A HELYI  ÉPÍTÉSI  SZABÁLYZATRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVRŐL SZÓLÓ

7/2003. (IV.24.) számú

helyi rendelete

I.

ÁLTALÁNOS  ELŐÍRÁSOK

1. §.

(1) Bánk község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.  

(2) Jelen ren delet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv    

-          az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló
           253/1997/XII.20.) Korm. rendeletek (továbbiakban: OTÉK) előírásai,         
-          a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet az OTÉK módosításáról,    
          
-          jelen rendelet és a Szabályozási Terv előírásai szerint szabad

2. §.

A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

II.

A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3. §.

(1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

a)        beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)  

b)        beépítésre nem szánt területeket határol le.    

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.  

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.    

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt      

  a)        csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű  és igénybevétel esetén kártalanítás igénye       nélkül elbontandó építmények  létesíthetők,                                                                    

  b)     terepszint alatti építmények  -  a közmű létesítmények kivételével  -   nem létesíthetők.    

(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Bánk  Polgármesteri Hivatalnak  a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

4. §.

A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE  SZÁNT  TERÜLETEK  

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI   EGYSÉGEI

5. §.

(1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.         

(2)  A beépít ésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:

1.        lakó-,
1.1.     falusias lakó (Lf), - 

2.        vegyes          
2.1.     településközpont vegyes (Vt)-,    
2.2.      településközpont vegyes terület - kulturális központ (Vt*)

3.        gazdasági-,  
3.1.     ipari gazdasági (Gip)-,       
3.2.     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz)-,  

4.        üdülő-,          
4.1.     hétvégi házas (Üh)
4.2.    üdülőházas(Üü)

5.        különleges terület-felhasználási egységekre tagolt.

LAKÓTERÜLET

6. §.

Falusias lakóterület
(Lf jelű)

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.      

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 

a)        lakóépületek,          
b)        mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,     
c)        kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,  
d)        szálláshely szolgáltató épület,    
e)        kézműipari építmény,        
f)         helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociálisépület,
g)        sportépítmény.        

(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §. (1) bekezdése szerint.)       

(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.     

(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.  

(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. §. szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. §. (2) bekezdés b) és c) pont előírásai csak  foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.          

(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni.  
A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4 - 5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.

7. §.

Falusias lakóterület övezetei.

(1) Az övezet telkein az épületek  oldalhatáron állóan helyezhetők el.          

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.      

(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.                    
 

            A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számí-
            tandó.

Megjegyzés:            
K  =     Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni, de max.6,0 m lehet.

(4)       Lakóterületnél a gépkocsik tárolását építési  telken belül kell megoldani.

(5)       Az állattartás feltételeit az állattartás helyi szabályairól szóló helyi rendelet szabályozza. Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építése, bővítése esetén a minimálisan alkalmazandó védőtávolságokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6)       Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.   

(7)       Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telektől min. 1 m-re helyezhető el az épület (lakó-, intézmény). Ez csak a tervezett beépítésre vonatkozik.         

(8)       Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500 m² -    nél kevesebb. Ha a telek területe nem éri el az 500 m² -t, építési engedély nem adható.          

(9)       A  külterületen lévő lakóterületeket belterületbe kell vonni.

8. §.

(1) Közösségi célú funkció - kereskedelmi, szolgáltató, stb. - megvalósulása esetén a HÉSz 6.  §.  és 7.  §. előírásait kell alkalmazni.   

(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.           

(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.        

(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken  telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:

-          nappal ( 6 - 22 h ) az                      50 dB-t          
-          éjjel ( 22 - 6 h ) a                            40 dB-t          
ne haladja meg.     

(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási - rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.   

VEGYES  TERÜLET

9. §.

Településközpont vegyes terület

(Vt jelű)

(1) A településközpont vegyes területen legfeljebb 6,0 m építménymagasságú több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.   

(2) A telep ülésközpont vegyes területen elhelyezhető:  
a)        lakóépület,   
b)        igazgatási épület,   
c)        kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d)        egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amely-
           ben a gazdasági célú használat az elsődleges,         
e)        egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,     
f)         sportépítmény.

(3) A településközpont vegyes területen belül csak a területen lévő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló alakítható ki.          

(4) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. 

(5) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.     

(6) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

10. §.

Településközpont vegyes terület övezetei

(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.      

(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:                                

            A legkisebb zöldfelület 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó). 

(4) Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. A településközpont vegyes területen állattartási melléképület nem építhető.

(5) A településközpont vegyes területen új lakóépület a Petőfi út 101-102, 108-109, 111-115, 120-123 hrsz.-ú területeken nem építhető,  Meglévő lakóépületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot  megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.

(6)       Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan
            és gépkocsival egyaránt.  

(7)       A  365/3 és 365/4 hrsz.-ú terület a Virág út felől  5 m-es előkerttel beépíthető, de a Bánki tó felől a tulajdonosok kötelesek a parkerdő jelleget megtartani.

(8)       Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatártól min. 1 m-re helyezhetők el az épületek (csak tervezett beépítésnél).

10/A.§

Településközpont vegyes terület - kulturális központ

(Vt* jelű)

(1) Az építési övezet legfeljebb 9,5 m építménymagasságú több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló építmény elhelyezésére szolgál, az alábbiak szerint:

a) Az építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezet területén elhelyezhető épület - az a) pontban foglaltakon kívül -:

- iroda,

- kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

- kulturális, közösségi szórakoztató,

- hitéleti és

- sport

  rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Az építési övezetben csak a területen elhelyezkedő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló alakítható ki.   

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.     

(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

(6) Az építési övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.          

(7) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.     

(8) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:                                

            A legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50%-a. A zöldfelület számítás során a műfüves sportpálya (amennyiben élettani hatása bizonyított, és megfelelő áteresztő képességgel bír), illetve a műagyag gyeprács 80 %-ban, betongyeprács 20 %-ban vehető figyelembe. Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke a 2. melléklet szerint csökkenthető.

(9) Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. A településközpont vegyes területen állattartási melléképület nem építhető.

(10) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan

           és gépkocsival egyaránt.

(11) Az építési övezethez déli irányból csatlakozó Lókos-patak meder élétől mért, a szabályozási tervlapon jelölt - vízfolyás parti sávjában - építési hely nem jelölhető ki, burkolt felület nem alakítható.

GAZDASÁGI TERÜLET

11. §.

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.     

(2) A gazdasági terület lehet:
 -         ipari terület   
 -         kereskedelmi, szolgáltató terület.

12. §.

Ipari gazdasági terület.

(Gip jelű)

(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.      

(2) Az ipari területen a nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.         

(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:                   

(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25.§. előírásai szerint számítandó.)

            Megjegyzés:

K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot  a meglévő figyelembe vételével kell meghatározni, de max. 6,00 m lehet.

(4)       A terület határán mért, megengedett "A" hangnyomásszintje:

            -           nappal ( 6 - 22 h ) az                      55 dB-t          
            -           éjjel ( 22 - 6 h ) a                              40 dB-t

            ne haladja meg.                 

 (5)      Ahol az ipari gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel határos, ott a lakóterületnél előírt hangnyomásszint . HÉSz 8. §. (4) bekezdés - érvényes.    

(6)       Kialakult helyzet esetén a (4) bekezdés előírásait jelen rendelet hatályba lépésétől számított  5 éven belül  kell teljesíteni.            

(7)       A telken belül biztosítani kell a terület zöldövezettel való körbevételét (védő fasor telepítése).

13. §.

Kereskedelmi, szolgáltató terület.

(Gksz  jelű)

(1)       Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)       A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

            a)  nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó    

                 és a személyzet számára  szolgáló lakások,
c)  igazgatási, egyéb irodaépület,
d)  sportépítmény

A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a)  egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b)  egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3)       A területen az OTÉK 19. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el, max. 6,0 m-es építménymagassággal. Az épület magastetővel kerüljön kialakításra.      

(4)       Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

            (A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)

(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.           

(6)       A terület határán mért hangnyomásszint

-           nappal (6 - 22 h)      az        55 dB-t,         
-           éjjel     (22 - 6 h)       a          40 dB-t                      
ne haladja meg.      

(7) A kereskedelmi, szolgáltató területen – tervezett beépítésnél - az előkert min. 3 m kell, hogy legyen.

(8) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. Az oldalkert mérete min.    3-3 m kell, hogy legyen.

(9) A kereskedelmi szolgáltató területen új állattartási építmények nem építhetők. Az állattartás a helyi állattartási ren deletben kerül szabályozásra.

ÜDÜLŐTERÜLET

14. §.

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az üdülőterület lehet:       
a)        üdülőházas,
b)        hétvégi házas terület

15. §.

Üdülőházas terület

(Üü jelű)

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek,  üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.   

(2) Az  üdülőházas terület egyedi telkes 4,50 m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépíthető terület.  

(3) Az üdülőterületet teljes közművesítéssel kell ellátni. 

(4) Az épületek számára építési telket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:       
          

            A legkisebb  zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.

(5)       Az üdülőterületen állattartó épület és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.     

(6)       Az üdülőterületen állattartás nem engedélyezhető.  A kedvtelésből tartható állatok számát helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.

16.§

Hétvégi házas terület

(Üh jelű)

(1) A  hétvégi házas területen egy üdülőegységes üdülőépületek  helyezhetők el.

(2) A hétvégi házas terület egyedi telkes 6,00 m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített  terület.

(3) A hétvégi házas területet legalább részleges közművesítéssel kell  ellátni. A Bánki tó védelme érdekében szorgalmazni kell a területen a szennyvízcsatorna  hálózat kiépítését és az arra való rákötést.

(4) Az épületek számára építési telket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján  kell meghatározni:

*= A  hétvégi házas terület már beépült, de a még meglévő beépítetlen     telkeknél az építménymagasság nem lehet több 6,00 m-nél.

(5) A hétvégi házas üdülőépületeket  magastetővel kell megépíteni.

(6) A hétvégi házas területen állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, síló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(7)A területen haszonállatok nem tarthatók. A kedvtelésből tartható állatok (kutya, macska) számát helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

17. §.

(1)A különleges terület sajátos beépítettségű terület.     

(2)Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:            
-          a temető területét,   
-          a sportpálya területét,                    
-          a szeméttelep területét,     
-          a szennyvíztisztító telep területét

18. §.

Temető

(TEM, KEGY  jelű)

(1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely forgalmát az 1999. évi XLIII. törvény 3. §. (a), (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.          

(2) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 8.§. (2), 37. §. (1), és (2) pontjai alapján, valamint a helyi rendelet alapján kell eljárni. A temetők területét a Szabályozási Terv jelöli.    

(3) A temetők területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó) szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.) 

(4) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.          

(5) Sírbolt párkánymérete ne  haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.    

(6) A temetők szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.   

(7) A temetőnél a megengedett  legnagyobb beépítettség 5 %, a legkisebb zöldfelület 40 % lehet.

(8) A temető  és a Petőfi út 97. hrsz.-ú terület között védő zöldsávot  kell kialakítani.

19.§

Sportpálya

(SP jelű)

(1)A sportpálya területét a Szabályozási Terv jelöli.        

(2)A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 10 %-os beépítéssel.      

(3)Gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.     

(4)A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0 lehet.       

(5)A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen.

20. §.

Szeméttelep

(SZ jelű)

(1)Körzeti szeméttelep üzemel a község K-i részén (047 és 044/4 hrsz), melynek helyét a szabályozási terv jelöli.

(2)Távlatban a szeméttelep megszűnése várható.
Ebben az esetben a terület rekultivációjáról gondoskodni kell.

(3)A szeméttelep területét – annak működéséig -  védő zöldsávval körbe kell venni.

21. §.

Szennyvíztisztító telep

(SZT jelű)

(1) A község közigazgatási területén a szemétteleptől D-re található a községi szennyvíztisztító telep (048, és 049. hrsz), helyét a Szabályozási terv jelöli.

(2) A területen csak a technológiai igényeinek megfelelő létesítmények építhetők.

(3) A szennyvíztisztító területét védő zöldsávval kell körbevenni.

(4) A szennyvíztisztító telep átépítését (igény esetén)  a jelenlegi helyén  kell megvalósítani.

BEÉPÍTÉSRE  NEM  SZÁNT  TERÜLET

22. §.

(1)A beépítésre nem szánt terület:  

            a)        közlekedési és közműterületek,  

            b)        zöldterület,

            c)        erdőterület,

            d)        mezőgazdasági terület,     

            e)        vízgazdálkodási terület     

(2)       A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

23. §.

Közlekedési és közműterületek

(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák, gyalogutak,  mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.     

(2) A területen az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.         

(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

24. §.

Vasúti közlekedés

(1) Bánk községen halad a 76. sz. Diósjenő - Romhány vasútvonal

(2) A vasút területét a Szabályozási Terv jelöli.   

(3) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatástanulmányhoz kötött vasúti létesítmény esetében 100  m távolságon belül csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el létesítmény. A külön jogszabály megjelenéséig a vasúti hatóság egyedi feltételeket szabhat. A fent említett 50 ill. 100 m széles védőtávolságon elhelyezni tervezett nem vasúti építményhez a vasút üzemben tartójának állásfoglalása, nyilatkozata alapján be kell szerezni a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulását is. (46/1997. XII.29. KTE rendelet)      

(4) A vasút és a közút keresztezésénél a MÁV előírásai a mértékadók.          

25. §.

I. rendű  főút

(1) Bánk közigazgatási területén halad keresztül a 2. sz. Budapest - Hont I. rendű főút. Az út részére 40 m  szabályozási szélességet biztosítunk.  

(2) A szabályozási szélességet a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.         

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el. 

26. §.

II. rendű főút

(1) Bánk közigazgatási területén halad keresztül a 22. sz. Rétság - Salgótarján II. rendű főút.     
Az út részére 40 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.         

(2) A  szabályozási szélességet a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.         

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el. 

27. §.

Országos mellékút

(1) A községen halad keresztül a 2115. sz. Rétság - Galgaguta összekötő út, belterületen Petőfi út. Az út részére belterületen 18 m-es, külterületen 22 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.          

(2) A községen halad keresztül a 2116. sz. Rétság - Nógrádkövesd összekötő út. Az út részére  külterületen 22 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.

(3) O rszágos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

28. §.

Gyűjtőutak, egyéb utak

(1) A község belterületén az alábbi utak gyűjtőutak:       
-          Sallai út és annak folytatása a Petőfi útra
-          Móricz Zs. Út – Hősök tere  - 153. hrsz.– ú út

A gyűjtőutak szabályozási szélessége min. 16 m.     

(2) Külterületi gyűjtőutak:       
- 015 –018/3  hrsz.-ú út    
A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége min. 20 m.          

(3) Egyéb utak - a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével - a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell legyen. 

(4) Az utak szabályozási szélességét - a mezőgazdasági utak kivételével - a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélessége t a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.

29. §.

Lakóutak, kerékpárutak

(1) A HÉSz 24 - 27 §-aiban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége min. 12 m.

(2) A kerékpárút helyét a Szabályozási Terv jelöli. A kerékpárút  szabályozási szélessége min. 3 m.

(3) A patak mellett a kerékpárút min. 10 m - re vezethető.

(4) A forgal mi utak  részére biztosított 22 m-es szabályozási szélességen  belül biztosítható a nyomvonal kerékpárút részére.

30. §.

Gyalogutak, gyalogos forgalom

(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára - ahol még nincs - legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.          

(2) A meglévő és tervezett gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli. 
A gyal ogút szabályozási szélessége min. 3 m.

31. §.

Állóforgalom

(1)A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót - lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. - saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható (OTÉK 41. §. (11) bekezdés szerint.          

(2)Közterületen gépkocsi parkoló részére az alábbi helyeken biztosítunk területet:           

Meglévő:      
-          Petőfi úton a 169 hrsz-ú területen,        
-          a Petőfi úton a strand előtt,          
-          a Hősök terén a Polgármesteri Hivatal előtt     
-          a Hősök terén a 132. hrsz-on      

Tervezett:

Petőfi úton a 150, 151, 152. hrsz-on      

(3)A gépkocsi parkolók helyét a Szabályozási Terv jelöli.

32. §.

Tömegközlekedés

A község belterületén két helyen van autóbusz-megálló. Az északi részen lévő buszmegálló áthelyezésre kerül. A meglévő és megmaradó, valamint a tervezett buszmegállók helyét a Szabályozási Terv jelöli.     

33.  §.

Zöldterület

(Z jelű)

(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.         

(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.            

(3) Az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya) szabályozását a HÉSz
18. §.  és 19. §. előírásai tartalmazzák.              

(4) Tervezett zöldterületek:                

-    Tóparti sétány 106/1 és 107 hrsz-ú terület       

-    Hősök tere 142, 146 és 147. hrsz-ú területek              

-    a Sallai úton a 937. hrsz-ú terület

-  a Mély úton lévő 940 hrsz.-ú közterület

(5) A meglévő és tervezett közparkok területeit a Szabályozási Terv jelöli.     

34. §.

Erdőterület

(1) Az erdő a település külterületének legalább 1500 m² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:          
a)        gazdasági,   
b)        védelmi,        
c)        egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű.        

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.     

(4) A 100.000 m² -t (10 ha) meghaladó nagyságú területen      

a)        az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,        
b)        biztonsági okból szükséges őrház,        
c)        közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5 %-os beépí-
           tettséggel.    

(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.          

(6) A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor

35. §.

Gazdasági célú erdőterület

(Eg jelű)

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.        

(2) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.         

(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.     

(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető.  Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.      

(5) Természeti területen lévő erdőben bárminemű tevékenység, beruházás (fakitermelés, építmény elhelyezés, stb.) csak a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezhető.

36. §.

Védelmi célú erdőterület

(Ev jelű)

(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi erdő, melyet a Szabályozási Terv jelöli.          

(2) A  védelmi célú erdő területén építményt elhelyezni nem lehet.     

37. §.

Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterület (parkerdő)

(Ee jelű)

(1) A terület elsősorban pihenésre kijelölt erdőterület (erdei sétány, erdei tornapálya, pihenőpark alakítható ki).          

(2) A területen építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A 365/3 és 365/4 hrsz.-ú terület  a Virág út felől  5 m-es előkerttel  beépíthető, de a  parkerdő jelleget kötelező megtartani.

38. §.

Mezőgazdasági terület

(Má  jelű)

(1)  A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.       

(2)  A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.    

(3) A mezőgazdasági terület:
 a)         általános  meződazdasági terület (Má jelű)   
 b)         mezőgazdasági terület (M jelű) lehet               

(4) A mezőgazdasági területen

a)  Emberi tartózkodásra alkalmas épület kizárólag akkor építhető, ha az egy helyrajzi számon lévő terület nagysága eléri a 100.000 m²-t (10 hektárt), és a beépítés a szomszédos földrészletek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, azt nem veszélyezteti. A területen az emberi tartózkodásra alkalmas épület alapterülete legfeljebb 200 m² lehet, a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 3,5 méter lehet. Az épületek magastetővel kerüljenek kialakításra.

A 10 hektárt elérő területen az emberi tartózkodásra alkalmas épületen kívül állattartásra és terménytárolásra szolgáló épület építhető úgy, hogy az összes beépíthetőség nem haladhatja meg a terület 3 %-át és a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 6,0 méter lehet.

Az épületek szabadon álló beépítési mód szerint helyezhetők el. Az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 10 m kell, hogy legyen. 

b)  Állattartó és terménytárolására szolgáló épület kizárólag az egy helyrajzi számon az 50.000 m²-t (5 hektárt) elérő területen építhető, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, úgy, hogy az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter lehet.

c)   Az 1000 m²-t meghaladó, de az 5 hektárt el nem érő területen legfeljebb 15 m² alapterületű, és legfeljebb 2,5 méter építmény magasságú szerszámtároló építhető.

(5)  Az „M” jelű mezőgazdasági területen csak mezőgazdasági művelés folytatható, épület nem helyezhető el, építés nem engedélyezhető.

(6) Természeti területen lévő mezőgazdasági területen épület, építmény csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.

(7)  Az ökológiai folyosó területén a patakok mentén lévő mezőgazdasági területen  a patak partélétől számított 50 méteren belül építmény csak különleges esetben helyezhető el. Ezen sávon belül a területet az eredeti állapotában kell megtartani.

(9)  Építmény elhelyezésének feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége.  Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor az önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lenni.

(10)  Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között minimum 500 méter védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás során úgynevezett „hígtrágyás” technológia nem alkalmazható.    

(11)  A belterületen "házikertként" jelölt terület  csak elméleti lehatárolás. A "házikert" megjelölés a telek 50 m-en túlnyúló része, melyen építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható. 

39. §.

Vízgazdálkodási terület

(V jelű)

(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:  

a)        a folyóvizek medre és partja,       
b)        állóvizek medre és partja  
c)        vízbeszerzési bázisok és védőterületeik           

(2) A területen csak a vízkár-elhárítási, a vízisport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.        

(3) Az élő vízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6 - 6 m-es sávot szabadon kell  hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet.     

(4) A község belterületén található a Bánki tó, melyet a Szerkezeti Terv jelöl.

III.

ÉPÍTMÉNYEK  ELHELYEZÉSE

40. §.

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.    

41.§.

(1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.          

(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.      

A Petőfi út mentén a tervezett kereskedelmi, szolgáltató területen – a kis telekmélység miatt – az előkert mértéke 3 m.

(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. §. és 34. §. előírásai tartalmazzák.          

(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél.

A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

 (5) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.  

(6) A  Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.          

42. §.

Építmények elhelyezése közterületen

(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.  

(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

43. §.

(1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §. előírásai szerinti gépjármű tárolót,  vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.      

(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

IV.

KÖZMŰVEKRE  VONATKOZÓ  ELŐÍRÁSOK

44. §.

Általános előírások

(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.          

(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.         
A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.         

(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.         

(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.        

(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.  

(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak  fásítási igényét is figyelembe kell venni.        
A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSz 7487/2-80 és az MSz 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni.  Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.          

(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos !        

(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.
A régészeti   terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.  

45. §.

Vízellátás

(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás  (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.     

(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.  

(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.        

(4) Meglévő épületeknél - amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, 1 éven belül a vízvezeték hálózatot be kell vezetni. 

(5) Közüzemi hálózatra történő  csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

46. §.

Szennyvízelhelyezés

(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.     

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni. 

(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.

(4) Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését - 1 éven belüli határidővel - szorgalmazni kell.           

(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.         

(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.           

(8) Távlatban a hétvégi házas területet is be kell kapcsolni a szennyvízcsatorna hálózatba.

47. §.

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §. (5) - (10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.    

(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6 - 6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.      

(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.           

(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) tilos!

48. §.

Villamos energia ellátás és hírközlés

(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.         

(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet.      
(Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)

(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.      
A községben a 0126/27 hrsz-ú területen található Westel torony helyét a Szabályozási Terv jelöli.

49. §.

Hulladékelhelyezés

(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról a - bánki szeméttelepre - gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.      

(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni. 

(3) Az illegális hulladék - lerakóhelyeket meg kell szüntetni.    

(4) A szeméttelep megszűnése esetén a terület rekultivációjáról gondoskodni kell.

(5) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.

V.

ÉRTÉKVÉDELEM

50. §.

(1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.      

(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.       

50/A.§.

Régészeti lelőhelyek védelme

(1)        A hatályos törvények alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembe vételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűeknek kell lenniük.

(2)        A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a hatályos törvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként előzetesen meg kell keresni és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni.

(3)        A hatályos törvény értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megvalósításának megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni.

(4)        A hatályos törvény értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, értesíteni kell a területileg illetékes múzeumi szervezetet.

(5)        A régészeti lelőhelyek helyrajzi számos listáját a HÉSz 1.sz. függeléke tartalmazza.

51. §.

Épített környezet és elemei védelme

(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára (templomok esetében) "A kulturális örökség védelemről szóló" 2001. évi LXIV. (továbbiakban örökségvédelmi) törvény hatályos.        

(2) Országos védettségű építészeti - műemlék építmények:      
-          Tájház, volt népi lakóház   -           Petőfi út 98. (77 hrsz.)       
           Tulajdonos és kezelő:        Nógrád Megyei Történeti Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján       

(3) A műemléki védettség kiterjed a műemlék épület funkciójára, külső és belső megjelenésére,  szerkezeteire, anyagaira, képzőművészeti emlékeire, továbbá a 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény alapján a műemléki környezetére.      

(4) A (2) bekezdésben meghatározott műemlék épület műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal  szakhatóságként működik közre. A műemlék épületek esetében minden építési jellegű munka végzéséhez be kell szerezni a Hivatal engedélyét (külső-belső felújítási, karbantartási, javítási munkák esetében.)

52. §.

Helyi értékvédelem

(1) Az Önkormányzat helyi védettség alá kívánja helyezni:
-          a Petőfi út 60.65 és  66. hrsz. alatt lévő népi lakóházakat,
-          az evangélikus templomot.

(2) A védelem terjedjen ki lakóépület esetében a külső megjelenésre, a templom esetében a külső és belső megjelenésére, szerkezetére , a funkciójára, anyagaira, képzőművészeti emlékeire.    

(3) A  helyi védelem alá javasolt lakóépületeket és a  templom  épületét a Szabályozási Terv jelöli.          

VI.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

53. §.

(1) A községben tervezett országos jelentőségű természeti területeket a Szabályozási Terv jelöli.                      

(2) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési  ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.

VII.

KÖRNYEZETVÉDELEM

54. §.

(1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a  21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet  előírásait kell figyelembe venni.               

(2) A tervezett természeti területekre a 14/2001.(V.9.) KöM - EüM - FVM együttes  rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.   

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.

(4) A Bánki tó vízminőségének megtartása érdekében  a tó környékén különös figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre. Szorgalmazni kell a hétvégi házas területen is a szennyvízcsatorna bevezetését.

55. §.

(1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM. sz. együttes rendeletben foglaltaknak.             

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen  a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.           

(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.     

(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást  csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.         

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.    
Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.            

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.    

(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.  

(8)      A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, azt a lehető legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni. A településen kizárólag tiszta, tetőfelületi csapadékvíz szikkasztható.

(9)        A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(10)      A területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

VIII.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

56. §. 

(1) A község közigazgatási területén több helyen felszínmozgásos területet tartanak nyilván, melyeket a Szabályozási Terv jelöl.       
          

(2) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.) felszínmozgásos kialakulásával járhatnak.       
Amennyiben geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Hivatalához meg kell küldeni.                  

A község közigazgatási területéntűz és savállóanyag bánya van, melyet szintén jelöltünk a Szabályozási Terven.

(A fenti adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Területi Hivatalától kaptuk.)

(3) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. §. (1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.        

(4) Jelen HÉSz-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:     

• a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
• az egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének, és    
• az állatok tartásának rendjét.      

(5) A tó rekonstrukciója során iszaptárolóként használt területet  (106/1 és 107 hrsz.-ú területek egy része ) rekultiválni kell. Rekultiváció után csak művelés céljára használható (házikertként), azon épület nem helyezhető el.

57. §.

Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra,  berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § - 100 §.-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.    

IX.

TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

58. §.

(1) Országos közutak (2. sz.,22.sz., 2115. sz. és 2116. sz. út) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50 - 50 méteren belül).

(2) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.        

(3) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.             

(4) Meglévő épületek átépítését csak a terven  jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.    

(5) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos! 

59.§.

60. §.

A településrendezési feladatok megvalósításához az alábbi ingatlanokat kell kisajátítani (hrsz. szerint):        

-           Bánk belterületén gépkocsiparkoló kialakítására a Petőfi úton lévő 150, 151 és 152 hrsz-ú területeket,               

-           Bánk belterületén központi park kialakítására a Hősök terén lévő 142. hrsz-ú területet.

60./A.  §

A képviselő-testület a Bánk községre vonatkozó szabályozási tervet e rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.

X.

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

61. §.

(1) E rendelet 2003. május 1-jén lép hatályba.      
Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.   

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bánk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szabályozási és építési előírásokról szóló 12/1997. (X.31.) sz. rendelete (Bánk község összevont rendezési terve).