1. § (1) Szügy Község Önkormányzata Szügy község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya Szügy község közigazgatási területére terjed ki.

(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat,és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.

3. § (1) E rendelet Szügy község közigazgatási területén építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett) beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:

4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.

5. § (1) E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.

(2) A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő terület-felhasználási egységekre tagozódnak:

6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületek övezeti besorolása falusias, vagy kertvárosias lehet a belterületi szabályozási terven jelöltnek megfelelően.

7. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes 4,50 m-es épületmagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető

(3) Nem helyezhetők el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pl. autójavító, lakatos fémmegmunkáló stb.). Ezek elhelyezésére, a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.

(4)³ A 807/9 hrsz. alatti telek megosztható és az így kialakult telkek az (1) bekezdés szerint beépíthetők.

8. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni.

(3) A lakóterületen állattartó épületek nem létesíthetők.

8/A. §⁵ Az övezeten belül szabadon álló módon, 30 %-os beépítettséggel, 4,50 m párkánymagasságú épületek építhetők:

9. § (1) A lakóterület legfeljebb 4,50m épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Új lakóépületet elhelyezni, ha annak a telke előtt szennyvízelvezető közmű (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(4) A területen a közművek felszín felett- légvezetéken is- vezethetők.

10. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állón és oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2a)¹⁰ A Zrínyi utca Sport utcára végződő telkei a telkek megfelezésével a táblázatban meghatározott teleknagyságokra tekintet nélkül megoszthatók, új építési telkek kialakítása céljából.

(3) A legkisebb telekszélességek

(4)¹¹ Kialakult és beépített telek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 12,0 m az oldalhatáron álló beépítésnél, a legkisebb oldalkert méretet a kialakult beépítésnek megfelelően az építési hatóság határozza meg úgy, hogy az ne sértsen más rendelkezéseket.

(5) Falusias lakóterület besorolású a község belterületén, a kertvárosias lakóterület kivételével, az összes lakóterület.

(6)¹² Szabadon álló beépítésű területen, amennyiben az oldalkert szélessége eléri a 3 métert, a kialakult beépítési gyakorlattal egyezően melléképület oldalkertben is elhelyezhető.

(7)¹³ A 75. hrsz. alatti árok feltöltésre került. Területe a 76 és 77. hrsz. alatti ingatlanok megosztása során az új építési telkekhez csatolható.

(8)¹⁴ Az övezetbe tartozó 243/4. hrsz. alatti ingatlan, amely építési engedély alapján részben beépítésre került, a megkezdett épület építés folytatásaként a telek nyugati oldalhatárára építhető. Ezen ingatlan esetében a beépítés aránya elérheti az 50 %-ot.

(9)¹⁵ A szügyi 243/4 hrsz. alatti ingatlan megosztása során keletkező 243/5 hrsz. alatti ingatlan legalább 500 négyzetméter. A megosztott telken ipari - kereskedelmi - szolgáltató létesítmény helyezhető el zártsorú beépítésben. A beépítés legfeljebb a telek 50 %-ig történhet. Az építendő épület magasságánál a kialakult építménymagasságot kell figyelembe venni.

(10)¹⁶ A szügyi 243/5 hrsz. alatti ingatlan megosztása során keletkező 243/7 hrsz. és 243/8 hrsz. alatti ingatlan legalább 400 négyzetméter. A megosztott telken ipari - kereskedelmi - szolgáltató létesítmény helyezhető el zártsorú vagy szabadon álló beépítésben. A beépítés legfeljebb a telek 60%-ig történhet. Az építendő épület magasságánál a kialakult építménymagasságot kell figyelembe venni. Az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a hátsókert mérete legalább 2 m legyen.

11. § A vegyes terület, lakó és kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. A vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.

12. § (1) A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

(3) Nem helyezhető el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pld: autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb.) Ezek elhelyezésére, a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.

(4) A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:

(5) A kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el az övezetben ha

(6) A területet teljes közművel kell ellátni.

13. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni.

(3) A tervezett közösségi létesítmények részére az építési telken belül építési területet határol le a belterületi szabályozási terv. Az épületet a területen belül kell elhelyezni. A kötelező építési vonalat a terv jelöli (út és közterület felől).

(4) A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény lehetőségek szerinti saját telken belüli elhelyezését.

(5) A településközpont adottságai nem mindig teszik lehetővé a telken belüli parkolási igény 100%-os biztosítását, ezért ezen a területen a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával (az út kezelőjének hozzájárulásával) helyi parkolási rendeletben szabályozva lehet megoldani a parkolást.

14. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

15. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A területen a közművek felszín felett-légvezetéken is-vezethetők /telefon, elektromos energia/.

(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni:

(5) A területen kialakított építési telek legkisebb szélessége 30m kell, hogy legyen, a legkisebb zöldfelület 20%. Kivételt képeznek a pincesorok.

(6) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.

(7) A szabályozási tervlapon lehatárolt gazdasági terület /az igényeknek megfelelően/ tovább osztható a táblázatban meghatározott értékek figyelembevételével, szabályozási terv alapján, de egy telekként is felhasználható.

(8) Az épületek kialakításával vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, a lakóterület felől a területhatáron mért „A” hangnyomásszint nappal (6-22 h) dB, éjjel (22-6 h) 40dB értéket ne haladja meg.

16. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide.

(3) A község ipari területein jelentős mértékű zavaró hatású, különösen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszély), bűzős vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények nem helyezhetők el.

(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méretét és beépítési feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni:

(5) A gépkocsi parkolást –személy és tehergépkocsit egyaránt- a saját telken belül kell megoldani.

(6) Tartalék ipari területet kell biztosítani (jele: IG) a 037 hrsz-ú területen. A terület lehatárolása irányadó jellegű, felhasználásig mezőgazdasági területként kell hasznosítani. Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett „A” hangnyomás szint a lakóterület felőli oldalhatáron mérve nappal (6-22 h) 50dB, éjjel (22-6 h) 40dB

17. § (1) A mezőgazdasági gazdasági terület olyan nagyüzemi állattartó telep vagy tároló kialakítására szolgál, amelyre a 10%-os vagy ennél nagyobb beépítettség a jellemző.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltételei a következők:

(3) A mezőgazdasági üzemi területen a gazdasági épületeken kívül kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, használó vagy személyzet számára szolgáló lakás is.

(4) A szükséges gépkocsi parkolót az építési telken kell megoldani.

(5) A tehenészet és lakóterület között zöldsáv telepítését biztosítani kell. A sáv szélessége: min. 35 m legyen, és legalább: 2 fasort és 2 cserjesort tartalmazzon. Javasolt növények:fák: nyírfa (BETULA PENDULA), fekete fenyő (PINUSZ NIGRA), aranyeső (LABURNUM ANAGYROIDES), cserjék:-borbolya (BERBERIS THUNBERGII), fagyal (LIGUSTRUM OVALIFOLIUM), orgona (SYRINGA MICROPHYLLA), nyári orgona (BUDDLEIA DAVIDII)

18. § (1) A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a szabályozási terv

(3) Temetők: a meglévő temetők közül a külterületen lévő izr. temetőt (hrsz: 019) és belterületen lévő ref. temetőt (hrsz: 132) kegyeleti parkként kell fenntartani. A működő temető (külterületen, hrsz: 069/3, 069/4) bővítését biztosítani kell É-i irányban a 067 hrsz-ú területből.

(4) A községi szeméttelepet meg kell szüntetni, területét rekultiválni. A községi kommunális hulladékot a körzeti szeméttelepre kell szállítani (Nógrádmarcalra).

(5) A homokbánya jelenlegi helyén az igényeknek megfelelően működhet. Megszűnésével a területét szintén rekultiválni kell. Az Országos Ásványvagyon Mérlegben Szügy Szalatnya – dűlő területe ipari készlettel rendelkező falazó homok lelőhelyként van nyilvántartva. A külterületi szabályozási terv a területet jelöli.

(6) A községi sportterületet bővíteni kell keleti irányban kispályák részére. A sportterület és ált. iskola kapcsolatát biztosítani kell a Dézsa patakon keresztül gyalogos híd megépítésével.

19. § A beépítésre nem szánt területek:

20. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, kerékpárutak, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek, és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

21. § (1) A 2108 Balassagyarmat- Aszód összekötő út (belterületen Mikszáth Kálmán út)

(2) 21129 sz. Nógrádmarcal-i bekötőút (belterületen Rákóczi u)

(3) A 21127 sz. Csesztvei összekötő út (csak külterületet érint) az út nyomvonala és szabályozási szélessége változatlan marad.

(4) 21328 sz. vasútállomási bekötő út részére 10,0m-es szabályozási szélességet kell biztosítani.

(5) A forgalmi utak védőtávolsága külterületen az út tengelyétől számított 50- 50 m

22. § (1) A gyűjtő utak részére a következő szabályozási szélességek biztosítása szükséges:

(2) A szabályozási szélességek kerítéstől kerítésig értendők. Az útkeresztmetszetek irányadó jellegűek.

23. § (1) A tervezett lakóutcák szabályozási szélessége: 16,0 m. Kivételt képeznek: a sportterület melletti lakóút: 18,0 m (a 20kV-os légvezetéket itt kell vezetni), a rövid zsákutca 10,0 m széles.

(2) A meglévő lakóutcák szabályozási szélessége: 10,0- 16,0 m közötti, az út tagozódását ezeken a szélességeken belül kell megoldani. Kivételt képez a két rövid Rákóczi út szakasz, melyek szélessége 6-8m

(3) A lakóutcák szabályozási szélessége kerítéstől- kerítésig, előkert nélküli beépítésnél az épületek között értendő. Az utak terven megadott keresztmetszetei irányadó jellegűek.

(4) A külterületi földutak minimális szabályozási szélessége 6,0 m kell, hogy legyen. A pincesorok megközelítésére a pincék előtt min. 4,0 m-es sávot szabadon kell hagyni.

24. § (1) A község területén a 78. sz. Balassagyarmat –Aszód vasúti mellékvonal halad keresztül. A vasút nyomvonal és terület vonatkozásában változatlan marad.

(2) A vasút mellett tervezett beépítésnél, szélső vágánytól el kell maradni

25. § (1) Jelentősebb közúti csomópontok

(2) Vasút- közút kereszteződés a 78 sz. Balassagyarmat- Aszód vasútvonal szintben keresztezi a 2108 sz. Balassagyarmat- Aszód ök. Utat, és a 21129 sz. Nógrádmarcali bekötőutat. A szintbeni kereszteződések továbbra is maradnak.

26. § (1) Tömegközlekedés. Autóbusz megállók részére kell a területet biztosítani a következő helyeken (forgalmi utakon)

(2) Gépkocsi tárolás

(3) Kerékpárút

(4) Gyalogút

(5) Utcafásítás

27. § A közmű létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek a szennyvíztisztító telep, a szennyvíz átemelő vízmű területe, gázfogadó állomás, PB gázcsere telep.

28. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark)

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.

(3) A zöldterületen elhelyezhető:

(4) A zöldterületen épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel létesíthető.

29. § (1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

(3) Az erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele bármilyen célra az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

30. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, azaz erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha- t meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel.

(3) Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

31. § (1) Védőerdősáv telepítését kell biztosítani a mezőgazdasági, gazdasági terület (tehenészet) és lakóterület között, a HÉSZ 17. § - ban leírtak szerint.

(2) A meglévő erdőterületek közül a 2108 sz. forgalmi út és 78 sz. vasútvonal közötti erdősávot (hrsz: 0204) védőerdőként kell fenntartani.

(3) Védett erdőterületként kell fenntartani a külterületi szabályozási terven „helyi védelemre” kijelölt erdőterületet (hrsz: 0185/6 és 0185/7)

(4) A védő és védett erdőterületen építmény nem helyezhető el, a fakitermelés korlátozott, tarvágás tilos.

32. § (1) A terület elsődlegesen a helyi lakosság, kikapcsolódására, pihenésére kijelölt terület, hrsz - a: 0178/1

(2) A területen a fenntartáshoz szükséges építményeken túl

(3) Építmény csak a 100.000 m2 – t ( 10,0 ha ) meghaladó erdőterületen helyezhető el, a beépítettség legfeljebb 5% lehet

(4) A parkerdő területén a fakitermelés korlátozott. A kitermeléshez és építmény elhelyezéséhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

33. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) Az „M” jelű övezetben gazdasági épület helyezhető el, a „TNY2" jelű övezetben a gazdasági épületekkel összefüggő lakóépület is elhelyezhető.

(4) Az épületek számára építési telket kell kialakítani. A telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni:

(5) A kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség

(6) Az épületek alatt pince létesíthető, ha azt a talajmechanikai adottságok vagy más előírások nem tiltják.

(7) A tanyát részleges közművesítéssel kell ellátni, a közművek felszín felett – légvezetéken vezethetők.

34. § (2) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek, ezek:

(2) A belterületen a patak partja mentén (Dézsa patak) a partéltől számított 6 – 6 m parti sávot szabadon kell hagyni, azon építmény nem helyezhető el.

(3)²³ A Fekete víz patakon tervezett tározó tó mentén 3,0 m –es parti sáv biztosítása szükséges, ezen belül tó üzemeltetéséhez szükséges létesítmény kivételével más építmény nem helyezhető el.

(4) A tervezett tározó tó funkciója:

35. § (1) Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, az egészség-, a tűz-, a közbiztonsági-, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.

(2) Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.

(3) Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.

(4) A szabályozási tervben és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.

(5) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

(5)²⁴ A hátsókert területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt eltérésekkel, valamint azzal, hogy az 50 méternél rövidebb FL övezetbe tartozó telken a hátsó telekhatár és a melléképület közötti legkisebb távolság 3 méter lehet.

(6) Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800m2 vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. A kertvárosias területen állattartó épület nem létesíthető.

(7) A belterületen „házikert” megjelölésű területen csak kertművelés f olytatható, azon építmény nem helyezhető el.

37. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.

(2) Önálló hirdető-berendezés, telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.

38. § (1) A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.

(2) Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.

39. § (1) Új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(3) A csatornahálózatot a község fejlesztésére kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.

40. § (1) A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.

(2) Az utaktól függetlenül vezetett vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni.

(3) Az ipari telephelyeken keletkező felszíni vizeket, amennyiben a telephelyen veszélyes anyagokkal szennyeződhet, csak semlegesítés után vezethetők be a közterületi árokba, csapadékcsatornába.

(4) A vízfolyásokkal (befogadók) kapcsolatban a HÉSZ 34. § - ban leírtakat kell figyelembe venni és a patakmedrek folyamatos tisztítását biztosítani, kell.

41. § (1) Villamosenergia ellátás:

(2) Gázenergia:

(3) Hírközlés:

42. § (1) A közüzemi közhálózatok, és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

43. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.

(2) A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.

44. § (1) Országos jelentőségű védett terület nincs Szügy község területén és a szabályozási terv sem jelöl ki.

(2) Helyi védelmet kell biztosítani a külterületi szabályozási terven lehatárolt erdőterületeknek, hrsz – a 0185/6, 0185/.

(3) A helyi védelemben részesülő erdőterületen a felszín megbontása, a domborzat átalakítása, valamint a természetes növényzet megváltoztatása nem engedélyezhető. Építmények a területen nem létesíthetők.

45. § (1) Országos védettségű építészeti emlékek (műemlékek)

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt műemlékeket és szomszédos területeiket, a műemléki környezetet a belterület szabályozási terve határolja le.

(3) A szabályozási tervben lehatárolt területek a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV törvény előírásai alapján országos védelemben részesülnek. A műemlék épületeknél bármilyen építési munka csak az OMH engedélyével végezhető, a műemléki környezet területén lévő épületeknél pedig a OMH véleményét ki kell kérni.

46. § (1) Helyi értékvédelem - Helyi egyedi védelmet kell biztosítani a népi építészet emlékeként a következő épületeknek:

(2) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületnél az épület tömegét, tetőformát, homlokzati jelleget (homlokzati nyílásrend, díszek, tagozatok) kell megtartani.

(3) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

(4) A helyi védelmi épület szám bővülhet újabb épületek felvételével, de csak a (3) bekezdésben leírt dokumentáció elkészítésével, az önkormányzati döntés alapján.

(5) A helyi védetté nyilvánítás előkészítése – a szabályozási terv alapulvételével- a helyi főépítész feladata.

(6) A helyi védelemmel érintett építmények fenntartásával, a védelemhez fűződő jogok, és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos részletszabályokat e rendeletben kell szabályozni.

47. § (1) A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás érdekében a szennyvíz csak közcsatornába vezethető.

(2) A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.

(3) Élő vízfolyásba, tóba, árokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.

(4) A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a körzeti szeméttelepre biztosítani kell.

(5) Fokozott figyelmet kell fordítani a Fekete-víz menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A mesterséges beavatkozásokat (tározó tó létesítése) környezetbe illően kell végezni.(ökológiai folyosó változata: 1. sz. melléklet)

(6) A község területén ásványi anyag kitermelése (bányászása) csak hatósági engedéllyel történhet. A kitermelés megszűnésével a terület rekultiválása szükséges. A rekultivációt, a kitermelést végrehajtó köteles elvégezni (elvégeztetni).

48. § (1) A község területén lévő mezőgazdasági, gazdasági terület (a tehenészettel) levegőtisztaság- védelmi szempontból védett II. kategóriába sorolt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a község egész igazgatási területe a védett I. kategóriába sorolt.

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg az (1), (2) bekezdésben előírt kategóriára vonatkozó határértékeket.

49. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő terület-felhasználási egységre a HÉSZ 15 – 16 §- ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.

(2) Külterületen állattartással – a tanyán, a mezőgazdasági, gazdasági területen, belterületen a falusias beépítésű lakóterületen kell számolni. A kertvárosias beépítésű területen állattartás nem engedélyezhető.

(3) Az állattartási építmény csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott.

50. § (1) A község szennyvíztisztító telep körül 150 m védőtávolság biztosítása szükséges.

(2) A község belterületén kiépített átemelő körül cserje telepítését biztosítani kell, amennyiben erre a területi adottságok lehetőséget adnak.

(3) A 33/2000. (III. 17) Kormány rendelet 2/1 számú melléklete szerint Szügy község szennyeződés érzékenységi besorolása: „C” érzékeny. Ezen belül:

51. § (1) A község működő temetője körül 50 m-es kegyeleti távolságot biztosítani kell.

(2) A forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

(3) A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el, a területen mezőgazdasági művelés folytatható.

(4) A község meglévő beépítésű telkein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.

(5) Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állagmegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m2 – el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.

(6) A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges.

(7) A talajmechanikai szakvélemény alapján kell eldönteni (talajvíz jelenléte, mélysége), hogy az épületek alápincézhetők-e.

(8) A község közigazgatási területe K-i részének (kb. a vasúttól keletre elhelyezkedő területek)földtani felépítése következtében a területen felszíni mozgások léphetnek fel. Az itt telepítésre kerülő létesítményeknél ezt figyelembe kell venni. (Talajmechanikai szakvélemény fokozottan szükséges.)

(9) A község területére készülő talajmechanikai szakvéleményeket a Magyar Geológiai Szolgálat É- Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.

52. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.