Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) pontjában és a 140/R. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a község költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének helyi szabályait. 

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szarvasgede Község Önkormányzata közigazgatási területén élő, lakcímmel rendelkező, az Sztv. 3.§-ában meghatározott személyekre.

(2) A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen tartózkodik.      

(3) E rendelet alkalmazásában használt értelmező alapfogalmakat az Sztv. 4.§.-a tartalmazza.

I.FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

3. §. (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításánál az Sztv. 33.§ -37/C.§-it kell alkalmazni.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult esetében az ellátás megállapításának feltétele, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személy a Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató családgondozójával (székhelye: Palotás Szabadságút 34.) a Sztv. 37/D.§ szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja, melynek keretében:

- az együttműködésre kijelölt családgondozónál az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát és

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő  programról írásban megállapodást köt a családgondozóval, továbbá

- maradéktalanul teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai, mely az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

- a családgondozóval való kapcsolattartásra,

- az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglakozásokon, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, 

- a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(4) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt családgondozóval fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget.

Ápolási díj

4. § Az ápolási díj megállapítására az Sztv. 40.§ - 44.§-it kell alkalmazni. Az önkormányzat az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében nevesített ápolási díjat nem vezeti be illetékességi területén.

Önkormányzati segély

5. § (1) Önkormányzati átmeneti segélyt az kaphat, aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és alapvető szükségleteit más módon nem tudja megoldani.

(2) Az önkormányzati átmeneti segély formái:

a) eseti segély,

b) rendkívüli gyógyszersegély.

(3) Eseti segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényben lévő öregségi nyugdíjminimum összegének 130 %-át, (egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő esetén a nyugdíjminimum 150%-át) és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) Eseti segélyben részesíthetők kérelemre azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, gyógyszerköltség elemi kár, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségbiztosítási szolgáltatás díja miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az érvényben lévő öregségi nyugdíjminimum 150%-át (egyedülálló és gyermekét egyedül nevelő esetén 200%-át).

(5) Eseti segély a tárgyév folyamán legfeljebb három alkalommal állapítható meg, melynek éves összege egy személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150 %-a lehet, minden további családtag esetén ez az összeg 1.000 Ft-al növelhető.

(6) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal a jövedelemre tekintet nélkül maximum a nyugdíjminimum 50%-áig terjedő összegben eseti segélyben részesíthető.

(7) Közös háztartásban élő családtagok külön-külön nem részesülhetnek eseti segélyben.

(8) Aki az önkormányzat által megállapított bármely rendszeres ellátásban részesül, csak különösen indokolt esetben kaphat eseti segélyt.

(9) Az eseti segély megállapítása a Képviselő-testület hatásköre.

6.§ (1)  A kérelmező önkormányzati segély iránti kérelmét, amennyiben rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul haladéktalanul el kell bírálni.

(2) A rendkívüli gyógyszersegély megállapítása átruházott hatáskörben a polgármester jogkörébe tartozik.

 7. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg az elhunyt hozzátartozójának, vagy a temetésről gondoskodó más személynek.

(2) A támogatás feltétele, hogy a hozzátartozó vagy a temetésről gondoskodó más személy lakcíme a településen legyen.

(3) A segély összege: 10.000 Ft. Ennek összege az éves költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.

(4) A segély összegét és a határozat számát az eredeti temetési számlára kell rávezetni a jogosult megjelölésével. A segélyt a temetési számla kiállítását követő 30 napon belül lehet igényelni.

(5) Nem nyújtható segély annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(6) A temetés esetén nyújtható segély elbírálása átruházott hatáskörben a polgármester jogkörébe tartozik.”

8. § (1) Önkormányzati segélyt kell biztosítani a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

(2) Önkormányzati segélyben részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családban az egy főre eső havi jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(3) A gyermekenkénti támogatás összege egy alkalommal maximum a nyugdíjminimum 30%-áig állapítható meg és évente maximum három alkalommal adható.

(4) A támogatás évente egy alkalommal alanyi jogon beiskolázási segélyként is megállapítható, melynek összege gyermekenként a költségvetési törvényben meghatározott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 20/A. §-ában meghatározott támogatás esetenkénti összegével azonos, ha a gyermek alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tanulmányokat folytat.

(5) A kérelemhez iskolalátogatási igazolást kell csatolni.

(6) Általános iskolai tanulók részére a beiskolázási segélyt május hótól, közép- és felsőfokú tanulók részére pedig augusztus és szeptember hóban lehet igényelni.”

9. §  (1) Önkormányzati segélyben részesül – alanyi jogon – minden újszülött gyermek szülője, ha legalább az egyik szülő szarvasgedei állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik a gyermek születésének időpontjában.

(2) A támogatás összege újszülöttenként 10.000 Ft.

A támogatás éves összegét - adott év március 1-jétől következő év február 28-ig terjedő időszakra – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletben határozza meg.

(3) A támogatást írásban kell kérni, a gyermek születését követő 30 napon belül és a kérelemhez csatolni kell az újszülött születési anyakönyvi kivonatának másolatát.”

Lakásfenntartási támogatás

10. § A lakásfenntartási támogatás megállapítása az Sztv. 38.§-39.§-ban meghatározottak alapján történik.

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

11.§. (1) A köztemetés elrendelésénél, az intézkedések megtételénél az Sztv. 48. §-át kell alkalmazni.

(2) A közköltségen történő eltemettetés elrendelése a polgármester hatásköre.

Közgyógyellátás

12.§ (1) A szociális törvényben felsorolt eseteken túl – e rendeletben meghatározott feltételek esetén közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is akinek a családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén a 300%-át nem éri el és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

(2) A közgyógyellátás méltányossági megállapítása átruházott hatáskörben a polgármester hatásköre.

IV. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

13. §  (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás alábbi formáit biztosítja:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. falugondnoki szolgálat,
4. családsegítés.

(2) A falugondnoki szolgáltatást Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete a falugondnoki szolgálatról szóló 2/2012.(IV.05.) rendeletében meghatározottak szerint biztosítja.

Étkeztetés

14. §  (1) Szociális étkeztetés keretében hétközi, napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít az önkormányzat az alábbi rászorulók részére:

- idős koruk miatt az öregségi nyugellátásban részesülőknek,

- egészségi állapotuk miatt (orvosi igazolással, javaslat alapján)

- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük miatt (orvosi igazolás, javaslat alapján)

- szenvedélybetegség miatt ( orvosi igazolás, javaslat alapján)

- hajléktalanságuk miatt.

(2) Nem lehet szociális étkeztetésben részesíteni azt a személyt, akire való tekintettel ápolási díjban részesül a hozzátartozó.

(3) Akinek ellátását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták - ideiglenesen helyzetének rendezéséig lehet szociális étkeztetésben részesíteni, de az eltartó az étkeztetés önköltségi árát köteles megfizetni.

(4) Az ebéd házhoz szállítását az önkormányzat biztosítja.

(5) A szociális étkeztetés engedélyezése és a megállapodás megkötése a polgármester hatásköre.

Házi segítségnyújtás

15. § (1) A házi segítségnyújtás a szociális rászorult személy részére a saját lakókörnyezetben biztosított, az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátás.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
   
2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálatát – a szolgáltatás iránti kérelem alapján – a jegyző által felkért szakértő végzi a 340/2007. (XII. 15.) számú Korm. rendeletben foglaltak szerint.

(4) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(5) A házi segítségnyújtás engedélyezése és a megállapodás megkötése a polgármester hatásköre.

Családsegítés

16. §   Az önkormányzat a személyes gondoskodás Sztv. 64.§-ban meghatározott családsegítés feladatokat a társulás tagjaként a Palotás székhellyel működő Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatón keresztül biztosítja, melynek igénybevételét és a térítési díját rendeletben a társulás tagjai által kijelölt Palotás Község Önkormányzata szabályozza.

V. FEJEZET

A TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

17. § (1) Az állampolgárok az önkormányzati segély iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igényelhetik.

(2) A kérelmet a Palotási Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. Környezettanulmány elkésztésére kerül sor, amennyiben a kérelem elbírálásához, a tényállás tisztázásához szükséges.

(3) A kérelmező kérelméhez köteles igazolást csatolni, valamint nyilatkozni a saját és a vele közös háztartásban élők, valamint a tartásra köteles illetve rászoruló hozzátartozói személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi helyzetéről.

A jövedelem igazoláshoz csatolni kell:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelemesetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást,

b) álláskeresési támogatásokról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, határozat másolatot,

c) a társadalombiztosítási ellátás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező/ hozzátartozó felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi áltagos nettó jövedelemről,

e) nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolást a tárgyévben folyósított nyugdíj havi összegéről valamint az utolsó havi utalásról szóló szelvényt, vagy bankkivonatot.

(4) Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges iratokat, azok pótlására való felhívás ellenére 15 napon belül nem nyújtja be, a határidő meghosszabbítását nem kéri a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 31. § (2) bekezdése alapján az eljárást végzéssel megszüntetheti.

(5) A támogatást igénylő köteles az önkormányzattal és a jegyzővel szociális helyzetének feltárásban együttműködni. 

(6) A pénzbeli szociális ellátások postai úton, folyószámlára utalással, illetve a közös önkormányzati hivatal házipénztárából fizethetők ki. A támogatás kifizetésének, folyósításának módjáról és időpontjáról a határozatban rendelkezni kell.     

(7) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást az igénybe vevő az érvényes jegybanki kamattal köteles visszafizetni. A jogosulatlan igénybe vevőnek támogatás a következő évvégéig nem állapítható meg.

(8)  Az önkormányzati segély megállapítása egyszerűsített határozattal történik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 74. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(9)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az önkormányzati segély alábbi formáinak megállapítása:

• önkormányzati segély megállapítása  eseti  segélykérelem esetén,
• gyermekek részére nyújtott önkormányzati segély.

(10) A polgármester hatáskörébe tartozik a képviselő-testület által átruházott hatáskörben:

• az önkormányzati segély megállapítása temetéssel és újszülöttel és kapcsolatos kérelem esetén,
• az önkormányzati segély rendkívüli gyógyszersegély kérelem esetén,
• az önkormányzati segély megállapítása alanyi jogú beiskolázási segély iránti kérelem esetén,
• méltányossági közgyógyellátás megállapítása,
• a szociális étkeztetés biztosítása,
• a nem foglalkoztatott személyek részére a közfoglalkoztatás megszervezése.

(11)  A jegyző hatáskörébe tartozik:

• aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása,
• lakásfenntartási támogatás megállapítása.
  

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2008. (II.15.) önkormányzati rendelete.

Szarvasgede, 2014. június 26.

Gyetvai Zsolt                                                         dr. Tóth Gabriella

       alpolgármester                                                                    jegyző              

(Kovács Ottó Béla polgármester tartós távollétében)