1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) és melléklete a Szabályozási terv területi hatálya Mátranovák közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 60. § (10) bekezdés szerint készült és alkalmazható.

(3) A HÉSZ a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) alapján, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TTr.) 78. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt átmeneti rendelkezések figyelembevételével készült.

(4) A HÉSZ az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 121. § (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezések alapján készült. A HÉSZ az OTÉK 2021. július 15-ig hatályos II. fejezete, III. fejezete valamint 1. és 2. számú melléklete figyelembevételével készült és alkalmazható, a HÉSZ-ben foglalt eltérésekkel.

2. § A HÉSZ mellékletei: 1. melléklet: a Szabályozási Terv SZT/1 és SZT/2 jelű és sorszámú, M=1:4000 méretarányú szelvényekben, 2. melléklet: a HÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek és paramétereik, 3. melléklet: az építési övezetek, övezetek területén elhelyezhető rendeltetések, épület és rendeltetési egység számok, 4. melléklet: az állattartó építmény, építmény elhelyezésének szabályai.

3. § (1) állattartás: olyan tevékenység, amely kedvtelésből történő állattartásra, állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás), sportcélok elérésére, és állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás megvalósítására történik;

(2) állattartó, állattartás célját szolgáló építmény: olyan tevékenységet szolgáló épület és minden más épületnek nem minősülő építmény, amely kedvtelésből történő állattartásra, állati eredetű termék előállítására, sportcélok elérésére, és állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás megvalósítására épül;

(3) a beépítettség megengedett legnagyobb szint alatti mértéke: a telek szint alatt beépített bruttó alapterületének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke;

(4) építmény magassága: az épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja és a csatlakozó terepszint közötti távolság;

(5) fekvőtelek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó azon telek vagy építési telek, amely homlokvonala a telek hosszabbik oldala;

(6) gazdasági rendeltetés: gazdasági tevékenységi célú rendeltetés, amely nem ipari;

(7) ipari rendeltetés: a Központi Statisztikai Hivatalnál használatos, a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) alapján ipari, ipari termelő tevékenység céljára szolgáló létesítmény;

(8) kedvtelésből tartott állatok: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktr.) 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állatok;

(9) kialakult, kialakult állapot: jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő építmény, vagy telekszerkezet, és az ezek vonatkozásában meghatározható beépítési paraméterek, fennálló beépítési mód;

(10) kiszolgáló épület: a jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb jármű) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, a tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), az állattartás céljára szolgáló épületek, a kisipari vagy barkácsműhely, az árusítópavilon, a kazánház, továbbá a fő rendeltetés rendeltetésszerű használatát biztosító rendeltetésű épület;

(11) kiszolgáló építmény: az építési övezet, övezet fő rendeltetésének megfelelő építmény melléképítménynek nem minősülő kiszolgáló épülete, műtárgya;

(12) kiszolgáló rendeltetés: az építési övezet, övezetben elhelyezhető fő rendeltetés rendeltetésszerű használatát biztosító, a fő rendeltetésétől eltérő más rendeltetés;

(13) magánút: nem közterületként meghatározott közlekedési célú és akként lejegyzett (állami, önkormányzati vagy magán tulajdonú) telek;

(14) meglévő épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület;

(15) haszonállat:

(16) mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat);

(17) mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei;

(18) nem zavaró hatású gazdasági rendeltetés: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet alapján, környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett vagy környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött gazdasági tevékenységeket kiszolgáló rendeltetés;

(19) nem zavaró hatású kisipari, illetve kézműipari rendeltetés: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet alapján, környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett vagy környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött gazdasági tevékenységeket kiszolgáló rendeltetések közül az alábbi tevékenységeket kiszolgáló rendeltetés:

(20) oromfal: a magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a padlásteret vagy a beépített tetőteret a tetőgerincet elmetszve lehatárolja

(21) pavilon: szilárd térelemekkel körül határolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos tartózkodásra szolgáló, 2 m² bruttó alapterületet meghaladó építmény;

(22) szintterületi mutató: a telek beépített bruttó szintterülete és a telekterület hányadosa, a pince bruttó szintterületének figyelmen kívül hagyásával;

(23) szálláshely - szolgáltató: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió;

(24) szolgálati lakás: gazdasági rendeltetésű épületben a tulajdonos vagy a személyzet használatában lévő lakás;

(25) technológiai építmény: a fő rendeltetés kiszolgálását, illetve rendeltetésszerű használatát biztosító sajátos gyártásmenetet, munkafolyamatot biztosító, egyedi kialakítású, építmény, építményrész;

(26) tényleges homlokzatmagasság: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti azon része, amely a legnagyobb értéket adja része (vagyis az adott homlokzat terepcsatlakozása és a homlokzat legnagyobb magassága között mért legnagyobb érték).

4. § (1) A Szabályozási Terv kötelező érvényű elemei:

(2) A Szabályozási Terv más jogszabállyal illetve hatósági döntéssel megállapított elemei:

(3) A Szabályozási Terv tájékoztató és javasolt szabályozási elemei:

(4) A Szabályozási Terv a HÉSZ-szel együtt alkalmazható, amely során

(5) A HÉSZ mellékleteiben szereplő jelmagyarázatok a mellékletekben szereplő jelek magyarázatát tartalmazza. A jelmagyarázatokat a melléklettel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) Az erdőövezetbe nem tartozó „Országos Erdőállomány Adattári erdőterület” szabályozási elemmel érintett területen

(2) A szabályozási terven jelölt „bezárt térszín alatti bányatelek” szabályozóval érintett területen és azok környezetében (a teljes belterületen, és Nyírmedpusztán, illetve a külterületeken, az alábányászott területek 500 méteres körzetében) építési tevékenységet csak az engedélyezési tervhez hatályos jogszabály szerint elkészített geotechnikai vizsgálat és jelentés, továbbá szükség esetén alapozási, illetve tartószerkezeti terv alapján, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, a Bányakapitányság, és a bányatelek kezelőjének hozzájáruló nyilatkozatával lehet végezni, oly módon, hogy az esetleges utólagos felszínmozgásokat az építmények károsodás nélkül viseljék el.

(3) A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz-, és talajvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli élővízfolyások (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. A területen az épületek padlószintje az átlagos terepszínt fölött legalább 0,8 méterre lehet. Építési tevékenység geotechnikai jelentés figyelembevételével történhet.

6. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a - termőföld védelméről szóló törvény szerint - belterületbe vonható területeket.

(2) Belterületbe vonás településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával történhet a 18. §-ban foglaltak szerint.

(3) A belterületbe vonásra tervezett területen

7. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelmények alapján a HÉSZ előírásaival összhangban történhet.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő beavatkozás, beruházás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

8. § (1) A települést érintő magasabb szintű és egyéb helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, ezek

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények alapján a HÉSZ előírásaival összhangban történhet.

9. § (1) Állattartó építmény létesítése a vonatkozó ágazati jogszabályok betartásával lehetséges

(2) Állattartó építmény, építményrész és azok kifutója a (3) – (5) bekezdésekben foglalt előírások és a 4. melléklet szerint telepíthető, amennyiben az a használata során a szomszédos telkek sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A 3. melléklet rendeltetési szabályainak figyelembevételével

(4) A (3) bekezdés b) és c) pont szerinti övezetekben haszonállatállattartó, állattartás célját szolgáló rendeltetés - a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozó módon - kiszolgáló építményben, vagy melléképítményben helyezhető el, építési helyen belül, kizárólag a fő rendeltetésű épület és a hátsókerti építési határvonal közötti szakaszon, de a telekhatároktól legalább 3,0 méteres távolságra, kivéve, ha a szomszédos telkek irányába az építmény, építményrész zárt homlokzattal kapcsolódik, vagy azt a szomszédos telektől tömör kerítés választja el.

(5) Nagy létszámú állattartó telepen állattartó építmény építési helyen belül helyezhető el.

(6) A (3) bekezdésben nem szereplő állattartó, állattartás célját szolgáló épületnek nem minősülő építmény, építményrész építési helyen belül és oldal- illetve hátsókertben egyaránt elhelyezhető.

10. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat

(2) A telek természetes terepfelületét megváltoztató földmozgatással járó építési vagy tereprendezési tevékenység a termőföld védelméről szóló jogszabályokkal összhangban végezhető.

(3) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(4) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

11. § (1) A település a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny kategóriába sorolt.

(2) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, szennyező hatású anyagok felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását ki kell zárni.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, parttól számított 1000 méteren belüli - területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése, tárolása, új építmények építése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

(5) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni, illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(6) A kisvízfolyások (csatornák és árkok) nyomvonala mentén biztosítani kell a felszíni vízelvezető képességet, a meder akadálymentes fenntartásával és a vízelvezető létesítmények mederkarbantartó parti sávjának szabadon hagyásával.

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése és a mederkarbantartó parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelme érdekében, a parti sávban lévő növényzet kizárólag a vízfolyás revitalizációja, továbbá a fenntartás és a balesetveszély elkerülése érdekében szüntethető meg.

(8) A felszíni vizek (patak, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávban – amennyiben az műszakilag lehetséges, és aránytalan korlátozással nem jár - a karbantartás lehetősége biztosítandó, ennek érdekében a mederkarbantartó parti sáv

(9) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége, a magasabb szintű jogszabályban meghatározottak figyelembevételével

(10) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége a patak, vízfolyás partvonalától számítható, ha a partvonal nem meghatározható, akkor a földhivatali térképen rögzített meder telkének határától, abban az esetben is, ha a valóságban a vízfolyás földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad.

(11) A mederkarbantartó parti sáv területén belül a vízgazdálkodási célú építményen kívül kerítés és egyéb építmény nem építhető.

12. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött létesítménynél a légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

(2) A településen a lakosságot zavaró bűzt kibocsájtó létesítmény a településen nem helyezhető el, bűzt okozó tevékenység nem folytatható.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő bűzös építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterület, vegyes területet, temető- sport- és rekreációs célú különleges terület építési övezetet, illetve zöldterület, erdőterület és különleges kert területének övezetét.

(4) Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületén belül lakás, szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem létesíthető.

13. § (1) A zaj és rezgésvédelmi határértékeket külön jogszabályok tartalmazzák.

(2) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat és építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban az adott és szomszédos védendő területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított környezeti zaj, valamint a rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg, illetve nem jelent kockázatot a védendő épületekre vonatkozó határértékek teljesülésének.

(3) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település K-t jelű temető különleges területe.

14. § (1) A közigazgatási terület felszíni szennyeződés érzékenysége miatt az építmények üzemeltetése során keletkező kommunális hulladék, valamint a kommunális hulladékkal együtt kezelhető egyéb települési hulladék csak a településen szolgáltató szervezett szemétszállítás keretében gyűjthető. A közigazgatási területen az összegyűjtött hulladékok ártalmatlanítására hulladékkezelő nem alakítható ki.

(2) Hulladékudvar a település közigazgatási területén a G-1, G-2 jelű építési övezetekben létesíthető.

(3) Szelektív hulladékgyűjtő sziget nem helyezhető el közterületen a felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül.

15. § A természetközeli állapotú (ex lege védett forrás, országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó)területeken

16. § Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg jelen szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében a külön rendeletben meghatározottak szerint.

17. § (1) A telekalakítás során a telekalakítás jelen § - ban meghatározott szabályait, a 3. melléklet telekalakítási szabályait, és a HÉSZ telekalakítást is meghatározó egyedi szabályait együttesen kell alkalmazni.

(2) Telekalakítás az (1) bekezdés szerinti szabályok megfelelően végezhető úgy, hogy a kialakuló telek a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a közterülethez vagy magánúthoz való közvetlen csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(3) A 3. mellékletben meghatározott „legkisebb kialakítható telekméret” szabályozótól 10%-os mértékben el lehet térni, de – amennyiben az a 3. mellékletben meghatározásra került – a legkisebb telekszélesség és legkisebb telekmélység szabályozót figyelembe kell venni a beépített telektömbben kialakult építési telket érintő telekegyesítés, telekhatárrendezés során.

(4) A 3. mellékletben meghatározott a kialakítható építési telek/telek legkisebb területe, és legkisebb telekszélessége, mélysége előírásokat nem kell figyelembe venni,

(5) A szabályozási vonallal érintett telken

(6) Telekmegosztás esetén, a hosszanti irányban történő (a telekszélességet nem megosztó) telekmegosztásnál, az adott övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekszélesség szabályozót nem kell figyelembe venni.

(7) A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki. Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.

(8) Fekvőtelek – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - legkisebb szélessége 20,0 méter, legkisebb mélysége 14,0 méter lehet.

(9) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, illetve magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott a kialakítható telek legkisebb területe, és legkisebb telekszélessége, mélysége előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.

18. § (1) A HÉSZ-ben foglaltak szerint a területek felhasználásának, és az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval – a kapcsolódó önkormányzati feladatokra is figyelemmel - településrendezési szerződést köthet a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint.

(2) Az Önkormányzat az Étv.-ben foglalt felhatalmazás és az (1) bekezdés alapján a HÉSZ-ben meghatározott településfejlesztési és településrendezési feladatok, így kiemelten

19. § A beültetési kötelezettséget - a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint - a jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervben jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írhatja elő.

20. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján közterület alakítási terv készül mindazon közterületekre, ahol

(2) Közterület kialakítása, újjáépítése – amennyiben az műszakilag lehetséges – akadálymentes módon valósítható meg.

21. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell

(3) A közművek műtárgyainak és létesítményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

22. § (1) Teljes közműellátásra javasolt övezetben új közüzemű vízelosztó hálózat a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) A vízellátás – amennyiben azt az építési övezeti illetve övezeti előírás konkrétan nem tiltja – helyi vízbeszerzésről is biztosítható, amennyiben az érintett hatóság az így kinyert vizet ivóvízként elfogadja.

(3) Amennyiben a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tűzivíz igény csökkentése szükséges.

23. § (1) Szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerrel építhető.

(2) A teljes közigazgatási területen tilos - a település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a vízbázis védelme érdekében - a szennyvíz közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése.

(3) A teljes közigazgatási területen építési tevékenység az adott övezet, építési övezet közművesítettség mértékére vonatkozó előírása és a (4) bekezdéssel összhangban végezhető.

(4) Építési övezetben építési tevékenység

(5) Részleges, hiányos közművesítést megengedő, illetve a (4) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellátatlan területen keletkező szennyvizeket, ha

(6) Amennyiben az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti helyi szennyvíz tárolás, kezelés bármelyik feltétele nem biztosítható, építési tevékenységet végezni a közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(7) Fedett zárt közműpótló medence akkor alkalmazható, ha

(8) Külterületen egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés akkor alkalmazható, ha

(9) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(10) A közcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítése után a rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető az érintett területen.

24. § (1) Vízelvezető árok a hordalék biztonságos megfogásával építhető, újítható fel. A csapadékvizek élővízbe vezetése hordalékfogó műtárggyal történhet.

(2) Csapadékvíz-elvezető műtárgy elválasztott rendszerrel építhető, azzal, hogy szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.

(3) A keletkező felszíni vizek telken belül szikkasztandók, amennyiben az műszaki, illetve természeti adottságok miatt nem lehetséges, akkor az összegyűlt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe (zárt csapadékcsatornába, nyílt vízelvezető árokba, élővízbe) befogadói nyilatkozat alapján bevezethető közvetlen csatlakozás kiépítésével, vagy, ha azt a topográfiai elhelyezkedés indokolja.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben rögzített befogadás lehetősége korlátozott, akkor bármely engedély-, vagy bejelentés köteles építéssel, vagy burkolt felület növelésével járó építési tevékenységgel egy időben a burkolt és tetőfelület minden megkezdett 1 m²-re után 0,05 m³/m² fajlagos tározó térfogatú zárt tárolóba a telken belül kell összegyűjteni a vizeket és késleltetve, fékezetten lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni.

(5) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok kocsibehajtó vagy parkoló kialakítása érdekében fedhető le.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz kialakítása során a vízszállítást akadálymentesen kell biztosítani, az áteresz víz-visszaduzzasztást nem okozhat.

25. § A föld feletti és föld alatti elosztóhálózat a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető, az ebben a rendeletben meghatározott előírások együttes figyelembevételével.

26. § Földgázvezeték elosztó hálózat a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető.

27. § (1) A település közigazgatási területén nem helyezhető el közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor).

(2) A település közigazgatási területén a Kb-me övezetben helyezhető el 50 kVA – nál nagyobb, de 0,5 MW kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő – szélerőműnek, szélerőmű parknak nem minősülő – erőmű.

(3) Hőszivattyú bármely övezetben, építési övezetben elhelyezhető, de csak épületben és abban az esetben, ha a működéséből eredő zaj a telekhatárok mentén és azon túl nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott határértéket.

28. § (1) Amennyiben a településképi rendeletben foglalt településképi követelmény kötelezővé teszi a villamos-energia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezését, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Vezeték nélküli szolgáltatás építménye és azt kiszolgáló földfelszíni berendezés a településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint helyezhető el önálló építményként, vagy meglévő építményen olyan módon, hogy annak legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legmagasabb pontja.

29. § Építési övezetben új épület elhelyezhető, amennyiben

30. § (1) Az építési telkeken, telken beépítési módjuktól függően - ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák- az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani. Épületet elhelyezni az OTÉK és jelen rendelet együttes alkalmazásával meghatározott építési helyen szabad.

(2) Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik

(3) Az oldalhatáros beépítési mód esetén

(4) A szabadonálló beépítési mód esetén, amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, az oldalkert a megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter, illetve amennyiben a telek oldalhatáros beépítési móddal beépített vagy beépíthető építési telekkel szomszédos legalább 4,0 méter.

(5) Zártsorú és csoportos beépítési mód esetén (pl.: saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) az oldalkert szélessége nem lehet kisebb sem az övezet szerint megengedett legnagyobb épületmagasság felénél, sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél, sem pedig 3 méternél.

(6) A hátsókert mérete az övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke vagy amennyiben a hátsókertre néző épület tényleges épületmagassága az övezetben meghatározott épületmagasságnál nagyobb, a tényleges épületmagasság fele, de minden esetben legalább 6,0 méter, kivéve ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik, vagy a telek fekvőtelek.

(7) Az építési hely hátsó határvonala az előzőkre is figyelemmel az építési telek utcai telekhatárától legalább 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a fekvőtelek csak így válik beépíthetővé a hátsókert 0,0 méterig csökkenthető.

(9) Kialakult beépítésű építési övezetben, ahol a 2. melléklet K jelzésű „kialakult” beépítési módot ír elő a 16,0 méternél nagyobb szélességű építési telken új épület szabadonálló beépítési módnak megfelelően is telepíthető, az oldalkert a (4) bekezdés szerint határozandó meg.

(10) Az övezetre meghatározott (építési helyet rögzítő) beépítési mód illetve elő-, oldal és hátsókerti szabály alkalmazása azonos az építési övezetre, illetve építési telekre érvényes OTÉK és jelen rendeletben rögzített szabályok alkalmazási módjával.

31. § (1) Amennyiben a szabályozási terv alapján egy építési telek, illetve telek több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt, úgy az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek vonatkozó övezeti, építési övezeti részére számítandók.

(2) Az építési övezetekben

(3) Amennyiben az építési övezetben a terepszint alatt építhető megengedett legnagyobb beépítettség aránya (%) az építési övezetre, övezetre nem került meghatározásra, annyiban az megegyezik a beépítettség megengedett legnagyobb mértékével.

(4) Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmény magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(5) Oromfalas épület esetén az épületmagasság megállapítása során az OTÉK-ban meghatározottakon túl figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb két, maximum 45 °-os hajlásszögű tetőzethez tartozó maximum 6,0 méter magas oromfal felületét.

(6) Építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét új épület egyik tényleges homlokzatmagassága sem haladhatja meg, kivéve,

(7) Épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(8) Lakókocsi, konténer, illetve üdülősátor tartós ott lakás, illetve gazdasági tevékenység folytatása céljából egyetlen építési övezet, övezet területén sem helyezhető el.

32. § (1) Amennyiben az építési telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az övezetre vonatkozó paramétereknek, határértékeknek, építés az alábbiak szerint történhet. Ha

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedmények a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően – és nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.

(3) Építési övezetben, övezetben – eltérő építési övezeti, övezeti rendelkezés hiányában – elhelyezett sajátos építmény, illetve műtárgy legnagyobb magassága maximum 6,0 m lehet.

33. § (1) Közterületi telekhatáron a kerítés magassága – a technológiai, sport vagy védelmi célt szolgáló kerítések kivételével - legfeljebb 2,0 m, tömör kerítés esetén legfeljebb 1,8 m lehet.

(2) Közterületi és telken belül a településkép helyi védelméről szóló rendelet alapján építhető új kerítés vagy alakítható át meglévő kerítés.

34. § (1) Telek természetes terepszintje legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg, kivéve a telek biztonságos megközelítését szolgáló tereprendezést, és a támfalgarázs létesítését.

(2) Amennyiben a terep eredeti lejtése támfal kialakítását szükségessé teszi, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcső vagy támfal magassága sehol nem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 2,0 métert. A telken belüli magasságkülönbségeket teraszos terep és támfal kialakítással kell áthidalni. Teraszos kialakításánál a támfalak közötti minimális távolság legalább 1,2 méter oldalirányban.

(3) 10%-nál nagyobb lejtésű terepen

(4) Támfalgarázs létesíthető, amennyiben:

(5) Támfalgarázs

(6) Telek homlokvonalán lévő támfalgarázs

35. § (1) A település közterületein, közhasználat céljára átadott területein az alábbi építmények, köztárgyak helyezhetők el:

(2) Közterületen az (1) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését és karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

(3) Árusítópavilon legfeljebb 6,00 m² bruttó alapterülettel, legfeljebb 3,0 méteres épületmagassággal, magastetős kialakítással létesíthető.

(4) A közterületi parkolókat fásítottan kell kialakítani, 10 gépkocsiállást meghaladó felszíni parkoló esetén legalább 5 parkolóállásonként 1 db – a településképi rendelet szerinti - faegyed telepítésével.

36. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelületi arány szerinti zöldfelület megléte az épület rendeltetésszerű használatát biztosítja.

(2) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál a műanyag gyepráccsal kialakított felület nem számítható be.

(3) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(4) Övezetre meghatározott a zöldfelület legkisebb mértéke szabály alkalmazása azonos az építési övezetre, illetve építési telekre érvényes szabályok alkalmazási módjával.

37. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket, és ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(2) Minden építési övezetben és övezetben lakó és üdülő önálló rendeltetési egység után rendeltetési egységenként legalább egy személygépkocsi (gépjármű) elhelyezését kell biztosítani telken belül.

(3) A Vt, Lke és Lf jelű építési övezetekben az oktatási, nevelési, intézményi és sport rendeltetés esetén és amennyiben a telek adottságai nem teszik lehetővé a parkolóhelyek telken belüli elhelyezését – az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezés 50%-a és a rakodóhely közterületen vagy más telken is biztosítható, a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) Az újonnan létrehozott felszíni parkolóhelyet fásítani kell, a településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint.

38. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint, a felhasználási ütemezést és a területek adottságait figyelembe véve sorolja építési övezetekbe. A Szabályozási Tervben az egyes építési övezetek jele kerül ábrázolása a HÉSZ-ben rögzítettek szerint.

(2) Az építési övezeteket, és a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat a 2. melléklet, az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket és melléképítményeket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az Lk, Lf, Vt, Üü, Üh, K-t, K-s, K-rek építési övezetekben nem helyezhető el a környezetet jelentősen zavaró hatású rendeltetés.

(4) Minden építési övezetben elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény, építményrész és tároló építmény.

(5) Az egyes építési övezetekben

(6) Építési övezetben lévő építési telken az adott építési övezet használati céljával összefüggő, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetéseket, valamint azokat a rendeltetéseket, amelyek az építési övezetekben nem helyezhetők el, a 3. melléklet és az adott építési övezeti előírás együttesen tartalmazza.

(7) Az építési övezetekben terepszint alatti építmények legfeljebb egy szint mélységig létesíthetők.

39. § (1) A kisvárosias lakóterület (Lk) építési övezete a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, alacsony intenzitású lakótelepek, lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk területek építési övezete az Lk jelű építési övezet.

(3) Az Lk építési övezetben a 3. mellékletben meghatározott rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el.

(4) Az Lk építési övezetben lévő építési telken járműtárolót, illetve gépjárműparkolót az adottságoknak megfelelően a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban, illetve garázssorban, valamint a szabályozási terv szerinti területen, garázssorban kell elhelyezni.

40. § Az Lk építési övezetben lévő építési telken:

41. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8, Lf-9 és Lf-10 jelű építési övezetek.

(3) Az Lf építési övezetekben a 3. mellékletben meghatározott rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(4) Az Lf építési övezetben lévő építési telken

42. § (1) Az Lf építési övezetekben mező- és erdőgazdasági rendeltetésű üzemi építmény legalább 1000 m2 nagyságú, mezőgazdasági vagy erdő övezettel közvetlenül kapcsolatban álló építési telken létesíthető.

(2) Az Lf építési övezetekben telkenként legfeljebb egy lakóépület és legfeljebb egy lakás helyezhető el.

(3) Az Lf-4, Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8 és Lf-9 építési övezetek területén az épületmagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület épületmagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.

43. § (1) A településközpont terület elsősorban olyan lakó és települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetek.

(3) A Vt építési övezetben lévő építési telken

44. § (1) A Vt-1 építési övezet a Mátranováki Nepomuki Szent János templom területének építési övezete. Az övezetben a hitéleti tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el 3. melléklet szerint. Az övezetben legfeljebb egy szolgálaii lakás telepíthető.

(2) A Vt-2 építési övezet a településközpont része, kereskedelmi- szolgáltató, vendáglátó rendeltetésekkel vegyes lakóterület. Az építési övezetben a 3. mellékletben meghatározottak rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el. Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás helyezhető el.

(3) A Vt-3 építési övezet az általános iskola területének építési övezete, az övezetben az intézményi tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el a 3. mellékletben meghatározottak szerint. Az építési övezetben legfeljebb egy szolgálati lakás telepíthető.

(4) A Vt-4 építési övezet a kereskedelmi – szolgáltató, vendéglátó és iroda rendeltetésekkel vegyes szolgáltató terület, az építési övezetben a 3. mellékletben meghatározott rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el. Az építési övezetben lakás nem helyezhető el.

45. § (1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A G területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a G-1 és G-2 jelű építési övezetek.

(3) A G építési övezetben lévő építési telken

(4) A G építési övezeteiben kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(5) A G építési övezeteiben önálló lakóépület nem helyezhető el. A G építési övezetben lakás kizárólag a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára helyezhető el.

(6) A G építési övezetben több épület elhelyezhető, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(7) A G építési övezetben a technológiai építmény illetve sajátos építmény legnagyobb magassága az adott övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének legfeljebb másfélszerese lehet.

46. § (1) A G-1 építési övezet az ALSTOM Hungary Kft. területének építési övezete. Az övezetben a vasúti járművek és repülőgépek a gördülőállomány-rendszerek és biztosítóberendezések ipari tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el 3. melléklet szerint.

(2) A G-2 építési övezet a környezetre jelentős környezeti hatást nem gyakorló kereskedelmi – szolgáltató és ipari gazdasági tevékenységek övezete. Az övezetben a tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el 3. melléklet szerint. A G-2 építési övezetében nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

47. § (1) Az egyéb ipari terület Gipe építési övezete olyan gazdasági célú ipari és egyéb gazdasági rendeltetésű építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A Gipe területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a Gipe-1 és Gipe-2 építési övezetek.

(3) A Gipe építési övezetben elsősorban gazdasági tevékenységi célú építmények és melléképítmények helyezhetők el, a 3. mellékletben foglaltak szerint. A Gipe építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára telkenként egy lakás helyezhető el.

(4) A Gipe építési övezetében kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(5) A Gipe építési övezeteiben lévő építési telken övezeti előírás övezeti előírás a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 21- 28. § - ban foglaltak szerint.

(6) A Gipe építési övezetben több épület elhelyezhető, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(7) A Gipe építési övezetben a különleges építési övezetbe sorolt telekkel határos telekhatára mentén, összefüggő, többszintes növényállományból álló zöldfelületi sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 2,0 méter.

48. § (1) A beépítésre szánt különleges területek építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A Különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a

(3) A különleges területek építési övezeteiben kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(4) A különleges területek építési övezeteiben lakás rendeltetés nem helyezhető el.

(5) A különleges területek építési övezeteiben nem helyezhető el

(6) A különleges területek építési övezeteiben lévő építési telken övezeti előírás a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 21- 28. § - ban foglaltak szerint.

(7) A különleges területek építési övezeteiben elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(8) A K- építési övezetek telkein telekalakítás a szabályozási vonal megvalósításán és a telekösszevonáson kívül nem történhet.

49. § (1) A K-t jelű építési övezetben elhelyezhető építmény temetési, hitéleti célt szolgáló terület. Az övezetben valamint az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el a 3. melléklet szerint.

(2) A K-t építési övezet területén övezeti előírás a részleges közművesítettség. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók.

(3) A K-t építési övezetben a közterületi telekhatáron urnafal létesíthető a temetőn belüli megközelítéssel. Az urnafal 2,0 méternél magasabb nem lehet.

(4) A K-t építési övezetben kápolna épület legnagyobb épületmagassága 10,0 méter lehet.

50. § A K-s jelű építési övezet a sport, rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgáló terület, az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el.

51. § A K-rek jelű építési övezetbe tartoznak a település nagyobb kiterjedésű, elsősorban a pihenést, testedzést, játszótéri és rekreációs tevékenységet szolgáló több funkciós területei, az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el.

52. § A K-tü jelű építési övezet a településüzemeltetéshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el.

53. § (1) A K-mü jelű építési övezet mezőgazdasági üzemi terület, a helyi mezőgazdaság-fejlesztő beruházások építményeinek az elhelyezésére szolgál, vegyes funkciókkal, rendeltetésekkel.

(2) A K-mü építési övezetben kialakított építési telken – az ütemezett termőföld-felhasználás érdekében – a szántó művelési ágban lévő földrészlet művelési ágának megváltoztatása ütemezetten is megvalósítható, az építési telken belül az építéssel érintett területek ütemezett művelés alóli kivonásával. Az övezetben tanya telek is kialakítható.

(3) A K-mü építési övezetben

54. § A K-me jelű építési övezet az 50 MW alatti névleges teljesítőképességű napelempark (kiserőmű) telepítésére szolgál. Az övezetben a megújuló energiaforrás, napenergia hasznosítását szolgáló építmények helyezhetők el a 3. mellékletben foglaltak szerint.

55. § (1) Az üdülőházas üdülőterület Üü övezete kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő terület, túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az Üü övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el.

(3) Az üdülőházas területen állattartó épület kizárólag a lovas turizmust szolgáló lóistálló lehet - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(4) Az Üü építési övezetében kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(5) A Üü építési övezeteiben lévő építési telken övezeti előírás övezeti előírás a részleges közművesítettség rendelkezésre állása, a 21- 28. § - ban foglaltak szerint.

(6) Az Üü építési övezetben több épület elhelyezhető.

56. § (1) A hétvégiházas üdülőterület Üh építési övezete jellemzően legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Üh övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések és melléképítmények helyezhetők el. Az Üh övezetben legfeljebb két önálló rendeltetési egységet, és ezen belül legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el.

(3) Az Üh övezetben csak az üdülés igényeinek kielégítésére szolgáló melléképítmények helyezhetők el.

(4) Az Üh építési övezetében kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(5) Az Üh építési övezeteiben lévő építési telken övezeti előírás övezeti előírás a részleges közművesítettség rendelkezésre állása, a 21- 28. § - ban foglaltak szerint.

(6) Az Üh építési övezetben telkenként egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(7) Az Üh építési övezetek területén az épületmagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület épületmagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.

57. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint, a területek adottságait figyelembe véve sorolja övezetekbe. A Szabályozási Tervben az egyes övezetek jele kerül ábrázolása a HÉSZ-ben rögzítettek szerint.

(2) Az egyes övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) Az övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket, melléképítményeket a 3. melléklet tartalmazza, egyes övezeti vagy építési övezeti előírás ezen rendeltetési kört kiegészíti, vagy a rendeltetés megvalósításához feltételt határoz meg.

(4) Minden övezetben elhelyezhető a telek vagy építmény rendeltetésszerű használatát biztosító gépjárművek elhelyezését biztosító építmény, vagy építményrész.

58. § (1) A közlekedési terület a meglévő országos, meglévő és tervezett helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, mindezek csomópontjai, és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen az országos, a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közút, továbbá a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el, a 3. mellékletben meghatározottak szerint, ezen túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, parkolók, valamint utcabútorok helyezhetőek el, illetve fásítás végezhető.

(3) A közlekedési területek

(4) Külterületen a KÖu-1 övezetbe sorolt országos mellékút út tengelyétől mért 50-50 m védősávot kell biztosítani. A védősávon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Kerítés az úttengelytől 20-20 méterre helyezhető el.

(5) A közlekedési célú külterületi utak - az úthoz közvetlenül csatlakozó - telekhatárától amennyiben

(6) Külterületi dűlőutak, mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak esetén az út tengelyétől mért 3 - 3 méteren belül épületnek nem minősülő építmény, a műszaki infrastruktúra létesítményei kivételével, nem helyezhető el.

(7) Az újonnan kialakítandó közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási terület, a szükséges közmű elhelyezés és legalább egyoldali zöldsáv kialakítás biztosítható legyen, a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(8) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

59. § (1) Telektömbök feltárására, annak kiszolgálására magánút

(2) Magánút akkor létesíthető, ha az közvetlenül közterülethez csatlakozik, vagy a létesítendő magánút közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező magánúthoz csatlakozik.

(3) Magánút telkének minimális szélességét, övezeti előírás határozza meg, ennek hiányában

(4) A magánút telekterülete eltérhet a vonatkozó építési övezetben, övezetben meghatározott kialakítható minimális telekmérettől, a magánút telekterülete lehet kisebb az építési övezetben, övezetben meghatározott kialakítható minimális telekterületnél.

60. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A zöldterület általános használata szerint Zkp jelű közpark, vagy Zkk jelű közkert övezetbe tartozik.

(3) A Zkp és Zkk övezetek telkei kerítéssel biztonsági okból keríthetők be.

(4) A Zkp övezeten belül

(5) A Zkk övezeten belül

61. § (1) Az erdőterület általános használata szerint Ev jelű védelmi erdő övezetbe, vagy Eg jelű gazdasági erdő övezetbe tartoznak. Az Eg és Ev övezetekben

(2) Az Ev jelű övezetben a 3. melléklet szerinti melléképítmények, továbbá a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás épületnek nem minősülő építményei, vadvédelmi kerítés és vadetető helyezhetők el. Az Ev övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az Eg jelű övezetben az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló 3. melléklet szerinti rendeltetésű épületek, melléképítmények, továbbá a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás épületnek nem minősülő építményei, vadvédelmi kerítés és vadetető helyezhető el.

(4) Az Eg jelű övezetben gazdasági épület legfeljebb 1 lakás rendeltetési egységet is tartalmazhat, 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb egy lakásszámmal lakóépület is elhelyezhető.

62. § (1) A mezőgazdasági területek az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetbe tartoznak. Az Má övezet a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei továbbá az agrár- és ökoturizmus építményei és a természetvédelmi kezelés elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) Az övezetben az (1) bekezdés szerinti célt szolgáló 3. melléklet szerinti rendeltetésű épületek, melléképítmények helyezhetők el. Lakó rendeltetés a (3) és (4) bekezdések szerint építhető, a szabályozás a birtokközpontok területére is vonatkozik.

(3) Lakó rendeltetés vagy lakóépület kizárólag a gazdasági építménnyel egyidőben, vagy a gazdasági épület létesítése és használatba vételi engedélyének megléte után építhető. Telkenként legfeljebb egy lakóépület és legfeljebb két lakás építhető. A lakó rendeltetés (lakás) bruttó alapterülete legfeljebb 200m² lehet.

(4) A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás létesíthető.

(5) Az Má jelű övezeteben a legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi épület magassága legfeljebb kétszeresen haladhatja meg. Az Má övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületnek nem minősülő építmény, technológiai építmény legnagyobb építménymagassága 11,0 méter lehet.

(6) Az Má övezetben több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, a melynek legfeljebb két telkén birtokközpont létesíthető.

(7) A birtoktest képzés esetén a birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség a birtoktesthez tartozó legalább 15.000 m² nagyságú birtokközpontként kialakított telkén, vagy telkein vehető igénybe.

(8) A birtokközpont telkén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15%, a birtoktest egészére vonatkozó beépítési maximum figyelembevételével.

(9) Amennyiben a birtoktest magában foglal már beépítéssel rendelkező, a (7) és (8) bekezdéseknek megfelelő telkeket, több birtokközpont is kialakítható a birtoktestként figyelembe vehető, az Má övezetben megengedett legnagyobb beépítettség alapján számított lehetséges beépíthetőség mértékéig.

(10) Egy birtokközpont területén az épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 7500 m² lehet, abban az esetben is, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség nagyobb beépítést is lehetővé tenne.

(11) A birtokközpont területén a többszintes növénytelepítéssel, fásított zöldfelületet kell kialakítani legalább két telekhatár mentén, a telekhatártól mért legalább 10 m széles sávban.

(12) Birtokközpont kialakításához részleges közművesítettség biztosítandó.

(13) Birtokközpont olyan telek lehet, amelynek gépjárművel való elérését biztosító út telekszélessége legalább 14 m.

(14) Az Má övezeten új tanya telek nem alakítható.

63. § (1) A vízgazdálkodási területek a V jelű kisvízfolyások medre és part menti területei övezetbe tartoznak.

(2) A V övezetben, a vízgazdálkodással és a természetvédelmi célok elérése érdekében, a vízügyi jogszabályokban meghatározott 3. melléklet szerinti rendeltetésű épületek, melléképítmények helyezhetők el, csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával.

(3) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen gyepterületként alakítandó ki.

(4) A víztestek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos és az üzemeltető köteles gondoskodni.

(6) A vízfolyások és állóvizek természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(7) A V övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, érzékeny vizes élőhelyek esetében a parttól számított 100 méteren belül új épületek elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

64. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe (Kb-) tartoznak a jelentős zöldfelülettel rendelkező területek, melyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, vagy a rendeltetés sajátossága miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriákba sorolt területektől.

(2) A Kb- előjelű különleges beépítésre nem szánt területek

(3) A Kb- övezetekben az elhelyezhető rendeltetések mellett kiszolgáló rendeltetésként elhelyezhető

(4) A Kb- övezetekben lakóépület, lakás nem helyezhető el.

(5) A Kb- övezetekben lévő építési telken övezeti előírás a hiányos közművesítettség rendelkezésre állása. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók.

(6) A Kb- övezetekben lévő telken az előkert nagysága közterületi telekhatártól minimum 10 méter, nem közterületi telekhatártól legalább 5 méter, kivéve, ha az építési övezet egyedi előírása másként nem rendelkezik.

(7) A Kb-rek övezet nagy kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező, vagy nagy részben művelés alatt álló területen megvalósuló sport, pihenés, rekreációs célokat egységesen szolgáló terület ahol ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők e, a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

(8) A Kb-tü övezet a közműellátás építményeinek az elhelyezésére szolgál, ahol ezen rendeltetés kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

(9) A Kb-kert övezet a növénytermesztés és az és az ezzel kapcsolatos terménytárolás igényeit egységesen szolgáló terület, ahol ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők e, a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

65. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

67. § Ez a rendelet 2024. december 9-én lép hatályba.