásban értesíti a Közös Hivatalt, és soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet.

3. A polgármester esetén az Ötv. 33/C. szakaszát kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának tényéről a bizottság a képviselőtestületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

4. A polgármester és a képviselő (továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozata nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

5. A képviselői és hozzátartozó vagyonnyilatkozatokat a bizottság más irataitól elkülönítetten kell tárolni. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról, és biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát.

6. A képviselői vagyonnyilatkozatokba – a 7. pontban foglaltak szerint – bárki betekinthet,

arról feljegyzést készíthet (továbbiakban együtt: betekintés).

7. A betekintés jogát a Körjegyzőségen, hivatali időben és előzetes, írásbeli jelzés alapján

(mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, az érintett képviselői vagyonnyilatkozat megjelölését, a betekintő értesítési címét és – hozzájárulása esetén – a betekintő nevét) lehet gyakorolni. Egy bizottsági tag és egy, a körjegyző által, ezzel megbízott köztisztviselő – ahol a bizottsági tag nem lehet az érintett képviselő – az igénylőnek a kért képviselői vagyonnyilatkozatot átadja. A bizottság tagja és a köztisztviselő a betekintés során végig jelen vannak, szükség esetén segítséget nyújtanak a betekintőnek joga gyakorlásához. A bizottság határozza meg, hogy tagjai közül kik lássák el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, e pontban meghatározott feladatokat.

8. A betekintésről a – jelen melléklet 2. számú függeléke szerinti – nyilvántartást kell vezetni, melyben a betekintés módját, helyét, idejét, - hozzájárulás esetén – a betekintő nevét fel kell tüntetni. A betekintésről a bizottságot, a nyilvántartás bemutatásával rendszeresen tájékoztatni kell.

9. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi köztelezettség akár a képviselő, akár a hozzátartozó vonatkozásában bármely okból megszűnik az érintett erre vonatkozó írásbeli bejelentésének kézhezvételétől, illetve a bizottságnak a megszűnés tényéről való hivatalos tudomásszerzésétől számított 30 napon belül a bizottság a képviselő (hozzátartozó) adatait törli a nyilvántartásból, ezzel egyidőben a vagyonnyilatkozatokat megsemmisíti.

A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

III.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzése

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti a bizottságnál.

3. Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó írásbeli tényállítás esetén van helye. Ennek hiányában a bizottság elnöke a kezdeményezőt – 15 napos határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a felhívásnak a határidőben nem tesz eleget, akkor a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja a kezdeményezést.

4. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén felhívja az érintett polgármestert, képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – új vagyonnyilatkozat kitöltésével javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt, a képviselőt.

5. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselő hozzátartójának vagyonnyilatkozatába. Az eljárás lezárulását követően az érintett hozzátartozói nyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.

6. Az eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetettekre vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő 30. napon meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

7. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet adatokat.

8. Az eljárás eredményéről a bizottság a közgyűlést, annak soron következő ülésén tájékoztatja.

9. Az ellenőrzés megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzésre irányuló, de új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Az 1. számú melléklet

1. sz. függeléke

Cserhátszentiván Község Önkormányzata

Ügyrendi Bizottsága

NYILVÁNTARTÁSI JEGYZÉK

VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

TELJESÍTÉSÉRŐL

Sorszám Nyilvántartási szám Képviselő, hozzátartozó neve Vagyonnyilatkozat

benyújtásának ideje

Kelt: ………… év …………………………… hó ……… nap

…………………………………………

Ügyrendi Bizottság elnöke

Az 1. számú melléklet

2. sz. függeléke

NYILVÁNTARTÁS

A KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATOKBA TÖRTÉNŐ

BETEKINTÉSRŐL

2. sz. melléklet

Eskü szövege

" Én .......................................................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar

Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt, és az alkotmányos jogszabályokat

megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, pártatlanul,

lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel

Cserhátszentiván Község javát szolgálom.

Isten engem úgy segéljen.”

3. sz. melléklet

A képviselő-testület polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörei

1. Az 1993. évi III. törvényből adódó átruházott önkormányzati hatáskörei:

- Dönt a köztemetés elrendeléséről és költségnek viseléséről

- Dönt az önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálásáról

4. sz. melléklet

Az Önkormányzat társulási kapcsolatai

Az Önkormányzat tagja

· A Cserfa Egyesületnek

Az Önkormányzat alapítója

· Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalnak

· a Cserhát Natúrparknak

· a Körzeti Egészségügyi és Falugondnoki Szolgálatnak

· „Belső-Cserhát” Gyermekjóléti és Családsegítő Társulásnak

· Cserhátalja LEADER közösségnek

1. sz. függelék

A KÖZSÉG TERÜLETÉRŐL, NÉPESSÉGI ADATAIRÓL

a) Közigazgatási terület: 1066 ha

b) Lakóhellyel rendelkezők száma:  144 fő

c) Lakóépületek száma: 130 db

d) Utcák száma: 8 db

e) Általános iskolai tanulók száma: 7 fő

f) Óvodások száma: 2 fő

2. sz. függelék

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI TAGOK ELÉRHETŐSÉGE

Polgármester: Kovács Éva Cserhátszentiván, Rákóczi utca 2.

Mobil: 06 30 9 646 643

E-mail: polgarmester@cserhatszentivan.hu

Alpolgármester: Csóré István Cserhátszentiván, Hunyadi út 3.

Mobil: 06 30 401 6597

E-mail: csore.istvan@globonet.hu

Képviselő: Fekete Sándor Cserhátszentiván, Vörösmarty utca. 1.

Mobil: 06 30 495 8731

E-mail: csivan.korjegyzoseg@gmail.com

Képviselő: Kabács Jánosné Cserhátszentiván, Sziget köz 3.

Mobil: 06 30 302 7465

E-mail: csivan.korjegyzoseg@gmail.com

Képviselő: Lord Eszter Cserhátszentiván, Rákóczi utca 29.

Mobil: 06 30 243 6743

E-mail: el@freemail.hu

3. sz. függelék

Az Ügyrendi Bizottság tagjai

A Bizottság elérhetősége: Cserhátszentiván, Kossuth út 1.

Elnök:

Elnökhelyettes:

Tagok:

4.sz. függelék

A KÖZÖS HIVATALI MEGÁLLAPODÁS