Szarvasgede Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – szervezeti és működési rendjére (továbbiakban SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I.fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat, hatásköri-, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. §^[1]

Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szarvasgede Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

3. §

Az önkormányzat székhelye:             3051 Szarvasgede, Kossuth u. 119.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

4. §

(1) Szarvasgede Községi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3)^[2] Az önkormányzat feladatait a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban megállapított hatáskörei gyakorlásával látja el.

5. §^[3]

A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

6. §

(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal látják el.

(2) ^[4]A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a döntést követő képviselő-testületi ülésen be kell számolni.

7. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

8. §^[5]

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42.§-án túlmenően:

• a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés meghatározása,
  
• a képviselő-testület munkatervének elfogadása,
  
• az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére pályázat kiírása.

III. fejezet

^[6] A képviselő-testület és működése

A képviselő-testület összetétele

9. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület összetétele: 1 fő polgármester, 4 fő települési képviselő.

(3) A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület elnöke a polgármester.

10. §^[7]

A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

11. §

Az munkaterv elfogadásakor a képviselő-testület dönt:

• a képviselő-testületi ülés várható időpontjáról, tervezett napirendjéről,
• a napirendi pontok előterjesztőiről,
• a közmeghallgatás várható időpontjáról

12. §

(1) A munkaterv előkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a jegyzőtől és az önkormányzat intézményvezetőjétől.

(2) A munkaterv előterjesztésekor a tervezetek összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

A képviselő-testület ülései

13. §

A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

14. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(3) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.

(4) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről és a polgármesternek, illetve a képviselőknek kiadja a megbízólevelet.

(5) A képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét.

(6) A polgármester javaslatára a képviselő-testület saját tagjai közül titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert.

(7) A képviselő-testület bizottságot választhat a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára.

15. §

A képviselő-testület ülését általában az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

16. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén pedig a korelnök hívja össze az ülést.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell a képviselő-testületi ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőinek nevét.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester engedélyével lehet.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. Sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) A képviselő-testület ülésterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a hivatalban és a községi hirdető táblán történő kifüggesztés útján történik.

17. §

(1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni a teleülési képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az indítványt a tárgy megjelölésével és a határozati javaslattal a polgármesterhez kell benyújtani, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi a képviselő-testületi ülés időpontját.

18. §

(1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

• a képviselőket,
• a jegyzőt,
• az önkormányzati intézmény vezetőjét és a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes köztisztviselőjét az őt érintő napirendhez,
• az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
• akit a polgármester megjelöl.

(2) A képviselő-testület ülésén a polgármester és a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan

• a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes köztisztviselőjét,
• az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• akit a polgármester meghívott.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. A (3) bekezdésben megjelöltek részére csak azon napirendre vonatkozóan kell megküldeni az írásos előterjesztést, amelyhez a meghívás kapcsolódik.

Előterjesztések

19. §

(1) A napirendek előterjesztése írásban vagy szóban történik.

(2) Írásos előterjesztést kell mellékelni a költségvetés, a zárszámadás és a rendeletek megvitatásához.

20. §

A napirendek előterjesztője lehet:

• a polgármester,
• bármely képviselő,
• jegyző, aljegyző
• az önkormányzati intézmény vezetője,
• a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

21. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését változatlan napirendekkel 15 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

22. §

(1)A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján felszólalhat.

(2)^[8] A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3)^[9] A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4)^[10] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”

(5) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(6) A zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület mindig egyedileg határoz. A (3) bekezdés szerinti zárt ülés elrendeléséhez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazat szükséges.

(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a polgármester írásbeli  nyilatkozatot kér az érintett személytől, arról, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e vagy nem egyezik bele. Amennyiben az érintettől a polgármesterhez a tárgyalás megkezdéséig a nyilvános tárgyalásba beleegyezem tartalmú írásbeli nyilatkozatot nem érkezik, vagy az érintett nem vesz részt a  képviselő-testületi ülésen,  úgy az ügyben zárt ülést kell tartani.

A képviselő-testület ülésének vezetése

23. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

• megnyitja /berekeszti/ az ülést, megállapítja /figyelemmel kíséri/ a határozatképességet,
• tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
• előterjeszti a napirendi javaslatot,
• napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, kihirdeti a határozatokat,
• hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
• szünetet, tárgyalási szünetet rendelhet el, az ülést berekeszti,
• biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét, interpellációs és kérdésfeltétel jog gyakorlását.
  

A napirend megállapítása

24. §

(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztását vagy napirendről levételét, illetőleg új téma napirendre történő felvételét javasolhatja: bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, az aljegyző.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(4) A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

25. §

A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről készült beszámoló elfogadásáról.

Vita és döntéshozatal módja

26. §

(1) Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

27. §

(1) A képviselő-testületi ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát.

(2) A napirendi pontokkal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(3) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a napirendhez kapcsolódó hozzászólások következnek.

(4) A napirend vitáját az előterjesztő vagy az ülés levezetője foglalja össze, reagálva az elhangzott észrevételekre és megfogalmazva a módosító javaslatokat.

(5) A napirendi pont vitájában bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.

28. §

(1) A képviselő-testületi ülés levezetője a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatokat, majd az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Kivétel ez alól, ha a törvény minősített többséget ír elő valamely kérdés eldöntésére.

(3)^[11] Minősített többség szükséges az Mötv.  42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.”

29. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezésére névszerinti szavazást rendelhet el.

30. §

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

31. §

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

A képviselő-testület döntései

32. §

(1) A képviselő-testület:

• rendeletet alkot,
• határozatot hoz,
• döntést hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

• a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,
• ügyrendi kérdésekről,
• a képviselő interpellációra adott válasz elfogadásáról.

33. §

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit és számozott határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap feltüntetésével kell ellátni.

(2) ^[12]A képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése:

Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/….... (a rendelet sorszáma, per évszám, valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap)) számú rendelete …….(a tárgy megjelölése).

(3) A határozatok jelölése:

a határozat sorszáma per évszám, hónap, nap számú határozat.

Rendeletalkotás

35. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá  törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, és a jegyző a polgármesternél vagy pedig közvetlenül a képviselő-testületi ülésen kezdeményezheti.

(3) A rendelettervezetet szakszerű előkészítéséről, a megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

A jegyzőkönyv

36. §

(1)^[13] A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(2)^[14] A jegyzőkönyv a fentieken túl tartalmazza az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos választ, illetve határozatokat.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásbeli előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott – a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott – rendeletet.

(4) ^[15]A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a hivatal kezeli, és gondoskodik őrzésükről.

(4) A képviselő-testület üléseiről  az írásos jegyzőkönyvön kívül digitális hangfelvétel készül. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt, valamint a digitális hangfelvételt a hivatal kezeli, és gondoskodik őrzésükről azok levéltári átadásáig, azok nem selejtezhetőek. A hangfelvételről másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(5)^[16] A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítetten kell kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen résztvevők jogosultak.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a hivatal útján a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyv alapján, a nyílt ülésen hozott határozatokról készült kivonatot a hivatal megküldi a képviselő-testület tagjainak.

IV. fejezet

A települési képviselő

37. §

(1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit.

(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselőt megillető tiszteletdíj és egyéb juttatások rendjét külön rendelet szabályozza.

38. §^[17]

Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

39. §

(1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő-testület tagjai az interpellációt a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz címezhetik.

40. §

(1) A képviselői kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó ügyekben kérdést intézhetnek.

(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül köteles választ adni.

41. §^[18]

A képviselő kötelezettsége a 38.§-ban foglaltakon kívül többek között:

• elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a polgármesternek bejelenteni,
• felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,
• képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,
• tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetve hátrányára történő felhasználásától,
• köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni,
• bejelenteni ha az adott ügy személyét vagy hozzátartozóját érinti.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

42. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságot nem hoz létre.

(2) Ha a bizottság működését törvény írja elő, akkor a testület tagjai közül bizottságot választ, vagy a testület egyben a bizottság feladatát is ellátja.

VI. fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

Polgármester

^[19]43. §

Szarvasgede község polgármestere feladatát főállásúként látja el. A polgármester a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

44. §

A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

45. §

A polgármester tiszteletdíját és munkarendjét a jogszabály keretei között a képviselő-testület állapítja meg.

46. §

A polgármester önkormányzati tevékenysége körében különösen:

• biztosítja a képviselő-testület demokratikus, nyilvánosság melletti működését, az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését,
• képviseli az önkormányzatot,
• segíti a képviselők munkáját,
• együttműködik más szervekkel, ápolja az önkormányzat kapcsolatait,
• összehívja, vezeti a képviselő-testület ülését, biztosítja tevékenységének zavartalanságát,
• beszámol a képviselő-testületnek a lejárt határidejű határozat végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezető tekintetében,
• az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz,
• feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése
• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
  

47. §^[20]

A polgármester ügyfélfogadása:hétfői napokon 9-10 óra között.

Alpolgármester

48. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

49. §

Az alpolgármester tiszteletdíját, juttatásait, a törvény keretei között a képviselő-testület állapítja meg.

A jegyző

50. §^[21]

/1/ A jegyző jogállására a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv.) 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

/2/ A jegyzői tisztség 1 hónapot meg nem haladó betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása estén helyettesítését a hivatal köztisztviselője a  pénzügyi ügyintéző látja el.

51. §

A jegyző feladata különösen:

• gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
• vezeti a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalát, megszervezi annak munkáját,
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• aláírja a képviselő-testület által hozott rendeleteket, határozatokat, együttesen a polgármesterrel,
• tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein,
• dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal,
• közreműködik a képviselő-testület működésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában, tárgyi és adminisztratív feltételek biztosításában,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester egyetértése szükséges.
• gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről.
• rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról
• a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében
• tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
• szervezi a jogi felvilágosító munkát,
• képviseli a hivatalt,
• jelzi a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
• jogorvoslati kérelem esetén gondoskodik az iratok felterjesztéséről
• ellátja az országgyűlési, önkormányzati választásokkal, valamint a népszavazással összefüggő feladatokat,
• gondoskodik a szabályzat mellékleteinek naprakészen tartásáról,
• javaslatot tesz a képviselő-testület rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására.

52. §

Az aljegyző

(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

VII. fejezet

Az önkormányzat társulásai

53. §

A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében más önkormányzatokkal, gazdasági és szolgáltató szervezetekkel együttműködhet, illetve társulásokat hozhat létre.

VIII. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

54. §^[22]

(1) A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a helyi választópolgárok legalább 15 %-a kezdeményezheti.

(2) A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(3) A képviselő-testület - ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet - köteles a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni.

(4) Az érvényes és eredményes helyi népszavazással hozott döntés a képviselő-testületre a helyi népszavazás napjától - ha a helyi népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendelet kihirdetésétől - számított egy évig kötelező.

IX. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

55. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett  közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást legalább 5 nappal a megtartás időpontja előtt a helyben szokásos módon a jegyző köteles közzétenni hirdetmény formájában.

(2) A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok a közérdekű kérdéseiket, javaslataikat közvetlenül a képviselő-testülethez intézhessék. A közmeghallgatás napirendjéről a képviselő-testület a közmeghallgatást megelőző ülésén dönt.

X. fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

56. §^[23]

/1/ A képviselő-testület a Mötv. 84.§ (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre, melynek neve és címe:

Palotási Közös Önkormányzati Hivatal  3042 Palotás, Kossuth út l.

/2/  A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladata a Mötv. 84.§ (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b.) pontja alapján a polgármester is meghatároz.

A közös önkormányzati hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.   

3/ A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – a Mötv. 67.§ d) pontja és a 85.§ (6), (9) bekezdése figyelembe vételével – a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.”

XI. fejezet

A költségvetés

57. §

(1) Az önkormányzat évente meghatározza a gazdasági programját és költségvetését.

(2) A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben – a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – állapítja meg.

(3)^[24] Az önkormányzat költségvetését a képviselő-testület egy fordulós rendben alakítja ki az alábbiak szerint: a költségvetési törvényben előírt részletezésben – az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva – a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

Az előterjesztést a polgármester nyújtja be, amelyet a jegyző készít el.

(4) ^[25]

58. § ^[26]

59. §

(1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelet formájában dönt.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester / a költségvetési évet követő április 30-ig / terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzat vagyona

60. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételét, elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba vitelét, illetőleg más célú hasznosítását külön rendeletben szabályozza.

60/A. §^[27]

Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szolgáltató bevonásával polgári jogi szerződés keretében gondoskodik.

XII. fejezet

A képviselők és polgármesterek vagyonnyilatkozata^[28]

61/A. §.

 (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a 2001. évi CII. tv. melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-, vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet.

61/B. §.

A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

61/C. §.

(1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság ( a továbbiakban: bizottság ) elnevezéssel önkormányzati bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság létszámát, feladatait és hatáskörét az 1,. sz. melléklet határozza meg.

61/D. §.

(1) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(2) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

61/E. §.

(1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert: a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(3) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

61/F.§.

 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

61/G. §.

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

61/H. §.

 A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

61/I. §^[29]

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

Köztartozásmentes adózói nyilvántartásba való bejelentkezés szabályai

61/J §^[30]

(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(2) Az Mötv. 38. § (1) d) pontja alapján méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.

Záró rendelkezések

62. §

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szarvasgede Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1995. (VI. 23.) Ök. számú rendelete, valamint a módosításáról szóló 4/1998. (X. 27.) Ök. számú rendelete hatályát veszíti.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.