Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Ttv. Végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm, rendeletben (továbbiakban: Tvhr.) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvénynek (a továbbiakban: Eütv.) a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999.(IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben (a továbbiakban: Evhr.) foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy Szarvasgede község (a továbbiakban: község) területén a helyi viszonyok, és adottságok figyelembevételével az elhunytakat megillető jog, az emberhez méltó temetés, a végtisztesség megadása és garantálása érdekében – a lelkiismereti meggyőződés, a hitéleti tevékenységek, a vallási szokások figyelembevételével – szabályozza az önkormányzat tulajdonában álló köztemető fenntartását, üzemeltetését, működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területén lévő köztemetőre.

(2) E rendeletet kell alkalmazni a köztemető tulajdonosának, továbbá ezek fenntartását, üzemeltetését ellátó személynek (szerveknek), valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek (továbbiakban: temetkezési szolgáltatók), továbbá mindazoknak, akiknek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során, azzal összefüggésben jogai keletkeznek, és reá kötelezettségek hárulnak.

(3) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni a halva született magzatok, csonkolt testrészek és szervmaradványok hamvasztása vagy földben történő eltemetése esetén is.

II. FEJEZET

A KÖZTEMETŐRE ÉS A TEMETÉSI HELYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A köztemető használatához szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek

3. §

(1) A község közigazgatási területén jelen rendelet megalkotásakor működő, az ingatlan-nyilvántartás szerint 259 helyrajzi számon (a továbbiakban: hrsz.) bejegyzett köztemető tulajdonosa a község önkormányzata.

(2) A köztemető részletes temetkezési helyek szerinti elhelyezkedését az 1. számú melléklet (térkép) tartalmazza.

(3) A községben új köztemető létesítésére, fenntartására, lezárására, megszüntetésére, újra-használatbavételére a Ttv. 8-12. §-ában foglaltak irányadók.

(4) A köztemető beépítési előírásaira a helyi építési szabályzat előírásai irányadók.

4. §

A 3. § (1) bekezdés szerinti köztemető infrastrukturális létesítményei felsorolását az 2. számú melléklet tartalmazza.

A köztemető üzemeltetése

5. §

(1) A jelen rendelet hatálybalépése idején működő 3. § (1) bekezdésében körülhatárolt köztemető és létesítményeik fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési tevékenységek végzéséről a képviselő-testület, a polgármester és a körjegyzőségi hivatal (a továbbiakban: üzemeltető) útján gondoskodik. A köztemetőben építési engedélyhez kötött építmények tekintetében az építési engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos tulajdonosi jogokat az üzemeltető gyakorolja.

(2) A képviselő-testület, a köztemető fenntartásának és üzemeltetésének pénzügyi fedezetét, a sírhelydíjakból, sírhelymegváltási díjából, a temető fenntartási hozzájárulás díjából, a létesítményeknek a vállalkozók részéről történő igénybevételének díjából, az önkormányzat költségvetésén keresztül biztosítja.

(3) Az üzemeltető a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás-vezetés, sírhelykijelölés) a szolgáltatást igénybevevőtől díjazást nem kérhet.

(4) Az üzemeltetőnek a köztemető üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temető használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.

(5) A temetői munkák, valamint temetés, rátemetés, exhumálás, áthelyezés során talált értéktárgyakról (ékszer, nemesfémből készült protézis), a megtalálás körülményeiről az üzemeltető  jegyzőkönyvet köteles felvenni. A talált értékek biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásig.

6. §

A köztemető üzemeltetője a nyilvántartások (nyilvántartó könyv, sírboltkönyv) vezetése során, az eltemettető kegyeleti igényivel összhangban köteles a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint eljárni és a nyilvántartásokba feljegyzett és tárolt adatok biztonságáról, gondoskodni.

A köztemető használatának és igénybevételének szabályai

7. §

(1) A községben halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni csak a 3. § (1) bekezdés szerinti köztemetőben lehet. A köztemetőben koporsós temetésre (a Tvhr. 1. § (1) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével), hamvasztásos temetkezésre és az emberi maradványok méltó elhelyezésére van lehetőség.

(2) A köztemetőben polgári és egyházi szertartással történő temetés, búcsúztatás egyaránt lebonyolítható.

8. §

(1) Az üzemeltető köteles a község közigazgatási területén elhunytaknak az eltemetéséről a község területén lévő köztemetőben gondoskodni, kivéve ha az arra jogosult hozzátartozók, más szervek, illetve személyek az eltemetés helyét más településen vagy nem e rendelet hatálya alá tartozó temetőben határozzák meg.

(2) A halál időpontjában, a községben állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező elhunytak esetében az üzemeltető abban az esetben is köteles az eltemetésről az (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek szerint gondoskodni, ha a halál nem a község közigazgatási területén következett be.

(3) Szarvasgede-i lakos hozzátartozó kérelmére, egyedi elbírálás alapján a polgármester engedélyt adhat más településen lakott elhunyt temetésére. Közeli hozzátartozó, élettárs esetén a hozzájárulást mindenképpen meg kell adni.

9. §

A köztemetőt látogatók számára a temető bejáratánál tájékoztató táblát kell elhelyezni a köztemető nyitva tartásáról, térképéről és rendjéről.

A köztemető nyitva tartása

10. §

A köztemetőt március 1. és október 28. között 06 órától 20 óráig, október 28. és november 6. között 06 órától 22 óráig, november 7. és február 28. között 07 órától 18.00 óráig kell nyitvatartani. Ettől eltérni csak a „halottak napja” körüli időszakban, az üzemeltető engedélyével lehet.

A köztemető rendje

11. §

(1) A köztemető látogatói kötelesek a rendeletben és a köztemető rendjében foglalt szabályokat betartani, a köztemető üzemeltetője pedig jogosult és köteles a betartását ellenőrizni.

(2) A köztemetőbe való belépés, a közcsapról való öntözővíz vétele díjtalan.

(3) A köztemetőben mindenki köteles a hely jellegének megfelelő magatartást tanúsítani, az etnikai vagy vallási temetkezési szokásokat tiszteletben tartani, és tartózkodni a kegyeleti érzést sértő tevékenységtől, hanghatástól vagy magatartástól.

 (4) Minden látogató kötelessége a temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése.

(5) A köztemetőt 14 éven aluli gyermekek, illetőleg cselekvőképtelen személyek kizárólag cselekvőképes, nagykorú személyek kísérete mellett látogathatják.

(6) A köztemető területére gépjárművel behajtani, és azzal közlekedni tilos, kivéve
a) a temető üzemeltetését és a temetkezési szolgáltatásokat ellátó jármű;
b) parkolási engedély birtokában, a mozgásukban korlátozott személyeket szállító jármű.

(7) Vasárnap és ünnepnapokon a temetőbe ipari jellegű célszállítás nem végezhető.

(8) Temetőn belüli halott-szállítás céljából a köztemetőbe az üzemeltető előzetes engedélye alapján lehet gépjárművel behajtani. A tevékenység során az üzemeltető különleges előírásait be kell tartani.

(9) Munkavégzés céljából és sírgondozáshoz szükséges, nagy méretű eszközöket, anyagokat szállító jármű köztemetőbe való behajtására az üzemeltető engedélyt adhat.

(10) A köztemetőbe állatot bevinni tilos, a vakvezető kutya kivételével.

(11) A köztemetőben gyertyát, mécsest gyújtani a tűzvédelmi előírások betartásával, olyan körültekintő gondossággal kell eljárni, hogy a tűzveszély elkerülhető legyen. A tűzveszély elkerüléséhez intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy a mécset meggyújtotta.

(12) A köztemetőből síremléket, kopjafát, fejfát, vagy ezek egy részét csak az üzemeltető írásbeli engedélyével lehet kivinni.

(13) A köztemető területén a szemetelés tilos, bármely hulladékot az arra kijelölt gyűjtőhelyen kell elhelyezni.

Temetési helyek gazdálkodásának szabályai

12. §

(1) A köztemetőben a temetkezési helyek elhelyezkedését, sírhelytáblák szerinti felosztását, a sírhelytáblákon belüli sírboltokat és a gyermek sírhelyeket a köztemető térképe tartalmazza.

(2) A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – fel kell számolni, és újabb temetések céljára igénybe lehet venni.

(3) Betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytáblákba koporsós temetés csak sírboltba, vagy sírhelybe rátemetéssel engedélyezhető.

13.§

(1) A temetőben temetkezésre használt helyek koporsós temetésnél
a)    egyes sírhely;
b)    kettős sírhely
c)    sírbolthely (kriptahely);
d)    díszsírhely.

(2) Temetkezésre használt helyek hamvasztásos temetésnél
a)    urnafülke (kolumbárium);
b)    urnasírhely;
c)    urnasírbolt (urnakripta);

14. §

(1) Felnőtt sírba elhelyezett két koporsón kívül még két urna is elhelyezhető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még négy urna helyezhető el, ez azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Felnőtt sírhely díj befizetése mellett felnőtt sírhelytáblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méretének a felnőtt sír méretével azonosnak kell lenni.

15. §

(1) Díszsírhelyek a köztemetőben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül a képviselő-testület örök temetkezési hely céljára adományoz. Díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá az élettárs is elhelyezhetők.

(2) A díszsírhelyekre egyebekben - temetés jellegétől függően - a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni.

A sírhelyek méretezése, a sírjelek (síremlékek), sírboltok létesítése, a kegyeleti tárgyak és a növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai

16. §

(1) A sírhelyek méretei
a)    egyes felnőtt-sírhely 2,10 m hosszú, 0,9 m széles, 2,00 m mély;
b)    kettős felnőtt-sírhely 2,10 m hosszú, 1,9 m széles, 2,00 m mély;
c)    gyermeksírhely 1,30 m hosszú, 0,65 m széles, 2,00 m mély;
d)    díszsírhely 2,10 m hosszú, 2 m széles, 2,2 m mély.

(2) A sírok egymástól való legkisebb oldaltávolsága 0,6 m, gyermeksíroknál 0,3 m, a sírdombok magassága legfeljebb 0,5 m lehet.

17. §

Kolumbáriumban az urnák tárolása 30x30x45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

18. §

Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete 80x60 cm, mélysége legalább 1 m.

19. §

(1) A sírboltba történő temetkezésre a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltba az elhalt hozzátartozói, élettárs, az elhalálozás sorrendjében temethetők. A rendelet hatálybalépése után építendő sírboltokban legalább kettő koporsó, illetve urna számára kell helyet biztosítani, egyebekben az irányadó az elhelyezendő koporsók, illetve urnák száma.

(2) A koporsósírbolt legkisebb mérete a 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kettős sírhely méretével azonos.

(3) Az urnasírbolt belső méretei: mélysége 1,00 méter, hosszúsága 0,9 méter, szélessége legalább 0,6 méter, majd elhelyezendő két urnánként még 0,6 méter.

20. §

(1) A temetési hely jelölésére sírjel (síremlék) használható, illetve létesíthető.

(2) A sírjelet (síremléket) szilárd talajra kell építeni. A sírjel (síremlék) nem foglalhat el a temetési helyeknél nagyobb méretet, magassága anyagától függően:
a)    műkő, terméskő legfeljebb 1,5 méter lehet,
b)    kopjafa legfeljebb 2,2 méter.

(3) A síremlék körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm, a sírkeret magassága a járdaszinttől számítva 30 cm lehet.

(4) Sírbolt létesítésére vonatkozó kiviteli tervet, valamint elkészültük után a temetői létesítményeket (síremlék, sírbolt, kopjafa) az üzemeltetőnek be kell mutatni.

(5) A sírjel (síremlék), vagy az azon szereplő felirat, ábra, meg kell feleljen a kegyeleti érzés elvárásainak, semmiképpen nem lehet a közízlést, emlékezést sértő.

(6) Sírjel (síremlék) lebontásához, áthelyezéséhez a jogosult, az üzemeltető felé bejelentéssel tartozik.

(7) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, sírboltot, továbbá az ország, vagy a község életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét (urnáját) lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselő-testület gondoskodik.

21. §

(1) A sírokon csak a sírok díszítését szolgáló, a kegyeleti jelleggel összefüggő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, valamint a temető rendjét megzavaró, illetve az emlékezést sértő tárgyak és növények eltávolítására az üzemeltető jogosult.

(2) A sírokra olyan növények telepíthetők, amelyek teljes kifejlettségében nem magasabb l,5 m-nél, átmérője nem több 0,6 m-nél, valamint nem terjed túl a temetési hely területén.

(3) Tilos a temetési helyen, mellette, vagy mögötte a gondozáshoz használatos szerszámok és egyéb eszközök tárolása.

(4) Tilos a temetési hely jelölésére szolgáló sírjelet (sírt, sírboltot, síremléket), illetve a növényzetet megrongálni, beszennyezni, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítani.

22. §

A temetési helyek gondozása során úgy kell eljárnia, hogy az
a)    ne sértse mások kegyeleti érzéseit;
b)    mások sírgondozási tevékenységét ne akadályozza;
c)    az utakon való közlekedést ne akadályozza;
d)    búcsúztatási szertartást ne zavarja;

Temetési helyek feletti rendelkezési jog

23. §

(1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezetteknek sírhelydíjat kell fizetni. A képviselő-testület a sírhelydíjak mértékét (fizetendő díjtételeket) a Ttv. 40. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján, e rendelet 3. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a sírhelydíjak megállapításához kéri a fogyasztók érdekképviseleti szervének, a Nógrád megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség véleményét

(3) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(4) A rendelkezési jogosultság a megváltástól számítva

a) egyes, kettes sírhelyek (felnőtt, gyermek) esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év;

b) urnasírhely és urnafülke (columbárium) esetén 10 év;

c) sírbolt esetén 60 év;

d) urnasírbolt esetén 40 év.

(5) A (4) bekezdés szerinti temetési helyek használatának joga – sírbolt kivételével – magánszemélyek között nem ruházható át, nem örökölhető.

(6) A sírhelyek, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírhelyek, sírboltok urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a köztemető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(7) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető, vagy az általa megbízott, a újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó, élettárs köteles megfizetni, a sírhely-díjjal azonos összegben.

Temetési szolgáltatások feltételei

24. §

(1) A köztemetőben az önkormányzat a temetkezési szolgáltatásokról az üzemeltető, illetve a temetkezési szolgáltatók útján köteles gondoskodni. Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a temetkezési szolgáltatások végzését - köztemetőben történő elhelyezés esetén - az üzemeltetővel kötött megállapodás alapján folytathatják.

(2) A temetkezési szolgáltatások közül a ravatalozással, sírnyitással, sírhelyek ki- és visszahantolásával, temetőn belüli hűtéssel, szállítással kapcsolatos feladatok ellátására a köztemetőben, az üzemeltető berendezéseinek igénybevétele kötelező. Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a (3) bekezdés szerint meghatározott díjat kötelesek fizetni a temetőn belüli létesítmények igénybevételéért.

(3) A képviselő-testület A Ttv. 40. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a létesítmények igénybevételéért fizetendő díjat a 4. számú melléklet I/1. pontja szerint állapítja meg.

(4) A létesítmények igénybevételi díjának megállapítása során a 23. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.

(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(6) A temetőben lévő sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

A temetési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátása

25. §

(1) Temetési szolgáltatásokat a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó végezhet.

(2) Az üzemeltető feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel.

(3) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat, – a kifejtett szolgáltatás tekintetében – azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.

(4) A temetési szolgáltatást végzők kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a köztemető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel.

26. §

(1) A köztemetőben egyéb vállalkozói tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő) végzése esetén a vállalkozót az üzemeltető felé előzetes bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét az üzemeltető határozza meg, azonban munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy azzal a köztemető látogatók kegyeletgyakorlását, a köztemető rendjét, nyugalmát és a temetési szertartásokat ne zavarják.

(3) A köztemetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók  temető-fenntartási hozzájárulást kötelesek fizetni a köztemető üzemeltetőjének. A képviselő-testület a temető-fenntartási hozzájárulás díját a Ttv. 40. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, a 4. számú melléklet II/1. pontja szerint állapítja meg.

(4) A temető-fenntartási hozzájárulás díjának megállapítása során a 23. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

27. §

A temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőnek biztosítania kell oly módon, hogy a temetkezési szolgáltatók – az általuk végzett egyes temetési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan – azonos feltételekkel, lehetőség szerint az erre irányuló igénybejelentés sorrendjének megfelelően vehessék igénybe a temetői létesítményeket, az azt szolgáló infrastruktúrát;

III. FEJEZET

28. §

Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal súlytható az, aki

a) olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja /11.§ (3)/;

b) a temető területére elrendelt gépkocsi korlátozást vagy tilalmat megszegi /11. § (6)-(9)/;

c) a temetőbe állatot visz be, vakvezető kutya kivételével /11. § (10)/;

d) a sírjel temetőből történő szállítására vonatkozó előírást nem tartja be /11. § (12)/;

e) a köztemető területén szemetel, a hulladékot nem az arra kijelölt gyűjtőhelyen helyezi el /11. § (13)/;

f) tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályokat nem tartja be;

g) temetési hely jelölésére vonatkozó előírásokat nem tartja be;

h) síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez /20. § (2)/;

i) a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő szegélykőt, síremléket, sírboltot vagy sírjelet az üzemeltető felszólítása ellenére a megváltott temetési helyen túlterjeszkedve helyezi el, s ez által a szomszédos temetési helyeket akadályozza /16. §, 18. §, 20. § (3)/;

j) a sírok díszítését szolgáló kegyeleti tárgyak elhelyezésére, növényzat telepítésére vonatkozó szabályokat megszegi /21. § (1)-(3)/;

k) a temetési hely jelölésére szolgáló sírjelet (sírt, sírboltot, síremléket) vagy a, illetve a növényzetet megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítja /21. § (4);

i) a temetőben - a sírgondozás kivételével - bejelentés nélkvégez munkát /26. § (1)/.

IV. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt megváltott temetési helyekre a megváltáskor érvényes jogszabályokat kell alkalmazni.

(3)  A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ttv., a Tvhr., az Eütv., az Evhr. rendelkezései irányadók

                             Tóth Jánosné                                                     Székelyné Muha Csilla

                              polgármester                                                                  körjegyző