Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020.(II.14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről

Hatályos: 2020. 02. 15

1. Általános rendelkezések


1.§ (1) A rendelet tárgyi hatálya Héhalom község közigazgatási területén lévő, az önkormányzat tulajdonát képező lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) és azok bérlőire terjed ki.

(2) Héhalom Község Önkormányzata tulajdonában álló lakások hasznosítási módja:

      a) közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakás, (1. függelék),

      b) szociális bérlakás (2. függelék).

2.§ (1)A képviselő-testület bérlőkijelölési jogát a közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakások esetében a polgármesterre átruházza.

(2) A pályázat útján meghirdetett bérlakások esetében a bérlőkijelölési jogot a képviselő-testület gyakorolja.

2. Értelmező rendelkezések


3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Beköltözhető lakással rendelkező: Az a bérlő vagy a vele együtt költözők, akik lakás (kivéve szükséglakás) tulajdonjogával, bérleti jogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkeznek. Nem minősül beköltözhető lakással rendelkezőnek a tulajdonos, ha a fenti lakástulajdona más személy haszonélvezeti jogával terhelt, és a haszonélvező e jogát ténylegesen gyakorolja.


b) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti vagyoni érték;


c) Vagyon: Ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, értékpapír, készpénz, bankbetét;


d) Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;


e) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

3. Lakásbérleti jogviszony


4. § (1) A lakásbérleti szerződést az önkormányzat képviseletében a polgármester köti meg, mely jogviszony a szerződés aláírásával jön létre.

(2) Közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakás esetén a lakásbérleti szerződést az önkormányzati intézményben fennálló foglalkoztatási jogviszony idejére lehet kötni. A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő önkormányzati tulajdonú ingatlanban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) Lakásbérleti jogviszony 5 évre megállapított határozott időre jön létre. A határozott idő lejártát megelőző 60. napig a bérlő írásban kérheti a képviselő-testülettől bérleti jogviszonyának meghosszabbítását. A képviselő-testület a bérleti jogviszonyt legfeljebb két alkalommal hosszabbíthatja meg.

(4) A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, a szerződés tartalmazza a lakás azonosító adatait, komfortfokozatát, alapterületét, bérlő nevét, azonosító adatait, a szerződés, időtartamát, a fizetendő lakbér összegét, a bérlő és bérbeadó jogait, kötelezettségeit, továbbá mellékletként a lakás leltárfelvételi ívét.

(5) A bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokat, a szolgáltatással felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket a bérleti szerződésben vagy külön megállapodásban kell rögzíteni.

(6) A bérleti jogviszony megszűnéskor a bérlő köteles beszerezni a közüzemi szolgáltatóktól a fogyasztásmérő órák állását, továbbá a szolgáltató igazolását, hogy nincs tartozása a szolgáltató felé

4. Közcélú feladat ellátását szolgáló bérbeadás


5. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzattal, annak intézményeivel áll munkaviszonyban, közalkalmazotti, vagy közszolgálati jogviszonyban, illetve az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi ellátást végez, illetve a bérlő a község érdekében folyamatosan közfeladatot lát el, és ezt a képviselő-testület elismeri.

(2) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre adhatóbérbe. Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek fennállásáig a bérleti szerződéskötés ismételhető.

(3) Az 5 év elteltével, illetve az (1) bekezdésben rögzített jogviszony megszűnését követően a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) A polgármester méltányosságból a szolgálati jelleget megalapozó jogviszony megszűnését követően a bérleti szerződést további egy évig fenntarthatja vagy meghosszabbíthatja, ha a bérlőnek nincs beköltözhető másik lakása.

(5) A közcélú feladat ellátását szolgáló önkormányzati lakás bérbeadás iránti kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel az Önkormányzat Hivatalában kell benyújtani.

5. Szociális jelleggel történő bérbeadás


6. § (1) Szociális jelleggel annak a személynek adható bérbe önkormányzati lakás, aki

a) nagykorú,

b) akinek vagy a vele együtt költöző családtagjainak nincs beköltözhető lakása

c) akinek a családjában a vele együtt költöző családtagokat számítva az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 240 %-át,

d) aki vagy a vele együtt költöző családtagok nem rendelkeznek olyan vagyonnal, melynek értéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 szorosát meghaladja, illetve ilyen vagyont 5 éven belül nem idegenítettek el.

(2) Nem jogosult szociális bérlakásra az, aki a kérelmében olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

7. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmet a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatalba (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2)  A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok jövedelméről szóló alábbi igazolásokat:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, illetve a folyósító szerv igazolását,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,

d) a 6.§ (1) bekezdés d) pontjában megjelölt vagyonra vonatkozó nyilatkozatot.

8. § (1)  A polgármester a szociális bérlakásra való jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítja a kérelmező szociális bérlakásra való jogosultságát, és felveszi a kérelmezőt a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásába.

(2) Üres lakás rendelkezésre állása esetén a soron következő testületi ülésen a polgármester javaslatot tesz a lakásnak valamely, a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásában szereplő személy részére történő bérbe adására.

(3) A képviselő-testület mérlegelési jogkörben választja ki, hogy a nyilvántartásban szereplő kérelmezők közül mely személy részére adja bérbe a megüresedet bérlakást.

(4) A nyilvántartásban szereplő kérelmezők szociális bérlakásra való jogosultságának meglétét kétévenként, a nyilvántartásba vételtől számított minden második év december 31-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz a 7.§ (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat kell az önkormányzati bérlakást igénylőnek benyújtania.

(5) Amennyiben a kérelmező továbbra is jogosult szociális bérlakásra, úgy a bérbeadó a kérelmet folyamatosnak tekinti és a kérelmezőt továbbra is szerepelteti a nyilvántartásban.

(6) A szociális bérlakásra való jogosultságát meg kell szüntetni, és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt

      a)   aki lakáshelyzetét önerőből megoldotta,

b) akinek a szociális bérlakásra vonatkozó jogosultsága a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat során nem került megállapításra,

c) aki a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálathoz szükséges dokumentumokat, nyilatkozatokat felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőre nem bocsátotta rendelkezésre.

(7) A nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt, aki önkormányzati tulajdonú szociális jelleggel bérbe adható bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

(8) A felülvizsgálat a polgármester hatásköre, a szociális bérlakásra való jogosultság megszüntetéséről, valamint a (6), (7) bekezdés szerinti törlésről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

9. § (1)     A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeit a bérleti szerződés megkötése előtt ismét vizsgálni kell.

(2) Az önkormányzat szociális jelleggel határozott időtartamra – legfeljebb 5 évre – adhatja bérbe a lakást. A bérleti jogviszony időtartama kérelemre további 5 évvel meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező szociális bérlakásra vonatkozó jogosultsága továbbra is fenn áll és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) Amennyiben a jogosultsági feltételek (2) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a volt bérlő nem felel meg a szociális rászorultsági feltételeknek, úgy kérelmére a lakásra nem szociális jelleggel - a lakbérekről szóló hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díj 150%-ának megfelelő bérleti díj fizetése mellett bérleti szerződést köthet további 5 év időtartamra.

(4) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben meghatározott bérleti díj fizetését nem vállalja, vagy az ott meghatározott 5 éves időtartam lejárt, a bérlő köteles a lakást a vele ott élőkkel együtt a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül elhagyni.

6. A lakás használatáért fizetendő díj


10. § (1) A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő a lakás használatáért és a bérbe adó által nyújtott szolgáltatásokért bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A lakbérek mértékét a képviselő-testület – szociális helyzet alapján vagy költségelven, vagy piaci alapon – évente külön rendeletben állapítja meg.

(3) A lakásbérleti díjat a bérlő havonta tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadónak.

7. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei


11. § (1) A lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és berendezési tárgyakkal, kifestve, kitakarítva, lakható állapotban kell a bérlőnek leltár szerint átadni, a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő is rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és berendezési tárgyakkal leltár szerint köteles a lakást visszaadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, vagy ellátja a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel, vagy a lakás komfortfokozatát növelő beruházást hajt végre. A munkálatok megkezdése előtt az elvégzendő munkát és a bérbeszámítást a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia. Ebben az esetben megállapodásban kell rögzíteni a költségek mértékét, beszámításának módját. Akkor lehet megállapodást kötni, ha a bérlő indokolt és igazolt költségei nem okoznak aránytalan megterhelést az önkormányzat számára, s annak megtérítése a bér számítás esetén nem haladja meg a 2 évet.

(3) A bérlő és a lakásban tartózkodók a lakást, a lakás berendezéseit rendeltetésszerűen kötelesek használni. Ha a lakásban, a lakás berendezéseiben, továbbá az épületben, az épületközponti berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) A rendeltetésszerű használat, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérbeadó évente egy alkalommal az éves leltározási időszakban ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a bérbeadó a bérlőt az ellenőrzés előtt legalább 5 nappal értesíti. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles, ez a rendelkezés irányadó a rendkívüli esemény, illetőleg vészhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza annak megállapítását, hogy a bérlő a bérleményt rendeltetésszerűen használja-e, a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesíti-e. Az ellenőrzésről, annak feltételeiről a szerződésben rendelkezni kell.

(5) A bérlő a bérleti szerződés megkötésétől számított 8 napon belül a közüzemi szolgáltatók felé köteles bejelentkezni és a szolgáltatókkal szerződést kötni.

(6) A bérbeadó a bérbeadás feltételeként meghatározza, hogy a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Erről a feltételről a szerződésben rendelkezni kell. A távolléttel kapcsolatos felmondási tilalmat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 3.§ (2) bekezdése tartalmazza.

(7) A bérlő a lakásba az Lt. 21.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl más személyt nem fogadhat be.

8. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szabályai


12. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a bérlő kijelölési jog a képviselő-testületet illeti meg.

(2) A bérleti jogviszony határozott időre jön létre.

(3) A helyiségek bérbeadására és a bérbeadó hozzájárulására vonatkozóan értelem szerint - e §-ban foglalt eltérésekkel - a lakásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A helyiségek átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire pedig a felek megállapodása az irányadó.

9. Hatálybalépés


13. § (1) A rendelet 2020. február 15. napjától lép hatályba.