1. § (1) A pénzbeli ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Garáb község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3. §-a, és a Gyvt. 4. §-a az irányadó a (3) bekezdés figyelembevételével.

(3) A rendelet személyi hatálya a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében Garáb községekben lakó- , vagy tartózkodási hellyel rendelkező ellátást igénylő és igénybe vevőkre terjed ki.

(4) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi támogatásokra terjed ki:

• a) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások tekintetében:
  • aa) rendkívüli települési támogatás
  • ab) temetési támogatás
  • ac) családok iskolakezdési támogatása
  • ad) lakosság karácsonyi támogatása
  • ae) szépkorúak köszöntése, támogatása
• b) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások tekintetében:
  • ba) falugondnoki szolgálat
  • bb) étkeztetés,
  • bc) házi segítségnyújtás,
  • bd) családsegítés,
  • be) gyermekjóléti szolgáltatás

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(4) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartozó ügyek nem intézhetőek.

3. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

• a) a támogatást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a), c), h) pontjában szereplő adatait,
• b) az igényelt települési támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő települési támogatások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jövedelem

• a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolással,
• b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, banki átutalással, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal
• c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolással, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással,
• d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,
• e) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,
• f) egyéb jövedelem esetén írásban tett nyilatkozattal igazolható.

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4)-(5) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(8) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(9) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(10) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(11) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) A képviselő-testület a saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatások esetében, a hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.

5. § (1) A nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

6. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.

(5) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan

• a) tartós betegség, tartós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be,
• b) elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett,
• c) gyógyászati segédeszközt kell beszerezni és a segédeszközre szoruló személy közgyógyellátásra nem jogosult,
• d) legfeljebb háromhavi közüzemi díjtartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem tudnak kiegyenlíteni,
• e) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(6) A képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

7. § (1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást nyújt annak, aki rendkívüli települési támogatást ezen a címen nem igényelt, és aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás összege egyszeri 20.000 Ft.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.

(5) A temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

8. § (1) A Képviselő-testület a családok részére az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások enyhítése érdekében iskolakezdési támogatást állapít meg, amennyiben az adott évi költségvetés ezt lehetővé teszi.

(2) A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeni támogatás.

(3) A támogatás összegét a képviselőtestület az augusztus havi ülésén határozza meg, melynek kifizetése házipénztárból történik.

9. § (1) A Képviselő-testület a lakosság részére egyszeri karácsonyi támogatást állapít meg, amennyiben az adott évi költségvetés ezt lehetővé teszi.

(2) A támogatás formája természetbeni támogatás

11. § (1) Az önkormányzat a következő szolgáltatásokat biztosítja:

12. § (1) Célja

• a) a település alacsony lakosságszámából és intézményhiányból fakadó hátrányok csökkentése, a települési életfeltételek javítása, a szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése.
• b) a szociális alapszolgáltatások kiépítésének elősegítése, kedvező gazdasági folyamatok elindítása, a települési funkciók bővítése,
• c) Közösségfejlesztés, a helyi társadalom és a civil szféra erősítése a jobb életminőség elérése érdekében.

(2) A falugondnoki szolgáltatás igénybevételére jogosult az a településen életvitelszerűen tartózkodó személy, aki szociális körülményei, ezen belül kora, egészségi állapota és egyéb aktuális élethelyzete alapján alkalmilag vagy tartósan az alábbi szolgáltatásra is jogosult:

• a) közreműködés az étkeztetésben,
• b) közreműködés a házi segítségnyújtásban,
• c) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;
• d) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

13. § A Falugondnoki szolgáltatást a képviselő-testület ingyenesen biztosítja

14. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) idős koruk miatt 65 év feletti személyeknek
• b) egészségi állapotuk miatt (orvosi igazolás alapján önellátásra képtelen, vagy részben képeseknek)
• c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük miatt ( orvosi igazolás alapján önellátásra képtelen vagy részben képeseknek )
• d) szenvedélybetegségük miatt (orvosi igazolás alapján önellátásra képtelen vagy részben képeseknek)
• e) hajléktalanságuk miatt szociálisan rászorultak azok a személyek, akik nyilatkozatukban életvitelszerű tartózkodási helyükként az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az önkormányzat lehetőséget biztosít a településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget nyújt a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására.

15. § (1) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy tartásra és gondozásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.

(2) Az étkeztetés intézményi térítési díja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözetének egy ételadagra jutó összege.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj a bekerülési költséggel azonos összegű.

(4) Az étkeztetésért fizetendő, személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj megállapításánál csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.

(5) A szociálisan nem rászorult személy az ellátásért a fenntartó által megállapított teljes árat köteles fizetni.

(6) Az intézményi térítési díj összegét és a jövedelemtől függő személyi térítési díjat külön rendelet szabályozza.

(7) Az önkormányzat ellátási kötelezettségének az ellátottal kötött megállapodással tesz eleget.

16. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

• a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
• b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevétele előtt- külön jogszabályban meghatározottak szerint - vizsgálni kell a gondozási szükségletet, amelyről a házi segítségnyújtást végző gondozónő igazolást állít ki.

(4) Szt. 63. §-ában megfogalmazottak szerint a házi segítségnyújtást újonnan igénylők számára, gondozási szükséglet vizsgálata nélkül nem lehet végezni. Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja, és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(5) A házi segítségnyújtást a gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről

(6) Az önkormányzat ellátási kötelezettségének az ellátottal kötött megállapodással tesz eleget.

17. § (1) A házi segítségnyújtást a képviselő-testület ingyenesen biztosítja.

18. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

• a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
• b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
• c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
• d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
• e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
• f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
• g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevő környezetére, különösen családtagjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

• a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
• b) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(4) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

(5) A családsegítést az önkormányzat a Mátraszőlős Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.

19. § (1) Gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai:

• a) a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
• b) gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás
• c) a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
• d) a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
• e) a rendelet végrehajtásának figyelemmel kísérése,
• f) felkérésre környezettanulmányt készítése, az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek

vizsgálata.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Mátraszőlős Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.

20. § (1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszűnik:

• a) a megállapodás felmondásával
• b) határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával
• c) jogosult halála esetén
• d) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget ( hat hónapon át folyamatosan térítési díj - tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
• e) a jogosultságra való okok megszűnésével.

(2) Az ellátást Garáb Község Önkormányzat polgármestere megszüntetheti, ha azt a jogosult indokolatlanul 2 hónapnál tovább nem veszi igénybe. Az ellátás megszüntetéséről Garáb Község Önkormányzat polgármestere határozattal értesíti az ellátottat.

(3) A házi segítségnyújtás megszűnik:

• a) a megállapodás felmondásával
• b) határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával
• c) a jogosult halála esetén,
• d) a jogosultságra való okok megszűnésével.

(4) A házi segítségnyújtást meg kell szüntetni, ha a jogosult indokolatlanul 2 hónapig nem veszi igénybe, a döntést Garáb Község Önkormányzat polgármestere határozatban közli az ellátottal.

(5) Ha az ellátott a (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben hozott döntéssel nem ért egyet, a jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

21. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat évente két alkalommal lehet felülvizsgálni, és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követő hónap elsejétől alkalmazható.

(3) A térítési díjat megfizető más személy írásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. A térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(4) A személyi térítési díjat az étkezésért havonta utólag a hó 10. napjáig kell megfizetni. A térítési díjak beszedése az szociális szolgáltatások esetében a házigondozó feladata.

22. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, települési támogatások tekintetében folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

23. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Garáb Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásokról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 10/2015.(VI.24.)önkormányzati rendelete.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.