Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete

Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2019. 08. 30- 2020. 02. 19

Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete

2019.08.30.

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól

[1]Ipolytarnóc Község Önkormányzatának képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól (a továbbiakban: SzMSz) az alábbiakat rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1. § A képviselőtestület és szervei számára a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Ipolytarnóc Község Önkormányzata

székhelye: 3138 Ipolytarnóc, Határ út 5.
(2) Az önkormányzat igazgatási feladatainak ellátására Mihálygerge Egyházasgerge és Litke községekkel, Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnevezéssel, Mihálygerge székhellyel közös önkormányzati hivatalt alapított.
(3) Ipolytarnóc önkormányzata önállóan, szabad, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

II.

A képviselő-testület feladata és hatásköre

3. § Az önkormányzat jogi személy, a feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

4. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. 13. §. tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,

b) nemzeti kapcsolatok építése,

c) sportegyesület támogatása

(4) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésében a fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.

5. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (a polgármester, a képviselő-testület, a bizottságai a hivatal a jegyző, továbbá a társulás) látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre valamint törvényben meghatározottak szerint társulásaira átruházhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

6. § A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv.42. § tartalmazza.

III.

A képviselő-testület működése

7. § Az önkormányzati jogokat és hatásköröket Ipolytarnóc község képviselő-testülete gyakorolja.

8. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő (4 fő képviselő + polgármester). A települési képviselők névjegyzékét e Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

9. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

10. § A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.

Alakuló ülés

11. § (1) [2] A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, majd az eskütételt követően a polgármester vezeti.

(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésén dönt a polgármester, az alpolgármester és a képviselők illetményéről, illetve tiszteletdíjáról, valamint az alpolgármester személyéről.

Rendes ülés

12. § (1) A képviselő-testület évente (az elkészített munkaterv alapján) szükség szerint, de legalább hat alkalommal ülést tart.

(2) A munkatervet a polgármester javaslatára a képviselő-testület fogadja el.

Rendkívüli ülés

13. § (1) A megválasztott települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bármely bizottságának javaslatára a képviselő testület rendkívüli ülését össze kell hívni.

(2) A képviselő-testület összehívását a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője, illetőleg népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével és határozati javaslattal a polgármesterhez kell benyújtani, aki az ülést 8 napon belüli időpontra hívja össze.

(4) A napirendet is tartalmazó meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők lehetőleg 3 nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kézhez kapják.

(5) Kivételes esetben a rendkívüli ülést szóban, telefonon is össze lehet hívni.

Közmeghallgatás

14. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A képviselő-testület összehívásának rendje

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésére a meghívót írásban kell kiküldeni, rendkívüli esetben szóban (telefonon) kell közölni a meghívó tartalmát.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat, azok előterjesztőit.

(4) A képviselő-testület ülésére a meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők rendes ülés esetén legalább 5 nappal az ülés előtt kézhez kapják.

(5) A meghívóhoz - rendkívüli esetet kivéve - mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket.

16. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

- a jegyzőt,
- a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
- a napirendhez kapcsolódó intézmények és gazdálkodó szervezetek vezetőit, valamint a bizottságok nem képviselő tagjait, szükség esetén a polgármesteri hivatal ügyintézőjét,
- a polgármester által megjelölt személyeket, szervezetek vezetőit.

17. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendekről a település lakosságát hirdetmény útján - a hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel - tájékoztatni kell.

A képviselő testület ülése, az ülésvezetés szabályai

18. § A képviselő-testület ülése nyilvános.

19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést a Mötv.46. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint tarthat

(2) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen is ki kell hirdetni.

20. § A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

21. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

22. § Az ülés levezetőjének feladatai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja, berekeszti az ülést,

b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről,

c) javaslatot tesz a képviselő-testület ülésének napirendjére,

d) megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

e) biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét.

23. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, a tárgysorozat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül (egyszerű többséggel) határoz.

(2) A polgármester köteles napirendi javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni a SZMSZ előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételeket.

(3) Napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a tárgysorozatból való törlését javasolhatja:

- települési képviselő
- a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat legkésőbb a testületi ülés megnyitása után, a tárgysorozatot megelőzően, rövid indoklással terjeszthető elő. A képviselő-testület a napirendre tűzésről, illetőleg törlésről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, egyéb beszámoló, tájékoztató.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

- az alpolgármester,
- bármely települési képviselő,
- nemzetiségi önkormányzat elnöke,
- a hivatal ügyintézője feladatkörében,
- a képviselő-testület bizottsága nevében a bizottság elnöke, vagy a bizottság által megbízott személy,
- önkormányzati intézmény vezetője,
- a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

25. § (1) A napirend előterjesztése írásban, kivételesen szóban történhet.

(2) Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester dönt az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztásáról.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell leadni - előzetes törvényességi véleményezés céljából - a jegyzőnek.

26. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az első részében:

- a tárgy pontos meghatározását,
- annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden,
- ha igen, milyen döntés született,
- a tárgykört rendező jogszabályokat,
- a kialakult helyzet elemzését,
- az előkészítés során felmerült nézeteket, mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt,
- azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek indokolják a meghozandó döntést,
- az előterjesztés készítésében résztvevők körét.
b) a második részében:
- a határozati javaslatot, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
- az (esetleges) alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását,
- a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, esetenként a beszámolás időpontját,
- a korábbi határozatok hatályára vonatkozó rendelkezéseket.

27. § (1) A település képviselői szóban vagy írásban az önkormányzat feladatkörébe tartozó témakörben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, az önkormányzati intézmények vezetőihez interpellációt intézhetnek, melynek megválaszolására a napirendek tárgyalása előtt kerül sor. Amennyiben az azonnali válasz vagy intézkedés nem lehetséges, az ülést követő 15 munkanapon belül írásban válaszolni kell, és azt az interpelláló és minden képviselő részére meg kell küldeni.

(2) Az interpelláló képviselő azonnali válaszadás esetén az ülésen, ha a válaszadásírásban történt, a testület következő ülésén nyilatkozik annak elfogadásáról. Ezt követően a testület szavazással dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben az adott válasz a képviselő-testület nem fogadja el, az interpelláció kivizsgálásával az illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, mellyel a tárgytól függően, valamely bizottságát, vagy a polgármestert (alpolgármestert) bízza meg, illetőleg ad hoc bizottságot hoz létre. Az interpelláló képviselő részére lehetőséget kell biztosítani a vizsgálatban való részvételére.

(4) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 munkanapon belül írásban, érdemi választ kell adni.

A vita, szavazás rendje

28. § Az ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A képviselő-testület döntése alapján sor kerülhet két vagy több napirend együttes vitájára is.

29. § (1) Az előterjesztő a vita megkezdése előtt rövid szóbeli kiegészítőt tarthat.

(2) Az előterjesztőhöz az előterjesztést illetően - még a vita előtt - a képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő, vagy az általa felkért személy köteles választ adni.

30. § (1) A vitában elsőként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét kell ismertetni.

(2) Az előterjesztő javaslatát, illetve a települési képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(3) Az ülésen nem tanácskozási joggal résztvevő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek keretében:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
- rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(5) A nyilvános ülésen jelenlévő nem képviselő-testületi tagok (ide értve a sajtó képviselőit is) csak a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet és tetszést, nem tetszést nem nyilváníthatnak. A rendet és csendet megzavarót a polgármester a tanácskozó teremből kiutasíthatja.
(6) A vita lezárása és a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
(7) A vita lezárása után a napirend előterjesztője reagálhat a hozzászólásokra.
(8) A határozathozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet a javaslatokat illetően.

31. § (1) A vita lezárása és összefoglalása után először a módosító javaslatokat - egyenként - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati, rendelet-tervezeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2) Három vagy több vagylagos döntési lehetőség esetén, amennyiben egyik változat sem kapta meg a szükséges többséget, úgy a szavazást a két legtöbb "igen" szavazatot elért változat között meg kell ismételni.

(3) A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül - dönt a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések, (tájékoztatók, beszámolók) elfogadásáról.

32. § (1) A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület - minősített többséggel - dönt.

(3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

33. § A döntéshozatalhoz általában a jelenlévő képviselők több mint felének egynemű szavazata szükséges (egyszerű többség).

34. § [3]Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

35. § A megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata - minősített többség – szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben.

36. § . (1) A szavazás - a 37.-38. §. eseteit kivéve - kézfelemeléssel történik (nyílt szavazás).

(2) A képviselők igenlő vagy ellen szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki.

(3) A jelen lévő és ki nem zárt képviselő a szavazásban köteles részt venni.

37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat minden olyan ügyben, melyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás lebonyolításával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága látja el.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás eredményét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
(5) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

38. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni,

- ha azt a törvény előírja,
- képviselő javaslatára a képviselő-testület döntése alapján.
(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a települési képviselő nevét, akik nevük elhangzása után “igen”-nel vagy “nem”-mel szavazhatnak.
(4) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A jegyzőkönyv

39. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni,

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
- a tárgyalt napirendi pontokat, tárgyalásuk sorrendjében,
- a tanácskozás lényegét,
- a módosító indítványokat,
- a szavazás számszerű eredményét,
- a képviselő-testület döntéseit
- a polgármester és a jegyző aláírását,

40. § (1) A jegyzőkönyv egy példányát, mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát, mellékleteivel együtt meg kell őrizni, amely a hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető, az abban foglaltakról térítés ellenében másolat készíthető.

41. § A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és elkülönítetten kell kezelni.

IV.

A képviselőtestület döntései

42. § . A képviselő-testület döntéseit határozati, vagy rendeleti formában hozza meg. A rendeleteket és a határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.

43. § (1) A képviselő-testület számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megjelölését és a végrehajtás határidejét.

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, zárójelben hónap, nap feltüntetésével, határozat. megjelöléssel kell ellátni.

(3) A határozatokat sorszám szerint nyilván kell tartani, a nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.

(4) A határozatok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

- a határozat száma,
- a határozat rövid tartalma,
- felelős(ök) megnevezése,
- a végrehajtás határidejének megjelölése.
(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót a - napirendek tárgyalását megelőzően - a polgármester terjeszti a képviselő- testület elé.
(6) A határozatot a végrehajtásért felelősnek meg kell küldeni.

44. § A képviselő-testület rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

45. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

- települési képviselő,
- polgármester, alpolgármester,
- képviselőtestület bizottsága,
- a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
- lakosság, az erre irányuló népi kezdeményezéssel.
(2) A kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez kell benyújtani, amely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokát és a szabályozás főbb elemeit.
(3) A kezdeményezésről a polgármester a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. A rendelet-tervezet elkészítését a képviselő-testület egyszerű többséggel –alakszerű határozat mellőzésével– rendeli el.
(4) A rendelet-tervezet elkészítéséről - a képviselőtestület eltérő rendelkezésének hiányában - a jegyző gondoskodik.
(5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet a Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani
- A rendelettervezetet úgy kell közzé tenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez a vélemények kifejtéséhez
- A véleményezési határidő minimum 15 nap
- A társadalmi egyeztetés céljából közzé tett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat írásos véleményének - a polgármesteri hivatalban található gyűjtőládába történő elhelyezésével
- Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik vagy név nélküli
- A beérkezett vélemények a véleményezők neve, címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 30 napig kezelhetők.
(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
b) a szervezeti és működési szabályzatot meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
c) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmazza,

46. § (1) A rendeletet naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés hónapjának, napjának feltüntetésével kell ellátni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, a kihirdetés időpontja a közszemlére tétel napja.

(3) A rendelet kihirdetése a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(4) A rendeleteket sorszám szerint nyilván kell tartani, a nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendeletek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

- a rendelet száma,
- a rendelet megnevezése (címe),
- kihirdetésének és hatálybalépésének időpontja,
- módosító, vagy hatályon kívül helyező rendeletek megjelölése.

V.

A települési képviselő

47. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselőket megillető tiszteletdíj mértékéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

48. § (1) A képviselő főbb jogai:

- Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
- Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesterének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének (a képviselő-testület által átruházott) hatáskörben hozott döntését.
- Megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.
- A hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetve az ügyviteli közreműködést.
- Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti – a jegyzőn keresztül – a hivatal intézkedését.
- Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(2) A képviselő főbb kötelességei:
- Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában.
- Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre a választók bizalmára.
- A képviselő-testület felkérése alapján részvétel a testületi ülés előkészítésében valamint különböző vizsgálatokban.
- A tudomására jutott állami, vagy szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése.
- Kapcsolattartás a község polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
- Személyes érintettség bejelentése.
- Összeférhetetlenségének bejelentése.
- Vagyonnyilatkozat tétel.

VI

A képviselőtestület bizottságai

49. § . (1) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság 3 fő
(2) A bizottság névsorát a 2. sz. függelék, feladat és hatáskörét az 1-2 számú melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(4) Az Ügyrendi Bizottságnak csak települési képviselő lehet a tagja.

VII.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

50. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. Illetményét - a vonatkozó jogszabályok keretei között – az alakuló ülésen állapítja meg. Az illetmény emelésére évente –a költségvetés elfogadását követően– az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.

(5) A polgármester - abban az esetben, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja - ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 munkanapon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

51. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:

- őrködik az önkormányzat tekintélyének megőrzésében,
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
- feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatás szervezése,
- dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörében egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
f) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, az intézményvezetők, és intézményhez nem kötődő (nem köztisztviselő) munkatársak tekintetében,
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
- képviseli az önkormányzatot,
- segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal,
- együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
- indítványozhatja a bizottság összehívását,
- felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
- bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti,
- gyakorolja Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

Alpolgármester

52. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítése érdekében saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A polgármester helyettesítésének ideje alatt a polgármesterrel azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak az alpolgármesterre.

A jegyző

53. § A Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó Önkormányzatok Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke polgármesterei pályázat útján jogszabályban meghatározott képesítési feltételnek megfelelő jegyzőt neveznek ki.

54. § A jegyző vezeti a Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatalt.

A jegyző:
- előkészíti a képviselő-testületek, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- gondoskodik a képviselő-testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli feladatainak ellátásáról,
- tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek és a képviselő-testületek bizottságainak ülésein,
- jogszabálysértés esetén törvényességi észrevételt köteles tenni,
- gondoskodik a képviselő-testületek (bizottságok) jegyzőkönyveinek elkészítéséről,
- döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
- ellátja a jogszabályban megállapított államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a Körjegyzőség dolgozói felett,
- kinevezéshez, vezetői megbízás adásához, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához a polgármesterek egyetértése szükséges.

VIII.

Közös Önkormányzati Hivatal

55. § (1) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke Község képviselő testületi Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Mihálygerge székhellyel Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal működési területén a székhely település kivételével kirendeltségek működnek.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal kiadmányain illetve bélyegzőin ezt az elnevezést kell használni.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes feladatait és működésének szabályait a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési szabályzatát a jegyző állapítja meg.

(6) A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás szerint ellátja, a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat valamint biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit,- így különösen a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a testületi működésből eredő postai, kézbesítési, sokszorosítási, jegyzőkönyvezetési feladatok ellátását.

(7) A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás a 5. sz. melléklete tartalmazza.

IX.

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

56. § (1) Az önkormányzat a választási ciklusra vonatkozó (vagy azon túl mutató) gazdasági programját a megválasztását követő év május 30-ig határozatban állapítja meg.

(2) Az önkormányzat éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

57. § (1) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, ami az alábbiakat tartalmazza:

a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül:
- költségvetési szervenként, illetve kormányzati funkciónként a személyi jellegű kiadásokat,
- a munkaadókat terhelő járulékokat,
- a dologi jellegű kiadásokat,
- az ellátottak pénzbeli juttatásait,
- a speciális célú támogatásokat,
- a költségvetési létszámkeretet,
- a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait,
- az általános és céltartalékot,
- a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban,
- valamint a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait.
(2) A költségvetési rendeletben szabályozni kell:
- a tartalékkal való rendelkezés jogát,
- a jóváhagyott előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, valamint felhasználásának jogát,
- a jóváhagyott külön (alapszerűen kezelt) előirányzatok felhasználásának jogát.

58. § (1) Az éves költségvetés első féléves, háromnegyed éves, valamint a várható éves helyzetéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza (a költségvetési rendelethez kapcsolódóan) az előirányzatok időarányos alakulását, a tartalék-felhasználást, a hiány (többlet) alakulását, valamint a költségvetés várható teljesítését.

(2) A költségvetési évet követően a jegyző által összeállított zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról (a jogszabályi előírásoknak megfelelő) rendeletet alkot.

(3) A (2) bekezdéssel szabályozott zárszámadáshoz kapcsolódóan a képviselő-testület a pénzmaradvány megállapításáról, elszámolásáról és felhasználásáról is dönt.

59. § (1) Az önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, melyet a képviselő-testület felügyelete alá tartozó költségvetési szervek látnak el. Ezek:

- a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a hivatal,
- a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv.
(2) Az önkormányzati intézmények az éves költségvetés alapján (a jogszabályokban és az önkormányzati rendeletekben, határozatokban meghatározott feltételek mellett) önállóan gazdálkodnak.
(3) A képviselő-testület belső ellenőrzéssel megbízott külső szakértő igénybevételével külön ütemtervben szabályozott módon ellátja az intézmények pénzügyi ellenőrzését. Az önkormányzat intézményeinek felsorolását e Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület:
- közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet;
- hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és –likvid hitel kivételével- a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel,
- dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,
- dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
(5) az önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját bevétel.

60. § A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg az önkormányzat

- forgalomképtelen vagyontárgyainak körét,
- a törzsvagyonának korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet,
- azon vagyontárgyainak illetve vagyonrészeinek körét, amelynek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről dönt.

X.

Nemzetiségi önkormányzat

61. § (1) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint együttműködik,- és segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját.

(2) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi roma nemzetiségi hagyományápolás és kultúra, valamint a nyelvhasználat kérdéskörében a lakosságot e minőségben érintő önkormányzati rendeletet a képviselő testület csak az e lakosságot képviselő helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiségihez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) Az egyetértési, illetőleg véleményezési jog jogosultja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott megkereséstől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat együttműködését megállapodás tartalmazza, melyet a képviselő-testület fogad el. Az együttműködési megállapodást a polgármester írja alá.

(6) Az (5) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat használatába adott vagyon körét, és a kisebbségi önkormányzat munkája segítésében a polgármesteri hivatal feladatait.

(7) A polgármesteri hivatal a nemzetiségi önkormányzat elnökének és helyettesének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, felvilágosítást köteles megadni.

62. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület, illetve annak bármely bizottságának ülésén.

(2) A kisebbséget érintő napirendek bizottsági tárgyalására meg kell hívni a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

XI.

Záró rendelkezések

63. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (III.24.) és az ezt módosító 9/2011. (VI.15.), 5/2012. (III.22.), 2/2013. (I.24.), 5/2013. (IV.18.), 15/2013. (IX.12.), 13/2014. (X.23.) számú rendeletek hatályukat vesztik.

64. § (1) E rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: Bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok.

2. számú melléklet: Ügyrendi Bizottság működésére vonatkozó szabályok.

3. számú melléklet: Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

4. számú melléklet: Az önkormányzat intézményeinek felsorolása.

5. számú melléklet: Az önkormányzat társulásainak felsorolása.

6. számú melléklet[4]: Az Önkormányzat alaptevékenysége szakágazat szerint.

(2) E rendelet függelékei:

1. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke.
2. számú függelék: Az ügyrendi bizottság névsora.
Bolyós Gáborné Mészáros Zoltán
polgármester jegyző

1. számú melléklet

Bizottságok működésére vonatkozó
alapvető szabályok

1. A bizottság – feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be.

2. A bizottság – feladatkörében – ellenőrzi a hivatal a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzat érdeksérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

3. Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

4. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.

5. A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt távollétében a bizottság tagjai közül az a képviselő-testületi tag helyettesíti, akit az elnök megbízott.

6. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

7. A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottság átruházott hatáskörében hozott döntését.

8. A bizottság ülése nyílt, zárt ülés tartására a Szabályzat 19. §-ában foglaltak az irányadók.

9. A bizottsági ülés időpontjáról és a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a körjegyzőt értesíteni kell.

10. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

11. Szavazategyenlőség esetén a bizottság a vitát tovább folytathatja.

12. Átruházott hatáskörben hozott döntéseit alakszerű határozatban kell rögzíteni.

13. A bizottság döntését a képviselő-testülettel a bizottság elnöke ismerteti.

14. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát - amennyiben átruházott hatáskörben hozott döntést is tartalmaz – a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének meg kell küldeni.

15. A bizottság döntését egyszerű többséggel – a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének egybehangzó szavazata - hozza.

16. A döntéshozatalból kizárható az, aki vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

17. A bizottság számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a képviselő-testületi felhatalmazás tényét, a bizottság döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, az indoklást, a záró részben pedig a határozatról értesülők körét. A bizottság határozatát az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott (képviselő) tag írja alá.

18. A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.

2. sz. melléklet

Ügyrendi Bizottság
- Állást foglal a Szabályzatban nem szabályozott vitatott kérdésekben.
- Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
- Javaslatot tesz a polgármester illetményére, jutalmára.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri a Szabályzatban foglaltak érvényesülését.
- Kezeli a vagyonnyilatkozatokat.
- Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat.
- Lefolytatja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárásokat.
- Lefolytatja a méltatlansággal kapcsolatos eljárásokat.

3. sz. melléklet

Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatal
Ügyrendje
Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzata
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 84-86. §. alapján Mihálygerge – Egyházasgerge – Ipolytarnóc - Litke községek az önkormányzat működésére, a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra közös önkormányzati hivatalt alakítanak és tartanak fenn. A működésének részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg.
Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatának tartalmi elemeit az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról kiadott 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 13. §-a szabályozza.

1. Általános rendelkezések

1. §

A képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatalt a hatáskörébe tartozó önkormányzat működésével, a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való elkészítésére, végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre. A közös hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésnek összehangolásában.

1. A Hivatal elnevezése:

Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 3184 Mihálygerge, Rákóczi út 40.
Kirendeltség: Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasgergei Kirendeltsége
Cím: 3185 Egyházasgerge, Fő út 30.
Kirendeltség: Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Ipolytarnóci Kirendeltsége
Cím: 3138 Ipolytarnóc, Határ út 5.
Kirendeltség: Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Litkei Kirendeltsége
Cím: 3186 Litke, Kossuth út 31.

2. A Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatalt az 1. számú melléklet szerinti alapító okirattal hozták létre.

3. Közös önkormányzati hivatal illetékességi területe: Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Litke községek közigazgatási területe

4. Közös önkormányzati hivatal fenntartói:

Mihálygerge Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Egyházasgerge Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Ipolytarnóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Litke Község Önkormányzata Képviselő-testülete

5. A Közös Önkormányzati Hivatal mint költségvetési szerv jelzőszámait az 1. számú függelék tartalmazza.

6. Közös önkormányzati hivatal bélyegzői:

Kör alakú bélyegző: közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:
a. Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal
b. Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője
c. Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasgergei Kirendeltsége
d. Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Ipolytarnóci Kirendeltsége
e. Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Litkei Kirendeltsége

7. A Magyarország címerét is tartalmazó bélyegzőkről a jegyző megbízottja bélyegző nyilvántartást vezet, mely a bélyegzőlenyomat mellett tartalmazza az átvételi dátumot, és az átvevő beosztását és aláírását is.

2. A közös önkormányzati hivatal működése

2. §

1. A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét az alapító okirat határozza meg.

2. A közös önkormányzati hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, melyet lakosságszám arányosan utal a településeknek. A települések ezt az összeget öt napon belül a székhelytelepülés e célra elkülönített számlájára utalják. Amennyiben a fenntartási és működési költségeken felül szükséges hozzájárulás, azt az Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal működtetéséről szóló megállapodása tartalmazza.

3. Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, és Litke Községek Önkormányzatának Képviselő-testületi együttes ülésen dönt:

a. a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról;
b. a közös önkormányzati hivatal működéséről szóló megállapodás elfogadásáról,
c. a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról.

4. A közös önkormányzati hivatal költségvetését és zárszámadását, valamint Mihálygerge Község Önkormányzatának költségvetését és zárszámadását és az azzal kapcsolatos könyvelési és adminisztrációs feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal székhely községe készíti el az Áht. és más jogszabályokban foglaltak szerint.

5. Egyházasgerge község Önkormányzatának költségvetését és az azzal kapcsolatos könyvelési, adminisztrációs feladatokat a közös hivatal Egyházasgergei Kirendeltsége készíti el az Áht és más jogszabályokban foglaltak szerint.

6. Ipolytarnóc község Önkormányzatának költségvetését és az azzal kapcsolatos könyvelési, adminisztrációs feladatokat az Ipolytarnóci Kirendeltségen készítik el az Áht és más jogszabályokban foglaltak szerint.

7. Litke község Önkormányzatának költségvetését és az azzal kapcsolatos könyvelési, adminisztrációs feladatokat a Litkei kirendeltségen készítik el az Áht és más jogszabályokban foglaltak szerint

8. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett köztisztviselői beosztások névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza

3. A közös önkormányzati hivatal főbb feladatai

3. §

1. A képviselő-testületek vonatkozásában:

- előkészíti döntésre az általa meghatározott önkormányzati ügyeket,
- végrehajtja döntéseit,
- szervezési, ügyviteli, nyilvántartási, információs és propaganda, illetve egyéb adminisztrációs teendőket végez,
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a képviselő-testületek, a polgármesterek meghatároznak,
- Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Litke községek Képviselő-testületével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el,

2. A helyi képviselőkkel kapcsolatban:

- soron kívül köteles fogadni őket,
- köteles a képviselői munkájukhoz szükséges szakmai információkat megadni,
- közérdekű bejelentéseiket 15 napon belül el kell intézni és a tett intézkedésekről tájékoztatást adni.

3. Közigazgatási feladatok:

Végzi mindazok a döntés előkészítési és végrehajtási feladatokat, amelyeket a Mötv az 1991. évi XX. törvény (hatásköri törvény), illetve az utóbbi által kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályok, amelyek a helyi önkormányzatok és szervei részére feladat – és hatásköröket állapítanak meg.

4. A köztisztviselők az ügyintézés során a következő általános követelményeket kötelesek betartani:

a. az ügyintézés során minden esetben biztosítani kell a törvényesség betartását,
b. alapvető követelmény a gyorsaság, a szakszerűség, a bürokrácia mentesség, a határidők betartása,
c. a törvényesség szellemében biztosítani kell az állampolgári jogokat és kötelességeket, az ügyfelek érdekében méltányosan kell eljárni,
d. elsődleges cél: az önkormányzati érdekek feltárása és érvényre juttatása,
e. az ügyintézők kötelesek munkájuk során egymással hatékonyan együttműködni és az ügyfelek részére – jogaik biztosítása érdekében – a megfelelő felvilágosítást és tájékoztatást megadni,
f. a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
g. a hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.

4. A jegyzővel kapcsolatos általános rendelkezések

4. §.

1. A közös önkormányzati hivatal jegyzőjének és aljegyzőjének kinevezését a Mötv. És a kttv. előírásai szerint történik. A jegyzőre és az aljegyzőre egyéb rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos megállapodás tartalmaz.

2. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, aki felelős annak törvényes és eredményes működéséért.

3. A jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi, bizottsági és nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

4. A közös önkormányzati hivatal munkaköri leírásait a jegyző készíti el.

5. A jegyző főbb feladatai

5. §

1. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

2. A jegyző ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

Ebben a körben:
- elkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
- ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
- tanácskozási joggal részt vesz a testületek, a bizottságok és a nemzetiségi testületek ülésein
- törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja és 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal Vezetőjének
- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületeket a bizottságokat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületeit az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

3. A jegyző egyéb feladatai:

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó községek polgármestereinek egyetértésével gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében (kinevezés, felmentés, jutalmazás)
- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat
- szervezi a jogi felvilágosító munkát
- évente egyszer beszámol a képviselő-testületek előtt a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
- összehangolja a közös önkormányzati hivatal munkáját,
- képviseli a közös önkormányzati hivatalt,

6. A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése, létszáma

6. §

1. A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:

a) Hivatali székhely Mihálygerge, Rákóczi út 40. a jegyző közvetlen vezetésével.

b) Egyházasgergei kirendeltség Egyházasgerge, Fő út 30. a jegyző vezetésével.

c) Ipolytarnóci kirendeltség Ipolytarnóc, Határ út 5. a jegyző vezetésével

d) Litkei kirendeltség Litke, Kossuth út 31. a jegyző vezetésével.

7. §

1. A közös önkormányzati hivatali létszáma: 10 fő

Mihálygerge
jegyző 1 fő
pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Egyházasgerge
pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Ipolytarnóc
Pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Litke
Pénzügyi ügyintéző 1 fő
Igazgatási Ügyintéző 1 fő
Ügyvitelt ellátó 1 fő
A köztisztviselők teljes / részmunkaidős állásban foglalkoztatottak.

2. A közös önkormányzati hivatal munkarendje ideje:

Hétfő: 7.30 – 16.00
Kedd: 7.30 – 16.00
Szerda: 7.30 – 16.00
Csütörtök: 7.30 – 16.00
Péntek: 7.30 – 13.30

3. A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási ideje:

Mihálygerge:
Kedd: 10:00 – 16:00
Csütörtök: 13:00 – 16:00
Egyházasgerge:
Hétfő: 9:00 – 12:00
Kedd: 13:00 – 16:00
Csütörtök: 9:00 – 16:00
Ipolytarnóc:
Hétfő: 9:00 – 14:00
Szerda: 9:00 – 16:00
Péntek: 9:00 – 11:00
Litke:
Hétfő: 9:00 – 16:00
Kedd: 9:00 – 12:00
Csütörtök: 13:00 – 16:00

4. Az országgyűlési képviselőt, helyi képviselőket, polgármestereket, intézményvezetőket a munkarend szerinti munkaidőben bármikor fogadni kell.

7. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselői

8. §

1. A közös önkormányzati hivatali dolgozók a helyszínen kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni, az ügyfelek számára, az általuk kért beadvány űrlapokat átadni, az ügyfelek beadványait átvenni és a helyben elintézhető ügyeket elintézni. Szükség esetén jogsegély szolgálatot nyújtani.

2. Az ügyfélfogadási napok és az érdemi munkához szükséges létszám megszervezése a jegyző feladata.

3. Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:

- házasságkötés
- névadó ünnepség
- választások, népszavazás lebonyolítása
- testületi ülések, közmeghallgatások
- halasztást nem tűrő közérdekű feladatok

9. §

1. Külszolgálat, illetve kiküldetés teljesítése a jegyző, aljegyző előzetes engedélye alapján történhet.

2. A dolgozó kiküldetése során felmerülő költségek elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat a jegyző, aljegyző igazolása után lehet számfejteni.

8. Munkaértekezlet

10. §

1. A közös önkormányzati hivatal irányítási feladatainak összehangolására a polgármesterek szükség szerint közös megbeszélést tartanak.

2. Szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal hivatali munkaértekezletet kell tartani. Munkaértekezleten átfogóan, értékelni kell a hivatal tevékenységét, meg kell határozni a következő időszak fontosabb feladatait, tennivalóit. A munkaértekezletre a polgármestereket meg kell hívni.

9. Pénzügyi, számviteli rend

11. §

A közös önkormányzati hivatal pénzügyi – számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza.

12. §.

A közös önkormányzati hivatal házipénztár, selejtezési, leltározási, ügykezelési, munka- tűz- balesetvédelmi és más jogterületeket érintő rendelkezéseit külön szabályzatok tartalmazzák.

10. Ügyiratkezelés speciális szabályai

13. §

A közös önkormányzati hivatal iktatási és irattározási rendjét külön szabályzat tartalmazza.

11. Kiadmányozás rendje

14. §

A jegyzőt illető kiadmányozási jogkört a jegyző a külön szabályzat szerint határozza meg. A közös önkormányzati hivatal kiadmányozási rendjét és a feladatok megoszlását a 2. számú függelék tartalmazza.

12. Helyettesítés rendje

15. §

1. A jegyzőt a munkaköri leírásban erre megbízott köztisztviselő helyettesíti.

2. Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.

13. Szabadság engedélyezése

16. §

Szabadság igénybevételét egy nappal az igénybevételt megelőzően be kell jelenteni a jegyzőnek ill. az aljegyzőnek. Külön indokolt esetben soron kívül is engedélyezhető.

14. Záró rendelkezések

17. §

A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működés szabályzatát a önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával 2013. március 28-én lép hatályba
Egyúttal a Szervezeti és Működési Szabályzatról kiadott korábbi szabályzatok hatályukat vesztik.
Záradék:
Mihálygerge Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 10/2013.(IV.8.) számú határozatával
Egyházasgerge Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 10/2013.(IV.4.) számú határozatával
Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 12/2013.(III.27.) számú határozatával
Litke Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/2013.(IV.02) számú határozatával
jóváhagyta.

4. sz. melléklet

Az önkormányzat intézményei
- Közös Önkormányzati Hivatal
- Kerekerdő óvoda

5. sz. melléklet

Az önkormányzat társulásai

1. Fogorvosi Társulás

Tagjai:
-Litke
- Ipolytarnóc
-Mihálygerge (gesztor)
- Egyházasgerge

2. Salgótarján és térsége Önkormányzatok Társulása

Salgótarján Múzeum tér 1.

6. számú melléklet

Ipolytarnóc Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és
általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
107051 Szociális étkeztetés
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start - munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
082044 Könyvtári szolgáltatások
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

1. sz. függelék

A képviselő - testület tagjainak névjegyzéke

1. Bolyós Gáborné polgármester Ipolytarnóc, Ipoly út 2.

2. Gál István alpolgármester Ipolytarnóc, Rákóczi út 107.

3. Péter Ferenc képviselő Ipolytarnóc, Fenyves út 15.

4. Balogh Anna Mária képviselő Ipolytarnóc, Petőfi út 4.

5. Bodor Gáborné képviselő Ipolytarnóc, Rákóczi út 28.

2. sz. függelék

Bizottságok tagjainak névjegyzéke
Ügyrendi Bizottság:

1. Bodor Gáborné elnök képviselő Ipolytarnóc, Rákóczi út 28.

2. Péter Ferenc képviselő Ipolytarnóc, Fenyves út 15.

3. Balogh Anna Mária képviselő Ipolytarnóc, Petőfi út 4.