Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019.(XI.14.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 15Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019.(XI.14.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-11-15-tól
Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A helyi önkormányzati jogok gyakorlásának szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályozza.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Héhalom Község Önkormányzata
(3) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3041 Héhalom, Petőfi út 1.
(4) Az önkormányzat működési területe: Héhalom község közigazgatási területe.
2. § Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének hivatali feladatait a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal (3041 Héhalom, Petőfi út 1.) látja el.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat működése során az állami zászlót és az állami címert használja.
4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott.
5. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névjegyzékét, a bizottsági tagok névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
6. §. (1) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása érdekében negyedévenként megjelenteti a „Héhalmi Hírmondó” című időszakos kiadványt. A/4-es oldalon jelenik meg, amely tartalmazza a lakosság széles körét érintő képviselő-testületi döntéseket és a helyi közérdekű információkat.
(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai és az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják, terjesztéséről az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(3) A lapot évfolyamonként le kell fűzni, lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó munkákhoz.
(4) Szerkesztését a testület által megbízott szerkesztőbizottság végzi.
2. Az önkormányzati jogok
7. § (1) A helyi közügyek és a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a lakossággal való együttműködéshez, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához az önkormányzat megteremti a szervezeti és személyi feltételeket.
(2) Önkormányzati döntést hozhat:
a) a helyi népszavazás,
b) a képviselő-testület,
c) a képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben:
ca) az Ügyrendi Bizottság
cb) a polgármester,
cc) a jegyző.
3. Az önkormányzat feladata, hatásköre
8. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
9. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatot látja el: családsegítés.
10. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik
a) Nógrád Megye Önkormányzatával,
b) Egyházasdengeleg Község Önkormányzatával,
c) Erdőkürt Község Önkormányzatával
d) Palotás Község Önkormányzatával,
e) Héhalom Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával,
f) Helyi Civil szervezetekkel,
g) Dél-Nógrádi önkormányzatokkal.
(2) Az együttműködés keretében meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként (valamint szükség szerint) tájékoztatni a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület kizárólagos hatásköre
11. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglaltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) vagyonértékesítés,
c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(2) A képviselő-testületi hatáskörök a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre átruházása önkormányzati rendeletben történhet, mely hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő soros ülésen beszámol.
5. A képviselő-testület működése
12. § (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma 7 fő, a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség, működés és döntéshozatal szempontjából képviselőnek tekintendő.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
6. A gazdasági program és az éves munkaterv
13. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazó gazdasági programját (a továbbiakban: ciklusprogram).
(2) A ciklusprogram tervezetének a képviselők javaslatának figyelembevételével történő elkészítéséről és elfogadásra a testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A ciklusprogramot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.
(4) A képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását is célzó éves munkaterv.
(5) A munkaterv elkészítése előtt legalább 8 nappal a polgármester javaslatot kér a képviselőktől, az intézmények vezetőitől, településen működő társadalmi szervezetektől.
(6) A beérkezett javaslatok, kötelező feladatok és a ciklusprogram figyelembevételével a jegyző által összeállított éves munkatervet jóváhagyásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az év utolsó soros ülésén.
(7) Az éves munkaterv tartalmazza:
a) az évente tartandó tervezett képviselő-testületi ülések számának meghatározását,
b) az ülések időpontját,
c) adott ülésen tárgyalandó tervezett napirendeket,
d) az előterjesztő megnevezését,
e) az előterjesztésben közreműködőket,
f) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
g) közmeghallgatások, falugyűlések, községi ünnepségek rendezését.
(8) Az elfogadott munkatervet 15 napon belül ki kell függeszteni az önkormányzati hivatali hirdetőtáblán és fel kell tenni a település honlapjára is.
7. A képviselő-testület ülései
14. § (1) A képviselő-testület a feladat és hatáskörét ülésein gyakorolja.
(2) A képviselő-testület éves munkatervében elfogadott számú, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) Az ülések időpontja a hónap utolsó hetének csütörtöki munkanapján 18 óra. A napirendeket úgy kell összeállítani, hogy az ülés 21.00 óránál lehetőleg tovább ne tartson.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) 15 napon belüli időpontra a képviselők egynegyedének, a bizottságának vagy kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát is tartalmazó indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor a képviselő-testület döntésére a munkatervben meghatározott soros üléseken kívül egyéb okokból halaszthatatlanul szükség van.
(5) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
8. A képviselő-testületi ülések összehívása
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
16. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a munkatervben meghatározott időpontra kell összehívni.
(2) A képviselőknek a soros ülések előtt legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni a meghívót és az előterjesztéseket, ettől eltérni kellő információk hiánya és hivatali leterheltség esetén a polgármester előzetes engedélyével és a képviselők egyidejű tájékoztatása mellett lehet. Az előterjesztéseket nem kötelező kéziratban kiküldeni, azok elektronikus dokumentumként is eljuttathatók a meghívottak részére.
(3) A képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell az ülés soros vagy rendkívüli ülés jellegét, helyét, kezdési időpontját, a munkaterv szerinti és javasolt egyéb napirendeket, előadókat, az esetleges bizottsági véleményezést.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) döntési joggal a települési képviselőket,
b) tanácskozási joggal:
ba) a jegyzőt,
bb) a napirenddel kapcsolatos illetékes előadót
bc) az képviselő-testület állandó bizottságának nem képviselő tagját.
17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor köteles összehívni, ha a 14. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállnak.
(2) Az összehívás szükségességét az ülés összehívásra jogosult személy a 14. § (4) bekezdés b) pontja esetében saját maga dönti el.
(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a soros ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(5) Rendkívül indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon, e-mailen keresztül történő és személyes meghívással, erre az ülés megnyitásakor a jegyzőkönyvben utalni kell.
(6) A szóbeli meghívás esetében is lehetőség szerint biztosítani kell legalább 1 nappal előbb az előterjesztések a meghívottakhoz történő eljuttatását.
(7) A képviselő-testület üléseiről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell, melynek formái:
a) a meghívó és az éves munkaterv kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) az éves munkaterv és a soros ülések meghívójának a községi honlapra történő feltétele.
9. A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § (1) A képviselő-testület ülését főszabályként a polgármester vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta a képviselő-testület nevében tett intézkedéseiről,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) megítéli az ülés nyílt vagy zárt jellegét a jegyző szakmai véleményét figyelembe véve, a kötelező zárt ülés tényét bejelenti, a lehetséges zárt ülés tartását megszavaztatja,
e) a képviselő-testület tagjainak napirend előtti felszólalását biztosítja legfeljebb 3 percben,
f) napirendként:
fa) a vitát levezeti, kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra a szót megadja, a vitát összefoglalja,
fb) az indítványokat szavazásra felteszi,
fc) a határozati javaslatokat szavaztatja,
fd) a szavazás eredményét számszerűen megállapítja,
fe) a napirend tárgyában hozott döntést kihirdeti,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatást ad,
h) tájékoztatást ad a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
i) szükség szerint rendfenntartási intézkedést tesz,
j) az ülést bezárja.
(3) Sürgősségi indítvány tárgyalását kezdeményezheti:
a) az önkormányzat bizottsága,
b) bármelyik képviselő,
c) a jegyző.
(4) A sürgősségi indítványt rövid indokolással, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.
19. § (1) A képviselő-testület ülése fő szabályként nyilvános. Az ülésen megjelenő érdeklődők a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(2) A polgármester a testületi ülésen megjelent meghívottak és az érdeklődők részére a képviselő-testület tagjainak hozzászólása után, de a vita lezárása előtt egy napirendi pontnál egy ízben maximum 2 perc időtartamban adhat szót a tárgyalt napirendhez kapcsolódó hozzászólásra. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
20. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart Mötv. 46 § (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt ügyekben, esetekben.
(2) A képviselő-testület Mötv. 46 § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben zárt ülés tartását határozhatja el.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell, a testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület minősített többségű határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizáró okokat és a kizárás szabályait Mötv. 49 § (1) bekezdése szabályozza.
(6) Amennyiben a képviselő kötelezettsége ellenére nem jelenti be a személyes érintettségét és erről a Képviselő-testület 1 hónapon belül tudomást szerez és kizárja a képviselőt a döntéshozatalból, abban az esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogosulatlanul történt szavazással elfogadott határozatot visszavonva a szavazást a kizárt képviselő nélkül meg kell ismételni.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, melynek során
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a figyelmeztetés ellenére nem hagy fel a kifogásolt magatartásával, illetőleg azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
d) az ülés elhagyására kötelezi azt a rendre utasított személyt, aki a tárgyalás zavarását nem hagyja abba. A teremből való kiutasítás a képviselőkre és a jegyzőre nem vonatkozhat.
(2) A képviselők és az ülésen részt vevők mobiltelefonjaikat a tanácskozás ideje alatt lenémított állapotban kötelesek tartani annak érdekében, hogy az ülés rendjét ne zavarják.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
11. Napirendek tárgyalása, a vita és a döntéshozatal
22. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét.
(6) A vita lezárása után, a szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet és ismerteti a határozati javaslatot, jelzi, ha a döntés minősített többséget igénylő.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás szerinti, az utolsó javaslattól kezdve visszafelé sorrendben, a módosító javaslatok el nem fogadása esetén az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület.
(8) Az egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához a jelen levő önkormányzati képviselők több mint a felének, a minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének, azaz 4 képviselő igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a Képviselő-testület a javaslatot elutasította.
(9) A minősített többséget igénylő döntéseket a Mötv. 50. §-a szabályozza.
23. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, a polgármester szavazásra felkérését követően kézfelemeléssel hozza, melyeket a jegyző számol meg és ismerteti a szavazatok számát, jelzi, hogy az a döntés elfogadásához elegendő számú-e.
(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára, valamint a Mötv. által meghatározott esetekben név szerinti szavazást tart.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a határozati javaslatot is tartalmazó a név szerinti szavazásra külön készített névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát aláírásával hitelesíti.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként egyszerű többséggel dönt.
(5) Titkos szavazás tartása kötelező az alpolgármester megválasztása döntéshozatalakor.
(6) A titkos szavazás lebonyolításáról a határozat javaslatot és „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazati lehetőséget tartalmazó szavazólapokon, az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A szavazólapokat 6 hónapig kell megőrizni.
(7) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(8) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, kétség esetén bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. A megismétlés szükségességét a polgármester dönti el a jegyző véleményének figyelembevételével.
12. A felvilágosítás – kérés szabályai
24. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
13. Az előterjesztés
25. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az előzmények ismertetésével.
(2) A képviselő-testület ülésére lehetőség szerint írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben, valamint az egyebek napirendi ponton belül tárgyalt kisebb jelentőségű ügyek esetében lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Írásos előterjesztést kell készíteni a következő ügyekben:
a) önkormányzati rendelet-tervezet,
b) szervezeti és működési rend kialakítása és módosítása,
c) költségvetés, költségvetés módosítása, zárszámadás,
d) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
e) helyi népszavazás kiírása,
f) falugyűlés és közmeghallgatás anyaga,
g) önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
h) éves munkaterv,
i) hitelfelvétel,
j) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
k) társulások létrehozása, társuláshoz történő csatlakozás, társulásból való kilépés.
(5) Az írásos előterjesztések elkészítésének határideje: az ülést megelőző 3. nap.
(6) A határozati javaslatot akkor is be kell írásban nyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor, kivéve az „egyebek” napirend keretében ismertetett kisebb jelentőségű ügyek, amelyek esetében elegendő, ha a jegyző a határozati javaslat szövegét a szavazást megelőzően felolvassa.
(7) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:
a) Első rész tartalma: a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született. Az előkészítésben résztvevők megnevezése. A meghozandó döntés indokainak bemutatása.
b) Második rész tartalma: határozati javaslat, mely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása. A végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése és határidők megjelölése.
(8) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(9) A jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintetthez való eljuttatásáról.
14. A határozati javaslat
26. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után szavazásra feltett, a jegyző által ismertetett javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
c) a határozat végrehajtásának időpontja.
15. A képviselő-testület döntései
27. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
16. A képviselő-testület határozatai
28. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját év, hó, nap megjelöléssel.
(3) A határozatok jelölése a következő formában történik:
Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének ......../…....év (........ hó ... nap) határozata, melyben a hónap számozása római számmal, a többi számozás arab számmal történik.
(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok sorszám szerinti nyilvántartásáról.
(5) A normatív határozatok közzétételét a jegyző a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint végzi.
17. Rendeletalkotás
29. § (1) Képviselő-testület önkormányzati rendeletet az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, vagy törvényi felhatalmazás alapján alkot.
(2) A nem kötelezően elfogadandó rendelet alkotását a képviselő, a bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetről folytatott vita lezárása után először a módosító javaslatokról kell külön-külön minősített többséggel, majd az egész módosítással egybefoglalt tervezetről dönteni.
(4) A rendelet-tervezet indokolással ellátott, szakszerű, a jogszabály szerkesztési előírások szerinti alakszerűségnek is megfelelő elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő, a nem kötelező pénzügyi-gazdálkodási beszámolókhoz kapcsolódó rendelet-tervezete lakossági véleményeztetését is elhatározhatja. Ennek módja legalább 15 napra a települési honlapon és a hivatali hirdetőtáblán a rendelet-tervezet közzététele.
(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a jegyző az elfogadást követő napon kihirdeti, közzéteszi a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint 15 napon belül közzéteszi az önkormányzat honlapján.
(7) Helyben szokásos módnak minősül a rendeletnek az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára legalább 3 hónapra történő kihelyezése.
(8) Az önkormányzati rendelet a polgármester és a jegyző írja alá.
(9) Az önkormányzati rendeletet a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel történt kihirdetésének időpontját év, hó, nap megjelöléssel.
(10) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének ....../…...év. (..... hó ... nap) önkormányzati rendelete majd a rendelet tárgya, melyben a hónap számozása római számmal, a többi számozás arab számmal történik.
(11) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek és módosításainak sorszám és tárgy szerinti nyilvántartásáról, valamint a nemzeti jogszabálytárban történő egységes szerkezetbe foglalásukról.
(12) Az önkormányzati rendelet helyesbítésének szabályait a Mötv. 51. § (3) bekezdése tartalmazza.
18 A jegyzőkönyv
30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi előírások szerint.
(2) A jegyzőkönyv közokirat, annak elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Ebből:
a) Az eredeti példányt a jegyző kezeli.
b) A második példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül lefűzésre és tárolásra.
(4) A tárgyalt napirendeknél legalább az ülésen elhangzottak lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére az általa felolvasott, a jegyzőkönyvvezetőnek az ülésen átadott írásbeli hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
(5) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hozott döntést és hogy a képviselő-testület hány tagja szavazott igennel, nemmel, illetve hány tag tartózkodott a szavazástól.
(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a képviselők kérése alapján a képviselői indítványokat, hozzászólásokat.
(7) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét annak fedőlapján a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-vezető, utolsó oldalán a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni törvényességi ellenőrzésre, ezt követően a nyilvános ülés jegyzőkönyvét közzéteszi a községi honlapon.
(9) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(10) A jegyzőkönyvek megtekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A hitelesített jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben.
(11) A képviselő-testület nyilvános ülései eredeti jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad. A másolati jegyzőkönyvek 1-1 példánya a szétbonthatóságot megakadályozandó módon mellékleteivel összetűzve irattárba kerül.
(12) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel is készül, melyet a hitelesített jegyzőkönyv megküldéséig tárolni kell.
19. A települési képviselő megbízatása
31. § (1) A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.
(2) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.
(4) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(5) A (4) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott j1uttatásokban nem részesülhet.
20. A települési képviselő feladatai
32.§ (1) A települési képviselő feladatait, jogait és kötelezettségeit a Mötv.32.-34. §-a szabályozza.
(2) A települési képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
21. A képviselők juttatásai, képzése
33. § (1) A települési képviselők járandóságait önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A képviselők feladataik eredményes ellátása érdekében történő képzéséről a képviselő-testület gondoskodik.
22. A képviselői megbízatás megszűnése
34. § (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) A képviselő megbízatása megszűnik a Mötv.29. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben.
23. Összeférhetetlenség és a méltatlanság
35.§ A települési önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat a Mötv.37.-38. §-a szabályozza.
24. A képviselő-testület bizottságai
36. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:
Ügyrendi Bizottság 3 fővel.
(3) A bizottság által ellátandó feladatok:
a) vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok,
b) titkos szavazás lebonyolítása,
c) összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyek
(4) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) Az Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti mg
a) polgármestert,
b) alpolgármestert,
c) jegyzőt.
37. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
38. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni kormányhivatalnak.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
25. A polgármester
39. § A polgármester főállásban látja el feladatait.
(2) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Mötv. 72. §-a szabályozza.
(3) A polgármester önkormányzati, valamint közigazgatási feladatait, hatásköreit az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. Az önkormányzati hivatal tevékenységét a létrehozására kötött Megállapodás, a Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az Ügyrend alapján végzi.
(4) A polgármester Mötv. 67. §-a szerinti feladatain túl:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot;
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
d) fogadó órát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
f) szükség esetén döntést hozhat a költségvetési általános tartalék 10 %-os mértékének felhasználásáról, mely döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.
(5) A polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartott képviselő-testületi döntések ismételt megtárgyaltatásával kapcsolatos jogát a Mötv.68. § (1) bekezdése szabályozza.
(6) A Képviselő-testületről a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(7) A főállású polgármester az önkormányzati hivatal működése szerinti munkarendben tevékenykedik, a lakosság részére minden héten szerdán 13.00-15.00 között ügyfélfogadást tart.
(8) A főállású polgármester a Mötv. 71. § (4) bekezdés c) pontja szerinti alapilletményre és az illetménye 15 %-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult, melyet a képviselő-testület nyilvános ülésen állapít meg.
26. Az alpolgármester
40. § (1) (1) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a Mötv. 74.-75. §-ában meghatározott módon alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester részére a képviselő-testület nyilvános ülésen a Mötv. 80.§ (2) bekezdése szerint, a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja legfeljebb 90 %-a összegű tiszteletdíjat állapít meg és a tiszteletdíj 15 százalékban meghatározott költségtérítés melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozattal lemondhat.
(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról szükség szerint beszámol a polgármesternek.
(5) Az alpolgármester feladatai – jellegüket tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek, részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
(6) Az alpolgármester fogadónapja: csütörtök 16-17 óráig.
27. A jegyző
41. § (1) Héhalom község Polgármestere Egyházasdengeleg és Erdőkürt községek polgármestereivel közös, lakosságszám-arányos többségi döntéssel a Mötv. 82.-83. §-a szerinti szabályoknak megfelelően pályázat alapján jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti az önkormányzatok közös hivatalát.
(3) A jegyző feladat és hatásköréről a Mötv.81. § (3) bekezdése rendelkezik.
(4) (4) A jegyző helyettesítésére aljegyzőt nem neveznek ki, a jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző 1 hónapot meghaladó, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal állományában lévő pénzügyi-igazgatási előadó helyettesíti Héhalom község polgármestere döntése alapján.
(5) A képviselő-testületi ülésen történő részvételében akadályoztatása esetén a jegyző valamely köztisztviselő eseti írásbeli megbízásával helyettesítheti magát.
(6) A jegyző éves beszámolója a közös önkormányzati hivatal munkáról a képviselő-testületek lehetőleg együttes ülésén történik.
(7) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(8) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti Héhalom községben minden héten pénteki napon 9-11 óra között, Egyházasdengeleg községben minden héten szerdai napon 9-11 óra között, Erdőkürt községben minden héten hétfői napon 9-11 óra között ügyfélfogadást tart.
(9) A jegyző a képviselő-testület tevékenységével összefüggő feladatkörében:
a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
d) törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
e) gondoskodik a képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyvei elkészítéséről,
f) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(10) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
d) szervezi az önkormányzati hivatal felvilágosító munkáját,
e) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
f) véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármester, alpolgármester és a képviselők kérésére önkormányzati ügyhöz kapcsolódó jogértelmezési kérdésekben,
g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.
(11) A köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához a Mötv. 81. § (4) bekezdése alapján a polgármesterek egyetértése szükséges. Az egyetértési jog gyakorlásáról a polgármesterek között külön megállapodás készül.
28. A közös önkormányzati hivatal
42. § (1) Héhalom, Egyházasdengeleg és Erdőkürt községekben az önkormányzat működésével, valamint az közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a 2013. január 1-től létrehozott Héhalmi Közös és Erdőkürt községek polgármesterei együttesen végzik.
(2) A közös Önkormányzati Hivatal, Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége és Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége látja el.
(3) A közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás és kiválás szabályait Mötv. 85. §-a szabályozza.
(4) A közös önkormányzati hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését Héhalom, Egyházasdengeleg önkormányzati hivatal Ügyrendjét a társult képviselő-testületek fogadják el, illetve annak módosítása a három képviselő-testület külön-külön minősített többségű határozatával lehetséges. Az Ügyrend a rendelet 1. függeléke.
(5) A polgármesterek a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó valamennyi előterjesztést a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.
29. A közmeghallgatás
43. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott helyen és időben a Mötv. 54. §-a szerint évente egyszer kötelező közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejétől, a tárgyalásra kerülő napirendekről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint szórólapokon, plakátokon értesíteni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek, melyekre a közmeghallgatáson szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, azon a képviselő-testület tagjainak határozatképes számban jelen kell lenniük.
(5) A közmeghallgatásról - a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint – jegyzőkönyvet kell készíteni.
30. A társulások
44. § (1) Az önkormányzati társulásokra vonatkozó legfontosabb szabályokat Mötv. IV. fejezete tartalmazza.
(2) Héhalom Község Önkormányzata a Képviselő-testület minősített többségű döntésével részt vesz az önkormányzatok által létrehozott társulások munkájában család és gyermekjóléti, kommunális feladatai hatékonyabb, központi ügyeleti, védőnői és fogorvosi ellátása érdekében.
31. Az önkormányzat gazdasági alapjai
45. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vagyonrendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület vagyonrendeletben szabályozza a törzsvagyon, ezen belül a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, és a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait, az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(3) Az önkormányzat vagyonának növelés érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásban, de felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) Az önkormányzat vagyonát elektronikus kataszteri nyilvántartásban tartja nyilván.
(5) Az önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó szabályozást Mötv. 116. §-a állapítja meg.
(6) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül fogadja el megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot.
(7) A gazdasági program tartalmazza:
a) a fejlesztési elképzeléseket,
b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,
d) az adópolitika célkitűzéseit,
e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
32. Az önkormányzat költségvetése
46. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetés elfogadása előtt a vonatkozó társulási megállapodásoknak megfelelően a közös önkormányzati hivatal működtetésére Egyházasdengeleg és Erdőkürt községek önkormányzatával az intézményi költségvetést együttes ülésen jóvá kell hagyni, mindkét testület külön-külön minősített többségű szavazatával.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét, a féléves gazdálkodási beszámolót, a III. negyedéves tájékoztatót, valamint a zárszámadás tervezetét a központi előírásoknak megfelelően a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és módosításáról rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt, a tájékoztatót határozattal fogadja el.
33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
47. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelősségét a Mötv. 115. § (1) bekezdése szabályozza.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a gazdálkodási szabályok betartásával saját hatáskörében döntsön, melyről a képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatja.
(3) Az önkormányzat és a Héhalmi Óvoda gazdálkodási feladatait a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(4) Az (3) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal
a) az előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
c) megigényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat az önkormányzat költségvetési-, és pénzügyi számviteli szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
f) elkészíti az önkormányzat és intézménye éves vagyonleltárát,
g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézménye működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(5) Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény, a Héhalmi Óvoda költségvetési szerv önálló számlával rendelkezik, az önkormányzattól kapott finanszírozását havonta a szükséges mértékben utalja a héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal.
48. § (1) Az önkormányzat alapfeladatainak ellátása során alkalmazott kormányzati funkciók felsorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
34. Az önkormányzat ellenőrzése
49.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a Mötv.119.-120. §-ában szabályozott belső kontrollrendszer működtetése és a belső ellenőrzés biztosítja.
(3) A képviselő-testület az előző év december 31-ig jóváhagyja a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet. A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület gazdálkodásának és intézményének belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőrrel, a Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (2373 Dabas, Tavasz utca 3.) megbízása útján gondoskodik.
50. § Az önkormányzat törvényességi felügyeletét a Nógrád Megyei Kormányhivatal látja el a Mötv. 132.-142. §- ában meghatározottak szerint.
35. Felterjesztési jog
51. § A képviselő-testület felterjesztési jogával Mötv. 7. §-ában szabályozott módon élhet.
36. A közterületek elnevezésének és a házszámozás rendje
52. § (1) A Képviselő-testület a közterületek elnevezéséről, azok jelöléséről és a házszámozás rendjét önkormányzati rendelet határozza meg.
37. Záró rendelkezések
53.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Héhalom Községi Önkormányzat a Képviselő-testülete A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014.(XII.8.) önkormányzati rendelete.