1. § (1) E rendelet célja Mátranovák község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• c) településképi követelmények meghatározásával,
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Mátranovák község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Mátranovák község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (továbbiakban: Tvtv.-ben), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.

2. § E rendelet hatálya Mátranovák község teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• a) áttört kerítés: amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;
• b) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
• c) harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
• d) hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ
• e) hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla)
• f) pasztell színek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve;
• g) tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.

4. § (1) A helyi védelem feladata

• a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
• b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Mátranovák község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

• a) hivatalból, vagy
• b) természetes és jogi személy által írásban Mátranovák Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező nevét, megnevezését;
• b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
• c) a pontos hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész);
• d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és - amennyiben rendelkezésre áll - értékvizsgálatot.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező nevét;
• b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
• c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);
• d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete a polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.

6. § (1) A helyi védett értékekről Mátranovák Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

• a) a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
• b) a védelem típusát,
• c) a terület határát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
• d) a védelem rövid indokolását,
• e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
• f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
• g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
• h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

8. § (1) Mátranovák Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

9. § A helyi területi védelem Mátranovák község 1.a. mellékletben meghatározott területeire irányul.

10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Mátranovák község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b. mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

• a) a védelem alapját jelentő épületegyüttes építészeti koncepcióját vagy az építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását;
• b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;
• c) az egyedi védett zöldfelületi elem állományának, jellegzetességének megtartását.

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

12. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a 11. és 13. §- okban foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók, illetve tevékenységek végezhetők.

13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

• a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
• b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

• a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
• b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

(7) Azokon a területeken, utcákban, ahol helyi védelem alatt álló épületek vagy utcakép kap helyet, ott az épületek felújítása, állagmegóvása során törekedni kell az eredeti állapot fenntartására vagy annak visszaállítására.

(8) A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad teljesen elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartása, illetve visszaállítása kötelező. Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

• a) utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,
• b) tornácos parasztházak,
• c) vakolt, festett falfelületek,
• d) függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,
• e) kőlábazatok, kerítések, helyenként nyíláskeretezések.

(9) Homlokzat felújításnál az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani. A tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítása kötelező.

(10) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal – kivéve a hátsókert felé történő változtatást – nem térhet el az eredeti épülettől.

(11) A helyi védelmű területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz.

(12) A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytető lehet, 40-45°-os tetőhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel, tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület(a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek

• a) tömbösen beépített kisvárosias jellegű terület;
• b) falusias jellegű és központi területek;
• c) üdülőterület;
• d) gazdasági területek;
• e) egyéb külterületek.

(2) A „Fejlesztési” területként is jelölt TSZM területen a településképi követelményeket a területre vonatkozó fejlesztési területi funkciónak megfelelő helyi építési szabályzat kidolgozásával párhuzamosan kell kidolgozni a (3) bekezdésben meghatározott követelmények figyelembevételével.

(3) A „Fejlesztési” területként is jelölt TSZM területen, vagy annak részterületén a településképi követelményeket az arculati kézikönyvben megállapított beépítési terv és – amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete arról dönt – közterület-alakítási terv alapján kell meghatározni.

15. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A helyi védelmű területen kívül a kialakult, változatos beépítésű utcákon a HÉSZ-ben szereplő helyi védelemre javasolt épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni és az épület kubusának, anyaghasználatának illeszkednie kell azokhoz.

(3) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

16. § (1) A tömbösen beépített kisvárosias jellegű terület TSZM területre vonatkozó építészeti követelmények jelen § tartalmazza.

(2) Az épület fennálló egységes homlokzati kialakítása építési és egyéb tevékenységgel nem egységes módon nem változtatható meg. A homlokzaton változást eredményező építési tevékenység (átalakítás, erkélyek, loggiák utólagos beépítése, esőtetők, rácsozások, árnyékolók felszerelése, egyéb műszaki berendezés elhelyezése), teljes homlokzatszínezés az épület egészét és minden homlokzatot érintően egységesen történhet.

(3) Meglévő épületen magastetőt építeni kizárólag 40-45°-os tetőhajlásszögű magastető kialakításával, azon tetőteret beépíteni épületenként nem, kizárólag a látványban egy egységként megjelenő épületegyüttesen a településképi megjelentést harmonikusan alakító módon, egységesen és egy időszakon belül lehet.

(4) Új épület anyaghasználata, tömegformálása és homlokzati kialakítása a meglévő épületek által meghatározott településképbe történő illeszkedéssel valósítható meg.

17. § (1) A falusias jellegű és központi területek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az épületeket tetőgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető, vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 40-45° legyen (a tűzfalasan csatlakozó épületek tetőhajlásszöge azonos legyen).

(3) A HÉSZ-ben Vt övezetbe sorolt ingatlan vonatkozásában az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.

(4) A HÉSZ-ben Lf övezetbe sorolt ingatlan vonatkozásában a melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(5) A HÉSZ-ben lakóövezetbe sorolt telken épülő gazdasági-kiszolgáló épületeket egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(6) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:

• a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,
• b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(7) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

• a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes föld színek alkalmazhatók,
• b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
• c) kő lábazat és téglaberakás megengedett, homlokzaton fémlemezfedés, műanyag burkolat nem alkalmazható.

(8) Az előírt zöldfelület minden 100m²-e után 1db honos nagy lombot növelő fa ültetendő.

18. § (1) Az üdülő terület TSZM területre a vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:

• a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,
• b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

• a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes föld színek alkalmazhatók,
• b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
• c) homlokzaton fémlemezfedés, műanyag burkolat nem alkalmazható.

19. § (1) A gazdasági TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Amennyire a technológia, valamint az épület rendeltetése engedi, úgy a hagyományos anyaghasználatot és magastető alkalmazását kell előnyben részesíteni.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

• a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes pasztell színek alkalmazhatók,
• b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
• c) kő lábazat és téglaberakás javasolt, homlokzaton műanyagburkolat nem alkalmazható.

(4) A gazdasági területeken előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány alakítandó ki tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.

(5) A gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel, lakóterületet határoló úttal határos, a telken belül a kerítés mentén 3méter széles védelmi célú zöldsáv telepítendő.

20. § (1) Az egyéb külterületek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:

• a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,
• b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) A területen csak 40-45° közötti tetőhajlásszögű, magastetős (a tereplejtés irányával párhuzamos tetőgerincű), a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők.

(4) Új épület anyaghasználata, tömegformálása és homlokzati kialakítása a meglévő épületek által meghatározott településképbe történő illeszkedéssel valósítható meg.

(5) Egyszerű tömegű épület építhető, alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedetten.

21. § (1) A lakóterületeken fekvő építési telkek utcai homlokvonalán létesítendő kerítése egységes és tájba illő, fabetétes, áttört kialakítású kerítés, vagy élő sövény alakítható ki. Lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak lehetnek.

(2) Helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett telken a kerítések végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épülhetnek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

22. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(2) A villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól maximum 15°-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(5) Belterület már beépített területén, valamint külterület a HÉSZ-be építésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(6) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el az egyéb külterületek TSZM területen.

(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

• a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
• b) műemléki környezet területén,
• c) helyi védelemmel érintett telken,
• d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(11) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb külterületek TSZM területek, helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

23. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

24. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás az 1. függelékben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 centiméter törzskör méretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 2. függelékben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Közterületen fasort az alábbi fajokkal javasolt telepíteni:

• a) gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.
• b) honos fajok pl.: fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.

(3) A legalább 12 méter szabályozási szélességű utak mellett biztosítani kell fasorok kialakítását.

(4) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, ott sövény telepíthető.

(5) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek az 1. és 2. függelék figyelembevételével telepíthetők.

(6) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

25. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezésnem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 0,5 m² nagyságban. Közterületen legfeljebb 50 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m² felületű hirdető-berendezés.

(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(9) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(10) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.

26. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a jelen §-ban foglalt előírások szerint, a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.

27. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével a Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, az alábbiak szerint:

• a) utcabútor alkalmazásával a beépítésre szánt területeken.
• b) kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a beépítésre nem szánt területeken.

(2) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

28. § (1) Mátranovák község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

29. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól,

• a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az egyszerű bejelentést megelőzően,
• b) ha az a) pontba nem tartozó tervezett épület alapterülete a 300 m²-t meghaladja, az építési engedélyezési eljárás kérelmezését megelőzően.

30. § A jelen rendelet előírásai szerint Mátranovák közigazgatási területén végzett - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött - építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

31. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.

32. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

33. § A polgármester a Tvtv. 11/G. § (2) bekezdésében foglalt előírások megsértése esetén az e szakasz (7) - (8) és (10) bekezdése szerint jár el, amennyiben a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan a településképi bejelentési eljárásban előírtak terén kerül sor a jogszabálysértésre, a Tr. 26/D. § és 26/E. §-ainak figyelembevételével a Polgármester kötelezési eljárást folytat le.

34. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

35. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.