Mátranovák község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII tv. 6. § és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § felhatalmazása alapján helyi építési előírásokat állapít meg, és elrendeli azok alkalmazását.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

(1) A rendelet hatálya kiterjed Mátranovák község teljes igazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett - csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek.

2.§

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalait,

b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit,

c) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító előírásokat és korlátozásokat,

d) az építési vonalra és építési helyre, illetve védősávokra vonatkozó előírásokat,

e) a kötelező, tervezett telekhatárokat.

(3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:

a) az irányadó szabályozási vonalakat,

b) és az egyéb szabályozási elemeket.

(4) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.

(5) Az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

3.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

(1) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(3) A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható:

a) beépítésre szánt területbe vonandó:

- szabályozási terv által lehatárolt területek, egyéb ipari gazdasági területként,

(4) A tartalék beépítésre szánt területek csak a legalább telektöbre készítendő szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe, és építhetők be az alábbiak szerint:

a) beépítésre szánt területbe vonható:

- a szabályozási terv által lehatárolt mezőgazdasági terület, lakóterületként.

(5) A területeket beépítésre szánt területbe vonásig, illetve a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.

(6) A település területen lévő irányadó szabályozási vonalakon belül épület nem építhető.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4.§

(1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

a) lakóterület

b) vegyes terület

c) gazdasági terület

d) üdülő terület

e) különleges terület

LAKÓTERÜLET

5.§

(1) A kisvárosias lakóterületek (Lk) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján kisvárosias lakóterületek. (OTÉK 12. §)

(2) A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §)

6.§

Lk

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, de legfeljebb 12,5 méter.

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 20 %.

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)^[1] Az épületek 40-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel kialakíthatók.

(9) Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti járműtárolót, illetve gépjárműparkolót az adottságoknak megfelelően a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban illetve garázssorban, valamint a szabályozási terv szerinti területen, garázssorban kell elhelyezni.

(10) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

7.§

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: zártsorú

(2) A kialakítható legkisebb telekterület: 180 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %

(4) A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság: kialakult, de legfeljebb 5,5 méter lehet (az építménymagasság házsoronként azonos legyen)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 30 %.

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmény alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)^[2] Az épületeket az építési övezetben utcával párhuzamos tetőgerinc irányú, es a kialakult 40-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel kell kialakítani. A tetőtérbeépítés megengedett.

(9) Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti járműtárolót, illetve gépjárműparkolót az adottságoknak megfelelően a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban illetve garázssorban kell elhelyezni.

(10) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszint feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

8.§

Lk

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: csoportos

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 300 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult (a tűzfalasan csatlakozó épületek építménymagassága azonos legyen)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)^[3] Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40­45°) magastetővel kell kialakítani. (a tűzfalasan csatlakozó épületek tetőhajlásszöge azonos legyen)

(9) Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti járműtárolót, illetve gépjárműparkolót az adottságoknak megfelelően a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban illetve garázssorban kell elhelyezni.

(10.) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

9.§

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(2) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult (3,0 - 4,5 m)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.

(6) Az építési telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)^[4] Az épületek tetőgerinc iránya az utcára (telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 40-45° legyen.

(9)^[5] Az építési telkek utcai homlokvonalán létesítendő kerítése egységes és tájba illő, fabetétes kerítés, vagy élősövény legyen.

(10) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

10.§

Lf

Lf

Lf

és

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 300, 550, 700, illetve 900m² (szabályozási terv szerint)

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult

( az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)^[6] Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40­45°) magastetővel kell kialakítani.

(9) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

11.§

Lf

és

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 550, illetve 900m² (szabályozási terv szerint)

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult

(az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(8)^[7] Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40­45°) magastetővel kell kialakítani.

(9) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

12.§

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,0 - 5,5 m

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)^[8] Az épületeket tetőgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető, vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 40-45° legyen.

(9) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

bI és a melléképítmények

elhelyezhetők

VEGYES TERÜLET

13. §

(1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16.§)

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

14.§

Vt

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: telkenként a kialakult beépítési mód

(2) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: kialakult beépítettség

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult építménymagasság

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6) Az építési telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7)^[9] A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(8) Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40­45°) magastetővel kell kialakítani.

(9) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10) Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (8) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők.

15.§

Vt

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: kialakult beépítési mód

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult építménymagasság, de legfeljebb 7,5 méter. (Az építménymagasság a két szomszédos építési telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,00 méter)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6) Az építési telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7)^[10] A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(8) Az épületeket az építési övezetben kialakult tetőgerincű és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell építeni.

(9) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10) Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (9) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők.

GAZDASÁGI TERÜLET

16.§

(1) A gazdasági terület egyéb ipari gazdasági terület (Gei), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású egyéb ipari gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 19. §)

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

17.§

Gei

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 30000 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 10,0 m

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 25 %

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(8)^[11] Az épületeket az építési övezetben lehetőleg magastetővel kell kialakítani.

18.§

Gei

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 25 %

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(8)^[12] Az épületeket az építési övezetben lehetőleg magastetővel kell kialakítani.

ÜDÜLŐ TERÜLET

19.§

(1) Az üdülő terület üdülőházas üdülő (Üü) terület, illetve hétvégi házas üdülő (Üh) terület, amely elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 21. §)

(2) Az üdülő területek határait a szabályozási terv tartalmazza.

20.§

Üü

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak üdülőépületek, és üdülőtábor épületei helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult építménymagasság

(6) Az építései telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(7) Az építési telek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.

(8) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(9) Az építési övezetben haszonállattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség nem építhető, csak a lovasturizmust kiszolgáló lóistálló helyezhető el.

(10.) Az építési övezetben csak az üdülés igényeinek kielégítésére szolgáló melléképítmények helyezhetők el.

21.§

Üh

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak legfeljebb két üdülőegységes üdülő épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult építménymagasság, de legfeljebb 5,5 méter

(az épületek építménymagassága a két szomszédos beépített építési telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 méterrel térhet el)

(6) Az építései telek legkisebb zöldfelülete: 60 %

(7) Az építési telek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.

(8) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 3 %-a lehet.

(9) Az építési övezetben semmilyen haszonállattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség nem építhető.

(10) Az építési övezetben csak az üdülés igényeinek kielégítésére szolgáló melléképítmények helyezhetők el.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

22.§

(1) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temető különleges terület (Kt), és a sportolási célú különleges terület (Ks) terület. (OTÉK 24. §)

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

23.§

Kh

házikertes építési övezet előírásai

(1) Az építési övezet építési telkein csak pince, illetve növénytermesztés céljára szolgáló üvegház vagy fóliasátor építhető.

(2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(5) A terepszínt alatti pince alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m

24.§

Kt

temető különleges építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

(6) A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.

25.§

Ks

sportolási célú különleges terület előírásai

(1) Az építési övezet építési telkein csak sportolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

(6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

(8)A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 3 %-a lehet.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

26.§

(1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

a) közlekedési és közmű terület

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági terület

e) vízgazdálkodási terület

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

27.§

(1) A közúti közlekedési terület (KÖu) és a vasúti közlekedési terület (KÖk) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26.§)

(3) A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

28.§

Köu

Közúti közlekedési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el. A közútra nyíló üzletsor épület nem bővíthető, a meglévő épület alapterülete építési helyként került megjelölésre.

(2) Az övezetben a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, új építménynél legfeljebb 4,0 m.

(3) Az övezetben az épületeket kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.

(4) Az országos főutak külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől 100 m távolságon belül, valamint az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén, annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

29.§

Kök

Vasúti közlekedési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok betartásával

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult, új építménynél legfeljebb 5,5 m.

(3)^[13] Az övezetben az épületeket kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.

(4) A vasút védőtávolságán belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételekkel helyezhető el.

ZÖLDTERÜLET

30.§

(1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27.§)

(3) A zöldterületen elhelyezhető:

- a pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér, tornapálya, szobor, emlékmű, díszkút stb.)

(4) Az övezetben épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

(6)^[14] Az övezetben az épületek tetőhajlásszöge 40-45° lehet.

ERDŐTERÜLET

31.§

(1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő (Eg). (OTÉK 28.§)

(2) Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

32.§

Eg

gazdasági erdő övezet

(1) A gazdasági erdő övezetben elhelyezhető:

a) az erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény,

b) és a vadgazdálkodás célját szolgáló építmény.

(2) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(3) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m² (10 ha)

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

33.§

(1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), illetve mezőgazdasági major övezet (Mm), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29.§)

34.§

Má

általános mezőgazdasági övezet

(1) Az Má övezetbe a mezőgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelő, gyümölcsös, szőlő, kert és nádas megnevezésű földrészletek tartoznak.

(2) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 10000 m² (1 ha)

(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(6)^[15] Az övezetben csak az építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építményt lehet építeni, az épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos, tetőhajlásszöge 40-45° tetőformája nyeregtető legyen.

(7) Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

35.§

Mm

mezőgazdasági major övezet

(1) Az Mm mezőgazdasági major övezet, ahol az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

1. Major megnevezésű földrészleten bármilyen állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos építmény.

(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló.

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.

(5) Megengedett legkisebb telekméret: 2000 m²

(6) Az övezetben az építmények elhelyezéséhez elvi építési engedélyt kell kérni a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítésének előzetes tisztázása érdekében.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

36.§

(1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. (OTÉK 30. §)

(2) A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

IV.FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

37.§

(1) Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően - ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák - az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

ELŐKERT

38.§

(1) Az előkert legkisebb mélysége a Szabadság út, Petőfi út, Nyírmedi út és Rózsa utca mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(2) Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

OLDALKERT

39.§

(1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén:

- az építési telekre   előírt    (megengedett) legnagyobb

b) szabadon álló beépítés esetén:

- az építési telekre   előírt    (megengedett) legnagyobb

építménymagasság felénél.

c) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén (pl.: saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén):

- sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság felénél,

- sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél, sem pedig 3 méternél.

HÁTSÓKERT

40.§

(1) A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve az építési telek utcai telekhatárától legalább 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

ÉPÍTÉSI VONAL

41.§

(1) Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható.

V.FEJEZET

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

KULTÚRÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

42.§

(1) A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3)^[16] A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett épületeket és területeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Mátranovák község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4)^[17] A műemlékek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(5)^[18] A helyi védelmű területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz.

(6)^[19] A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytető lehet, 40-45°-os tetőhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel, lehetőleg tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

(7)^[20] Helyi értékvédelmi területen a kerítések lehetőleg végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épüljenek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

(8)^[21] Az épített környezet minőségének védelme érdekében a műemléki környezetben és a helyi védelmű területen csak műemléki tervezési jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

43.§^[22]

(1) A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A Nemzeti Ökológiai Hálózat természetvédelmi területeinek lehatárolását a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999 (XI.19.) Korm. rendelet.

(2) A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Mátranovák község helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

A TELEPÜLÉSKÉP ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER VÉDELME

44.§^[23]

(1) A helyi védelmű területen kívül a kialakult, változatos beépítésű utcákon a helyi védelemre javasolt épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni.

(2) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(3) A lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak legyenek. Törekedni kell a természetes építőanyagok használatára.

(4) A településkép védelme érdekében a 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában foglaltakon túl a település területén építési engedélyhez kötött tevékenység a középületek telkeinek közhasználatú területén történő kerítés építés.

(5) Az utcakeresztszelvények adottságait figyelembe véve az utcában a vonatkozó jogszabályok betartásával fasort kell telepíteni. Kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő hatású fajok alkalmazását.

(6) A település zöldterületén, a közparkokban ajánlott a területen jellemző őshonos növényzet telepítése és fenntartása.

VI.FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM

45.§

(1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek légszennyező anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg, illetve a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékek túllépését nem okozza.

(2) Lakóövezetben csak olyan kisipari tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bűzös tevékenység sem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység ( pl.: fafűrészelés ) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(3) A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet.

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

46.§

(1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

Területi funkció                                                                      Megengedett egyenértékű „A”

Csendes övezet                                                                                 45                   35

Lakóterület                                                                                         50                   40

(3) A település közigazgatási területén betartandó egyéb zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet szabályozza.

(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármilyen tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az okozott zaj mértéke a fenti rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(5) Az országos mellékutak, valamint a települési gyűjtőutak mentén a telkek előkertjében javasolt a növényzet telepítése zajcsökkentés és levegőtisztaság védelmi okokból.

FÖLD ÉS VÍZVÉDELEM

47.§

(1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő - vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2) A közcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítése után a rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető az érintett területen.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni, illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(4) A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket lehet használni.

(5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terv csapadékvíz elvezetési alátámasztó munkarészén jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8) A termőföld használó - választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

(9) A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet alapján a település C szennyeződés érzékenységi besorolású.

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS

48.§

(1) Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

VÉDŐTÁVOLSÁGOK

49.§

(1) A település igazgatási területén lévő patakok, valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és     védőidomaik   szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 30 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új lakóterület csak 30 m-nél távolabb létesíthető.

(4) A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Mátranovák község Önkormányzata Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

50.§

(1) Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a módosított 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően, a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozóan a 204/2001 (X.26.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4) A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolását és a magasságkorlátozás mértékét a helyi építési szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az alábányászott területeken, és azok környezetében (A teljes belterületen, és Nyírmedpusztán, illetve a külterületeken, az alábányászott területek 500 méteres körzetében) építési tevékenységet csak az engedélyezési tervhez, a 45/1997 (XII.29.) KTM rendelet 5. § 13. pontja szerint elkészített geotechnikai szakvélemény, továbbá szükség esetén alapozási, illetve tartószerkezeti terv, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat, a Bányakapitányság, és a bányatelek kezelőjének hozzájáruló nyilatkozatával lehet végezni, oly módon, hogy az esetleges utólagos felszínmozgásokat az építmények károsodás nélkül viseljék el.

(6) A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(7) A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz-, és talajvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli élővízfolyások (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. Ezen területen az épületek padlószintje az átlagos terepszínt fölött legalább 0,8 méterre lehet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

VII.FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT

BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

(1) A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

51.§

(1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

a) Az 549, 550, 551, 552, 553, 554, 555, 556, 557, 558, és 559/2 hrsz-ú ingatlanok szabályozási terv szerinti területe tekintetében, temető terület kialakítása céljából.

TELEKALAKÍTÁS, HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

52.§

(1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

53.§

(1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

VIII.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54.§^[24]

(1) Szabálysértést követ el, aki a jelen építési szabályzat előírásait megszegi.

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3) A település közigazgatási területén az állattartást Mátranovák község Képviselő­testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(4) A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(5) A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

(6) A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetést követő 30. napon lépnek életbe, egyidejűleg az alábbi - előző ÁRT-vel kapcsolatos Önkormányzati és volt tanácsi - rendeletek hatályukat vesztik:

(7) A jelen építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően kezdődő ügyekben kell alkalmazni.