Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2022. 01. 01- 2024. 03. 20

Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2022.01.01.

Mátranovák Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet célja Mátranovák község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Mátranovák község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Mátranovák község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (továbbiakban: Tvtv.-ben), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.

1/A. §1 A képviselő-testület e rendelet 29-33. §-ban foglalt hatósági jogköreit a polgármesterre ruházza át.

2. § E rendelet hatálya Mátranovák község teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) áttört kerítés: amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;

b) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

c) harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;

d) hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ

e) hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla)

f) pasztell színek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve;

g) tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Mátranovák község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a) hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Mátranovák Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a pontos hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és - amennyiben rendelkezésre áll - értékvizsgálatot.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete a polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.

3. Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről Mátranovák Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

a) a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,

b) a védelem típusát,

c) a terület határát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),

d) a védelem rövid indokolását,

e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,

f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,

g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,

h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. § (1) Mátranovák Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények

9. § A helyi területi védelem Mátranovák község 1.a. mellékletben meghatározott területeire irányul.

6. A helyi egyedi védelem meghatározása és a kapcsolódó településképi követelmények

10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Mátranovák község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b. mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

a) a védelem alapját jelentő épületegyüttes építészeti koncepcióját vagy az építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását;

b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;

c) az egyedi védett zöldfelületi elem állományának, jellegzetességének megtartását.

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

12. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a 11. és 13. §- okban foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók, illetve tevékenységek végezhetők.

7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;

b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

(7) Azokon a területeken, utcákban, ahol helyi védelem alatt álló épületek vagy utcakép kap helyet, ott az épületek felújítása, állagmegóvása során törekedni kell az eredeti állapot fenntartására vagy annak visszaállítására.

(8) A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad teljesen elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartása, illetve visszaállítása kötelező. Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

a) utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,

b) tornácos parasztházak,

c) vakolt, festett falfelületek,

d) függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,

e) kőlábazatok, kerítések, helyenként nyíláskeretezések.

(9) Homlokzat felújításnál az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani. A tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítása kötelező.

(10) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal – kivéve a hátsókert felé történő változtatást – nem térhet el az eredeti épülettől.

(11) A helyi védelmű területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz.

(12) A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytető lehet, 40-45°-os tetőhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel, tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület(a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek

a) tömbösen beépített kisvárosias jellegű terület;

b) falusias jellegű és központi területek;

c) üdülőterület;

d) gazdasági területek;

e) egyéb külterületek.

(2) A „Fejlesztési” területként is jelölt TSZM területen a településképi követelményeket a területre vonatkozó fejlesztési területi funkciónak megfelelő helyi építési szabályzat kidolgozásával párhuzamosan kell kidolgozni a (3) bekezdésben meghatározott követelmények figyelembevételével.

(3) A „Fejlesztési” területként is jelölt TSZM területen, vagy annak részterületén a településképi követelményeket az arculati kézikönyvben megállapított beépítési terv és – amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete arról dönt – közterület-alakítási terv alapján kell meghatározni.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények

15. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A helyi védelmű területen kívül a kialakult, változatos beépítésű utcákon a HÉSZ-ben szereplő helyi védelemre javasolt épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni és az épület kubusának, anyaghasználatának illeszkednie kell azokhoz.

(3) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

9. Az egyes TSZM területekre és részterületeikre vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) A tömbösen beépített kisvárosias jellegű terület TSZM területre vonatkozó építészeti követelmények jelen § tartalmazza.

(2) Az épület fennálló egységes homlokzati kialakítása építési és egyéb tevékenységgel nem egységes módon nem változtatható meg. A homlokzaton változást eredményező építési tevékenység (átalakítás, erkélyek, loggiák utólagos beépítése, esőtetők, rácsozások, árnyékolók felszerelése, egyéb műszaki berendezés elhelyezése), teljes homlokzatszínezés az épület egészét és minden homlokzatot érintően egységesen történhet.

(3) Meglévő épületen magastetőt építeni kizárólag 40-45°-os tetőhajlásszögű magastető kialakításával, azon tetőteret beépíteni épületenként nem, kizárólag a látványban egy egységként megjelenő épületegyüttesen a településképi megjelentést harmonikusan alakító módon, egységesen és egy időszakon belül lehet.

(4) Új épület anyaghasználata, tömegformálása és homlokzati kialakítása a meglévő épületek által meghatározott településképbe történő illeszkedéssel valósítható meg.

17. § (1) A falusias jellegű és központi területek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az épületeket tetőgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető, vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 40-45° legyen (a tűzfalasan csatlakozó épületek tetőhajlásszöge azonos legyen).

(3) A HÉSZ-ben Vt övezetbe sorolt ingatlan vonatkozásában az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.

(4) A HÉSZ-ben Lf övezetbe sorolt ingatlan vonatkozásában a melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(5) A HÉSZ-ben lakóövezetbe sorolt telken épülő gazdasági-kiszolgáló épületeket egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(6) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:

a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,

b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(7) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes föld színek alkalmazhatók,

b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,

c) kő lábazat és téglaberakás megengedett, homlokzaton fémlemezfedés, műanyag burkolat nem alkalmazható.

(8) Az előírt zöldfelület minden 100m2-e után 1db honos nagy lombot növelő fa ültetendő.

18. § (1) Az üdülő terület TSZM területre a vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:

a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,

b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes föld színek alkalmazhatók,

b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,

c) homlokzaton fémlemezfedés, műanyag burkolat nem alkalmazható.

19. § (1) A gazdasági TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Amennyire a technológia, valamint az épület rendeltetése engedi, úgy a hagyományos anyaghasználatot és magastető alkalmazását kell előnyben részesíteni.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes pasztell színek alkalmazhatók,

b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,

c) kő lábazat és téglaberakás javasolt, homlokzaton műanyagburkolat nem alkalmazható.

(4) A gazdasági területeken előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány alakítandó ki tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.

(5) A gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel, lakóterületet határoló úttal határos, a telken belül a kerítés mentén 3méter széles védelmi célú zöldsáv telepítendő.

20. § (1) Az egyéb külterületek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:

a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,

b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) A területen csak 40-45° közötti tetőhajlásszögű, magastetős (a tereplejtés irányával párhuzamos tetőgerincű), a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők.

(4) Új épület anyaghasználata, tömegformálása és homlokzati kialakítása a meglévő épületek által meghatározott településképbe történő illeszkedéssel valósítható meg.

(5) Egyszerű tömegű épület építhető, alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedetten.

10. Kerítésekre vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) A lakóterületeken fekvő építési telkek utcai homlokvonalán létesítendő kerítése egységes és tájba illő, fabetétes, áttört kialakítású kerítés, vagy élő sövény alakítható ki. Lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak lehetnek.

(2) Helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett telken a kerítések végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épülhetnek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

11. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

22. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(2) A villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól maximum 15°-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(5) Belterület már beépített területén, valamint külterület a HÉSZ-be építésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(6) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el az egyéb külterületek TSZM területen.

(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,

b) műemléki környezet területén,

c) helyi védelemmel érintett telken,

d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(11) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb külterületek TSZM területek, helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

23. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

24. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás az 1. függelékben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 centiméter törzskör méretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 2. függelékben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Közterületen fasort az alábbi fajokkal javasolt telepíteni:

a) gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.

b) honos fajok pl.: fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.

(3) A legalább 12 méter szabályozási szélességű utak mellett biztosítani kell fasorok kialakítását.

(4) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, ott sövény telepíthető.

(5) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek az 1. és 2. függelék figyelembevételével telepíthetők.

(6) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

12. Hirdetésekre, hirdető-berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények

25. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezésnem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 0,5 m² nagyságban. Közterületen legfeljebb 50 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m² felületű hirdető-berendezés.

(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(9) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(10) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.

13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények

26. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a jelen §-ban foglalt előírások szerint, a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.

14. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

27. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével a Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, az alábbiak szerint:

a) utcabútor alkalmazásával a beépítésre szánt területeken.

b) kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a beépítésre nem szánt területeken.

(2) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

15. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben

28. § (1) Mátranovák község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. Rendelkezés a szakmai konzultációról

29. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól,

a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az egyszerű bejelentést megelőzően,

b) ha az a) pontba nem tartozó tervezett épület alapterülete a 300 m2-t meghaladja, az építési engedélyezési eljárás kérelmezését megelőzően.

17. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

30. § A jelen rendelet előírásai szerint Mátranovák közigazgatási területén végzett - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött - építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

18.2 A bejelentési eljárás

31. §3 (1) A polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok és reklámhordozók közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.

19. A bejelentési eljárás részletes szabályai

32. §4 (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is benyújtható. A nyomtatványt a polgármester az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(2) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltozás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

(4) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltoztatásáról és az új rendeltetésszámáról.

20. A településképi kötelezés

33. § A polgármester a Tvtv. 11/G. § (2) bekezdésében foglalt előírások megsértése esetén az e szakasz (7) - (8) és (10) bekezdése szerint jár el, amennyiben a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan a településképi bejelentési eljárásban előírtak terén kerül sor a jogszabálysértésre, a Tr. 26/D. § és 26/E. §-ainak figyelembevételével a Polgármester kötelezési eljárást folytat le.

VI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

34. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

35. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 12/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez

Mátranovák Község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
1.a. melléklet: Mátranovák Község helyi területi védelem alatt álló elemei

A

B

C

D

E

1.

a területi védelemmel érintett

2.

érték jele

érték megnevezése

érték meghatározása

értékkel érintett telek címe

értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz)

T-1.

1.b. melléklet: Mátranovák község helyi egyedi védelem alatt álló elemei

A

B

C

D

E

a területi védelemmel érintett

érték jele

érték megnevezése

érték meghatározása

értékkel érintett telek címe

értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz)

1.

E-1.

2. melléklet a 12/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez

Mátranovák község településképi szempontból meghatározó területeinek bemutatása és lehatárolása

1. számú függelék a 12/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acercampestre

mezei juhar

Acerplatanoides

korai juhar

Acerpseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acertataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnusglutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnusincana

hamvas éger

Betulapendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betulapubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinusbetulus

közönséges gyertyán

Cerasusavium (Prunusavium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagussylvatica

közönséges bükk

Fraxinusangustifoliassp. pannonica

magyar kőris

Fraxinusexcelsior

magas kőris

Fraxinusornus

virágos kőris, mannakőris

Juglansregia

közönséges dió

Malussylvestris

vadalma

Padusavium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populuscanescens *

szürke nyár

Populusnigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populustremula

rezgő nyár

Pyruspyraster

vadkörte, vackor

Quercuscerris

csertölgy, cserfa

Quercuspetraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercuspubescens

molyhos tölgy

Quercusrobur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbusaria

lisztes berkenye

Sorbusaucuparia

madárberkenye

Sorbusdomestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbustorminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tiliacordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmusglabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmuslaevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmuscampestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperuscommunis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Coluteaarborescens

pukkanó dudafürt

Cornusmas

húsos som

Cornussanguinea

veresgyűrű som

Crataeguslaevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegusmonogyna

egybibés galagonya

Euonymuseuropaeus

csíkos kecskerágó

Euonymusverrucosus

bibircses kecskerágó

Frangulaalnus (Rhamnusfrangula)

kutyabenge

Hippophaerhamnoides

homoktövis

Loniceraxylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunusspinosa

kökény

Rhamnuscatharticus

varjútövis (benge)

Ribesuva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salixcaprea

kecskefűz

Salixcinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salixpurpurea

csigolyafűz

Salixviminalis

kosárkötő fűz

Sambucusnigra

fekete bodza

Sambucusracemosa**

fürtös bodza

Spireasalicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphyleapinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnumlantana

ostorménfa

Viburnumopulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak
** 500 m felett javasolható a telepítése
Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

2. függelék a 12/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
A listában szereplő növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

Vízijácint

Eichhornia crassipes

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

Magyar név

Tudományos név

Közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

Vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

Bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

Felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

Kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

Óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

Tollborzfű

Pennisetum setaceum

Alternanthera philoxeroides

Microstegium vimineum

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

1

Az 1/A. §-t a Mátranovák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 18. alcím címe a Mátranovák Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 31. § a Mátranovák Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 32. § a Mátranovák Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.