Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2011. 04. 01- 2014. 11. 27Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2011-04-01-tól 2014-11-28-ig
Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatára a következő rendeletet alkotja:
I.FEJEZET
Az önkormányzat elnevezése, székhelye, jelképei, ünnepei, kitüntető címei
1.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Ipolytarnóc Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 3138.Ipolytarnóc,Felszabadulás út 5.
(3) Az önkormányzat az igazgatási feladatai ellátására Mihálygerge, Ipolytarnóc és Egyházasgerge Községek Körjegyzősége elnevezéssel körjegyzőséget alakított.
2.§
Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatáról szóló szabályokat a 7/2000./VIII. 30./ önkormányzati rendelet szabályozza.
3.§
Az önkormányzat ünnepe :
a) Július 26 . Falunap
II. FEJEZET
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4.§
(1) Az önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. 8.§. tartalmazza
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,
b) nemzetközi kapcsolatok kiépítése,
c) közfoglalkozatás biztosítása,
d) sportegyesület támogatása.
5.§
(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Ötv. 10. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az állandó bizottságára az 1. sz. melléklet szerint átruházza.
6.§
(1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt:
a) a temetési segély odaítéléséről,
b) a szociális étkeztetés biztosításáról
c) lakásfenntartási támogatás megállapításáról
7.§
Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.
III. FEJEZET
A képviselő-testület működése
8.§
(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő: a település lakossága által közvetlenül választott polgármester és 4 fő helyi képviselő. Tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülésre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. 12.§. (4)-(5) bekezdése alapján kell alkalmazni.
9. §
(1) A képviselő-testület a választást követő 15 napon belül alakuló ülést tart, melyet a helyi választási bizottság elnöke hív össze.
(2) Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti mindaddig, amíg a megválasztott polgármester esküt nem tesz.
(3) Az alakuló ülés napirendje:
a) a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása,
g) az alpolgármester eskütétele,
h) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
i) az állandó bizottságok létrehozása.
10.§
(1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg, melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés, rendes ülés.
(2) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
c) a helyben működő gazdasági társaságok, és civil szervezetek vezetőitől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
b) az előterjesztés elkészítési határidejét, az elkészítésért felelős személy nevét,
c) a bizottságok megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,
d) egyéb szervezési feladatot.
11.§
(1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.
IV. FEJEZET
Határozatképesség
12.§
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 fő települési képviselő jelen van. A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.
(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.
(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.
V. FEJEZET
Az előterjesztések
13.§
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,
b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) képviselő-testület bizottsága,
e) a körjegyző,
f) a kisebbségi önkormányzat,
g) a napirend előterjesztője.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés helyzetelemzésből, döntési javaslat indokolásából, és határozati javaslatból áll.
(4) A helyzetelemzés és döntési javaslat tartalmazza:
a) az előterjesztő megnevezését, az előterjesztés tárgyát, a testületi ülés időpontját,
b) szükség szerint a hatáskört biztosító jogszabályt, jogszabályi hátteret,
c) tájékoztatást a korábban hozott testületi döntésekről, azok végrehajtásáról
d) az előkészítésben közreműködő szervek, személyek állásfoglalását,
e) az elérendő célokat,
f) több döntési változat lehetősége esetén az egyes változatok várható hatását, a mellette és ellene szóló érveket,
g) mindazon információkat, adatokat amelyek a döntés meghozatalához szükségesek.
(5) A döntési javaslat tartalmazza:
a) a bevezető részt, általános értékelő megállapítást, szükség szerint a hatáskört biztosító jogszabályi hivatkozást,
b) a rendelkező részt, konkrét feladat-meghatározást jogszabályszerű tömörséggel,
c) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
14.§
(1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 15.§ (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani ,ki kell osztani .
Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.
(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) rendeletalkotás,
b) helyi népszavazás kiírása,
c) kitüntetések adományozása,
d) hitelfelvétel
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás, megszüntetés
f) intézmény alapítása.
VI. FEJEZET
Az ülés összehívása
15.§
(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő korelnök látja el.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek, és a meghívottaknak.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előterjesztőit,
A meghívót az ülést összehívó írja alá.
(4) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(5) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni.
(6) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a körjegyzőt valamennyi napirendi ponthoz állandó tanácskozási joggal,
c) napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal,
d) helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a helyi kisebbségi önkormányzatot érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal.
VII. FEJEZET
Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje
16.§
A képviselő-testület ülésein:
a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
b) a körjegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.
17.§
Az ülés vezetője:
a) jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,
b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,
c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,
d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,
e) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, biztosítja, hogy a polgármester és a bizottságok elnökei tájékoztatást adjanak az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,
f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
g) lezárja a vitát,
h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
i) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést,
j) biztosítja az ülés rendjét,
k) szünetet rendelhet el,
l) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.
18.§
(1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) beszámoló a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) interpellációk,
c) kérdések,
d) rendeletalkotást igénylő javaslatok,
e) határozati javaslatok,
f) egyéb beszámolók,
g) tájékoztatók,
h) egyéb közérdekű bejelentések.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.
(3) A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.
19.§
(1) A napirendi pont tárgyalása során az ülés vezetője:
a) biztosítja, hogy a napirendi pontok előadói az írásbeli előterjesztéseket kiegészíthessék,
b) biztosítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertesse véleményét,
c) biztosítja, hogy a képviselők, illetve a tárgyalt napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehessenek fel,
d) vitára bocsátja az előterjesztést,
e) biztosítja a módosító javaslatok megtételét,
f) lehetőséget biztosít arra, hogy a napirendi pont előadója válaszoljon a feltett kérdésekre, és a vitában elhangzottakra észrevételt tegyen,
g) lezárja a napirend vitáját,
h) összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti a módosító javaslatokat
i) szavazás előtt szót ad a körjegyzőnek, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni,
j) szavazást rendel el a módosító javaslatokról,
k) szavazást rendel el a döntési javaslat egészéről,
l) ismerteti a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést.
(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik.
(3) Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni.
A képviselő személyes érintettség okán felszólalhat.
20.§
(1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,
b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,
c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.
(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
VIII. FEJEZET
Interpelláció, kérdés
21.§
(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és a körjegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.
(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.
(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.
(6) Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.
22.§
(1) Az interpelláló képviselő a 21.§ (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a 24.§ (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.
23.§
(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a körjegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.
(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.
(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
(5)A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
IX. FEJEZET
Döntéshozatal
24.§
(1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) tájékoztatók tudomásulvételéről,
c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.
25.§
(1) A döntés meghozatalához minősített többség szükséges az Ötv.15. §.-ában jelzett tárgykörökben:
(2) Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.
(3) Ha a javaslat a (2) bekezdésben szabályozott ismételt szavazáson sem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a javaslatot a képviselő-testület elutasította.
26.§
(1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos.
(2) A képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a határozat számát arab számmal,
c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
d) a “határozata” kifejezést,
e) a határozat megnevezését és címét az alábbiak szerint:
IPOLYTARNÓC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
......./......év (........hónap.....nap) határozata
............................-ról/ről
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezését.
(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(5) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a határozat számát, tárgyát,
b) meghozatalának időpontját.
27.§
(1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a körjegyző,
f) helyi kisebbségi önkormányzat,
g) erre irányuló népi kezdeményezés.
(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.
(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a körjegyző a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.
(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a körjegyző feladata.
28.§
(1) A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a rendelet számát arab számmal,
c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
d) az „önkormányzati” kifejezést
e) a „rendelete” kifejezést,
f) a megnevezését és címét az alábbiak szerint:
IPOLYTARNÓC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
......./...........év (........hónap.....nap) önkormányzati rendelete
............................-ról/-ről
(2) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.
(3) A rendelet kihirdetése a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.
(4) A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát, tárgyát,
b) a megalkotás időpontját,
c) a hatálybalépés időpontját,
d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének időpontját.
X. FEJEZET
Szavazás rendje, módja
29.§
(1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. §. (4) bekezdésben foglalt ügyekben.
30.§
(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.
(2) Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester és bármely képviselő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Névszerinti szavazás esetén a körjegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
31.§
(1) A titkos szavazás lebonyolításáról három fős Ideiglenes Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása. Az Ideiglenes Bizottság tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
XI. FEJEZET
Jegyzőkönyv
32.§
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a meghívottak nevét, a megjelent képviselők és távolmaradók nevét jelenléti ív alapján,
c) a tárgyalt napirendi pontokat,
d) a napirendi pontok előadóinak, valamint a hozzászólók megnevezését,
e) a tanácskozás lényegét tömören, lényegretörően, kivéve, ha a hozzászóló a hozzászólás szó szerinti rögzítését kéri,
f) a képviselő-testület határozatait, rendeleteit, feltüntetve a szavazás számszerű eredményét.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásbeli előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,
e) az elfogadott rendeletek,
f) a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya,
g) a 31.§ (2) bekezdésben említett bizottsági jegyzőkönyv.
33.§
(1) A körjegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyvek kezeléséről a Körjegyzőségi Hivatal gondoskodik.
A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.
(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a körjegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv a körjegyzőségi hivatalban munkaidőben tekinthető meg a körjegyző, akadályoztatása esetén az általa megbízott köztisztviselő jelenlétében.
XII. FEJEZET
A lakossággal való kapcsolattartás
34. §
(1) A képviselő-testület falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, illetve kéri véleményét a lakosságot közvetlenül érintő fontos kérdésekről. A falugyűlésre az érintett szervek vezetőit meg kell hívni.
(2) A falugyűlés összehívása és vezetése a polgármester, előkészítése a polgármester, a körjegyző és a képviselő-testület bizottságainak feladata.
(3) Az állampolgárok által feltett kérdésekre, javaslatokra a képviselő-testületi szervek, illetve az érintett intézmények képviselői azonnal, illetve írásban 30 napon belül válaszolni kötelesek.
35.§
(1) A közmeghallgatáson a képviselő-testület hatáskörébe tartozó közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármester megvizsgálja, és 30 napon belül írásban válaszol a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására az VI. fejezet, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a VII. fejezet, a döntéshozatalra a IX. Fejezet, a szavazás rendjére, módjára a X. fejezet szabályait kell alkalmazni.
XIII. FEJEZET
Települési képviselők
36. §
(1) A települési képviselőt a polgármester, a körjegyző,a Körjegyzőség dolgozói, valamint az önkormányzati intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.
(2) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságának ülésén, javaslatot tehet a bizottság legközelebbi ülésének napirendjére, ahová a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.
(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
37. §
A Körjegyzőség segítséget nyújt a települési képviselőnek tevékenysége ellátásához.
38. §
A települési képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
39.§
(1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő két példányban, dátummal ellátva, aláírva készíti el, melynek egy példányát átadja a vagyonnyilatkozatok kezelő Szociális bizottság elnökének, egy példányát pedig magánál tartja. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat átvételét igazolja.
(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni.
XIV. FEJEZET
A képviselő-testület bizottságai
40.§
(1) A képviselő-testület három tagú bizottságot választ. A bizottság elnevezését, feladat-, és hatáskörét az 1. melléklet szerint határozza meg .
(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselő-testület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
41.§
(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.
(2) A meghívót a 15.§ (2) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.
(3) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,
(4) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elnök írja alá.
XV. FEJEZET
A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző
42.§
(1) Ipolytarnóc Község polgármestere főállású polgármester.
A polgármester munkanapokon 8-13 óráig fogadóórát tart.
(2) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(3) A körjegyző szerdán 9.oo --11.oo óráig fogadóórát tart.
XVI. FEJEZET
Körjegyzőségi Hivatal
43. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Mihálygerge, Ipolytarnóc és Egyházasgerge Községek Körjegyzősége elnevezéssel, mihálygergei székhellyel Körjegyzőséget hozott létre.
(2) A Körjegyzőség kiadmányain, illetőleg bélyegzőin ezt az elnevezést kell alkalmazni.
44.§.
(1)A körjegyzőséget alkotó településeken külön hivatalok működnek. A körjegyzőség részletes feladatait és működésének szabályait a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza .
(2)A Körjegyzőség ügyrendjét a társult önkormányzatok javaslatainak figyelembevételével a körjegyző állapítja meg.
45.§
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat tekintetében a hivatal ellátja a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint biztosítja a kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, így különösen a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a testületi működésből eredő postai, kézbesítési, sokszorosítási, jegyzőkönyvezési feladatok ellátását.
(2) A körjegyzőséget alkotó településeken külön hivatalok működnek. A körjegyzőség részletes feladatait és Működésének szabályait a körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
XVII. FEJEZET
Társulások
46.§
A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a körjegyző feladata, melyek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
XVIII. FEJEZET
Az önkormányzat gazdálkodása
47.§
(1) A képviselő-testület a költségvetését két fordulóban fogadja el.
(2) Az első fordulóban a tárgyévet megelőző év november 30-ig - a képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - a költségvetési koncepciót kell kidolgozni, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé. Ebben a rendelkezésre álló költségvetési irányelvek, a kötelezően előírt és vállalt feladatok elemzése és helyzetfelmérés alapján számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét és a kiadási szükségleteket.
(3) A második fordulóban a költségvetési törvényben, és az államháztartásról szóló törvényben előírt részletességgel elkészített költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület, melyet a polgármester a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőben terjeszt a képviselő-testület elé.
48.§
A képviselő-testület az előző évi költségvetés végrehajtásáról zárszámadási rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.
XIX. FEJEZET
Záró rendelkezések
49.§
(1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2003. (IV. 3.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 9/2009. (IX.13), 1/2010 ( I.14), 5/2010. (III. 18.) önkormányzati rendeletek.
(3) A rendelet mellékletei:
- A bizottságok feladat és hatásköre
- A tárulásokra átruházott hatáskörök jegyzéke
(4) A rendelet függeléke:
1. Képviselők névsora
2. Bizottságok tagjainak névsora
3. Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata
4. Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke
5. Az önkormányzat alaptevékenységi szakágazatainak felsorolása
Ipolytarnóc , 2011. március 23.
Szabó Tibor Lőrik Ildikó
polgármester körjegyző
Kihirdetve :
Ipolytarnóc,2011.március 24 .
Lőrik Ildikó
körjegyző