Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét.

2013. január 1-jétől az önkormányzat működésének alapvető szabályait meghatározó, valamint a szervezeti és működési szabályzat rendeleti szabályozására felhatalmazást adó, helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt felváltotta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.)

A hatályba lépő Möt. változásokat hozott a helyi önkormányzatok szervezeti, gazdasági rendszerében.

A Möt. kimondja, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A Möt. rendelkezései szerint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza többek között a képviselő-testület hivatalára vonatkozó alapvető szabályokat is. A képviselő-testület határozata alapján 2013. január 1-jétől az önkormányzat hivatalaként a Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal működik.

E törvényi rendelkezések alapján a képviselő-testület rendeletben meghatározza szervezetének és működésének részletes szabályait.

A rendelet rögzíti az önkormányzat hivatalos megnevezését, címét, valamint a Möt. 84. § (2) bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal elnevezését.

A rendelet kimondja, hogy az önkormányzat jelképe a település címere, zászlaja, valamint az önkormányzat bélyegzői. A jelképek használatát a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozta.

Az önkormányzat által használható bélyegzők lenyomatát a rendelet melléklete tartalmazza.

A Möt. 13. §-a felsorolja a helyi önkormányzatok feladatait, mely feladatokat az önkormányzat Möt. 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján önként is vállalhat feladatokat. A rendelet rögzíti az önkéntes feladatvállalás feltételeit.

A Möt. 42. §-a rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület nem ruházhat át, a döntést a képviselő-testület hozza meg.

A képviselő-testület a Möt. rendelkezései szerint a Möt. 42. §-ban fel nem sorolt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, bizottságára vagy a jegyzője átruházhatja önkormányzati rendeletben.

A Möt. 53. § (1) bekezdése értelmében a szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról. A rendelet felsorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a hatályos rendeleteiben átruházott. A képviselő-testület hatásköröket csak a polgármesterre ruházott át.

A képviselő-testület egyes feladatait önkormányzati társulás útján látja el.

A rendelet rögzíti az alakuló ülés törvényben nem szabályozott részleteit. A Möt. előírásai szerint új szabály, hogy az alakuló ülést a polgármester hívja össze. A rendelet meghatározza az alakuló ülés minimális napirendi témáit.

A képviselő-testület működésének alapszabályait a Möt. rögzíti, melyek figyelembe vételével, illetve a Möt. felhatalmazásai alapján a működés részletszabályai a rendeletben kerülnek meghatározásra.

A Möt. előírása alapján a rendelet rendelkezik a képviselő-testület összehívásának és vezetésének módjáról.

Szabályozásra kerül, hogy a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

A Möt. meghatározza a név szerinti és a titkos szavazás eseteit, melyek a rendeletben nem kerülnek megismétlésre. A Möt. felhatalmazást ad arra, hogy a név szerinti szavazás a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben is elrendelhető. A rendelet ilyen esetet nem határozott meg, viszont érvényes a Möt. azon rendelkezése, miszerint a képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára bármely döntés igénylő kérdésben elrendelhet név szerinti szavazást.

A titkos szavazás lebonyolítását a rendelet a képviselő-testület egyetlen állandó bizottságát, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatkörébe utalja.

A Möt. rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, melyekben minősített többségű döntés szükséges, és felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban további, minősített döntést igénylő ügyeket írjon elő. A rendelet a törvényi előíráson kívül további minősített többséget igénylő ügyeket nem ír elő.

Törvényi rendelkezés értelmében a képviselő-testület rendeletben szabályozza a társadalmi egyeztetés módját. Ezen rendelkezések szintén a szervezeti és működési szabályzatban kerültek előírásra.

A rendelet rögzíti a képviselő-testületi felszólalások, szavazás rendjét, a hozott határozatok megjelölését, valamint azon témákat, melyekben a képviselő-testület számozás nélkül dönt.

A Möt. kimondja, hogy a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és a képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A Möt. előírja, hogy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét. A rendelet úgy rendelkezik, hogy a képviselő a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén egy havi tiszteletdíjának megvonása szabható ki szankcióként.

A rendelet rögzíti, hogy a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a hozzászólások lényege kerül rögzítésre, a felszólaló külön, előzetesen tett jelzése esetén a felszólalás szó szerint rögzítésre kerül a jegyzőkönyvben. A Möt. meghatározza a jegyzőkönyv tartalmi elemeit.

A Möt. előírásai szerint a szervezeti és működési szabályzat meghatározza a képviselő-testület bizottságait, tagjainak számát, a bizottság feladat- és hatáskörét, működésének alapvető szabályait. A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelem szerűen alkalmazni.

A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléshez kapcsolódó jogait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njt.) szabályozza. Ezen törvényi rendelkezések a szervezeti és működési szabályzatban megismétlésre nem kerültek, a rendelet – összhangban az Njt. előírásaival – legfontosabb egyetértési jogokat rögzíti.

A nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személy, önállóan gazdálkodik.

Az Njt. előírja, hogy a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást köt, mely megállapodást a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni kell. A megállapodás a rendelet mellékletét képezi.

A rendelet nem teljes körűen felsorolja a polgármester és a jegyző legfontosabb, általános érvényű feladatait, ugyanakkor kimondja, a konkrét feladat- és hatáskörök jogszabályokban, valamint a képviselő-testület döntéseiben kerülnek meghatározásra.

A Möt. értelmében a jegyzői feladatok ellátásának módjáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. A szervezeti és működési szabályzat – a képviselő-testület működésével kapcsolatos rendelkezések között - tartalmazza, hogy amennyiben a jegyző a napirendi pontok tárgyalása során a tervezett döntéssel, vagy a működéssel kapcsolatosan jogszabálysértést észlel, azt jelzi a képviselő-testület részére. A jegyző ezen észrevételezési feladata mellett a napirendek tárgyalása során felszólalásában elmondhatja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy a jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő helyettesíti.

A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy az önkormányzat, illetve a képviselő-testület hivatala a Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek szervezeti és működési szabályzatát külön belső szabályzat határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodása felsőbbrendű jogszabályokban rögzített előírások és szabályok alapján történik, a vagyongazdálkodás szabályairól pedig a képviselő-testület külön rendeletet alkotott.

A rendelet rögzíti, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt közmeghallgatás mellett évente egy alkalommal falugyűlést tart, melyen tájékoztatást ad az önkormányzati gazdálkodásról, tervekről.

A szervezeti és működési szabályzat megteremti annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület - amennyiben az önkormányzat gazdálkodása lehetővé teszi, és a költségvetésben e célra előirányzat biztosítható – a lakosság önszerveződő közösségeit anyagilag is támogatja.

A rendelet – figyelembe véve, hogy a Möt. 2013. január 1-jétől hatályosak – a lehető leghamarabb, a kihirdetést követő napon azonnal hatályba lép, jelezve, hogy a rendelkezések január 1-jétől érvényesek. A rendelet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a képviselő-testület korábbi szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet.