Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában és a 134/E. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA, ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja, hogy az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a Szarvasgede Község Önkormányzata által nyújtható települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait, az egyes szociális ellátásokra vonatkozó előírásokat, azok formáit, eljárási és jogosultsági szabályait, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Szarvasgede község közigazgatási területén élő, lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3.§-ában meghatározott személyekre.

(2) A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen tartózkodik.   

(3) E rendelet alkalmazásában használt értelmező alapfogalmakat az Szt. 4.§-a tartalmazza.

Hatásköri és általános eljárási rendelkezések

3.§

(1) E rendeletet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az ellátás iránti kérelmeket a Palotási Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. 

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal  nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(6) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.

(7) A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.

(8) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint körülményekben bekövetkezett lényeges változás esetén környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi a Palotási Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatót (3042 Palotás, Szabadság út 26.) (továbbiakban: családsegítő szolgálat).

(9) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(10) Bármilyen az Szt. és jelen rendelet által megállapított segélyben részesülő köteles a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott ház és annak udvara, kertje a kerítéssel kívülről határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatósága valamint higiénikus állapotának biztosítására, mely kötelezettséget a megállapító határozatban elő kell írni.

(11) E rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátások kifizetésére az Szt. rendelkezései az irányadóak, azzal, hogy a rendszeres juttatásként megállapított ellátást tárgyhó 5. napjáig kerül átutalásra a jogosult lakossági folyószámlájára, vagy az összeg kifizethető a Polgármesteri Hivatal házipénztárában is.

(12) E rendeletben nem szabályozott eljárási rendelkezésekben, az ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre, a jövedelemre és vagyonra az Szt. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) A létrehozandó szociálpolitikai kerek asztal tagjai: polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, háziorvos, védőnő, az intézmények vezetői és gyermekvédelmi felelősei, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat képviselője.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

4.§

A jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A szociális gondoskodás rendszere

5.§

Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával,

b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével, továbbá

c) egyes személyes gondoskodási formák biztosításával valósítja meg.

II. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás

6. §

(1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 600,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(12) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a jegyző dönt.

Rendkívüli települési támogatás

7.§

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető kérelemre vagy hivatalból az, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe (elemi kár, súlyos betegség, stb.) került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, illetve aki önmaga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, a Szt. 17.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében a polgármester dönt.

Újszülöttek települési támogatása

8.§

(1) Települési támogatásban részesül – alanyi jogon – minden újszülött gyermek szülője, ha legalább egyik szülő életvitelszerűen Szarvasgedén él és szarvasgedei állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik a gyermek születésének időpontjában. A támogatás az egyedülálló, életvitelszerűen Szarvasgedén élő, állandó lakcímmel rendelkező szülőt is megilleti.

(2) A támogatás összege újszülöttenként 30.000 Ft.

A támogatás éves összegét - adott év március 1-jétől következő év február 28-ig terjedő időszakra – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatást írásban kell kérni, a gyermek születését követő 60 napon belül és a kérelemhez csatolni kell az újszülött születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(4) Az újszülötteknek nyújtható települési támogatás elbírálása átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozik.

Rendkívüli gyermekvédelmi, óvodai és iskolakezdési települési támogatás

9.§

(1) Települési támogatást kell biztosítani a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

(2) Települési támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családban az egy főre eső havi jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(3) A gyermekenkénti támogatás összege egy alkalommal maximum a nyugdíjminimum 30%-áig állapítható meg és évente maximum három alkalommal adható.

(4) A támogatás évente egy alkalommal alanyi jogon óvoda vagy iskolakezdési települési támogatásként is megállapítható, melynek összege évente gyermekenként az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra (2015. évben 10.000 Ft/gyermek), ha a gyermek óvodai nevelésben vesz részt vagy alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tanulmányokat folytat.

(5) A kérelemhez iskolalátogatási igazolást kell csatolni.

(6) Óvodások és általános iskolai tanulók részére az óvodai és iskolakezdési támogatást május hónaptól szeptember hónapig, közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatók részére pedig augusztus és szeptember hóban lehet igényelni.

(7) A rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás iránti kérelem elbírálása, az óvodai és iskolakezdési települési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Temetési települési támogatás

10.§

(1) Települési támogatás állapítható meg az elhunyt hozzátartozójának, vagy a temetésről gondoskodó más személynek.

(2) A támogatás feltétele, hogy a hozzátartozó vagy a temetésről gondoskodó más személy lakcíme a településen legyen.

(3) A támogatás összege: 20.000 Ft. Ennek keretösszege az éves költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.

(4) A támogatás összegét és a határozat számát az eredeti temetési számlára kell rávezetni a jogosult megjelölésével. A támogatást a temetési számla kiállítását követő 30 napon belül lehet igényelni.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) A temetés esetén nyújtható települési támogatás elbírálása átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozik.

III. TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Köztemetés

11.§

(1) A köztemetés elrendelésénél, az intézkedések megtételénél az Szt. 48. §-át kell alkalmazni.

(2) A közköltségen történő eltemettetés elrendelése a polgármester hatásköre.

Szociális tűzifa

12.§

(1) Az önkormányzat természetbeni juttatásként szociális célú tűzifát (továbbiakban: tűzifa) biztosít azon rászorulóknak, akiknek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetében a 250 %-át nem haladja meg és a családban

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) lakásfenntartási támogatásra

jogosult személy van, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(2) Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem merül ki, akkor szociális célú tűzifa (továbbiakban: tűzifa) biztosítható azon rászorulóknak is, akik családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő személy esetében a 300 %-át nem haladja meg.

 (3) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Amennyiben egy ingatlan tekintetében több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor jogosult a kérelmező a szociális tűzifa támogatásra, ha az ingatlanban fafűtésre alkalmas fűtőberendezés van.

(5) A természetben nyújtott szociális tűzifa támogatás mértéke: A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló BM rendelet szerint benyújtott pályázat alapján a Belügyminiszter által megítélt vissza nem térítendő egyszeri támogatásból és az önkormányzat által vállalt önrészből beszerezhető tűzifa mennyiségének és a határidőben beérkezett kérelmek számának függvénye, háztartásonként legfeljebb 5 m³.

(6) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelem december 1. napjától december 15. napjáig nyújtható be az 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.

(7) A jogosultságnak és a támogatás mértékének megállapítására a rászorultság mértékét figyelembe véve, átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

(8) Az önkormányzat a szociális célú tüzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

IV. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

13. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás alábbi formáit biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) falugondnoki szolgálat,

d) családsegítés.

(2) A falugondnoki szolgáltatást Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete a falugondnoki szolgálatról szóló 15/2018.(XII.15.) rendeletében meghatározottak szerint biztosítja.

Étkeztetés

14.§

(1) Az önkormányzat természetbeni juttatásként szociális célú tűzifát (továbbiakban: tűzifa) biztosít azon rászorulóknak, akiknek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő személy esetében a 300 %-át nem haladja meg és a családban

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) lakásfenntartási támogatásra

jogosult személy van, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(2) Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem merül ki, akkor szociális célú tűzifa (továbbiakban: tűzifa) biztosítható azon rászorulóknak is, akik családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő személy esetében a 350 %-át nem haladja meg.”

(3) Akinek ellátását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták - ideiglenesen helyzetének rendezéséig lehet szociális étkeztetésben részesíteni, de az eltartó az étkeztetés önköltségi árát köteles megfizetni.

(4) Az ebéd házhoz szállítását az önkormányzat biztosítja.

(5) A szociális étkeztetés engedélyezése és a megállapodás megkötése a polgármester hatásköre.

Házi segítségnyújtás

15.§

(1) A házi segítségnyújtás a szociális rászorult személy részére a saját lakókörnyezetben biztosított, az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátás.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

Szociális segítés keretében biztosítani kell:

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

Személyi gondozás keretében biztosítani kell:

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését, valamint

c) a szociális segítés szerinti feladatokat.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálatát – a szolgáltatás iránti kérelem alapján – a jegyző által felkért szakértő végzi a 340/2007. (XII. 15.) számú Korm. rendeletben foglaltak szerint.

(4) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(5) A házi segítségnyújtás engedélyezése és a megállapodás megkötése a polgármester hatásköre.

Családsegítés

16.§

Az önkormányzat a személyes gondoskodás Sztv. 64.§-ban meghatározott családsegítés feladatokat a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében, társulás tagjaként a Palotás székhellyel működő Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatón keresztül biztosítja, melynek igénybevételét és a térítési díját rendeletben a társulás tagjai által kijelölt Palotás Község Önkormányzata szabályozza.

V. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.§

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján 12.00 órakor lép hatályba.

 Rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete.

                        Kovács Ottó Béla                                           dr. Tóth Gabriella

                           polgármester                                                        jegyző