1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségnek és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Mátranovák község önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) Mátranovák Község közigazgatási területe a 33/2000. (III.17.) kormányrendelet 2/1. sz. melléklete szerint “B“ érzékenységű kategóriába tartozik.

(3) Alapfogalmak:

3. § (1) A közterület tervezett, rendszeres tisztán tartása, az Önkormányzat feladata. (Az egyes ingatlanok csatlakozó részein az ingatlan tulajdonosok kötelezettségeit a 2-8 bekezdés tartalmazza).

(2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) az ingatlan használója (haszonélvezi, használó, albérlő, szívességi használó)-, ha erre más jogszabály vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi-, köteles gondoskodni. A lakó-és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használati részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, szárító, pince-és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és –gyűjtő, udvar stb.) rendszeres rovar-és rágcsálómentesítésről a tulajdonosnak, a lakás és a lakás céljára használt más helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és az ezekhez tartozó területek rendszeres rovar-és rágcsálóirtásról pedig a használónak kell gondoskodnia.

(3) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok, vagy a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, a járda (járda hiányában 1,5 m széles sáv) hóeltakarításáról és síkosság-mentesítéséről továbbá a járda és a járműsáv közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét-és gyommentesítéséről. (A síkosság-mentesítésre környezetkímélő anyagokat kell használni. Zöldterületen NaCl nem használható.) Fák és bokrok meglétekor a kerítés (telek, járdavonal) mellett, rendszeres nyeséssel – 2,5 m széles és 2,2 m magas szabad őrszelvényt kell biztosítani.

(4) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok tisztán tartása, hó-és síkosság-mentesítése nyitvatartási időben a használó, illetve a létesítményt üzemeltető, nyitvatartási időn túl a tulajdonos kötelessége.

(5) A gondozatlan járdaszakasz, zöldsáv vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

(6) Az árkok és átereszek tisztántartása során – a közlekedést nem veszélyezteti módon, depóban elhelyezett földet vagy egyéb anyagot köteles az önkormányzat 3 napon belül elszállíttatni, amennyiben a tisztítás szervezett módon történők.

(7) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni.

(8) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusítóhelyek előtt (külső fogyasztás esetén) a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása a nyitvatartási időben az üzemeltető feladata.

4. § (1) A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét-és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja (fás szárú növényállomány elektromos légvezeték alá csak gömbkoronájú fa lehet). A füvesítés, parkosítás során be kell tartania az adott területre vonatkozó szabályozási tervben, továbbá a településrendezési tervben rögzített előírásokat, ezek hiányában a jegyző engedélyét kell beszereznie.

(3) A településen működő kereskedelemi egységekhez, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítményekhez tartozó kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a tulajdonos (használó) a szükségesnek megfelelően köteles tisztán tartani.

(4) Az üzemeltető köteles a kereskedelmi egység, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmény jellegének megfelelően a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott módon, a napi, heti, havi stb. takarításra, rovar-és rágcsálóirtásra vonatkozó szabályokat betartani.

(5) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan és az ingatlan melletti közterület tisztán tartása az építést végző (kivitelezi, tulajdonos) feladata.

5. § (1) A közterületet nem rendeltetési célra használni csak jegyzői vagy egyéb hatósági engedéllyel, és díjfizetés ellenében lehet. Közterület használatot a következő célra lehet biztosítani:

6. § (1) Hirdetményt, plakátot a rendszeresített hirdetési felületeken lehet elhelyezni. Rendszeresített hely hiányában a jegyző engedélyét kell beszerezni. A hirdetmény, plakát az adott eseményre vonatkozóan. előtte (ha jogforrásban másként nincs megjelölve): 15 nappal utána (ha jogforrásban másként nincs megjelölve): 8 napig lehet kihelyezni.

(2) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki ezt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.

7. §¹ A hullaemésztő verem (dögkút) kezelése, az állati hullák megsemmisítése

8. § (1) A település területén elhullott, hatósági rendelkezésre leölt, és vágások után elkobzott állatok, és állati testrészek megsemmisítése átmenetileg a hullaemésztő veremben történhet. Az Önkormányzat a 22/2001. (X.10) KöM, valamint a 71/2003. (VI.27.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően fog rendelkezni, a továbbiakban a hullaemésztő verem (dögkút) működéséről.

(2) Kisállatok, baromfik, kutya, macska, valamint 3 hetesnél fiatalabb sertés, juh, kecske hullája az állattartó telkén, illetve a kimúlás helyén is elásható, legalább 50 cm földtakarással, 50 kg tömegig. Az 50 kg feletti tömegű állati hullákat, arra hatósági engedéllyel rendelkezi szervezetnek kell átadni ártalmatlanításra, 2005. 12. 31. időpont után.

(3) Az állati hullának a hullaemésztő verembe szállítása, illetve 2005. 12. 31. után a megsemmisítőnek történő átadása az állattartó feladata.

(4) A mezőgazdasági nagyüzem maga gondoskodik az elhullott állatai elszállíttatásáról.

(5) Közterületen talált állathullának a hullaemésztő verembe történő szállítása, illetve 2005. 12. 31. után a megsemmisítőnek történő átadása amennyiben annak gazdája nem állapítható meg – az önkormányzat feladata.

(6) Az állatok tartására vonatkozó előírásokon és az érvényben lévő rendezési terv övezeti besorolásán túl, minden állattartó köteles biztosítani, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet, valamint kötelesek betartani a hatályos közegészségügyi-, járványügyi és állategészségügyi szabályokat.

(7) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben – különösen a tömeges elhullás esetén bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek és egyes állategészségügyi szabályok vonatkozásában – a 41/1997 ( V. 28.) FM sz. rendelettel közzétett állategészségügyi szabályzat rendelkezései az irányadók.

9. § (1) A település közigazgatási területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni. Ennek során az allergiát okozó,- elsősorban a parlagfű– virágzás előtti irtásáról évenként kell gondoskodni. (A leggyakoribb, allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.)

(2) Az ingatlanok tulajdonosainak, és a közterület tulajdonosainak (önkormányzatnak) a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedéseket, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazását, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szerint kell végrehajtani.

(3) A település közigazgatási területén – az önkormányzat tulajdonában – lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat – köteles gondoskodni.

(4) Az önkormányzat közigazgatási területén lévő erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos (kezelő, használó) köteles gondoskodni, melynek során be kell tartania a magasabb szintű jogszabályokban rögzített előírásokat.

10. § (1) Az erdőkben, parkokban, közterületi zöldövezetben hulladékot lerakni, legeltetni tilos.

(2) Közterületen, erdőben és parkokban kutyát csak szájkosárral és pórázon tartva, felügyelet mellett lehet vezetni (sétáltatni). A felügyelettel megbízott köteles a kutya ürülékét azonnal feltakarítani, az erre alkalmas eszközöket (kutyaszett, lapát, seprő, homok, műanyag zsák) köteles magánál tartani, amelynek meglétét az önkormányzat megbízottja ellenőrizheti. Gyermekjátszótér 20 m-s körzetén belül kutyát sétáltatni – az előzi feltételek betartásával is-tilos. E bekezdésben részletezett korlátozások és feltételek a vakvezető kutya igénybe vevőjére nem vonatkoznak.

(3) A közterületen lévő ebek begyűjtéséről az Önkormányzat gondoskodik. A begyűjtött ebeket 48 órán keresztül őrzi és tartja, ez alatt az eb tulajdonosa az ebet kiválthatja. (A kiváltás díját külön rendeletben határozzák meg.) A 48 óra után ki nem váltott ebeket az állatorvos elaltatja.

(4) Az erdőbe, parkokba gépjárművel, motorkerékpárral, illetve lovas kocsival – a kijelölt útvonal kivételével -tilos behajtani.

(5) Tilos erdőterületen, parkokban az élő fáról, cserjéről gallyat, díszítőlombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, díszítőgally termelését szolgáló erdő és a miniségi törzsnevelést elősegíti nyesést, amelyet csak a tulajdonos engedélyével lehet végezni.

(6) Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken, az arra jogosult által engedélyezett időszakban, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával szabad. Szeles időben tüzet rakni tilos.

11. § (1)

(2) Tilos az önkormányzat közigazgatási területén található fák megcsonkítása (kivétel kertészeti szakvélemény által igazolt vagy javasolt, a növény egészségi állapota vagy kora miatt indokolt szakszerű ifjítás), a fákra plakátok ragasztása és kiszegezése.

(3)

(4)²

(5) Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése a település területén lévő állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabadon végezheti, az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható. A magánerdő területén bármilyen mértékű gyűjtés csak a tulajdonos előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható.

(6) Védett növények megcsonkítása és/vagy gyűjtése minden körülmény közt tilos !

12. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornában illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos, szükség esetén – vízkár elhárítási szempontok miatt – azt elő kell segíteni.

(3) Az önkormányzat vízkár elhárítási, vízgazdálkodási feladatait részletesen külön rendeletben szabályozza.

(4) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(5) A települési szennyvíz kezelésére vonatkozóan az Önkormányzat külön rendeletben intézkedik. (Szennyvíz-csatornázás és kezelés).

(6) A község vízfolyásai térségében lévő ökoszisztémák védelméről és kezelőjéről a településrendezési tervben meghatározottak az irányadók.

(7) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezők, annak magasabb szintű jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(8) Azokon a közterületeken, ahol a gépjármű és gyalogosforgalom nem rendszeres, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(9) Az Önkormányzat közigazgatási területén új bányát nyitni csak az önkormányzat szakhatósági engedélyével lehet.

(10) Az Önkormányzat közigazgatási területén a felhagyott és a már működő bányákat tovább bővíteni és lejárt engedélyeiket meghosszabbítani csak az önkormányzat hozzájárulásával, illetve engedélyével lehet.

13. § (1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a 140 kW teljesítmény alatti tüzelőberendezés, illetve valamennyi fűtő- és tüzelőberendezés használata során csak olyan tüzelőanyagok elégetése engedélyezett, melyek a berendezés használati utasításában szerepelnek, illetve megfelelnek a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásainak.

(2)³

(3) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat járművel, csak rögzített ponyvával nedvesített állapotban szabad szállítani.

(4) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(5) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(6) A településen keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(7) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védi növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell.

(8) Bárminemű anyagot, hulladékot szállítani közúton csak úgy lehet, hogy a közút és közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból a közútra, közterületre anyag ne hulljon.

14. §⁴ (1) A belterületi ingatlanok használata során keletkezett avart és kerti hulladékot hetente két alkalommal hétfői és pénteki napokon 9 órától 18 óráig lehet égetni. Az égetést az időjárási hatások figyelembe vételével, a környezet és a levegő legnagyobb kíméletével, a tűzrendészeti szabályok betartásával kell végrehajtani.

(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad.

(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.

(8) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedéseket kell tenni.

15. § (1) Jelen rendelet 13-14 §-ában előírtakon túlmenően a Kormány 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletében foglaltak az irányadók a levegő védelmével kapcsolatos ügyekben.

(2) Az Önkormányzat jegyzője;

16. § (1)⁵ A község belterületén tilos:

(2) Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a jegyző engedélyével folytatható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt engedély csak kulturális, szórakoztató és sportrendezvényekre adható, a környéken lakó állampolgárok érdekeit szem előtt tartva.

(4) Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásnál a mindenkor érvényben lévő településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot kell alapul venni.

(5) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték határozza meg.

(6) A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket a 2. számú melléklet tartalmazza, a 8/2002. (II.22.) KöM-EüM rendelet szerint.

(7) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg családi lakóházas és üdülőterületen a kert művelésű ingatlanrész kivételével az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

(8) Alkalmi hangosító berendezés üzemeltetése esetén (utcabál, kiállítás, vásár, kulturális és sport rendezvények) egyedi zajhatárértéket kell megállapítani.

(9) Az engedélyezett, illetve a meglévő hangosító, vagy egyéb zajkeltő berendezés által okozott zajra vonatkozó panaszbejelentés esetén a jegyző zajvizsgálatot végeztethet.

(10) Ha a zajterhelés mértékadó "A" hangnyomásszintjének mérési eredménye a határérték túllépését állapítja meg, vagy a hangszigetelési követelmény nem teljesül, a zajszint mérési eljárás költsége az üzemeltetőt terheli.

(11) A bejelentő (vagy üzemeltető) által vitatott mérési eredmények esetén – eredménytelen egyeztetések után – a bejelentő (vagy üzemeltető) saját költségére ismételt szakértői véleményt kérhet a zajterhelés megállapítására, a jegyző felhívását követi 15 napon belül.

(12) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

(13) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10 dB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezheti.

(14) Nem kell a 16. § (2) szerinti jegyzői engedélyt megkérni, illetve a 16. § (8) szerinti egyedi zajhatárértéket megállapítani ünnepi megemlékezések (pl: koszorúzás) és egyéb olyan társadalmi, politikai rendezvények során, amelyekhez szórakoztató és sportrendezvények nem kapcsolódnak.

(15) Utcai zenélést végezhetnek – amennyiben hangosító berendezést nem használnak – a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített előírások alapján.

(16) Hangosító berendezés használata esetén 16 § (2) (3) szerint kell eljárni.

(17) Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a zajterhelési határértéket.

(18) Új hangosító berendezés telepítését illetve alkalmazását a létesítmény üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően engedélyeztetni köteles.

(19) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell akusztikai szakértői véleményt, amely igazolja, hogy a hangosító berendezés működtetése során az nem lépi túl a környezetben megengedett terhelési értékét, sem pedig az épületen belül megengedett zajterhelési értéket, illetőleg meghatározza, hogy a határértékek teljesüléséhez milyen műszaki vagy egyéb feltételeket kell teljesíteni. A kérelemben meg kell jelölni a zajos tevékenység napjait, a napi kezdési és befejezési időpontját valamint a zajkeltés módját.

(20) A kérelmet a jegyző bírálja el. A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

(21) Meglévő hangosító berendezés üzemeltetéséhez az üzemeltető a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül a 16. § (2) bekezdésének megfelelően üzemeltetési engedélyt köteles kérni.

(22) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodás javítása) származik.

17. § (1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn, amelynek tartalmát külön önkormányzati rendeletben állapítja meg, amelyben szabályozza:

(2) A közszolgáltatás kiterjed;

(3) A települési hulladék keletkezésének, kezelésének és terhelésének mérséklése érdekében az önkormányzat az itt nem szabályozott kérdésekben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 213/2001. (XI.14) kormányrendelet, továbbá a 33/2000. (III.17.) kormányrendelet 4. § e-f pontok előírásai szerint jár el.

(4) A rendelet tervezetet – a környezetvédelmi terv munkarészeként – az Önkormányzat a KDV. -KÖVIZIG Környezetvédelmi Felügyelőséghez véleményezésre benyújtja.

(5) Az Önkormányzat a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően 2004. november 3-ig, a közszolgáltatóval együttesen helyi hulladékgazdálkodási tervet készíttet.

18. § A település szempontjából védelemben részesítheti helyi jelentőségű természeti értékeknek minősülnek, az önkormányzat természeti oltalma alatt álló természeti értékek és azok védőövezetei, az 1996. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Tvt.) 22. §-ában felsoroltak figyelembevételével különösen;

19. § (1) Az önkormányzat oltalma alatt álló védett érték, védetté nyilvánítására bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítését a jegyző végzi.

(2) A védetté nyilvánítás indításához szükséges dokumentációk, amelyet a javaslattevőnek kell összeállítania:

20. § (1) A védett természeti emlékeket a következő feliratú táblával kell ellátni: „Természeti emlék – Mátranovák Község Önkormányzata”.

(2) A védett természeti terület határainál a közlekedésre kijelölt utak mentén a védelmet jelöli táblákat kell elhelyezni, amelyek felirata: „Természetvédelmi terület –Mátranovák Község Önkormányzata”.

(3) A megrongálódott vagy hiányzó táblák javításáról, cseréjéről szükség szerint gondoskodni kell.

21. § A védett értékek természetvédelmi kezeléséről az Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik.

22. § (1) Törekedni kell a védett értékek bemutatására jelen rendeletben szabályozottak szerint.

(2) Védett természeti értékek látogathatóságát a Tvt. 37. § (1), (2) alapján a természetvédelmi hatóság ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja, illetve annak kérelmére tiltást rendelhet el a település jegyzője és az útügyi hatóság is.

(3) Védett természeti érték állapotát természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(4) Védett természeti területen közlekedésre csak az arra kijelölt utak vehetik igénybe.

23. § Védett természeti területen a Tvt. 38. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

24. § (1) A védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges a következi eljárások során:

25. § (1) A település önkormányzata által védetté nyilvánított természeti érékek, és azok védőövezeteinek tételes felsorolását, e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A védett természeti értékek kataszterének vezetése a jegyző feladata.

(3) Az előkészítő munkákba a Nógrád Megyei Önkormányzatok Közútkezelő és Környezetvédelmi Kht-t bevonhatja nevezetesen;

26. § (1) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

(2) A település szempontjából védelemben részesítheti, helyi építészeti örökségnek minősülnek az 1997. évi LXXVIII. tv-ben (a továbbiakban: Étv.) valamint az 1997. évi LIV. tv-ben (a továbbiakban: Mőtv.) felsoroltak figyelembe vételével különösen;

27. § A helyi védelem a település és környezetének összefüggő részére, valamint egyes építményeire és ezek részeire terjedhet ki.

(1) A helyi területi védelem:

(2) A helyi egyedi védelem:

(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjesztheti.

28. § (1) A helyi építészeti örökség önkormányzati védelmére bárki javaslatot tehet. Javaslattevőnek a védetté nyilvánítás folyamatának indításához dokumentációt kell összeállítania, amelynek minimálisan tartalmaznia kell;

29. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban – nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

(2) Egyedi védettség esetén a 27. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

(4) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

(5) A jegyző a védett értékek nyilvántartási adatait és az erről szóló rendeletet az illetékes hivataloknak megküldi.

(6) Az 1991. évi XX. tv. (1) bek. b. pontja, az önkormányzat hatáskörébe utalta a Nyírmedei és Cserpusztai belterületi részen lévő épületeket és építményeket, és a területet. Erre vonatkozóan az Önkormányzat a Helyi Építési szabályzatban rendelkezik. A helyi jelentőségű építészeti értékek területi védelmének tényét, az ingatlan nyilvántartás tartalmazza.

30. § (1) A helyi építészeti örökség kezeléséről az Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik.

(2) Egyedi védettség esetén a védett értéket a következő feliratú táblával kell ellátni: „Mátranovák Község Önkormányzat – védett érték”.

(3) Területi védettség esetén a védett terület határainál a közlekedésre kijelölt utak mentén a védelmet jelző táblákat kell elhelyezni, amelynek felirata: „Helyi védelem alatt álló terület -Mátranovák -Község Önkormányzata.”

31. § (1) A település önkormányzata által védetté nyilvánított védett értékek vagy védett területek (helyi építészeti örökségek) tételes felsorolását, a 28. § (4) bekezdése szerinti tartalommal, a 29. § (1…4) bekezdésben meghatározott formában, e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi építészeti örökségek kataszterének vezetése a jegyző feladata.

(3) A helyi építészeti örökség kataszter előkészítésébe és a kezelésébe az Önkormányzat a Nógrád Megyei Önkormányzatok Közútkezelő és Környezetvédelmi Közhasznú társaságot bevonhatja nevezetesen; -a települési önkormányzati rendelet teljeskörű előkészítésébe,

38. § E rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.