Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Újhartyán Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az Önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az Önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból

áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló

használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben

meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

1. Az Önkormányzat törzsvagyona
   

4. § Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített Önkormányzati vagyonelemek.

(4) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.

(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(6) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak Önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az Önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmények, középületek

forgalomképességének korlátai, hogy

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum egy évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

2. Az Önkormányzat üzleti vagyona

8. § Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen az Önkormányzat tulajdonában lévő:

a) lakások,

b) bel- és külterületi beépítetlen ingatlanok,

c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, amelyek e melléklet 1. és 2. pontjában nem szerepelnek.

III. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

1. Tulajdonjog átruházás
   

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 25 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(3) Az Önkormányzat vagyon hasznosítási és tulajdonjogának átruházási szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni a 9. § (1) bekezdésben rögzített szabályok alkalmazásával.

2. Ingyenes vagyonátruházás

11. § (1) önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

3. A vagyon megterhelése

12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.

14. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése - értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.

4. A vagyon vállalkozásba vitele

15. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

16. §  (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület gyakorolja.

5. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az Önkormányzat jelen rendeletben nem határoz meg olyan vagyonelemeket, melyekre vagyonkezelői jogot létesíthet.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

19. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, az Önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás

d) egészségügyi ellátás

e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása

f) sportcélú feladatok ellátása.

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

6. A haszonélvezeti jog

23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével, valamint a (2) bekezdés figyelembevételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.

7. Hasznosítási jog, használatba adás

24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25. § (1) A 25 millió Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A Képviselő-testület függetlenül dönt használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26. § A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok

hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27. § A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül - a Képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

8. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. alapján engedi át, és az Nvtv. alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetés

9. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

10. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. § Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 50.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.

32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt Önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást,

valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. § Ha az Önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az Önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

11. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34. § (1) Az Önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az Önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

12. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. § (1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az Önkormányzati feladatok ellátását.

13. Vagyongazdálkodási feladatok meghatározása

36. § (1) A vagyongazdálkodási feladatok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonnyilvántartás aktualizálására.

(2) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, illetve szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítására kötött szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyongyarapítás állagmegóvása érdekében és az elszámolás módját.

(3) Az Önkormányzat éves vagyongazdálkodási feladatainak meghatározását a mindenkori zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

37. § (1) Az Önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős.

38. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell

a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportokat,

b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:

ba) a tárgyi eszközöknél,

bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,

c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,

cb) az Önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

cc) az Önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

cd) vizeket és közcélú vízi létesítményeket,

ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

cf) műemlékeket,

cg) védett természeti területeket,

ch) kulturális javakat,

ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

cj) közműveket,

ck) temetőt,

d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:

da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon

részletezésben.

39. § (1) Az Önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,

b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.

(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottsággal közösen a polgármester készíti el - 2012. évben legkésőbb a 2013. évi költségvetési koncepció elfogadásáig - és a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(6) A vagyongazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges alapelvek meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(7) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(8) A vagyongazdálkodási tervet a mindenkori önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

40. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni.

41. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az

Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.

42. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.

43. § Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben - a közművekkel való ellátás területén - a tulajdonosi hozzájárulás megadására

b) az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá

visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.

44. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az Önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj az Önkormányzat költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó - szükség szerint - egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése, stb.) is köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.

45. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (gazdasági döntések előkészítése, szerződés-tervezetek készítése, stb.) a Szarvasgede Község Önkormányzatának  Hivatala végzi.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az Önkormányzat intézményeire bízhatja.

(3) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy hatáskör átruházás esetén az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja. A működtetéssel kapcsolatos bevételek az Önkormányzat bevételei.

46. § A Képviselő-testület határozatban jelöli ki azoknak a kül- és belterületi ingatlanoknak a körét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi. A határozatban a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adásvétel esetén a minimális vételárat.

47. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.

(2) Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.

48. § Az Önkormányzat nemzeti vagyonról szóló nyilvántartását az éves zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

49. § (1) E rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Szarvasgede Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1994.(IV.19.) számú rendelete az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

Szarvasgede, 2012. június 29.

         Kovács Ottó Béla                                           Székelyné Muha Csilla

           polgármester                                                      körjegyző