Mátranovák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az állategészségügyről szóló, 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendelete, az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 36.§ (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, Mátranovák község közigazgatási területén az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§

(1) Mátranovák község területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben, mások zavarása nélkül, e rendeletben meghatározott módon lehet.

(2) A szakhatósági előírások, illetve az állattartás előfeltételeinek hiányában e rendelet előírásainak érvényesülése érdekében az eljáró hatóság a jogszabályoknak megfelelő végrehajtási intézkedést tehet.

(3) E rendeletben szabályozott állattartási szabályok betartásával kapcsolatos bejelentések, panaszok, kérelmek elbírálására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben első fokon a polgármester jogosult határozattal dönteni. A fellebbezések elbírálására a képviselő-testület jogosult.

(4) E rendelet szempontjából:

a) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve az, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, kezeli

b) állattartás: az a tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú stb.) azok tenyésztésére, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából legfeljebb évente két alkalommal és legfeljebb 6 darab vásárolt, vagy beszállított állat, legfeljebb tíz napig történő átmeneti tartása.

c) nagy létszámú állattartó telep: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló, 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott állatszámmal rendelkező állattartó telep

d) ingatlan tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan nyilvántartási jegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. E rendelet alkalmazásában tulajdonosnak kell tekinteni továbbá a bérlőt, kezelőt, használót is.

e) telekszomszédoknak minősülnek az ingatlanhoz kapcsolódó sarokszomszédok is.

f) nagytestű állat: ló, póniló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, strucc

g) kistestű állat: sertés, juh, kecske.

h) egyéb kisállat: tyúk, liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk (a továbbiakban együtt: baromfi), nyúl, csincsilla, nutria (a továbbiakban együtt: rágcsáló), hermelin, pézsma nyérc, róka (a továbbiakban együtt: prémes állat), galamb, méhcsalád.

i) haszonállat: az f)-h) pont alattiak

j) kedvtelésből tartott állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak

(5) Minden állattartó  köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek.

Haszonállat-tartási övezetek

2.§

(1) Az állattartási övezetek határai Mátranovák Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 3/2005. (V. 5.) rendeletében (továbbiakban: HÉSZ) meghatározott rendeltetési övezethatárokhoz igazodnak.

(2) Mátranovák község belterületén az állategészségügyi szabályzatról szóló, 41/1997. (V. 28.) FM rendeletben szabályozott nagy létszámú állattartó telep nem üzemeltethető.

(3)  A HÉSZ 6-8.§ ^[1] és 20-21.§-aiban^[2] foglalt övezetekben haszonállat nem tartható.

(4) A HÉSZ előírásai alapján a haszonállattartás a lakótelkek területének függvényében a következő lehet:

a) 300-500 m2 nagyságú telekingatlanokon:

legfeljebb 1 db kistestű állat és együttesen legfeljebb 30 db egyéb kisállat kategóriába tartozó állat,

b) 500-800 m2 nagyságú telekingatlanokon:

legfeljebb 2 db kistestű állat és együttesen legfeljebb 30 db egyéb kisállat kategóriába tartozó állat,

c) 800 m2-től nagyobb nagyságú telekingatlanokon:

legfeljebb 3 db nagytestű állat vagy legfeljebb 15 kistestű állat, és legfeljebb 100 db baromfi, legfeljebb 50 db rágcsáló, legfeljebb 6 db méhcsalád.

(5) Mezőgazdasági rendeltetésű területen- a védőtávolságok figyelembe vételével- korlátozás nélkül tartható haszonállat.

(6) A prémes állatok tartásához – az 1.§ (1) bekezdése szerinti hozzájárulások alapján – a polgármester engedélye szükséges.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott egyedszámoktól való eltérésre olyan esetekben, amikor az ingatlan mérete, fekvése, az állattartás körülményei, az állattartó szakértelme és hozzáállása garantálja, hogy ebből mást érdeksérelem nem ér, a polgármester a megadott egyedszámoktól legfeljebb 50%-kal több egyedszámra írásbeli kérelem alapján határozattal engedélyt adhat.

Haszonállat tartása, elhelyezése

3.§

(1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tartható.

(2) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság – új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében – határozza meg.

(3) Haszonállat tartására szolgáló épület, s az ahhoz tartozó kifutó, illetve trágya és trágyalé-tároló e rendeletben meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető.

(4) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni.

4.§

(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló melléképület padozatát könnyen tisztítható, résmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget naponta legalább egyszer ki kell takarítani, a rovaroktól mentesíteni és fertőtleníteni, s a rágcsálókat rendszeresen irtani kell.

(3) Trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet, az e rendeletben meghatározott védőtávolságok betartásával.

(4) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

5.§

(1) Tilos a község területén fekvő egészségügyi létesítmény (rendelő), művelődési, kulturális, oktatási, szociális intézmény, élelmiszer áruda, vendéglátó ipari egység területén, temetőben, közösségi és társadalmi rendeltetésű, nagy tömegforgalmú, intézményi feladatokat ellátó épülethez tartozó területeken, és ezek 50 méteres védőkörzetében nagy és kisállatot tartani.

(2) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést az állat tulajdonosa köteles eltávolítani.

(3) Gépjárműtárolóban állat ideiglenesen sem tartható.

(4) Zártkertben sem nagytestű, sem kistestű állat nem tartható. Egyéb kisállat legfeljebb 50 db tartható.

6.§

(1) Galambot lakóházban, lakás erkélyén, lakáshoz tartozó közös használatra szolgáló helyiségben, többlakásos épületekben, azok udvarán, kertjében, előkertjében és padlásán tartani tilos. Galamb tartására alkalmas építményt a szomszédos, lakás céljára szolgáló épülettől 10 m távolságra lehet felállítani.

(2) Galamb a mezőgazdasági kiskert rendeltetésű területen, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű övezetben korlátozás nélkül tartható.

(3) A galambok kiengedését – a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a polgármester határozott időre eltilthatja. Több galambtartót érintő esetben az eltiltás előzetes közhírré tétellel történik.

7.§

A méhészkedést – a vonatkozó külön jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Többlakásos lakóépületek területén méhészetet létesíteni tilos.

Kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételei

8.§

(1) Énekes és díszmadár, akvarisztikai állat a lakásban engedély nélkül tartható, egyéb kedvtelésből tartott állatból legfeljebb 5 db minden övezetben tartható.

(2) Prémes és egzotikus állat tenyészetet, továbbá díszmadár tenyészetet létesíteni külön jogszabályban előírt szakhatósági engedély alapján lehet.

Ebtartási szabályok

9.§

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, egy ingatlanon belül 2 db eb és 2 db macska tartható. A korlátozás nem terjed ki a honvédség és a rendőrség szolgálati, valamint a gazdálkodó szervezetek őrző és védő céllal tartott ebeire.

(2) A tulajdonos köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. E rendelkezések megsértése esetén a tartás feltételekhez köthető, illetve megtiltható.

10.§

(1) Veszélyes és veszélyesnek minősített eb többlakásos épületek lakásaiban nem tartható. Ugyanezen épületek előterében, lépcsőházában, közös használatú helyiségeiben, pincéiben eb és macska tartása tilos.

(2) Többlakásos épületekben lakásonként a tartási tilalom alá nem eső ebekből és macskából egy-egy tartható.

(3) Közös udvarban minden tulajdonos ill. használó hozzájáruló nyilatkozata szükséges az eb tartásához.

(4) Ebet zárt helyen, zárt udvarban kell tartani. Az eb tartójának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb ne tudjon az utcára kijutni. Harapós természetű eb tartása esetén az ingatlan bejáratán figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(5) Az eb tulajdonosa, tartója köteles az ebet úgy tartani, hogy a szomszédban lakókat és az utcán közlekedőket – zaj, szagártalom, az eb okozta szennyezés miatt – ne zavarja, testi épségüket ne veszélyeztesse, továbbá anyagi kárt ne okozhasson.

(6) Ebet póráz, illetve harapós, támadó természetű, nagytestű (50 cm feletti marmagasság) ebet szájkosár nélkül közterületre kivinni tilos.

(7) Ebet tilos bevinni: belterjesen gondozott parkokba, az emlékművek területére és 50m-es körzeteibe, játszótérre, egészségügyi-, gyermek- és egyéb közintézménybe, piac és vásár területére, köztemetőbe, sportpálya és belterületi erdősült területekre.

(8) Az eb tulajdonosa, illetve a felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy a közterületre vitt eb a gyalogjárdát, a lakóházak közös területét ne szennyezzék be. E területek esetleges szennyeződésének megszüntetéséről az ebtulajdonos, illetve a felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.

(9) Közterületen őrizetlenül (póráz nélkül) hagyott ebet a képviselő-testület által kijelölt szervezet befogja. A befogott ebet a tartási költségek megtérítése mellett annak tulajdonosa, tartója 8 napon belül kiválthatja, ellenkező esetben kártalanítás nélkül kiirtásra kerül.

11.§

(1) Minden 3 hónapos kort betöltött ebet a Hivatalban be kell jelenteni, és ezt követően évenként veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni.

(2) A veszettség elleni védőoltás alól felszólítás ellenére is elvont ebet annak tulajdonosa, illetve tartója költségére ki kell irtani.

(3) Az eb tartója köteles bejelenteni a Hivatalban az eb elhullásának, elvesztésének, új tulajdonoshoz kerülésének tényét az eseményt követő 8 napon belül.

12.§

Eb- és macskatenyészet csak külön jogszabályban előírt szakhatósági engedély alapján létesíthető.

Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése

13.§

Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez – az állategészségügyi és közegészségügyi szakhatóság, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint – az illetékes jegyző engedélye szükséges.

14.§

(1) Az állattartással kapcsolatos épületek és építmények elhelyezésére – a település bármely területén – a (2)-(4) bekezdésben megjelölt védőtávolságokat kell megtartani.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek távolsága:

a) lakóépülettől

1. nagytestű állat tartása esetén 10 m

2. kistestű és egyéb kisállat tartása esetén 6m

b) ásott kúttól

1. nagytestű állat tartása esetén 15m

2. kistestű és egyéb kisállat tartása esetén 10m

c) fúrt kúttól 5m

d) vízvezetéktől és kerti csaptól 3m

(3) Kiszolgáló építmények (fészer, magtár, góré, szín, siló stb.) távolsága:

a) lakóépülettől 10m

b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló emberi épülettől 10m

c) ásott kúttól 15m

d) fúrt kúttól 5m

e) vízvezetéktől és csaptól 3m

(4) Trágyalé- és trágyatároló távolsága:

a) lakóépülettől 16m

b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől 16m

c) ásott kúttól 15m

d) fúrt kúttól 5m

e) vízvezetéktől és csaptól 3m

(5) A (2)-(4) bekezdésben megjelölt védőtávolságok alól olyan esetekben, amikor az ingatlan mérete, fekvése, az állattartás körülményei, az állattartó szakértelme és hozzáállása garantálja, hogy ebből mást érdeksérelem nem ér – a közegészségügyi feltételek meghatározásával – kérelemre felmentés adható.

15.§

Az állattartóknak az állatok tartására vonatkozó közegészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi, köztisztasági, állategészségügyi szabályokat be kell tartani.

Járványügyi kötelezettségek

16.§

(1) Az elhullott állatok elszállításáról az állattartó köteles gondoskodni. Az elszállításig úgy kell elhelyezni és őrizni az állati tetemet, hogy ahhoz illetéktelen ember vagy állat ne férjen hozzá.

(2) Az állattartó saját ingatlanán csak az 50kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatot, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút évente legfeljebb 50 kg össztömegig földelheti el a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre, továbbá azon állati hulladékot, amelynek szállítása jelentős köz- vagy állategészségügyi kockázattal jár.

Vegyes rendelkezések

17.§

(1) Az e rendelettel szabályozott állattartást meg kell tiltani, ha

a) az állattartáshoz szükséges feltételek nem biztosíthatók,

b) az állattartó az előírt feltételeket a szakhatóságok illetve a jegyző figyelmeztetése ellenére sem biztosítja,

c) az állattartó nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott engedéllyel.

(2) A végrehajtás elrendelése érdekében a polgármester intézkedik.

(3) Állattartás jogerős határozattal történő eltiltása esetén – végrehajtás útján – az állat elszállítható, illetve szükség esetén kényszerértékesítése is elrendelhető. A felmerült költségek az állattartót terheli.

18.§ ^[3]

Átmeneti és záró rendelkezések

19.§

(1) E rendelet alkalmazása során történő eljárása a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. tv-ben ^[4]foglalt szabályok az irányadók.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:

a) az állategészségügyről szóló, 2005. évi CLXXVI. törvény,

b) az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 1998. évi XXVIII. törvény,

c) a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló, 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet,

d) a védett állatfajok védelmére és tartására kiadott 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet

e) az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet,

f) a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyéb feladat- és hatásköreiről szóló, 254/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet,

g) ^[5]

h) a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló, 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

20.§

(1) E rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 2.§ (2) bekezdése 2009. január 1. napján lép hatályba, az érintett állattartók a működő állattartó telep felszámolásáról legkésőbb 2008. december 31. napjáig kötelesek gondoskodni.

(3) E rendelet 2.§ (3)-(4) bekezdésében előírt egyedszámok beállításáról legkésőbb 2008. augusztus 31. napjáig kötelesek az állattartók gondoskodni.

(4) E rendelet 2.§ (6)-(7) bekezdésében foglalt engedélyek beszerzéséről a rendelet hatályba lépést követően első ízben 2007. október 30. napjáig kötelesek az állattartók gondoskodni.

(5) ^[6]