1. § (1) A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Garáb Község Önkormányzata

2. § (1) Garáb Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, Közös Hivatal, jegyző, aljegyző, és társulásai.

(5) Az önkormányzat gazdálkodásának külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(6) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(7) Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának ellenőrzése belső kontrollrendszer működtetésével, belső ellenőrzés keretében történik.

3. § Az Önkormányzat által vállalt feladatok:

4. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal rendes ülést tart.

5. § A Képviselő-testület kidolgozza éves munkatervét, amely tartalmazza a feladat meghatározásokat, beszámolókat, ellenőrzéseket. A munkatervben a képviselő-testületi ülések várható időpontját is fel kell tüntetni. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé minden év február 15-ig.

6. § A Képviselő-testületet az Önkormányzathoz és szerveihez érkezett közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról évi egy alkalommal a jegyző tájékoztatja. Amennyiben a konkrét ügyben a Képviselő-testületnek van hatásköre a döntésre, úgy azt a következő ülésre beterjeszti.

7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a polgármester az ülések idejéről, helyéről, a nyilvánosan tárgyalandó napirendekről az ülést megelőzően, a meghívó kifüggesztésével a lakosságot értesíti az önkormányzat hirdetőtábláján.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A tanácskozási joggal meghívott, az őt érintő napirend írásos előterjesztését, tájékoztatót kapja kézhez.

(5) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők 3 naptári nappal az ülés előtt megkapják.

(7) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester a Képviselő-testület ülését rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(8) Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez kapcsolódóan:

(9) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belül, rövid úton újabb ülést hív össze.

8. § (1) A képviselő-testületi ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének zavartalan biztosítása.

(2) A polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület megszabhatja a hozzászólások időtartamát. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A napirendek levezetése és ismertetése, esetleg kiegészítése után a polgármester kérdések intézésére hívja fel a képviselőket. A feltett kérdésekre, azok elhangzása sorrendjében a kérdezett rövid, lényegre törő választ ad. A válaszok megadása körében a tárgytól eltérni nem szabad.

(4) A kérdések megválaszolása után a polgármester az előterjesztést vitára bocsátja. A vitába bármely képviselő bekapcsolódhat, amennyiben ezen szándékát előzetesen jelzi a polgármesternek. A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.

(5) A hozzászólások közben más képviselő, vagy jelenlévő hozzászólásának csak rendkívül indokolt esetben van helye. A hozzászólásra a polgármester ad engedélyt.

(6) Az adott napirendhez nem tartozó, vagy napirendhez egyáltalán nem tartozó és interpellációs bejelentésnek sem minősülő hozzászólásra, kérdésre a polgármester adhat engedélyt, maximum 3 percre, az ülés végén.

(7) A képviselő-testületi ülésen a jegyző a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. A jegyző törvényességi észrevételeit bármikor megteheti.

(8) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a meghívottak a polgármester engedélyével kaphatnak szót.

9. § (1) A polgármester megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, majd előterjeszti a napirend tervezetét, indokolja, ha ez a meghívóban foglaltaktól eltér.

(2) Ülésének napirendjéről a Képviselő-testület dönt.

(3) A napirendi pontok megtárgyalása előtt képviselői interpellációra, bejelentésre, kérdésre csak sürgős, halaszthatatlan ügyben kerülhet sor. Egyéb közügyekben ezt a képviselő a napirendek után teheti meg.

(4) Az interpelláció, kérdés, bejelentés időtartama egy-egy képviselő esetében összesen az 5 percet nem haladhatja meg. További két témában a képviselő interpellálhat, bejelentést tehet, kérdést intézhet a jelenlévőkhöz, melyhez 3-3 perc áll rendelkezésére.

(5) Az interpellációkra, kérdésekre, bejelentésekre szóban, vagy 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület annak elfogadásáról dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(6) Amennyiben a megkérdezett írásbeli választ ad, az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadás kérdésében.

(7) Ugyanabban a kérdésben, a továbbiakban interpellációnak, bejelentésnek, kérdés felvetésnek helye nincs, kivéve, ha új tény merül fel.

(8) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(9) Képviselő-testületi tagok, tanácskozási joggal meghívottak a napirendekkel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(10) A polgármester a vitában elhangzottakat összefoglalja, és az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(11) Képviselő-testületi határozattal eldöntött ügyet új tényállási elem felmerülése esetén újra kell tárgyalni, amennyiben az ügy még nem évült el. Az újra tárgyalásra legkésőbb az új tényállási elem bejelentésétől számított második képviselő-testületi ülésen kerül sor.

(12) A képviselő-testületi ülés időtartama a tárgyilagos munka és az érdemi döntések érdekében, esetenként a 6 órás tárgyalási időtartamot nem haladhatja meg. Amennyiben ez idő alatt a képviselő-testületi ülés nem zárul le a Képviselő-testület dönt a következő ülés időpontjáról.

10. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson a települési képviselőkön és a meghívottakon túl kizárólag közérdekű témában a jelenlévő érdeklődők is szót kapnak a polgármestertől.

(3) A közérdekű hozzászólás (panasz, kérdés, javaslat, kritika, stb.) időtartama személyenként

11. § (1) A Képviselő-testület döntéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott esetekben, továbbá

(3) Minősített többséghez legalább kettő egybehangzó szavazat szükséges.

(4) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

12. § (1) A Képviselő-testület – a titkos szavazás elrendelését, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg.

(2) Választási, vezetői megbízási, felmentési ügyekben a Képviselő-testület titkos szavazással dönt, melyet az ülésen megalakított eseti bizottság bonyolít le.

(3) A titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A szavazás időtartamára a polgármester szünetet rendel el. A titkos szavazás során a szavazólapot borítékban helyezik el a képviselők, majd a szavazólapot tartalmazó borítékot az azok gyűjtésére szolgáló urnába dobják. A szavazás eredményéről – az urna bontását és a szavazatok összesítését követően – az eseti bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert, aki ismerteti a döntést.

(4) A Képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(5) Névszerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik ezt követően szavaznak.

13. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(2) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a Képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt elkülönítetten kell kezelni.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítésére a nyilvános ülésről hangfelvétel készülhet.

(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv első példányának, az előterjesztéseknek, az ülés jelenléti ívének, meghívójának, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről.

14. § (1) A Képviselő-testület a települési képviselők részére havi tiszteletdíjat állapít meg külön rendelet szerint.

(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntését.

(3) A települési képviselő a döntést igénylő ügyekben a Képviselő-testület Közös Hivatalától a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a polgármester vagy a jegyző tudtával kérheti, előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást általában szóban, kérésre írásban kell megadni. A képviselő tájékoztatásához – kérésére – az önkormányzati ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell.

(4) A közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében érdeklődő képviselő részére az ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell. Amennyiben jogszabály erre lehetőséget biztosít, az iratokról másolat kérhető. Kivételt képeznek az államigazgatási egyedi hatósági ügyben keletkezett iratok.

15. § (1) A képviselő köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdés. i)-k) pontjaiban, a 38. § (4) bekezdésében és a 39. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

(2) Az a képviselő, aki az Mötv. 38. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, kötelezettsége teljesítéséig nem jogosult havi tiszteletdíjra.

(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

(4) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot hozhat létre.

16. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester feladatait és hatáskörét az Mötv. 67. §-a, valamint a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A polgármester a dologi kiadási előirányzatok között 100.000.- Ft-ig terjedően gyakorolhatja az átcsoportosítás jogát, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(3) A polgármester a Képviselő-testület előtt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátott feladatairól, meghozott döntéseiről a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(4) A polgármester minden hónap első csütörtökén 14.00 – 16.00 óráig tart fogadóórát a választópolgárok részére a Faluház épületében.

17. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester javaslatára – 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai sorából. Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában, valamint ellát egyéb önkormányzati feladatot.

(2) A polgármestert tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) Az alpolgármester feladatának meghatározása a polgármester hatásköre.

(4) Az alpolgármester minden hét pénteki napján 14.00 – 15.00 óráig tart fogadóórát a választópolgárok részére.

18. § (1) A jegyző az Mötv. 81. §-ban foglaltaknak megfelelően ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Mötv. és más jogszabály hatáskörébe utal.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el, melyet a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíteni kell.

19. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Hivatal belső szervezetét, létszámát a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A Közös Hivatal részére megállapított létszámmal és az illetménnyel az Mötv. előírásainak és e rendeletben foglaltaknak figyelembe vételével a jegyző gazdálkodik. A Közös Hivatal önálló költségvetési szerv és jogi személy.

(4) A Közös Hivatal egységes hivatalként működik. A Közös Hivatali megállapodást a 4. sz. függelék tartalmazza.

20. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

21. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(3) Kihirdetésről és a közzétételről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének időpontja a közszemlére tétel – a rendelet egy példányának a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének – napja.

(4) A Képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáit is meghatározhatja.

(5) Az Önkormányzat hatályos rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, meghozatalának és kihirdetésének időpontját.

22. § (1) A Képviselő-testület működése során normatív, hatósági és egyéb határozatokat hoz.

(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

(3) A normatív és hatósági határozatok külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látandók el. A határozat tartalmazza a döntés végrehajtásának határidejét és felelősét.

(4) A Képviselő-testület egyéb határozatait számozás nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel kell nyilvántartani. A Képviselő-testület számozás nélküli határozatot hoz a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekben, név szerinti szavazás elrendelése kérdésében, képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadása tárgyában.

23. § (1) A Rendelet mellékletei és függelékei: