BEVEZETŐ

Cserhátszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva jelen rendeletben határozza meg az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ).

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A Képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Cserhátszentiván Község Önkormányzata

(továbbiakban Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye: 3066 Cserhátszentiván, Kossuth utca 1.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Cserhátszentiván közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatala: Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(6) A település főbb adatait, népességszámát az 1. számú függelék tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület tagjainak száma 4 fő képviselő és 1 fő polgármester. A képviselőtestületi tagok lakcímét, valamint elérhetőségét a 2. számú függelék tartalmazza. A képviselői eskü szövegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(9) A helyi népszavazás, eljárását, egyes feltételeit külön rendelet állapítja meg.

(10) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön rendelet rögzíti.

(11) Az Önkormányzat vagyonát a jegyző egységes nyilvántartásba veszi. A vagyonnal való gazdálkodást a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(12) Az Önkormányzat társulási kapcsolatainak felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

2. §

(1) Cserhátszentiván Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, Közös Hivatal, jegyző, aljegyző, ügyrendi bizottság és társulásai.

(5) Az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízás alapján látja el. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

(6) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó

- szakmai tevékenységgel összefüggő és

- gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

(7) A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az

intézményi munkaterv melléklete.

3. §

Az Önkormányzat által vállalt feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés

2. az épített és természeti környezet védelme

3. vízrendezés

4. a csapadékvíz elvezetés

5. közreműködés a településtisztaság biztosításában

6. gondoskodás a helyi tűzvédelemről

7. szerepvállalás, hozzájárulás a közbiztonság helyi feladatainak megoldásához

8. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

9. közösségi tér biztosítása

10. közművelődés, művészeti tevékenység, sport támogatása

11. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

12. az idegenforgalom és turizmus fejlesztése

13. a községet érintő ügyekben a község hiteles tájékoztatása

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület a lakosság részére évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

5. §

A Képviselő-testület kidolgozza éves munkatervét, amely tartalmazza a feladat meghatározásokat, beszámolókat, ellenőrzéseket. A munkatervben a testületi ülések várható időpontját is fel kell tüntetni. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év február 15-ig.

6. §

A Képviselő-testületet az Önkormányzathoz és szerveihez érkezett közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról évi egy alkalommal a jegyző tájékoztatja. Amennyiben a konkrét ügyben a Képviselő-testületnek van hatásköre a döntésre, úgy azt a következő ülésre beterjeszti.

7. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük

egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a polgármester az ülések idejéről, helyéről, a nyilvánosan tárgyalandó napirendekről az ülést megelőzően, a meghívó kifüggesztésével a lakosságot értesíti az önkormányzat hirdetőtábláján.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját

b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét

c) az írásos előterjesztést, tájékozatót teljes szöveggel és mellékletekkel

d) a tanácskozási jog külön feltüntetését.

(4) A tanácskozási joggal meghívott, az őt érintő napirend írásos előterjesztését, tájékoztatót kapja kézhez.

(5) A testületi ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők 3 naptári nappal az ülés előtt megkapják.

(7) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester a képviselő-testület ülését rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(8) Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez

Ú kapcsolódóan:

a./ a háziorvost, védőnőt,

b./ a lelkipásztort,

c./ a körzeti megbízottat,

d./ az országgyűlési képviselőt,

e./ a Cserhátszentiváni székhelyű, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőit,

f./ a megyei kormányhivatal képviselőjét.

(9) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belül, rövid úton újabb ülést hív össze.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

8. §

(1) A képviselő-testületi ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének zavartalan biztosítása.

(2) A polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület megszabhatja a hozzászólások időtartamát. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A napirendek levezetése és ismertetése, esetleg kiegészítése után a polgármester kérdések intézésére hívja fel a képviselőket. A feltett kérdésekre, azok elhangzása sorrendjében a kérdezett rövid, lényegre törő választ ad. A válaszok megadása körében a tárgytól eltérni nem szabad.

(4) A kérdések megválaszolása után a polgármester az előterjesztést vitára bocsátja. A vitába

bármely képviselő bekapcsolódhat, amennyiben ezen szándékát előzetesen jelzi a polgármesternek. A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.

(5) A hozzászólások közben más képviselő, vagy jelenlévő hozzászólásának csak rendkívül indokolt esetben van helye. A hozzászólásra a polgármester ad engedélyt.

(6) Az adott napirendhez nem tartozó, vagy napirendhez egyáltalán nem tartozó és interpellációs bejelentésnek sem minősülő hozzászólásra, kérdésre a polgármester adhat engedélyt, maximum 3 percre, az ülés végén.

(7) A testületi ülésen a jegyző a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. A jegyző törvényességi észrevételeit bármikor megteheti.

(8) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) A képviselő-testület nyilvános ülésén a meghívottak a polgármester engedélyével kaphatnak szót.

A meghívottak részére – amennyiben a képviselők által feltett kérdésre, vagy előterjesztés kapcsán kívánnak hozzászólni – a hozzászólás jogát biztosítani kell. A polgármester a hozzászólás időtartamát meghatározhatja.

A meghívottak előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólása szervezetenként egy főre korlátozódik.

(10) A Képviselő-testület esetenként szótöbbséggel – vita nélkül – határozhat a működési

rend körébe tartozó bárminemű kérdésben, e jogának gyakorlása során felülvizsgálhatja a polgármester döntését.

(11) A polgármester a rend fenntartása érdekében figyelmeztetésben részesítheti azt a képviselőt, aki az SZMSZ-ben foglaltakat nem tartja be.

(12) A polgármester rendreutasíthatja azt a képviselő-testületi tagot, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít.

(13) A polgármester a meghívott személyek közül figyelmeztetheti azt, aki a számára biztosított időtartamon túl sem fejezi be hozzászólását, ill. a hozzászólásban a napirend tárgyától eltér, amennyiben utóbbira külön engedélyt nem kapott.

(14) A polgármester rendreutasíthatja azt a meghívott, vagy érdeklődő személyt, akit figyelmeztetésben részesített, továbbá aki képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsított.

Rendreutasítás esetén – az arra okot adó magatartás jellegétől, súlyától és körülményétől függően – javaslatot tehet a képviselő-testületnek az ülésről való kizárására. A Testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.

(15) Ismételt rendreutasítás után a képviselő-testület dönthet arról, hogy a rendbontó meghatározott ideig a képviselő-testületi üléseket nem látogathatja.

(16) A képviselő-testület döntése alapján a polgármester tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja az ülést.

(17) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

(18) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.

(19) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

A tanácskozás menete

9. §

(1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, majd előterjeszti a napirend tervezetét, indokolja, ha ez a meghívóban foglaltaktól eltér.

(2) Ülésének napirendjéről a képviselő-testület dönt.

(3) A napirendi pontok megtárgyalása előtt képviselői interpellációra, bejelentésre, kérdésre csak sürgős, halaszthatatlan ügyben kerülhet sor. Egyéb közügyekben ezt a képviselő a napirendek után teheti meg.

(4) Az interpelláció, kérdés, bejelentés időtartama egy-egy képviselő esetében összesen az 5 percet nem haladhatja meg. További két témában a képviselő interpellálhat, bejelentést tehet, kérdést intézhet a jelenlévőkhöz, melyhez 3-3 perc áll rendelkezésére.

(5) Az interpellációkra, kérdésekre, bejelentésekre szóban, vagy 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület annak elfogadásáról dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(6) Amennyiben a megkérdezett írásbeli választ ad, az interpelláló a következő testületi ülésen nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadás kérdésében.

(7) Ugyanabban a kérdésben, a továbbiakban interpellációnak, bejelentésnek, kérdés felvetésnek helye nincs, kivéve, ha új tény merül fel.

(8) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(9) Testületi tagok, tanácskozási joggal meghívottak a napirendekkel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(10) A polgármester a vitában elhangzottakat összefoglalja, és az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(11) Testületi határozattal eldöntött ügyet új tényállási elem felmerülése esetén újra kell tárgyalni, amennyiben az ügy még nem évült el. Az újra tárgyalásra legkésőbb az új tényállási elem bejelentésétől számított második testületi ülésen kerül sor.

(12) A testületi ülés időtartama a tárgyilagos munka és az érdemi döntések érdekében, esetenként a 6 órás tárgyalási időtartamot nem haladhatja meg. Amennyiben ez idő alatt a testületi ülés nem zárul le a képviselő-testület dönt a következő ülés időpontjáról.

Különös szabályozás a közmeghallgatásra

10. §

(1) A közmeghallgatáson a települési képviselőkön és a meghívottakon túl kizárólag közérdekű témában a jelenlévő érdeklődők is szót kapnak a polgármestertől.

(2) A közérdekű hozzászólás (panasz, kérdés, javaslat, kritika stb.) időtartama személyenként

- - első alkalommal max. 5 perc

- - második alkalommal max. 3 perc.

(3) Valamennyi hozzászóló további 2 perc időtartamban reagálhat az adott válaszra.

(4) A meghívót a közmeghallgatás tervezett időpontját 15 nappal megelőzően ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hivatalos honlapján. A meghívóban fel kell tüntetni a hozzászólások menetét, valamint az időkorlátozásokat.

(5) A közmeghallgatást a Kultúrházban kell megtartani.

A döntéshozatal módja

11. §.

(1) A Képviselő-testület döntéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §. (1) -ban meghatározott esetekben, továbbá

a) az Mötv. 42. §. szerinti esetekben

b) polgármester elleni fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében

c) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett.

(3) Minősített többséghez legalább három egybehangzó szavazat szükséges.

(4) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, azt úgy kell tekinteni, hogy képviselőtestület nem támogatta a javaslatot, azonban ha bármelyik képviselő kéri a szavazást meg kell ismételni.

12. §.

(1) A képviselő-testület – a titkos szavazás elrendelését, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg.

(2) Választási, vezetői megbízási, felmentési ügyekben a képviselő-testület titkos szavazással dönt, melyet az Ügyrendi Bizottság bonyolít le.

(3) A titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A szavazás időtartamára a polgármester szünetet rendel el. A titkos szavazás során a szavazólapot borítékban helyezik el a képviselők, majd a szavazólapot tartalmazó borítékot az azok gyűjtésére szolgáló urnába dobják. A szavazás eredményéről – az urna bontását és a szavazatok összesítését követően – az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert, aki ismerteti a döntést.

(4) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(5) Névszerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik ezt követően szavaznak.

13. §

(1)  A képviselő-testületi ülésről az arról készült hangfelvétel alapján szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek dologi feltételeit az önkormányzat biztosítja.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülés helyét, idejét

b) megjelent testületi tagok nevét, távolmaradt testületi tagok nevét, tanácskozási joggal jelenlevők nevét, az ülésről eltávozott képviselők nevét, eltávozásának és visszaérkezésének idejét

c) a javasolt és elfogadott napirendi pontokat

d) előterjesztők és a felszólalók nevét, rövid hozzászólását, szavazás számszerű, ill. névszerinti eredményét

e) interpellációkat, bejelentéseket, kérdéseket, válaszokat

f) rendeletek szó szerinti szövegét - külön mellékletben

g) személyi ügy érintettjének nyilatkozatát

h) a képviselő-testület vita nélkül dönt a szószerinti jegyzőkönyvezésről, amennyiben a képviselő kéri, hogy az általa elmondottak, valamint a rá adott válaszok szó és betű szerint szerepeljenek a jegyzőkönyvben

i) jegyzőkönyvet aláírók aláírását (polgármester, jegyző)

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt elkülönítetten kell kezelni.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítésére a nyilvános ülésről hangfelvétel készülhet.

(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv első példányának, az előterjesztéseknek, az ülés jelenléti ívének, meghívójának, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről.

Gondoskodik továbbá a jegyzőkönyvek és azok mellékleteinek évenként történő beköttetéséről.

(6) A jegyzőkönyvi határozatot tartalmazó kivonatot 5 munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek.

(7) A képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(8) Az Önkormányzat hirdetőtábláján és hivatalos honlapján közzé kell tenni a képviselőtestület fontosabb döntéseit. A választópolgárok a Közös Hivatalban megtekinthetik a képviselő-testület előterjesztéseit, döntéseit, jegyzőkönyveit.

(9) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérést önkormányzati ügy esetén a polgármester, államigazgatási ügy esetén a jegyző teljesíti.

(10) Zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az eljárásra az 2011. évi CXII. tv. 26.§-27. §-ában foglaltak az irányadók.

(11) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a jegyző az ülés előtt írásban nyilatkoztatja az érintettet, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba.

(12) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(13) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

   (14) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

14. §

(1) A képviselő-testület a települési képviselők részére havi tiszteletdíjat állapít meg külön rendelet szerint.

(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntését.

(3) A települési képviselő a döntést igénylő ügyekben a képviselő-testület Hivatalától a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a polgármester vagy a jegyző tudtával kérheti, előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást általában szóban, kérésre írásban kell megadni. A képviselő tájékoztatásához – kérésére – az önkormányzati ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell.

(4) A közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében érdeklődő képviselő részére az ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell. Amennyiben jogszabály erre lehetőséget biztosít, az iratokról másolat kérhető. Kivételt képeznek az államigazgatási egyedi hatósági ügyben keletkezett iratok.

15. §

(1) A képviselők kötelesek tevékenyen részt venni a testületi ülések döntés-előkészítő munkájában, testületi felkérés alapján eseti bizottsági ülések előkészítésében, meghatározott célvizsgálatokban.

(2) A megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;

(3) Eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

(4) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi Cserhátszentiván Község közéleti tevékenységére.

(5) A képviselő a vita megkezdése előtt szóban vagy írásban köteles a polgármesternek jelezni elfogultságát az ügyben.

(6) Köteles a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételének megtörténtéről, valamint az adatbázisba való felvételről szóló dokumentumokat a jegyzőnek leadni.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, JOGÁLLÁSA, FELADATAI

16. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati munka segítésére egy 3 fős állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel. A Bizottság tagjainak nevét, a Bizottság elérhetőségét a 4. sz. függelék tartalmazza.

(2) A Bizottság működéséhez szükséges feltételeket a körjegyző biztosítja.

(3) A Bizottságot az elnök hívja össze. Össze kell hívni a Bizottságot a polgármester indítványára, a képviselő-testület határozatára, vagy 2 tag indítványára. A Bizottság szükség szerint tartja üléseit.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert. A képviselő-testület tagjait részvételi lehetőségük érdekében az ülésről tájékoztatni kell.

(5) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és az általa felkért bizottsági tag hitelesít. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a Bizottság képviselő-testülethez kapcsolódó döntés-előkészítési, végrehajtási feladatkörben, valamint önkormányzati hatósági jogkörben hozott határozatait. A határozathozatalra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

17. §

A Bizottság

a) megvizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit, amennyiben azt a tagok önkéntes bejelentéssel nem jelzik

b) figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását az Önkormányzat szerveinél

c) tájékoztatást kér a jegyzőtől a közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok intézéséről

d) az Önkormányzat szerveinek belső szervezeti felépítésére javaslatot tehet

e) javasolhatja a polgármesternek a képviselő-testület összehívását

f) hatályos önkormányzati rendelet módosítására, szabálytalan életviszonyok önkormányzati szabályozására (rendelet-alkotásra) javaslatot tehet, valamint tervezetet dolgozhat ki és terjeszthet a képviselő-testület elé

g) a Bizottság végzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, azokat nyilvántartja és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a Közös Hivatal személyi anyagokat tartalmazó páncélszekrényében helyezi el a jegyző. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza

h) kezdeményezésére meghallgatja a lobbistát

i) titkos szavazás esetén közreműködik a szavazás lebonyolításában, megszámolja a szavazatokat és ismerteti a szavazás eredményét.

VI. Fejezet

A POLGÁRMESTER

18. §

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester feladatait és hatáskörét az Mötv. 67. §-a, valamint a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, ill. a képviselőtestület állapítja meg.

(2) A polgármester a dologi kiadási előirányzatok között 500.000.- Ft-ig terjedően gyakorolhatja az átcsoportosítás jogát, melyről a következő testületi ülésen beszámol.

(3) A Polgármester a Képviselő-testület előtt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátott feladatairól, meghozott döntéseiről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(4) A polgármester minden hónap első csütörtökén 10.00 – 11.00 óráig tart fogadóórát a választópolgárok részére a Közös Hivatal épületében.

.

AZ ALPOLGÁRMESTER

19. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester javaslatára – 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai sorából. Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában, valamint ellát egyéb önkormányzati feladatot.

(2) A polgármestert tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester a rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

(4) Az alpolgármester minden hónap harmadik csütörtöki napján 10.00-11.00 óráig  tart fogadóórát a választópolgárok részére a Közös Hivatal épületében, valamint telefonon előre egyeztetett időpontban

.

VII. Fejezet

A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

20. §

(1) A jegyző az Mötv. 81. §-ban foglaltaknak megfelelően ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Mötv. és más jogszabály hatáskörébe utal.

(2) A jegyző az aljegyző útján a polgármesterek irányításával vezeti a Közös Hivatalt. A Közös Hivatal köztisztviselői felett – az Mötv-ben foglalt előírások betartásával – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A köztisztviselők kinevezéséhez, felmentéséhez a Közös Hivatal Kirendeltségét fenntartó települések polgármestereinek egyetértése szükséges. A polgármesternek címzett, konkrét államigazgatási hatósági ügyben – távollétében – helyettesíti a polgármestert.

(3) Az aljegyző minden hónap első csütörtökén 10.00 – 11.00 óráig Cserhátszentivánon, fogadóórát tart.

(4) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, az aljegyzőt – ideiglenes akadályoztatása esetén - a Közös Hivatal általa megbízott dolgozója helyettesíti.

VIII. Fejezet

A KÖZÖS HIVATAL

21. §

(1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

Közös Hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Hivatal belső szervezetét, létszámát a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A Közös Hivatal részére megállapított létszámmal, az illetménnyel az Mötv. előírásainak és e rendeletben foglaltaknak figyelembe vételével a jegyző gazdálkodik. A Közös Hivatal önálló költségvetési szerv és jogi személy.

(4) A Közös Hivatal egységes hivatalként működik. A Közös Hivatali megállapodást a 4. sz. függelék tartalmazza.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

22. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

- polgármester

- alpolgármester

- önkormányzati képviselő

- Bizottság

- helyi társadalmi szervezet vezetője

- jegyző

- lakosság, erre irányuló népi kezdeményezéssel.

(2) Rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb

60 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése minden esetben a jegyző feladata.

23. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(3) Kihirdetésről és a közzétételről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének időpontja a közszemlére tétel – a rendelet egy példányának a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének – napja.

(4) A képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáit is meghatározhatja.

(5) Az Önkormányzat hatályos rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, meghozatalának és kihirdetésének időpontját.

X. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATHOZATAL

24. §

(1) A képviselő-testület működése során normatív, hatósági és egyéb határozatokat hoz.

(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

(3) A normatív és hatósági határozatok külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látandók el. A határozat tartalmazza a döntés végrehajtásának határidejét és felelősét.

(4) A képviselő-testület egyéb határozatait számozás nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel kell nyilvántartani. A képviselő-testület számozás nélküli határozatot hoz a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekben, név szerinti szavazás elrendelése kérdésében, képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadása tárgyában.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

(1) Az SZMSZ a megalkotásáról szóló rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Cserhátszentiván Község Önkormányzata és

Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló módosított 7/2014. (XI.24. )önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) Az SZMSZ-t a Közös Hivatalban, lehet megtekinteni.

(4) A függelékek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

Cserhátszentiván, 2015. február 26.

^[1]