Szügy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
A helyi szociális ellátásokról
Hatályos: 2023. 09. 05- 2023. 12. 31Szügy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
A helyi szociális ellátásokról
Szügy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésben, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed Szügy község közigazgatási területén életvitelszerűen bejelentett lakóhelyén vagy életvitelszerű bejelentett tartózkodási helyén élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként és hontalanként elismert személyekre,
e) az Szt, 3. § (2) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre.
Értelmező rendelkezések
3. § Az e rendeletben használt fogalmak alkalmazása során az Sztv. 4. § (1) - (5) bekezdéseiben foglaltak, a jövedelem számításánál figyelembe veendő időszakra az Sztv. 10. § (1) - (5) bekezdésének rendelkezései az irányadóak.
Eljárási rendelkezések
4. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, a hatósági ellenőrzésre, továbbá az adatkezelésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit az Sztv.-ben, a Gyvt.-ben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Gyer.), a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott eltérésekkel, valamint az e rendeletben szabályozott kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyes szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban Hivatal) kell előterjeszteni. Amennyiben az adott ellátás megállapítása iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatvány nincs előírva, a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező és az adott ellátás igénylésénél figyelembe veendő személyek természetes személyazonosító adatait, és a kérelem részletes indokolását. A kérelmező büntetőjogi felelősséggel tartozik a kérelemben feltüntetett adatok valódiságáért és hitelességéért, a vagyoni és jövedelmi viszonyok teljeskörű feltüntetéséért. Az eljárás során, vélelmezni kell, hogy a kérelmében benyújtott adatok vonatkozásban a kérelmező azok kezeléséhez, felhasználásához, ellenőrzéséhez, célhoz kötötten hozzájárul. A családtagok jövedelmével kapcsolatos bejelentést, annak a családtagnak, illetve kiskorú esetén a törvényes képviselőnek, az aláírásával igazolnia kell, aki az adott jövedelmet kapja.
(3) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat, melyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(4) A kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások:
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről kiállított munkáltatói igazolás
b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénye vagy folyószámla-kivonata
c) Foglalkoztatási Osztály által folyósított ellátás esetén az azt megállapító határozat
d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolása a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap vállalkozási tevékenységből származó jövedelméről
e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos jövedelemről.
(5) A Hivatal a beérkezett kérelmeket megvizsgálja. Amennyiben a kérelem nem az előírt formanyomtatványon vagy hiányos adattartalommal, a szükséges igazolások nélkül érkezik, úgy haladéktalanul 8 napos, vagy annál hosszabb határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A felhívásnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogyha a hiánypótlásnak nem tesz eleget, úgy a kérelme a rendelkezésre álló adatok alapján kerül elbírálásra.
(6) A Hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti. Ennek érdekében:
a) Amennyiben a megalapozott döntéshez szükséges a helyszínen környezettanulmányt készít, amelynek tartalmaznia kell a kérelmező és családja életmódja, életvitele, önfenntartó képessége és a szociális helyzete közötti kapcsolat értékelését.
b) Amennyiben a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a kérelmező által közölt adatokat, tényeket és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti és vagyonvizsgálatot rendel el, ha a környezettanulmány során tapasztaltak nem a közölt jövedelmi viszonyokat tükrözik, figyelemmel az Sztv. 10. § (6) bekezdésében foglaltakra.
c) Amennyiben a kérelmező által benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatok, igazolások, továbbá a Hivatal által a társhatóságoktól bekért igazolások és nyilatkozatok által bizonyított jövedelmi és vagyoni helyzettől lényegesen eltérő életvitel jellemzi a kérelmezőt és családját, a szociális hatáskört gyakorló szerv jogosult az állami adóhatóságnál vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezni, a kérelem nyomtatvány vagyonnyilatkozat részének elválaszthatatlan mellékletét képező TÁJÉKOZTATÓBAN meghatározott alapelveket figyelembe véve.
d) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. 25. §-nak felhatalmazása alapján a Hivatal megkeresés keretében jogosult a döntéséhez szükséges adat, ténybeli ismeret beszerzése céljából más hatóságot megkeresni az ügyfél kérelme és írásbeli hozzájárulása alapján. A Hivatal ügyintézője köteles az ügyfél számára szóbeli tájékoztatást adni a megkeresés alkalmazásának lehetőségéről.
e) Amennyiben a Hivatal rendelkezésére álló igazolások, nyilatkozatok tartalmával ellentétben továbbra is vitatható kérelmező szociális rászorultsága, az eljárás felfüggesztésre kerülhet a megkeresés keretén belül beszerzendő adat, ténybeli ismeret, bizonyíték megérkezésének napjáig.
(7) A Hivatal a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség szerint az ellátások módosítására, megszüntetésére, visszafizetésére javaslatot tesz.
(8) A pénzbeli ellátások kifizetésétől a Hivatal pénzügyi ügyintézője gondoskodik:
a) a pénzbeli ellátásokat jogerős határozat alapján, vagy a fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás elrendelése esetén lehet kifizetni.
b) A pénzbeli ellátásokat a bankszámlával rendelkező jogosult esetében a bankszámlájára kell átutalni, a bankszámlával nem rendelkező jogosultak esetében postai úton kell kifizetni. A fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetében a támogatás a házipénztárból is kifizethető.
(9) Az Szt. 18. §-ban meghatározott nyilvántartást a Hivatalban működtetett informatikai programban kell kezelni és nyilvántartani.
a) A döntés programba történő felviteléről a szociálpolitikai ügyintéző gondoskodik.
b) A pénzügyi kifizetések listáját a szociálpolitikai ügyintéző készíti el.
A helyi szociális támogatás és ellátás formái
5. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését
a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint
b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével valósítja meg.
(2) A Képviselő-testület a települési támogatás keretében az alábbi pénzbeli ellátásokat biztosítja:
a) rendkívüli települési támogatás
b) temettetés költségeihez nyújtott települési támogatás
c) lakhatási támogatás
d) gyógyszertámogatás
e) fogyatékossági támogatás
f) gyermek nem kötelező védőoltásának támogatása,
g) a gyermekek és fiatal felnőttek támogatása, fiatalok önálló életkezdési támogatása
h) felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatása
(3) A Képviselő-testület a települési támogatás keretében az alábbi természetbeni ellátásokat biztosítja:
a) szociális tűzifa
b) köztemetés
(4) A Képviselő-testület az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) Étkezés
b) Házi segítségnyújtás
Hatásköri rendelkezések
6. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) a gyógyszertámogatás,
b) a köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés iránti kérelem elbírálása.
(2) A polgármester hatáskörébe tartozik:
a) rendkívüli települési támogatás
b) temettetés költségeihez nyújtott települési támogatás
c) lakhatási támogatás (átkerülne polgármesteri hatáskörbe)
d) fogyatékossági támogatás
e) gyermek nem kötelező védőoltásának támogatása,
f) a gyermekek és fiatal felnőttek támogatása, fiatalok önálló életkezdési támogatása
g) felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatása
h) házi segítségnyújtás
i) az étkeztetés iránti kérelem elbírálása,
j) a szociális tűzifa támogatás iránti kérelem elbírálása.
Pénzbeli ellátások
Rendkívüli települési támogatás
7. § (1) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a rászorult és családja
a) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
b) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy a családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedülálló esetében 400 %-át. (Eddig 200 % és 250 %)
(2) A támogatást kérelemre és hivatalból lehet megállapítani. Hivatalból lehet a támogatást megállapítani a szociális jelzőrendszer (iskola, óvoda, bölcsőde, védőnő, háziorvos, családgondozó, házigondozó) valamely tagjának, vagy bármely állampolgár bejelentésére.
(3) A támogatás a Rendelet 1. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
(4) E rendelet értelmében a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek és létfenntartást veszélyeztető körülménynek minősül:
a) tartós – egy hónapot meghaladó – betegség miatti jövedelemkiesés,
b) akut betegségből adódó gyógyszerköltség,- mely meghaladja a 10.000 Ft-ot - ha nincs a kérelmezőnek közgyógyellátásra való jogosultsága, illetve ha a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem váltható ki, különös tekintettel az idős ember és kiskorú gyermek betegségére,
c) munkahely elvesztése, ha a kérelmező nem jogosult egyéb szociális vagy álláskeresési ellátásra,
d) ha a családban egyeneságbeli leszármazott vagy felmenő, illetve oldalági rokon hal meg, akinek az eltemettetése a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti,
e) baleset vagy elemi kár következik be,
f) válsághelyzetben lévő várandós anya, gyermekének megtartása illetve újszülött gyermek fogadásának esete,
g) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, családba való visszakerülés elősegítése,
h) anyagi körülmények miatt veszélyeztetett gyermek családjában bekövetkezett rendkívüli esemény,
i) a kérelmező és a családja nem rendelkezik tüzelővel és ez veszélyezteti saját vagy családja egészségét és életét.
(5) A kérelemhez csatolni kell a kialakult rendkívüli élethelyzetet igazoló dokumentumot (például: recept, közüzemi számla, temetési számla, stb.)
(6) A támogatást egyszeri támogatásként vagy kamatmentes kölcsön formájában lehet megállapítani.
(7) Az egyszeri támogatás összege min. 5.000 Ft, és nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át.)
(8) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtandó támogatás összege nem haladhatja meg a vállalt törlesztő részlet tízszeresét, de maximum 100.000 Ft lehet.
(9) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás havi törlesztő részletét úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg a rászorult családjában egy főre számított havi jövedelem 1/3-át.
(10) Újabb kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás nem állapítható meg addig, míg a korábban megállapított támogatás teljes összegben visszafizetésre nem került.
(11) A kölcsön törlesztését a jogosultnak havonta igazolni kell.
(12) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.
(13) A rendkívüli települési támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani (tankönyv és tanszer ellátás, étkezési díj stb.).
(14) A megállapító határozatban az igénylő számla, vagy befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatásra kötelezhető.
(15) Indokolt esetben kötelezhető a rendkívüli települési támogatást igénylő arra, hogy a támogatás összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.
(16) A fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtást kell elrendelni, ha elemi kár vagy más a (2) bekezdésben megfogalmazott élethelyzet bekövetkezése miatt azonnali intézkedés szükséges és a segély elmaradása a kérelmező vagy családja életveszélybe kerülését eredményezné.
Temettetés költségeihez nyújtott települési támogatás
8. § (1) Temettetés költségeihez nyújtott települési támogatás állapítható meg az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként. A támogatás összege legalább 20.000 forint, maximális összege elérheti a temetés teljes költségét, de legfeljebb 130.000 Ft, ha a temetés viselése a család megélhetését veszélyezteti.
(2) A támogatásra jogosult az elhunyt személy hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó más személy,
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap havi összegének 800%-át vagy
b) egyedülálló szülő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap havi összegének legfeljebb 1000%-át, és
c) a hozzátartozó vagy a temetésről gondoskodó más személy lakcíme a településen van. (Eddig ez a rendkívüli települési támogatáson belül lehetett kérni, jövedelemhatár az ott érvényben lévő volt, illetve mint haláleset, mint rendkívüli esemény is elfogadásra került b.) pont, amikor is nem számít a jövedelemhatár)
(3) A temetés költségeire előre kifizetett támogatás esetén, a jogosult köteles a temetést követő 5 napon belül - a saját illetve vele egy lakcímen élő családtagja nevére kiállított - a temetést igazoló eredeti számlákat bemutatni.
(4) A támogatás a Rendelet 2. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
(5) A temetés költségeinek utólagos támogatására kérelmet benyújtani a temetést követő naptól számított 30 napon belül lehet.
Lakhatási támogatás
9. § (1) A lakhatási támogatás segítséget nyújt az egy háztartásban élő személyek lakhatásához kapcsolódó rendszeres kiadásához és a téli tüzelő beszerzéséhez.
(2) Támogatást lehet megállapítani a háztartás:
a) vezetékes gáz díjának vagy
b) áramdíjának vagy
c) víz-és csatornadíjának vagy
d) kommunális hulladékszállítási díjának megfizetéséhez vagy
e) a tűzifa beszerzéséhez.
(3) A támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedülélő esetében a 300 %-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.
(4) A lakhatási támogatás összege a (2) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott kiadások támogatására:
a) ha az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülélő esetében a 250% -át, havi 10.000 Ft, de nem haladhatja meg a támogatott kiadás havi számlájának összegét.
b) ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 % -át, egyedülélő esetében a 250 %-át meghaladja, havi 7.000 Ft, de nem haladhatja meg a támogatott kiadás havi számlájának összegét.
(5) A (2) bekezdés a) – d) pontjai közül a kérelmező választása szerint csak egyfajta kiadás támogatható. A lakhatási támogatást közvetlenül a szolgáltató részére kell átutalni.
(6) A (2) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott kiadásokra egy évre állapítható meg a lakhatási támogatás. A támogatás lejárata után ismételt kérelem benyújtását követően állapítható meg támogatás.
(7) A tűzifa beszerzéséhez egyszeri támogatás nyújtható.
(8) A tűzifa támogatás összege:
a) ha az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülélő esetében a 250% át, 30.000 Ft,
b) ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 % -át, egyedülélő esetében a 250 %-át meghaladja, 20.000 Ft.
(9) A tűzifa támogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.
(10) Nem nyújtható tűzifa támogatás annak a kérelmezőnek, akinek a háztartásában a fűtést gázzal vagy villanyárammal biztosítják.
(11) A támogatás a Rendelet 3. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
Gyógyszertámogatás
10. § (1) A gyógyszertámogatás segítséget nyújt a krónikus, hosszú lefolyású betegségben szenvedő betegek gyógyszereinek és gyógyászati segédeszközeinek beszerzéséhez.
(2) A támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülélő esetében a 500 %-át és a havi igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a családban egy főre jutó jövedelem 10%-át.
(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki alanyi vagy normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra.
(4) A gyógyszerköltség igazolására a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolását, ami tartalmazza a havi gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök listáját és költségét. A gyógyszerköltség igazolására a gyógyszertár igazolása is elfogadható.
(5) A támogatás a Rendelet 4. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
(6) A gyógyszertámogatást a betegség várható idejére, maximum 12 hónapra lehet megállapítani. Szükség esetén a támogatást új kérelem benyújtásával lehet igényelni.
(7) A gyógyszertámogatás összege:
a) ha a gyógyszerköltség a családban az egy főre jutó jövedelem 10 %- 20 % közötti akkor havi 3.000 Ft,
b) ha a gyógyszerköltség meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 20 %-át, akkor havi 6.000 Ft.
Fogyatékossági támogatás
11. § (1) Kérelemre fogyatékossági támogatásra jogosult a Szügy község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, aki
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdése szerinti súlyosan fogyatékos személy,
b) tartós betegsége vagy súlyos fogyatékossága okán magasabb összegű családi pótlékban részesülő, vagy az a személy, aki után előbbiek alapján magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
c) azon megváltozott munkaképességű személy, aki rokkantsági ellátásban részesül vagy a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje hatályos komplex minősítése C2, D vagy E kategóriát állapított meg, továbbá
d) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1000 %-át, egyedülélő esetében a 1200 %-át.
(2) A támogatás iránti kérelem e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő, melyhez másolatban mellékelni kell a súlyos fogyatékosság, egyéb fogyatékosság vagy egészségkárosodás tényét igazoló
a) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozatot vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalást, szakvéleményt vagy
b) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 2. mellékletében maghatározott fogyatékosságot megállapító szakorvosi igazolást és a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozatot, vagy
c) szakorvos által kiállított igazolást, szakmai véleményt, szakvéleményt,
d) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozatot vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lapot, vagy
e) a hatályos rokkantsági ellátás megállapításáról szóló határozatot, vagy a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje B2, C2, D vagy E kategóriát megállapító hatályos komplex minősítését.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igazolás, szakmai vélemény, szakvélemény alapján akkor kerül a fogyatékossági támogatás megállapításra, amennyiben a Magyar Államkincstár által az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. §-ában foglaltak alapján biztosított nyilvántartás szerint a kérelmező vagy az a személy, akire nézve az igazolást, szakmai véleményt, szakvéleményt kiállították emelt összegű családi pótlékra jogosult.
(4) Amennyiben a súlyosan fogyatékos személy
a) 18. életévét betöltötte, a kérelmet saját jogán,
b) 18. év alatti, vagy gondnokság alatt áll, a kérelmet a törvényes képviseletet ellátó személy nyújthatja be a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatalnál.
(5) A támogatás évente egy alkalommal adható. A támogatás összege 50.000 Ft.
Gyermekek nem kötelező védőoltásainak támogatása
12. § (1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerint Szügy közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek e Rendeletben meghatározott nem kötelező védőoltásainak költségeihez az Önkormányzat az alábbiakban részletezett feltételek szerint hozzájárul.
(2) A támogatás a rotavírus és az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B baktérium ellen védettséget nyújtó teljes oltássorozat költségeinek részbeni megtérítésre fordítható.
(3) A rotavírus elleni oltás önkormányzati támogatásra azon 6-24 hetes gyermek esetében jogosult a szülő, akinek a házi gyermekorvos a szülő teljes körű tájékoztatása és felelőssége mellett a védőoltást igazolt módon beadta.
(4) Az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B baktérium elleni oltás önkormányzati támogatására az a két hónapos életkort betöltött, de a tizenötödik életévét be nem töltött gyermek esetében jogosult a szülő, akinek a házi gyermekorvos a szülő teljes körű tájékoztatása és felelőssége mellett a védőoltást igazolt módon beadta.
(5) A támogatás a Rendelet 6. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon, utófinanszírozás keretében igényelhető. A kérelemhez mellékelni kell a házi gyermekorvos igazolását, amely a szülő védőoltással kapcsolatos megfelelő tájékoztatását és egyúttal az oltóanyag beadását tanúsítja a döntésre jogosult felé.
(6) A kérelmet a polgármester bírálja el. A polgármester döntése ellen benyújtott felülbírálati kérelemmel kapcsolatban a Képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.
(7) A támogatási összeg – a beadott oltóanyag patikai árának figyelembevételével – az oltás költségének 50%-a. A szülő által megvásárolt és beadásra került oltóanyag patikai árának igazolása céljából a kérelemhez a vásárláskor kapott gyógyszertári nyugtát is csatolni kell.
(8) Támogatásban az a szülő részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 900%-át. A havi jövedelmet oly módon kell igazolni, hogy a hatóság számára egyértelműen megállapítható legyen annak pontos összege.
(9) A kérelem benyújtásának további feltétele, hogy az oltással érintett gyermekkel egy háztartásban élő törvényes képviselője, a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 hónappal korábban Szügy községben létesített lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezzen.
(10) A kérelem ugyanazon gyermek esetében, különböző védőoltások tekintetében, valamint ugyanazon oltássorozat több oltására vonatkozóan, egy költségvetési éven belül több alkalommal is benyújtható.
(11) A támogatási kérelem benyújtására legfeljebb a védőoltás beadását követő 6 hónapon belül van mód. E határidő jogvesztő.
Gyermekek és fiatal felnőttek támogatása, fiatalok önálló életkezdési támogatása
13. § (1) Fiatalok önálló életkezdési támogatására jogosult az a gyermek, akinek szülője vagy törvényes képviselője,
a) a gyermek születése előtt, legalább egy évvel – Szügy község közigazgatási területén ténylegesen életvitelszerűen él, a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a nevére Start-számlát nyitottak, és
b) a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének ötvenszeresét.
(2) Szügy Község Önkormányzata a kincstári és természetes személy által befizetésektől függetlenül a Start-számla összegét egy alkalommal 50.000 Ft-tal kiegészíti, továbbá eljuttat egy 50.000 Ft értékű babakelengye-csomagot, amely a helyi védőnő javaslata szerint kerül összeállításra.
(3) A szülő vagy a gyermek törvényes képviselője, a fiatalok önálló életkezdési támogatása iránti kérelmét, a gyermek születését követő egy éven belül nyújthatja be, mely határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A kérelemhez csatolni kell a Start-számla megnyitásának tényét igazoló dokumentumot, illetve a jövedelemigazolásokat.
(5) A fiatalok önálló életkezdési támogatása iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
Felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatása
14. § (1) Szociális támogatásban részesíthető az az első diplomát szerző a településen legalább 3 éve állandó lakhellyel rendelkező személy, aki felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton tanulmányokat folytat és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 1500 %-át, nem haladja meg.
(2) A támogatás egy oktatási évben két alkalommal adható. A kérelmet a tanév első félévére vonatkozóan október 31. napjáig, míg a második félév tekintetében március 31. napjáig lehet benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást,
b) jövedelemigazolásokat
(4) Egy hallgató számára, egy szemeszterben 30.000.- Ft támogatás nyújtható. A támogatás kizárólag bankszámlaszámra történő kifizetéssel történhet.
(5) Nem részesíthető támogatásban az, aki a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjban részesül.
(6) Nem részesíthető támogatásban továbbá az a hallgató, aki az általa folytatott tanulmányok során az adott szakra előírt képzési időt túllépte.
Természetben nyújtott ellátások
Szociális tűzifa
15. § (1) Az önkormányzat a központi költségvetésből szociális célú tűzifa vásárlásra biztosított támogatásból természetben tűzifa segélyt nyújt a rászorultaknak.
(2) Tűzifa segélyben részesülhet:
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének a 400 %-át, egyedülálló esetében a 630 %-át, vagy
b) A kérelmek elbírálásakor az a) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelő kérelmek közül előnyt élvez az a háztartás, melyben a háztartás valamelyik tagja aktív korúak ellátásában, vagy lakásfenntartási támogatásban, vagy időskorúak járadékában részesül vagy amely háztartásban halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.
c) Háztartásonként 1 kérelem nyújtható be. A kérelmeket a mindenkori kiosztási határidő végét megelőző 15. napig lehet benyújtani.
(3) A támogatás a Rendelet 8. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
(4) Háztartásonként 2 erdei köbméter tűzifa juttatás állapítható meg.
(5) Indokolt esetben a rendelkezésre álló tűzifa erejéig, a rendelkezésre álló benyújtási határidőben, egy háztartás több alkalommal is kérheti a tűzifa segélyt, de háztartásonként összesen 5 erdei köbméter tűzifa adható.
(6) A tűzifát az önkormányzat saját költségén, ölfa formájában szállítja a jogosult lakóhelyére. Amennyiben a kérelmező körülményei indokolják, a jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni lehet arról, hogy a fa felvágott és hasított formában kerüljön kiszállításra.
Köztemetés
16. § (1) A polgármester a Szoctv. 48. §-ában foglaltak alapján a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül gondoskodik a Szügy területén elhunyt személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, ha:
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy:
a) a temetés színvonala ne térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától, az elhunyt a végső tisztességet megkapja,
b) amennyiben az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosítása érdekében.
c) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy hozzájárul, a polgármester az elhunyt eltemettetéséről hamvasztás útján, urnás temetés megrendelésével gondoskodik.
(3) A képviselő-testület az eltemettetésre köteles személyt – kérelemre – a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól
a) 25 %-ban mentesítheti, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át
b) 50%-ban mentesítheti, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át.
(4) A képviselő-testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól - az (4) bekezdésben meghatározottak mértékek szerint – abban az esetben mentesítheti, ha az elhunytnak nincs ingatlanvagyona, vagy az ingatlanvagyon értéke a köztemetés költségeit nem fedezi.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a köztemetés időpontjától számított 30 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(6) A köztemetés költségét hagyatéki teherként kell bejelenteni, ha a temetésre köteles személy jövedelmi viszonyai az (1) bekezdésben foglaltaknak felelnek meg, de az elhunyt rendelkezett hagyatékot képező vagyonnal.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások
Étkeztetés
17. § (1) Étkeztetés igénybevételére jogosultak azok a szociálisan rászorult személyek, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére a napi legalább egyszeri meleg étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében szociális rászorultság tekintetében rászorultnak minősül az a személy aki:
a) aki 65. életévét betöltötte,
b) aki egészségi állapota miatt mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedésben szenved, fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű,
c) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül,
d) aki pszichiátriai, illetve szenvedélybetegségben szenved, de fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel,
e) aki nem rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel,
f) aki egyedülálló, és tudatlanságára, vagy egyéb mentális körülményére tekintettel önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy más módon nem tud saját részére napi egyszeri meleg ételt biztosítani.
(3) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni, különösen:
a) a (2) bekezdés b) és d) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
b) a (2) bekezdés c) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
c) a (2) bekezdés d) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt.
(4) Az étkeztetés iránti kérelmet a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani.
(5) Az étkezés a Rendelet 9. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
(6) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:
a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról,
b) az intézmény gondoskodik az étel házhozszállításáról.
(7) Megszűnik az étkeztetéshez való jogosultság:
a) ha arról a gondozott lemond,
b) ha a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,
c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
d) a jogosult halálával,
e) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.
Házi segítségnyújtás
18. § (1) Házi segítségnyújtásban kell részesíteni azt a személyt, aki otthonában önmaga ellátására nem képes, valamint hozzátartója sem tudja részére biztosítani azt.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) segítségnyújtást a veszélyhelyzetek kialakulásának a megelőzésében.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálatát – a szolgáltatás iránti kérelem alapján – a jegyző által felkért szakértő végzi a 340/2007. (XII. 15.) számú Korm. rendeletben foglaltak szerint.
(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a házigondozó tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(5) A házi segítségnyújtás, mint szociális alapellátási formát Szügy Község Önkormányzata biztosítja Szügy településén kívül Csesztve és Nógrádmarcal településeken is az Szt. 63. §-ban meghatározottak szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező személy részére, feladatellátási szerződés keretén belül.
(6) Az alapszolgáltatás a Rendelet 10. melléklete szerinti kérelemnyomtatványon igényelhető.
A térítési díj megfizetése
19. § (1) A térítési díj megfizetésére kötelezett:
a) az ellátást igénybe vevő jogosult, és
b) az Szt. 114. § (2) bekezdés b) – e) pontjában meghatározott kötelezett.
(2) A térítési díj összegét és számítási módját e rendelet 11. melléklete tartalmazza.
(3) A személyi térítési díjat a tárgyhó 15-ig kell megfizetni.
(4) Az étkeztetés térítési díját Szügyben a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában, illetve átutalással kell megfizetni.
(5) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat a házi gondozónak kell megfizetni.
(6) A térítési díj nem fizetése esetén a Polgármester a fizetésre kötelezettet szóban, majd írásban felszólítja.
(7) A Polgármester a fizetésre kötelezett kérelmére az elmaradt terítési díj megfizetésére fizetési könnyítést engedélyezhet.
(8) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj összegéről történő értesítés kézhezvételét, illetve közlését követő 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat.
(9) Két havi térítési díj tartozás esetében, amennyiben a kötelezett jövedelemmel rendelkezik, az ellátás megszüntetéséről a Polgármester határozattal dönt.
20. § Ez a rendelet 2023. szeptember 5-én lép hatályba.