1. § (1) A rendelet hatálya Szarvasgede Község közigazgatási területén lévő ingatlanokra, közterületekre, földrészletekre, valamint ezek, továbbá az építmények közhasználatra átadott részére terjed ki. E rendelet alkalmazásában közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzat tulajdonában lévő földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, pihenő és emlékhelyek kialakítása, közművek elhelyezése.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

(3) A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek településképi, településrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével határozzák meg a közterület használatát, a köztisztaság fenntartását, az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.

2. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni előzetesen a tevékenység megkezdése előtt:

(3) Külön közterületi helyhasználati engedély kérelem benyújtása nélkül helyhasználati díj megfizetésével engedélyezhető alkalmi árusítás az önkormányzat tulajdonában lévő erre alkalmas ingatlanokon az alábbi rendezvényeken: Falunap és további községi rendezvények.

(4) Nem adható közterület-használati engedély:

3. § (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Az engedély iránti kérelem beadása a közterület használat megkezdésére nem jogosít.

(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) A közterület használati engedély iránti kérelmet az 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A rendelet 2. § (3) bekezdésében megjelölt alkalmakra írásos kérelem benyújtása nem szükséges, az engedély megadása a közterület használati díj megfizetésekor megtörténik. A közterület használatra kereskedelmi, szolgáltató tevékenység esetén csatolni kell a jogosultságot igazoló okirat másolatát.

(5) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú hatósági hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

4. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

(2) A közterület használat – a 4. § (3) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, baleset és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal is közölni kell.

5. § (1) A közterület használatának befejezését követően az eredeti állapotával legalább egyenértékűen köteles a közterületet helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezés egyidejű megszüntetésével.

(2) A közterület használati engedély jogosultja (továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

(3) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói igazolvány, működési engedély, igazolás, díjfizetésről szóló bizonylat, stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy ellenőrzésre jogosult szervek kérésére felmutatni.

6. § (1) A közterületen szeszesital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére.

7. § (1) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama 1 év.

(2) Határozatlan időre engedélyezhető közterület használatok: építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közműaknák, posta és hírlaptároló láda, illetve telefonfülke elhelyezése.

(3) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(4) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelemére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(5) A közterület-használati engedély másra nem ruházható át.

(6) Üzemképtelen, közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan jármű közterületen nem tárolható. Ha a tulajdonos nem tesz eleget az elszállítási kötelezettségének, a polgármester az elszállítást a tulajdonos költségére elrendeli.

(7) Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon is tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, ha a jármű közterületről látható és rontja a településképet.

8. § (1) A közterület használatáért díjat kell fizetni, kivéve a 2. § (2) bekezdés e) és g) pontjaiban meghatározott eseteket.

(2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:

(3) Az engedélyes a közterület használati díj első részletét fél évre előre, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a második részletet pedig a következő félév első hónapjának 5. napjáig köteles megfizetni. A 2. § (3) bekezdésében foglalt rendezvényeken történő alkalmi árusítás esetén a területhasználati díjat az árusítás megkezdése előtt meg kell fizetni. A közterület használati díj befizetésének elmaradása az engedély bevonását vonja maga után.

(4) A közterület-használat díjának mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A közterület-használati díjat az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalással kell befizetni, vagy a Hivatalban az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel, illetve postai befizetési utalványon, kivéve a 2. § (3) bekezdése szerinti alkalmi árusítást, mely készpénzben történik.

9. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni a közművek (villamos, gáz, víz- és csatornázási, távközlési és hírközlési művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátást szolgáló létesítményei elhelyezése után.

(2) Nem kell közterület-használati díjat fizetni ingyenes szórakoztató tevékenység tartásakor.

(3) Az engedélyező kérelemre, a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól felmentést adhat ingyenes művelődési, sport vagy egyéb közcélú közterület-használat esetén.

10. § (1) Az engedélyező – a közterület-használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével – felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki:

(2) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület-használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni

(3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

(4) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál,

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(6) Ha a közterület-használat az (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

11. § (1) Zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján lehet, aki a munkák elvégzésére feltételeket állapíthat meg. Közterület-bontási engedély csak a beruházó kérelmére és számára adható ki. Beruházó köteles a helyreállításért felelős személyt megjelölni.

(2) Üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, nyilvántartásba vétel céljából. A bejelentésben pontosan meg kell határozni az üzemzavar helyét, közölni kell a helyreállítás várható időpontját.

12. § (1) A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez biztosított az anyag, a munkaerő, munka- és szállítási eszköz, valamint a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a közterület helyreállítása.

(2) Ha a teljes helyreállítás a közterület-bontási hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő módosítható.

13. § Ha a közhasznú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, az engedélyes köteles a helyreállítás költségein túl a megsemmisült növényzet eszmei értékének megfizetésére is.

14. § (1) A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(2) A közterület bontási kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell a létesítmény helyszínrajzát, közműépítés esetén csatolni kell a műszaki tervdokumentációt, a közterületen érintett egyéb közművek nyilatkozatát, a közterület kezelőjének hozzájárulását.

15. § (1) A közterületen lévő növényzet, fák az önkormányzat tulajdonát képezik, függetlenül attól, hogy azokat ki ültette.

(2) Közterületen fás szárú növény telepítését be kell jelenteni és az csak a polgármester hozzájárulásával végezhető. A közterületen lévő fás szárú növény a közlekedést nem akadályozhatja.

(3) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével történhet. A fakivágás engedélyezésére a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Kormány rendelet szabályait kell alkalmazni. A közterületen kivágott növényzet pótlása kötelező.

(4) Élő fát – amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet –csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni.

(5) Közterületen vagy az önkormányzat intézményei területén lévő engedély nélkül történő fakivágás vagy az élőfában történt károkozás esetén a szabálysértési vagy büntetőjogi feljelentés, valamint a kárigény érvényesítése a polgármester kötelezettsége.

16. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint a bérlő (továbbiakban: tulajdonos) köteles gondoskodni.

17. § Az önkormányzat tulajdonában lévő olyan közterületek – ideértve rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - rendszeres tisztántartásáról, melyhez nem tartozik magánszemély tulajdonában álló ingatlan, az önkormányzat maga gondoskodik közfoglalkoztatottak bevonásával vagy vállalkozói szerződéssel.

18. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá váló járdaszakaszt - szükség esetén többször is - a síkosságtól mentesíteni.

(3) Az ingatlan előtti járdát az ingatlantulajdonos köteles letakarítani és az így összegyűjtött szemetet a háztartási hulladékkal együtt elszállíttatni.

19. § (1) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. A belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a tisztántartásról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le az önkormányzat gondoskodik megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról.

20. § (1) A község közterületein tilos járművet mosni, olajcserét végezni, amely szennyeződést okoz. A lakóházhoz tartozó udvarban az ilyen jellegű munkát úgy kell végezni, hogy a szennyeződés ne kerüljön az utcára, a vízelvezetőbe.

(2) Alkalmi szabadtéri rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szervezője köteles gondoskodni hulladékgyűjtő edényről. A rendezvényt követően a keletkezett hulladék összetakarításáról, elszállításáról a rendező köteles gondoskodni.

(3) Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni tilos!

(4) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, megrongálása, valamint rendeltetésellenes használata tilos!

(5) Közterületen lévő növények rongálása, csonkítása, leszakítása tilos!

(6) Gyermekjátszótéren, parkokban állatot sétáltatni még pórázon is tilos!

(7) Fákon, közterületen lévő építmények, épületek falán, kerítésén – a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével – hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos, kivéve a választási, népszavazási időszakot! A falragaszok ki nem jelölt helyeken történő felragasztásáért – a tevékenységet végző és megrendelő – felelősségük megállapítása esetén – egyetemlegesen felelősek.

(8) A tisztántartással és keletkező hulladék kezelésével összefüggésben tilos:

(9) A (2) bekezdésben előírtak megszegése esetén a tilalom megszegője, ha pedig az nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa köteles a hulladék elszállításáról, a szennyeződés megszüntetéséről gondoskodni.

(10) Az állatok által a közterületen okozott szennyeződés eltávolításáról az állattartó, illetve az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

21. § (1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. Az elhagyott hulladék felderítése a polgármester és az önkormányzat településüzemeltetési feladatkört ellátó munkatársai útján történik.

(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, az elhagyott hulladék felderítője a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a felderítő a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) Az önkormányzat az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és egyidejűleg Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről szóló 7/2009. (IX.15.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.