Az Alaptörvény a települési önkormányzat hatáskörébe és feladatkörébe utalja, hogy a helyi közügyek intézése körében a helyi adók fajtájáról és mértékéről dönt, melyről rendeletet alkot.

A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 6. §-ának rendelkezése alapján az Önkormányzat adómegállapítási joga kiterjed arra, hogy vagyoni típusú adót (építményadó, telekadó), kommunális jellegű adót, helyi iparűzési adót, vagy ezek valamelyikét bevezesse, hatályon kívül helyezze, módosítsa, meghatározza az adó bevezetésének időpontját és időtartamát, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – a Htv-ben meghatározott felső határokra figyelemmel – megállapítsa, a Htv-ben meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg a kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse, valamint a Htv. és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza.

A jogalkotásról szóló törvény értelmében az önkormányzati adórendelet szabályozása nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. Az Alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Mindezek alapján a törvényekben rögzített rendelkezések nem kerülnek megismétlésre, az önkormányzat rendeletében kizárólag azok a rendelkezések szerepelnek, melyek a helyi adóztatáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A helyi adóztatást a magasabb rendű jogszabályokban rögzített rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni és végrehajtani.

Bánk Község Önkormányzata a Htv-ben rögzített, lehetséges helyi adónemek közül az építményadót, a magánszemély kommunális adóját, az idegenforgalmi adót, és a helyi iparűzési adót vezeti be, illetve tartja fenn az eddigi helyi adóztatási gyakorlatot.

A rendelet meghatározza az építményadó alapját, valamint – a törvényi korláton belül –az építményadó mértékét. Az építményadó alól mentes a garázs, valamint a lakóhelyként szolgáló épület, építményrész. Az adómentesség normatív, kógens szabály, azaz a feltételt teljesítő adóalany jogosult a mentesség érvényesítésére, külön kérelem nélkül, normatív alapon. A Htv. 7. § e) pontja rögzíti, hogy a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületét, épületrészét az építményadó alól nem lehet mentesíteni és kedvezményben részesíteni, ezért az építményadó mentesség nem terjed ki a vállalkozó üzleti célú épületére, épületrészére.

A magánszemély kommunális adókötelezettségét a Htv. szabályozza, attól eltérni nem lehet. A rendelet mentességet ad a telek építménnyel be nem épített részére, vagyis kommunális adót nem kell fizetni azon telek után, melyen olyan építmény áll, ami építményadó kötelezettség alá esik. Mindez azt jelenti, hogy kommunális adót kizárólag azon telek után kell fizetni, melyen építményadó tárgyát képező építmény nem található, azaz üres, beépítetlen belterületi földrészlet.

A rendelet meghatározza az idegenforgalmi adó alapját és mértékét. A rendelet rögzíti, hogy a szállásadói tevékenység megkezdését a megkezdéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.

A rendelet meghatározza a helyi iparűzési adó mértékét.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stab.tv.) 32. §-a szerint az adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie, ezért a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba, és hatályba lépésével egyidejűleg a helyi adókról szóló korábbi önkormányzati rendelet hatályát veszti.