Ipolytarnóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelete
Ipolytarnóc község helyi építési szabályzatának elfogadásáról
Hatályos: 2009. 05. 29
Ipolytarnóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelete
Ipolytarnóc község helyi építési szabályzatának elfogadásáról
2009.05.29.
1. § (1) Ipolytarnóc község Önkormányzata Ipolytarnóc község Helyi Építési Szabályzatát ezen rendelettel állapítja meg.
(2) A rendelet hatálya Ipolytarnóc község közigazgatási területére terjed ki.
(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telkeket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv;
- az Országos Területrendészeti és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Kormányrendelet (OTÉK ) előírásai,
- 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet az OTÉK módosításáról,
- termőföldről szóló 1994. évi LX. Törvény
36. § (2.) bekezdés,
- 1996.évi LIII. Törvény a természet védelméről,
- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996.évi LIV. Tv. (Etv) és a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (Iv.30) FM rendelet,
- a 4/2003 (II.20) NKÖM rendelet
- jelen rendelet és szabályozási tervalap (H-3,
H-4, H-5 számú tervek) szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosíthatók.
II.
TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt ( beépített és további építésre tervezett)
b) beépítésre nem szánt területeket határol el
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azon rendeltetését a Szabályozási terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - tényleges igények függvényében az előírt közmű - és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítése tervezett területen a tervezet megvalósítása előtt.
a ) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.
(1.) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási tervalapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2.) A tervalapon feltüntetett belterületi határokat az Ipolytarnóc Polgármesteri Hivatalnak a Salgótarjáni Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni.
A belterületben csatolás az igényeknek megfelelően történjen.
A belterületbe csatolás a tulajdonosi igényeknek megfelelően, folyamatosan történjen. A terület egyes részletei külön is belterületbe csatolhatók.
(3) Országos jelentőségű védett terület földterületei nem vonhatók belterületbe (a természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény 37. § (5) pontja alapján.)
5. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művélés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, vízgazdálkodási területek, valamint a védelem célára felhasználható területek.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGE
6. § (1) E rendelet szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:
1. lakó-,
1.1. falusias lakó (Lf)
2. vegyes
2.1 településközpont vegyes terület (Vt)-,
3. gazdasági-,
3.1. ipari gazdasági terület (Gip)-,
3.2. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)-,
4. különleges
terület felhasználási egységekre tagolt
7. § Falusias lakóterület
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhetők:
a) lakóépületek,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítméy
h) üzemanyagtöltő
(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint, vízellátás tekintetében az OTÉK 46. § (1) bekezdése szerint)
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és ( 10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.
(5) A területen a közművek ( elektromos, távközlési, hírközlési ) felszín felett- légvezetéken is- vezethetők.
(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolság min. 6 m (OTÉK 36. § szerint ) Ettől kevesebb csak foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén lehetséges ( az OTÉK 36. § (2) bekezdés b) és c) pont előírásai szerint).
(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni. A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy a 4-5 szomszédos épületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.
8. § Falusi lakóterület övezetei
(1) Az övezete telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetőek el. ( Az új szabályozás szerint a beépítési módját nem az épület elhelyezkedése határozza meg, hanem az építési hely.)
(2) Épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
beépítés módja |
övezeti jelei |
legnagyobb szintterület sűrűség |
legkisebb terület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építménymagasság ( m) |
oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
K |
oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
4,50 |
oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
900 |
30 |
4,50 |
oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
K* |
K |
A legkisebb zöldfelület területe 401% kell, hogy legyen (OTÉK
25. § Előírásai szerint számítandó).
K= Csak kialakult ( beépített) lakóterület esetében alkalmazható besorolási lehetőség.
Foghíjbeépítésnél, átépítésnél a meglévő, kialakult építménymagasságot kell figyelembe venni. Földszintes beépítésnél max. 4,50 m kétszintes beépítésnél max. 6,0 m-es építménymagasságú épület építhető ( szomszédos épületek építménymagassága a meghatározó).
K*= A kialakult beépítettség a volt Bory, később Lehoczky kúria telkére vonatkozik, mely műemlék építmény, további beépítés, bővítés a területen csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával lehetséges.
(4) Lakóterületen a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
(5) Az építési telek legyen közterületről közvetlenül megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
(6) Lakóterületen (lakó -és intézményépületeknél egyaránt) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatáron min. 1 m-re helyezhető el az új épület. Ez vonatkozik meglévő épület elbontása és átépítése esetére is.
(7) Amennyiben a kialakult telek területe nem éri el az 500 m2- t, építési engedély nem adható.
(8) Tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség közbülső teleknél min 17-18 m, sarokteleknél min. 20 m, a telekmélység min. 45 m kell, hogy legyen. Kialakult beépítés esetén építési engedély (bővítés, felújítás, átépítés) csak akkor adható, csak művelés céljára használhat.
(9) A 45 m-es telekmélységtől nem lehet eltérni, ahol már kialakult helyzet van ( szabálytalan telkek esetében). Ezek abban az esetben építhetőek be, ha a terv is jelöli, és az 500 m2-es telekterületen eléri.
(10) Új beépítés esetén az előkert, mértéke 5 m. Foghíjbeépítésnél az előkertet a meglévő beépítéshez kell igazítani.
(11) Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ 1. sz. mellékletében megadjuk a lakóterületen tartható maximális állatok számát, illetve az állattartó épületeknek az egyéb építményektől előírt minimális védőtávolságát.
(12) A szabályozási tervalapon megszüntető jellel ellátott épületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.
(13) A Rákóczi úton (mindkét oldalon) egymás mögött több telek található, illetve az egy telken lévő épületnek több tulajdonosa van. Az épületrészek külön helyrajzi szám alatt szerepelnek. Ezeknél a telkeknél csak az utcafronti lakóépületek tarthatók meg, azokat lehet átépítetni, felújítani.
Az egymás mögött lévő telkeket össze kell vonni. Ennek hosszútávon történő megvalósulásáig a hátsó telken lévő lakóépületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők (szanálási jellel ellátott épületeken).
A telekegyesítést a terven jelölteknek megfelelően kell végrehajtani.
(14) A Rákóczi úton átépítéseknél a parasztház jellegű épületek (hosszú, keskeny, utcára merőleges gerincű esetleges tornácos) építését kell előnyben részesíteni.
9. § (1) Községi célú funkció - kereskedelmi, szolgáltató stb. - megvalósulás esetén a HÉSZ 6. § és a 7. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igényt ( OTK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint megfeleljen a "Zaj - és rezgésvédelemről" szóló 12/1983.( V.12.) MT sz rendelet 5§ előírásainak.
(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit ( nyitvatartási idő, szállítási - rakodási lehetőségek ) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
10. § Településközpont vegyes terület
(1) A településközpont vegyes területen legfeljebb 6,00 m építménymagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóterület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közöségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használata az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egyészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény.
(3) A településközpont vegyes területen belül csak a területen lévő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsiparkoló alakítható ki.
(4) A terület teljes közművesítéssel kell ellátni.
(5) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.
(6) A területen a közművek ( elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett – légvezetéken- is vezethetők
(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni.
(8) A szabályozás tervalapon szanálási jellel ellátott épületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.
Területközpont vegyes terület övezetei
11. §
(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el. ( A beépítési mód az „ építési hely” telken belüli elhelyezkedésétől, és nem az épület elhelyezkedésétől függ.)
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kelll meghatározni:
Az építési telek |
beépítési módja |
övezeti jele |
legnagyobb szintterület sűrűség |
legkisebb területe (m2) |
legnagyobb beépítettség
(%) |
legnagyobb építménymagaság (m) |
oldalhatáron álló |
Vt |
2,0 |
K |
40 |
K |
oldalhatáron álló |
Vt |
2,0 |
900 |
40 |
4,50 |
K= Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni, de nem lehet több 6,0 m-nél
Átépítés, foghíjbeépítés esetén a szomszédos épületek építménymagasságát kell figyelembe venni.
(4) A településközpont vegyes területen csak kis haszonállat tartása engedhető, de hosszútávon a haszonállat tartást meg kell szüntetni.
(5) Az építési terület legyen közterületről közvetlenül megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt.
(6) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatártól min. 1 m-re helyezhetők el az épületek (tervezett beépítésnél, átépítésnél).
(7) A településközpont vegyes területen a legkisebb zöldfelület területe min. 20% kell, hogy legyen.
12. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
-ipari gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
(1) Az ipari gazdasági jelű terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítése szánt területen nem helyezhetőek el.
(2) Az ipari terület az „egyéb ipari terület” kategóriába sorolt, tehát tűz-, robbanás- és fertőzésveszély, bűzös vagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények nem építhetők a területen.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
beépítés módja |
övezeti jele |
legnagyobb szintterület sűrűség |
legkisebb terület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb zöldterület (%) |
oldalhatáron álló |
Gip |
1,5 |
K* |
30 |
T* |
30 |
A legkisebb zöldfelület az OTÉK 25. § előírásai alapján számítandó.
Megjegyzés:
K*= A telekméret kialakult (05/1, 05/2, 05/3, 06 és 07 hrsz.-ú ingatlanok összevonva), de 5000 m2- nél nem lehet kevesebb.
(4) Az építmények a lehatárolt építési helyen belül helyezhetőek el. A telekhatártól megadott távolságok minimum értékek, ettől nagyobb távolság lehet, de kevesebb nem
(5) Az elő-, oldal – és hátsókert mértéke min.10 m kell, hogy legyen
(6) A gépkocsi tárolást (személy – és tehergépkocsi egyaránt) a területen belül kell megoldani.
(7) Az ipari gazdasági terület védő zöldsávval kel körbevenni.
(8) Terület határán mért megengedett „A” hangnyomásszintje:
- nappal (6-22 h) az 55 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40 dB-t
ne haladja meg
14. § Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kereskedelmi szolgáltató területén elhelyezhető:
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,
b) a gazdasági tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépületek
d) sportépítmény
(3) A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetőek el, max. 4,50 m-es építménymagassággal. Az épületeket magastetővel kell megépíteni.
(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
beépítés módja |
övezeti jele |
legnagyobb szintterület sűrűség |
legkisebb terület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építmény-magasság (m) |
legkisebb zöldterület (%) |
szabadon álló |
Gksz |
2,0 |
5000 |
20 |
4,50 |
40 |
szabadon álló |
Gksz |
2,0 |
K |
30 |
K |
30 |
( A zöldterület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó)
Megjegyzés:
K= Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, új épület, bővítés esetén a meglévő építménymagassághoz kell igazodni.
(5) A tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az építmények a lehatárolt építési helyen belül helyezhetők el. A telekhatártól megadott távolságok minimum értékek, ettől nagyobb távolság lehet, de kevesebb nem.
(6) Az elő- oldal- és hátsókert mértéke egyaránt 10-10 m kell, hogy legyen.
(7) A kialakított telekméret az épület elhelyezésén túl biztosítsa a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. § ) saját telken belüli elhelyezését
(8) A terület határán mért hangnyomásszint:
-nappal (6-22 h) az 55 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40 dB-t
ne haladja meg.
(9) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
15. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
Különleges területnek minősíti a Szabályozási terve:
- temető területét
- sportpálya területét
- a reakciós területet,
- a bánya területét,
- a természetvédelmi létesítmények területét.
(1) A temető kegyeleti hely, rendeltetése temetkezés. A temető temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az
1999. évi XLIII. törvény 3. § (a), (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.
(2) A temető területén minden építési tekintetben az 1999. évi XLIII törvény 8. § (1);37. § (1) és (2) pontjai alapján kell eljárni. A temető területén a Szabályozási terv jelöli.
(3) A temető területén csak olyan építmények helyezhetőek el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, sírkert, fenntartó épület, hulladékgyűjtő). Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű megléte
(4) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából, vagy drótfonatból készüljön.
(5) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.
(6) A temető szélétől mért 50n-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7) A temető telekhatárától számított 50 m széles területsávon – mint védőterületen belül- kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem helyezhető el ( pl. vendéglátóhely)
(8) A temető területére vonatkozó előírások:
-Telekterület: kialakult állapot
-Beépítési mód: szabadon álló
-Legnagyobb beépítettség: 5 %
-Legkisebb zöldterület: 50%
-Legnagyobb építménymagasság: 4,00 m
(1) A sportpálya területén a Szabályozási terv jelöli
(2) A sportpálya területén a futballpályán kívül a települést és az idegenforgalmat is szolgáló sport és szabadidős tevékenységek, az azt kiszolgáló szociális, karbantartó létesítmények helyezhetők el max. 10 %-os beépítettséggel, és max. 4,50 m-es építménymagassággal
(3) A szükséges gépkocsiparkolót szintén a sportpálya területén belül kell megoldani.
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke min 40% kell, hogy legyen.
(5) Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű megléte.
(6)
(1) A rekreációs területet a Szabályozási terv jelöli
(2) A rekreációs területen sport-, turisztikai-, kulturális-, szociális-, szállás-, és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű megléte.
(3) A terület kialakítására vonatkozó előírások:
- Legkisebb telekterület: 20000 m2
- Beépítési mód: szabadon álló
- Legnagyobb beépítettség: 40%
- Legnagyobb építménymagasság: 7,50 m
- Legkisebb zöldterület mértéke: 40 %
(4) A szükséges gépkocsi parkolót telken belül kell kialakítani.
(5) Az előkert mértéke 5 m, az oldalkert 10-10 m, a hátsókert 5 m s 15 m ( a terven jelölteknek megfelelően)
(6) Az épületek elhelyezésére építési helyet jelöltünk ki, amelyen belül az épület bárhol elhelyezhető a megadott beépítési % betartása mellett.
(1) A község közigazgatási területén agyagbánya található, melynek újra nyitásához előzetes környezetvédelmi hatástanulmány már elkészült.
(2) Az agyagbánya újra nyitása esetén a bányászat nem érintheti a 076/4 és 088/5 hrsz.- ú erdő területeket, valamint az erdőterület határától 10 m széles védősávot kell kialakítani.
(3) A 085/2 hrsz-ú területen a talajvédelemi szolgálat egy talajvédelmi információs központot üzemeltet, a mezőgazdasági művelést ezen a területen biztosítani kell, illetve az éves mintaszedést lehetővé kell tenni.
(4) Újra nyitás esetén a megfelelő takarófásításról gondoskodni kell az ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület közelsége miatt.
(5) A bányatelek területén belül őslénytani leletek előkerülése várható, amelyek a Természetvédelmi Hatóság felé bejelentés kötelezettek.
(6) Az agyagbánya megközelítési, szállítási útvonala nem érinthet természetvédelmi, természeti területet.
(7) A bánya művelése során a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A tájrendezési, illetve a felhasználási előírás szerint deponálni kell.
20. § Természetvédelmi létesítmények
(1) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi Területen meglévő létesítmények, illetve a tervezett létesítmények elhelyezése különleges területet jelöltünk ki.
(2) A különleges területen elhelyezhetők:
- fogadóépület (előadóterem, kiállítóterem, információs iroda, kerékpártároló , stb.)
- kutatóház
- leletraktár
- szociális épület
- tanösvényi bejárati faház
- tanösvény bemutató létesítményei ( csarnok, védőpince, feltárási épület, védőépületek
- a terület működtetéséhez szükséges létesítmények
- állattartó építmények, terménytároló
- konferencia központ
Építmények elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése.
(3) Épületek, létesítmények elhelyezésére építési területet jelöltünk ki. Ezen:
a) 015/1 hrsz-ú terület
b) 060/3 „d” hrsz egy része, 057/2 „a”
c) 039 „b”
d) 1
e) 093 „a’ egy része, 2
f) 048 „a” egy része, 055 hrsz., 3
g) 049/1-2 hrsz.
(4) Ha egy-egy építésre kijelölt terület /
(3) bekezdése pontjaiban felsoroltak/több helyrajzi számos ingatlant érint, úgy azok egyben kezelendők.
(5) A lehatárolt építési területen belül az építmények bárhol elhelyezhetők a megadott beépítési % betartása mellett.
(6) A területek beépítésére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat alapján kell meghatározni /
(3) bekezdés pontjai szerint/
Az építési telek |
ter. jele |
beépítési módja |
övezeti jele |
legkisebb területe (m2) |
legnagyobb építménymagasság (m) |
legnagyobb beépítettség (%) |
A |
szabadon álló |
KT-TT |
3000 |
6,00 |
20 |
B |
szabadon álló |
KT-TT |
5000 |
6,00 |
20 |
C |
szabadon álló, oldalhatáron álló4 |
KT-TT |
10000 |
7,50 |
20 |
D |
|
|
|
|
15 |
E |
szabadon álló |
KT-TT |
10000 |
6,00 |
10 |
F |
szabadon álló |
KT-TT |
10000 |
10,00 |
20 |
G |
szabadon álló |
KT-TT |
K |
K |
15 |
(7) Az építmények megadott terület határától min. 3m -re helyezhetőek el.
(8) Igény esetében- a lelőhelyek védelme érdekében - a terület körbekeríthető.
(9) A tervezett létesítmények építésénél figyelembe kell venni, hogy egyéb természeti értékeket nem veszélyeztessen, előtérbe kell helyezni a természetvédelmi feladatokat.
(10) 5 Erdőterületek igénybevételére csak a szükséges mértékben kerülhet sor.
(11) A szükséges gépkocsi parkolót és a bővítést a kijelölt építési területen belül kell kialakítani.
(12) A meglévő és tervezett építményeket tájba illeszkedően kell megvalósítani.
(1) A KT-TK jelű övezet a különleges természetvédelmi – oktatási-kutatási-turisztikai erdő övezete.
(2) Az övezetben elhelyezhetők:
- erdei iskola (029/f hrsz)
- lombsétány (039/a hrsz)
- növényház (051 hrsz.)
(3) Az övezet beépítettsége maximálisan 5 % lehet.
(4) Az építménymagasság 10,00 méter, a lombsétány szerkezetei a fák átlagos magasságát 3,00 méterrel haladhatják meg.
(5) A beépítésimód: szabadon álló, illetve oldalhatáron álló is lehet.
(6) A szükséges gépkocsi-parkolóhelyeket a fogadóépület előtt már kialakított parkoló területén kell elhelyezni.
(7) A
20. § és 20/A §-ban meghatározott létesítmények építésére a megjelölt területen belül álló önálló építési telket – tekintettel a védettségre – nem kell kialakítani.
21. § BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
(1) A beépítésre nem szánt terület:
a) közlekedési területek,
c) mezőgazdasági területek
e) vízgazdálkodási területek
(2) A terület felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.
22. § Közlekedési területek
(1) A közlekedési terület az utak, vasutak, gépjármű várakozóhelyek ( parkolók, autóbuszmegállók)- a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével - a járdák, gyalogutak, kerékpárutak, mindezen csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló
- közlekedési létesítmények,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- igazgatási épület.
(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
( 4) Ipolytarnóc község az ÚT 2-1.218 Útügyi Műszaki Előírás (A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei) alapján "A" tervezési csoportba sorolható.
(1) Ipolytarnóc Község területét a 78sz. Aszód - Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal érinti, amely a község belterületén is keresztülhalad.
(2) A vasút területét a Szabályozási terv jelöli.
(3) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatástanulmányhoz kötött vasúti létesítmény esetében 100 m távolságon belül csak a külön jogszabályba előírt előírt feltételek szerint helyezhető el létesítmény. A külön jogszabály megjelenéséig a vasúti hatóság egyedi feltételeket szabhat.
A fent említett 50 m, illetve 100 m széles védőtávolságon belül tervezett nem vasúti építmény elhelyezéséhez a vasút üzemben tartójának állásfoglalása, nyilatkozata alapján be kell szerezni a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulását is (46/1997. XII.29 KTE rendelet).
(4) A vasút és a közút keresztezésénél a MÁV előírásai a mértékadók.
(1) a község területén az alábbi utak haladna keresztül:
- 2205.sz. Szécsény-Ipolytarnóc összekötő út (belterületen Felszabadulás út)
- 22309.sz. vasúti hozzájáruló út (80/4 hrsz.-ú út)
- 22110. sz. őslelethez vezető út (belterületen Kossuth út)
A forgalmi utak részére belterületen 18 m-es, külterületen 22 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani.
(2) az utak tervezési osztályban sorolása.
Külterületen: 2205. sz Szécsény- Ipolytarnóc összekötő út - K.V. B. vagy C
Belterületen: -2205.sz Szécsény- Ipolytarnóc összekötő út B.V.cB.
- 22309 sz. Vasúti hozzájáruló út - B.v. cB
-22110.sz. Őslelthez vezető út - B.V.cB
25. § Gyűjtőutak, egyéb utak
(1) A község belterületén a Rákóczi út gyűjtőút.
A gyűjtőút szabályozási szélessége min. 18 m.
(2) Egyéb utak- forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével - a többi külterületi földutak ( mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell legyen.
(3) Az utak tervezési osztályba sorolása:
Belterületen: Rákóczi út- B.V.cC
(1) A HÉSZ 22. § és 23. §- aiban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége min. 16 m, kivétel a Vasút, ahol 12m-es szabályozási szélesség biztosítható.
(2) a lakóutak osztályba sorolása: - lakóutak (16 m) -B.VI.dD-C
- lakóut (12 m) -B.VI.dD.
(1) A kerékpárút nyomvonalát a Szabályozási terv jelöli. Kerékpárút kerül kialakításra:
-2205.sz.Szécsény- Ipolytarnóc közlekedési út mellett
-Mihálygergéről Ipolytarnócra vezető földút nyomvonalában, becsatlakozva az Úttörő útra
-az ipolytarnóci ősleltekhez vezető út mellett
A kerékpárút nyomvonalát a 2003.novemberében, a Tetthely Kft. Által készített "Nógrád megye közlekedésfejlesztési koncepciója" alapján jelöltük ki.
(2) Az utaktól függetlenül vezetett kerékpárút részére min.4 min-t kell biztosítani.
A 2205.sz.út szabályozási szélessége 18-22 m,ezen belül kerékpárút kialakítható az út keresztmetszetének megfelelően.
(3) A kerékpárút osztályba sorolása: B.IX.
(4) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen szintén terveztünk "hegyi kerékpárutat", amely nem burkolt és megfelelő földút nyomvonalába halad.
(5) Kerékpárút építését csak régészeti szakfelügyelet mellet lehet végezni.
28. § Gyalogutak, gyalogos forgalom
(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára ahol még nincs - legalább egy oldalon a járdát ki kell építeni.
(2) A tervezett gyalogút nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási terv jelöli.
Az önálló gyalogút szabályozási szélessége min.3 m.
(3) A gyalogút osztályba sorolása: B.X.
(1) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtároló - lakóépületeknél, intézmény épületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. - saját telken belül kell kialakítani.
(2) Közterületen gépkocsiparkoló az alábbi helyeken kerül kialakításra:
- a Temető úton a temető mellett
- Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen a fogadóépület bővítése itt valósulhat meg
- ideiglenes parkoló a fogadóépületen túl, bővítése lehetőség van
- a kutatóháznál
(3) A gépkocsi parkolók helyeit a Szabályozási terv jelöli.
(1) Az autóbuszmegállók helyeit a Szabályozási terv jelöli.
(2) Az autóbuszmegállókban a leállótömböket ki kell építeni.
(3) Autóbuszforduló a község É-i részén, külterületen található, a területet távlatban is biztosítani kell.
(4) A község É -i részén tervezett buszmegálló megvalósulásáig az autóbuszok a Rákóczi út Felszabadulás út csomópontban tervezett körforgalomban fordulhatnak meg.
(5) A Kossuth út végén , külterületen a 084/2 hrsz-ú területen buszmegállót ( buszfordulóval) kell kialakítani.
(1) A zöldterület álandó növényzettel fedett közterület ( közkert, közpark, játszótér)
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény ( sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb)
b) vendéglátó épület, valamint
c) a terület fenntartásához szükséges épület.
(4) A beépítés feltélei:
- Beépítési mód: szabadon álló
- Legnagyobb beépítettség: 2%
- Legnagyobb építménymagasság: 4,50 m
Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése
(5) Meglévő zöldterültek:
- Rákóczi úton a templom körül
- a Kossuth L. úton a vasút mellett
- a Természetvédelmi Területen a fogadóépületnél
- a kutatóháznál, a tanösvény bejárata előtt.
Tervezett zöldterületek:
- a Dankó úton (park, játszótér)
- a Rákóczi úton a templom mögött)
A településközpont vegyes területen kialakítandó kereskedelmi, szolgáltató stb. épületek körül is javasoljuk a parkosítást.
Az utak mentén is - ahol erre lehetőség van - fásítani kell.
(6) A meglévő és tervezett zöldterületeket a Szabályozási terv jelöli.
(1) Az erdő a település területének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
b) védelmi ( védett és védő)
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.
(4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények ( kezelő- vagy erdészház)
b) biztonsági okból szükséges őrház
c) közlekedési és szállítási építmények helyzehetők el 0,5 %-os beépítettséggel.
(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosításra csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor. A 166/1999. ( XI.19.) Kormányrendelet mellékletének 5. pontja szerint a Természetvédelmi Hatóság szakhatósági hozzájárulása is szükséges. Az Állami Erdészeti Szolgálat elvi engedélyt, majd szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.
(6) A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor.
33. § Gazdasági célú erdőterület
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3) Erdőterületek rendeltetés szerinti funkciójának megváltozása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.
(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen történő építéshez a 166/1999. (XI.19.) Kormányrendelet mellékletének 1.pontjában foglaltak értelmében be kell szerezni a Természetvédelmi Hatóság szakhatósági hozzájárulását is.
Védelmi, védett területek
(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, illetve védett erdő, melyet a Szabályozási terv jelöl.
(2) A védelmi célú erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen lévő erdőkre vonatkozó előírásokat a jelen rendelet "TÁJ - ÉS TERMÉSZETVÉDELEM" fejezet 50. § (4) bekezdés tartalmazza.
Itt az akác állományt ( ami igen agresszív) fokozatosan a területre jellemző őshonos fafajokkal kell felváltani.
(4) Védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése védelmi. Védett természeti területen erdőtelepítésre kizárólag őshonos fafajokkal, erdőfelújítás a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal végezhető.
(5) Védett természeti területen a természetvédelmi kezelési tervben megállapított szabályokat alkalmazni kell.
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteire jelen szabályzat előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló törvények és jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4) A mezőgazdasági terület:
- általános mezőgazdasági terület lehet.
(5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(6) A természetvédelmi terület védőövezetében, valamint a felszín alatti vízvédelmi terület határán belül lévő mezőgazdasági területen növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.
(7) Régészetileg érintett mezőgazdasági területen a talaj 30 cm - nél mélyebb megbolygatásával járó művelési mód nem lehetséges.
36. § Általános mezőgazdasági terület
(1) A mezőgazdasági területen
a) az 100 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem lehet,
b) az 1000-2000 m2 közötti területnagyságú telken- a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
c) a 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(2) Mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető.
(3) Az építmények - ideiglenes tartózkodásra alkalmas- alapterülete nem lehet több 30 m2-nél. Elhelyezhetők továbbá - 3%-os beépítés figyelembe vételével - állattartó és tároló építmények. Az ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmények földszintes, max. 3,50 m építménymagasságú magastetős épület lehet. Az állattartó és tároló építményekre a magassági korlátozás nem vonatkozik. Ezek magassága max. 6 m lehet.
(4) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg az nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 10%-ot nem haladja meg.
(5) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges. Az építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan- azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik.
Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan- nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor- egészben vagy részben - beszámításra kerültek.
(6) Építmény elhelyezésnek feltétele a közterületekről szóló megközelíthetőség lehetősége, valamint a részleges közmű megléte. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor az önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lennie.
(7) A Kossuth L. úttól D-re lévő juhtelep tovább nem bővíthető a jelenlegi helyén. A keletkező trágya-és trágyalé zárt medencében történő tárolásáról gondoskodni kell.
(8) Új nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája "hígtrágyás " nem lehet.
A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
(9) A tervezett "Ipoly-menti Tájvédelmi Körzet " területén lévő mezőgazdasági terület csak művelés céljára használható, azokon mezőgazdasági építmény nem helyezhető el.
(10) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen is 3%-os beépítettség lehetséges, igény esetén birtokközpont itt is kialakítható.
(11) Régészetileg érintett mezőgazdasági területen a talaj 30 cm-nél mélyebb megbolygatásával járó művelési mód nem lehetséges.
Védett mezőgazdasági terület
(1) Az "Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület", valamint a tervezett "Ipoly-menti Tájvédelmi Körzet" területén lévő mezőgazdasági területek, azon építmény csak kivételes esetben, legfeljebb természeti érdekből helyezhető el úgy, hogy táji-,természeti értékeket nem károsítja.
(2) A védett mezgazdasági területen növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.
(3) A védett mezőgazdasági területen számtó művelési ág esetén új épületet, építményt elhelyezni nem lehet, gyepterületen kizárólag a gyepgazdálkodással összefüggő, hagyományos állattartáshoz szükséges építmény a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.
(4) Védett mezőgazdasági területen gyepterületen nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltöltés tilos.
(5) Gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltöltés tilos.
(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:
a) folyóvizek medre és parti sávja,
b) állóvizek medre és parti sávja,
c) vízbeszerzési bázisok és védterületeik.
(2) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
(3) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji-és természeti értékek károsítása nélkül, tájban illő módon, természetszerű kialakítással történhető.
(4) A karbantartási munkák elvégzése érdekében az élő vízfolyások partélétől mindkét oldalon belterületen 6-6 m-es sávot, külterületen 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni, kerítés, építmény nem helyezhető el.
(5) Az 1996.évi LIII Törvény (Természetvédelmi törvény) 16. § (5) pontjában, 18. § és 21. §-ának (3) pontjának foglaltak értelmében 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni a vízfolyások medrének szélétől, ez természeti területen, tájvédelmi körzetben 50-50 m védőtávolságot kell elhagyni, amin belül új épület, mesterséges létesítmény elhelyezéséhez a Természetvédelmi Hatóság engedélyét be kell szerezni.
(6) Az Ipoly melletti felszín alatti vízvédelmi terület határát a Szabályozási terv jelöli. A felszín alatti vízvédelmi területek feleljenek meg a 123/1997. ( VII.18.) Kormányrendeletben foglalt előírásoknak.
(7) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen megvalósult vizes élőhelyeket a Szabályozási terv jelöli. A 051. hrsz- ú területet a terven jelölteknek megfelelően további vizes élőhelyek kialakítására kell fenntartani.
III.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
39. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség, a tűz-, a köz-, és más biztonsági, az akadálymentességi követelménynek, valamint a geológiai, éghajlati illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat nem befolyásolják.
40. § (1) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.
(2) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
- nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, valamint
- köztárgyak.
(3) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási terv határozza meg.
(4) A előkert legkisebb mértékben új beépítés esetén 5m.
Foghíjbeépítésnél, átépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.
(5) Gazdasági és különleges területen a rendeltetési egységek száma nincs korlátozva. Lakóterületen és vegyes területen egy fő rendeltetés épület építhető.
(6) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
(7) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002 (III.7.)
Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.
(8) A Szabályozási tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.
(9) Gazdasági területnél, különleges területnél építési helyet adtunk, amelyen belül az építmények bárhol elhelyezhetők, a megadott beépítési százalék betartása mellett.
(10) Építési telken és közterületen, valamint építmények homlokzatain 1,0 m2-t meghaladó felületű hirdető berendezés nem létesíthető.
41. § Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetésétől eltérő használatról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára vonatkozó, az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített- ha műszakilag indokolt előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyes nem jelent.
42. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42 § előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozó helyet kell biztosítani.
(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósul meg.
(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen.)
IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
43. § Általános előírások
(1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok, ágazati és esetei üzemeltető előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabályozási szélességeken belül.
(2) A közművek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok ágazati előírások szerint biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szorgalmi jog bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani.
(3) A közmű kivilágítások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.
(4) A település tervezésénél, rendezésénél az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósulásánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.
(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az Msz 7487/2-80 és az Msz 7487/3- 80 szabvány alapján kell meghatározni.
(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.
(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás, amely meghatározza, hogy a tárgyi területen szükség van - e megelőző régészeti beavatkozásra.
A régészti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.
(9) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület-felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.
(10) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságon - védősávján- belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(11) Közművek elhelyezése, felújítása, illetve közterületen végezendő földmunkák esetén a HUNAROHOTEL zRt-vel egyeztetni szükséges.
(12) Új beépítésű területeken kiépítendő közműve költségeinek hozzájárulását - annak mértékét - az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és az oltóvízellátás biztosított.
(2) Ahol közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(3) Meglévő épületeknél – amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel és a telek előtt vízvezeték hálózat van- hálózatra való rácsatlakozás kötelező.
(4) Közüzemi vízvezeték hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a háztartásokban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése is biztosított.
45. § Szennyvízelhelyezés, szennyvízelvezetés
(1) A szennyvízcsatorna hálózat kiépült a közösségben. Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Azokban az utcákban, ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat – annak kiépüléséig – a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű, szivárgásmentes közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(3) A közműpótló berendezést ( zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. Az összegyűlt szennyvizek csak legális leürítőhelyen helyezhetőek el.
(4) Azokban az utcákban, ahol a szennyvízhálózat kiépült, az arra való rákötés kötelező. Ez különösen a felszín alatti vízvédelmi terület határán belül fontos, mely a belterületet is érinti.
(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágya, trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után lehet a közcsatornába 3bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül , a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(7) Szennyvízcsatornában csapadékvizet bevezetni nem lehet.
(8) A Kossuth úttól D-re lévő állattartó telep csak abban az esetben üzemeltethető, ha a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítsa megoldott.
(9) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen a szennyvízcsatorna hálózatot kell kiépíteni.
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
(1) A csapadékvíz elvezetését az építési telkekről, területekről az OTÉK 47. § (5)-(10) bekezdései alapján kell megoldani, illet kezelni.
(2) az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1987 (II. 7.) OVH.sz. rendelkezésében előírt határértéknek.
(3) Az utak mentén legalább egy oldalon az árkot ki kell építeni és azt a befogadóba vezetni.
(4) Az élő vízfolyások rendezet partélétől belterületen 6-6 mm-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni, azon belül építmény, kerítés nem helyezhető el.
(5) Élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban minden tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(6) Élő vízfolyás vagy időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása ( árok beszántása, eltömítése ) tilos.
(7) A vízelvezető árok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Az új beépítésű területen (lakó-, gazdasági terület stb.) az energiaellátást légvezeték hálózatról kell megoldani.
(2) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen lévő oszloptrasznformátort el kell bontani, illetve a légkábelt földkábelre kell cserélni.
(3) Új hírközlési hálózat lehetőleg földkábellel kerüljön kialakításra. (Földfeletti hálózathoz földfeletti , földalatti hálózat csatlakozzon. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. )
48. § Hulladék elhelyezés
(1) A területen keletkező kommunális hulladékot szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A hulladék elhelyezéses a salgótarjáni szeméttelepen történik. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.
(2) A természetvédelmi területen szelektív hulladékgyűjtés történik.
(3) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetve ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
(4) Építési telken keletkezett hulladékot- annak elszállításáig- csak saját telken lehet tárolni.
(5) A zöldterületeken keletkező zöldhulladék gyűjtéséről, tárolásáról , illetve égetéséről külön helyi rendeletben kell rendelkezni.
(6) A település bel és külterületén, a közterületeken a hulladék lerakása tilos. Törekedni kell a meglévő illegális lerakók felszámolására és rekultivációjára.
(1) Az értékvédelem országos vagy helyi jelentőségű jogszabály által kijelölt természeti vagy művi környezetet illetve azok elemeit részesít védelemben.
(2) A védelemben részesítendő elemeket és azok környezetét a szabályozási terv jelöli ki.
(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő létesítmények a törvény alapján részesülnek védelemben.
(2) Az országos védelemben részesülő objektumok esetén bármilyen építési munka csak a vonatkozó külön jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető.
(3) Helyi védelemben részesülő objektumok esetében e rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(1) Országos védettségű emlék – műemlék:
- volt Bory, később Lehoczky kúria, Rákóczi út 8-10. hrsz. 322. 323. MIII 5901
- Római katolikus temetőkápolna, Temető, hrsz: 126. MIII 5900
(2) Az
(1) bekezdésben meghatározott műemlékek védett „műemléki környezetét „ a szabályozási terv határolja le.
(3) A műemléki környezetben végzendő építési tevékenység esetén az engedélyezési eljárásban a kulturális örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(1) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv kijelöli. A kijelölt területek a 2001. évi LXIV. törvény értelmében védelem alatt állnak.
(2) A kijelölt régészetei lelőhelyek területén folyó földmunkák és földmunkával járó építési tevékenység, valamint telekalakítás engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. Az engedélyben rögzíteni kell a lelőhely tényét, valamint az esetleg előkerülő régészeti leletekkel kapcsolatos eljárási rendet.
(3) A régészeti kutatási munka és dokumentálás biztosítása érdekében az igazgatási területen folyó bármilyen földmunkával járó beruházás, építkezés gyanúja esetén a munkavégzést azonnal abba kell hagyni, a jegyzőt valamint a Nógrád Megyei Múzeumi szervezet Igazgatóságát értesíteni kell. A leletek előkerülésekor az örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait be kell tartani.
(4) Régészeti leletek előkerülése esetén az engedélyező hatóság a munkavégzést 30 napra felfüggesztheti.
(5) Régészeti lelőhelyek (lásd még szabályozási terven)
- 014/22, 0160, 0161/1 és 0138 hrsz-ú ingatlanok
- 319/1 (Rákóczi út a templom körül)
- 172-301, 321-326, 333/1 valamint 341-509 hrsz-ú ingatlanok (középkori falumag területe)
(6) Régészeti érdekű területek: (lásd még szabályozási terven)
- „Felső malom”
- „Kerekdomb”
(1) Helyi védelemben részesíthetők azok az épített- és természeti környezeti elemek, melyek építészeti kulturális, történeti és természeti értéke miatt megőrzésre érdemesek.
(2) A helyi védettség szabályait a helyi védettségről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg. A rendelet rögzíti a védettség indokát, valamint a védettséggel kapcsolatos teendőket és szabályokat.
(3) A helyi védettségről szóló rendelet e rendelet (HÉSZ) módosítása nélkül is megalkotható.
VI.
TÁJ- ÉS TERMÉSZTETVÉDELEM
52. § (1) Helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.
(2) Területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények, állatok élőhelyét illetve, hogy a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.
(3) Lakó-és vegyes övezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.
(4) Fa kivágása közterületen csak engedéllyel történhet.
(5) A Felszabadulás út- Rákóczi úti csomópont- mely egyben a település főtere- rendezésre szorul, a transzformátor áthelyezése szükséges.
(6) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen a légvezetéket földkábelre kell cserélni.
53. § (1) Ipolytarnóc Község közigazgatási területén az alábbi meglévő természetvédelmi területek találhatók:
- Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, mely országos jelentőségű
( egyben az összeurópai természeti örökség része, 1995-ben megkapta az Európai Diplomát)
- Ex lege védett lápok, melyek szintén országos jelentőségűek.
(2) A község közigazgatási területén tervezett tájvédelmi, természetvédelmi, természeti területek:
- „Ipoly menti Tájvédelmi Körzet”, mely szintén országos jelentőségű
- természeti területek, melyek szintén országos jelentőségűek
- Nemzeti Ökölógiai Hálózat elemei
- Natura 2000/SPA madárvédelmi terület
(1) A természetvédelmi terület, a védett lápok, valamint a tervezett „Ipoly-menti Tájvédelmi Körzet” helyrajzi számos listáját a 2sz. melléklet tartalmazza.
(2) Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területre vonatkozó különleges előírások a következők:
- Természetvédelmi Kezelési terv,
- 10 éves Erdőgazdálkodási Ütemterv,
- 10 éves Vadgazdálkodási Ütemterv,
- Tűzrendészeti előírások,
- Határőrizeti előírások,
- a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság érvényben lévő Igazgatói Utasításai,
- Az Európai Dimlopa előírásai
(3) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, művelési ág megváltozatása stb.) a Községi Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.
(4) Bánya tevékenységek (pl. agybánya újranyitása) esetén, egyéb felszíni bányászati tevékenységeknél, nagyobb volumenű földmunkáknál (pl. új vezeték nyomvonal) előkerülhetnek ősmaradványt hordó képződmények. Ezek a Természetvédelmi Hatóság felé bejelentés kötelezettek.
(5) A fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül gondoskodni kell. A 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák nem vághatóak ki csak engedéllyel, ha egészségügyi állapotuk vagy veszélyességük indokolja.
(6) Védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa és cserjefajokat kell alkalmazni.
(7) Védett természeti terület határa mentén legalább 150 m széles védősávot kell kijelölni. A védősávon belül csak olyan területhasználat engedélyezhető, ami a védett természeti területeket, értékeket nem veszélyezteti, illetve nem károsítja.
(8) Védett természeti területen a természetvédelmi kezelési tervben megállapított szabályok is alkalmazandók.
(9) Védett természeti területen kerülni kell hírközlési és energetikai magasépítmény elhelyezését.
(10) Turisztikai és tudományos kutatási célból a 10 m- nél nem magasabb kilátótorony építését csak a Természetvédelmi Hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni.
(11) Védett természetvédelmi területen tarvágás csak a nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra nem képes állományokban engedélyezhető. (max. 3 ha)
54. § (1) A területen levegőtisztasági szempontból a mindenkor hatályban lévő rendeletet kell figyelembe venni.
(3) Gazdasági területen új épület elhelyezésénél talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges és az engedélyezési tervnek környezetvédelmi fejezetet is tartalmaznia kell.
(4) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználási egységére a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
(5) Ipolytarnóc szennyeződésérzékenység besorolása a 33/200. (III.7.) Kormányrendelet 2/1.számú melléklete szerint „A” kategóriájú, azaz fokozottan érzékeny.
(6) A felszín alatti vízvédelmi terület határán belül és a természetvédelmi terület védőövezetben növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.
55. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj-és/vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KöM –EüM sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukában kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre. Ugyanez vonatkozik a gazdasági területekre is.
(4) A területen - különösen felszín alatt - vízvédelmi terület határán belül - közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(5) A Kossuth L. úttól D-re lévő állattartó telepeken keletkező trágya és trágyalé zárt rendszerű tárolásáról gondoskodni kell.
(6) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni,ha a szennyvízhálózatra való rácsatlakozós is biztosított. Ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat, annak kiépítéséig a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű, szivárgásmentes közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(7) a talaj és talajvíz védelme érdekben szennyvíz belterületen a létesítményekhez a szennyvízcsatorna hálózatot szintén ki kell építeni.
(10) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.
(11) a felszín alatti vízvédelmi terület határán bányaművelést folytatni, a víz tisztaságát és természetes állapotát veszélyeztető más munkát végezni nem szabad.
(12) A körzeti szeméttelep, amely már nem üzemel, Litke és kis részében Ipolytarnóc közigazgatási területén található, rekultivációjáról gondoskodni kell, mivel a Litke- Ipolytarnóc területét érintő felszín alatti vízbázist veszélyezteti.
56. § (1) A település közigazgatási területén, a belterülettől ÉK-re felszínmozgásos területet tartanak nyilván, melye a Szabályozási terv jelöl.
(2) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés) felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Amennyiben geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak- Magyarországi Hivatalához meg kell küldeni-
(3) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet ( a bányáról szóló 1993.évi XLVII Tv.41. § (1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(4) A nyersanyaglelőhelyek beépíthetőségét a 3/1998. (II.11) KTM rendelet szabályozza és ennek értelmében érintettség esetén a készlet akkori kezelőjével szükséges egyeztetni.
(5) A község közigazgatási területén több szénbánya is működik, melyet a Szabályozási terven ábrázoltunk.
A megkutatott ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyeket szintén a Szabályozási terv tartalmazza
(6) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályban rendezi:
- a temető rendjének használatát
- a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
- az egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének
- az állatok tartásának rendjét,
- a helyi értékvédelemről szóló rendeletet, és
- a közmű hozzájárulások mértékének rendjét.
( 7)Az illetékes Körzeti Földhivatal hatósági engedélyével lehet:
- a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításáról ideiglenes vagy véglegesen úgy elérni, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik.
- külterületi földet belterületbe vonni,
- a mezőgazdasági művelés alatt álló-belterületi földet céljának megfelelően használni,
- nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni.
57. § Az építmények létesítési előírásai;az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § -100. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
IX.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
58. § (1) Országos közutak ( 2205, 22309,22110 sz. utak) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épület átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.
(4) A szanálási jellel ellátott épületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők.
(5) Az építési tilalom határán belül lévő épületeken szintén csak állagmegóvó munkák végezhetők.
(6) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos.
(7) Élő vízfolyások rendezett partélétől belterületeken 6-6 m-es, külterületen 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni karbantartás céljára.
(8) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság országhatára mentén 1,0-1,0 m széles területsávon építmény - államközi egyezményben foglalt kivételével - nem létesíthető.
(9) A felszín alatti vízvédelmi terület határán belül (ami belterületen lakóterületen is érint, külterületen pedig mezőgazdasági területet), valamint természetvédelmi terület vedőövezetében növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.
59. § (1) A településrendezési tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat építési tilalmat rendel el az alábbi ingatlanokra (helyrajzi szám szerint):
- Rákóczi úton: 402, 464, 466, 467, 468,469,470, 471, 472
- Felszabadulás úton: 143/1, 571/1-3
A Rákóczi úton az épületek helyi védelem alá helyezése, a Felszabadulás úton idegenforgalom fejlesztése céljából tervezett létesítmények elhelyezése végett kerülnek építési tilalom alá. Az építési tilalom a szabályzat életbe lépésétől számított 5 éves időtartamra szól.
(2) A településrendezési tervben meghatározott településrendezési célok megvalósulása érdekében az Önkormányzat elővásárlási jogot állapít meg az alábbi ingatlanokra (hrsz. szerint):
- Rákóczi úton: 402, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472
- Felszabadulás úton: 143/1, 571/1-3
(3) Építési tilalmat kell elrendelni a Rákóczi úton az alábbi területekre (hrsz. szerint):
-312, 313, 314, 315, 316, 317, 318/1-5, 328, 329/1-3, 300, 331, 332/2
Az érintett területek az Ipoly árterületén vannak, évente többször is víz alatt állnak, ezért van szükség építési tilalom elrendezésére.
60. § (1) E rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatóság által el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A helyi építés szabályzat csak a tervhez készült szabályozási tervvel ( H-3 külterületi szabályozási terv, H-4 belterületi szabályozási terv, H-5 Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület szabályozási terve) együtt érvényes.
(3) E rendelet hatálybalépésének napján az Ipolytarnóc község összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló Litke Községi Közös Tanács 2/1986. (II.05.) számú rendelete, valamint Ipolytarnóc Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 4/2004. (VII. 29.) és 5/2004. (VIII. 17.) számú rendelete hatályát veszti.
(4) Az ipari gazdasági területre vonatkozó előírásokat e rendelet tartalmazza.
1-11 a 8/2009. (V.29.) ör. módosította Hatály kezdete: 2009. május 29.
H-1M az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
H-2 az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
H-3M az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
H-4 az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
H-5M az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
K-1 az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
K-2 az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
Kö-1 az 5/2006. (VI. 13.) önkormányzati rendelethez
