Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2023. 07. 21Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Héhalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésének g) pontjában, a 134/E. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. §- ában, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8.a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében Héhalom Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén a község teherbíró képességének figyelembe vételével meghatározza:
a) a pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, az ellátások igénybevételének módját, az ellátások mértékét,
b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, intézmény-rendszerének kereteit, jogosultsági feltételeit,
c) a fizetendő térítési díjakat.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Héhalom község közigazgatási területén élő, s életvitelszerűen a községben tartózkodó
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt személyekre.
Ellátások formái
3. § (1) Pénzbeli ellátások
a) Rendkívüli települési támogatás
b) Települési támogatás
c) Temetési támogatás
(2) Természetben nyújtott szociális ellátások
a) Köztemetés
b) Időskorúak idősek napi támogatása
c) Karácsonyi élelmiszercsomag
(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében biztosított alapszolgáltatások
a) Étkeztetés
b) Házi segítségnyújtás
c) Családsegítés
d) Család és Gyermekjóléti Szolgálat
Hatáskör
4. § Az Szt. és e rendelet alapján a megállapított szociális feladat- és hatásköröket a polgármester gyakorolja.
Eljárási rendelkezések
5. § (1) A pénzbeli, természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatalban (3041 Héhalom, Petőfi út 1.) személyesen, vagy elektronikus úton az Önkormányzati Hivatali Portálon ( E-önkormányzati portál, E-papír) keresztül lehet benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező személyi adatait,
b) a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók nevét és személyi adatait, valamint
c) a hozzátartozói minőséget,
d) a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók jövedelem igazolását,
e) a 2. §. (2) bekezdése alá tartozó személyek esetében az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélyt.
(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók.
(4) A kérelmező részére megállapított pénzbeli ellátás folyósítása a döntést követő 8 napon belül készpénzben vagy utalással történik
(5) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető:
a) környezettanulmány elkészítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,
b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV),
c) munkanélküli státusz az illetékes Pásztói Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály határozatával igazolható,
d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,
e) A 16. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.
(6) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevett ellátás esetén az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(7) Az eljárás során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az eljárás során e rendelet 1. mellékletét képező KÉRELEM nyomtatványt kell alkalmazni.
Pénzbeli ellátások
Rendkívüli települési támogatás
6. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás nyújtható.
(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultságra vonatkozó igazolást.
(3) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(4) A 6. § (3) bekezdésében meghatározott esetben rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.
(5) A rendkívüli települési támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani (tankönyv és tanszer ellátás, étkezési díj)
(6) A megállapító határozatban az igénylő számla, vagy befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatásra kötelezhető.
(7) Indokolt esetben kötelezhető a rendkívüli települési támogatást igénylő arra, hogy a támogatás összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.
Települési támogatás
7. § (1) Települési támogatás állapítható meg:
a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévet betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolást, gondozást végző személy részére,
c) a gyógyszerkiadások viseléséhez
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatást azok igényelhetik, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összeégnek 200%át, egyedül élő esetén a 250%-át nem haladja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatás maximális összege 20.000 Ft. A támogatás évente 6 alkalommal igényelhető.
(4) a kérelmezőnek a kérelemben igazolnia kell jövedelmi helyzetét.
Temetési támogatás
8. § (1) Az önkormányzat – e rendelet 2. mellékletét képező KÉRELEM nyomtatványon benyújtott kérelemre – temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást állapíthat meg.
(2) Temetési támogatásra jogosult, aki
a) Héhalom közigazgatási területén lakóhellyel vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy,
b) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.
(3) A temetési támogatás összege egyszeri 20.000,- Ft.
(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A kérelemhez csatolni kell az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő nevére kiállított – temetési számla eredeti példányát.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
9. § (1) Annak a személynek a közköltségen történő eltemettetéséről kell gondoskodni, akinek nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy:
a) a temetés színvonala ne térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától, az elhunyt a végső tisztességet megkapja,
b) köztemetés esetén ha az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosítása érdekében.
(3) A képviselő- testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha
a) az elhunytnak nincs ingatlanvagyona, vagy az ingatlanvagyon értéke a köztemetés költségeit nem fedezi, és
b) az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200 %-át és vagyona nincs.
(4) A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke a köztemetés költségének 50%-a.
(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti...
(6) Annak a személynek, akit a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére alól nem mentesített, jelen rendelet 10. § (3) bekezdése alapján megállapított települési támogatás és a köztemetés költségének különbözetét kell megtéríteni.
(7) A köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Időskorúak idősek napi támogatása
10. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére, egyszeri idősek napi támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatás összegét és formáját is.
(2) A támogatásra az jogosult, aki bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él, a tárgyévben 65. életévét betölti, továbbá a kérelmező és vele háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének az 1000 %-át nem haladja meg.
(3) A képviselő- testület által megállapított ellátás
a) készpénzben a házipénztár terhére,
b) átutalással a jogosult lakossági folyószámlájára, vagy
c) természetbeni ellátásként biztosítható.
(4) Időskorúak idősek napi támogatására jogosult, aki
a) az adott év december 31. napjáig 65. életévüket betöltötte és
b) Héhalom községben adott év április 30-án állandó lakóhellyel rendelkezik.
(5) A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeni támogatás.
Karácsonyi élelmiszercsomag
11. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére egyszeri Karácsonyi élelmiszercsomag támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatásban részesülők körét és a támogatás összegét is.
(2) A támogatásra az jogosult, aki bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él, továbbá a kérelmező és vele háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének az 1000 %-át nem haladja meg.
(3) A Karácsonyi élelmiszercsomag támogatásra azon családok jogosultak, akik Héhalom közigazgatási területén az adott év december 1-én állandó lakóhellyel rendelkeznek.
(4) A támogatás formája természetbeni támogatás.
(5) A megállapított ellátást az önkormányzat a jogosult részére, évente egy alkalommal, minden tárgyév december hónapjában juttathatja.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások
Étkeztetés
12. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.
(2) Az étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud és
a) 65. életévét betöltötte, vagy
b) korhatárra tekintet nélkül, akinek
ba) egészségi állapota, vagy
bb) fogyatékossága, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy
bd) szenvedélybetegsége vagy
be) hajléktalansága indokolja.
(3) Egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(6) Hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást;
b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot;
c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt;
d) a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
(8) Az Önkormányzat az Szt. 62. § szerinti étkeztetést, a Héhalmi Óvoda főzőkonyhája biztosítja.
(9) Az étkezésre való jogosultság, kérelemre induló eljárás keretében – a kérelem tartalma szerinti határozott vagy határozatlan időtartamra – kerül megállapításra.
(10) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy a tartásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.
(11) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ebben az esetben a személyi térítési a bekerülési költséggel azonos összegű.
(12) Az étkeztetés intézményi térítési díja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözetének egy ételadagra jutó összege.
(13) A személyi térítési díj ne haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj megállapításánál – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.
(14) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat az adott évi étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg.
(15) Amennyiben a jogosult három hónapig nem veszi igénybe a szociális étkeztetést úgy jogosultsága hivatalból megszűntetésre kerül.
Házi segítségnyújtás
13. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Az önkormányzat a szolgáltatást az igénylő saját lakókörnyezetében biztosítja.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartása érdekében az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultság megállapítása előtt – külön jogszabályban meghatározottak szerint – vizsgálni kell a gondozási szükségletet, mely a gondozónő által kiállított igazolás alapján történhet.
(4) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
(5) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.
(6) A házi segítségnyújtásra való jogosultság, kérelemre induló eljárás keretében – a kérelem tartalma szerinti határozott vagy határozatlan időtartamra – kerül megállapításra.
(7) ) Amennyiben a jogosult három hónapig nem veszi igénybe a szociális segítségnyújtást, úgy jogosultsága hivatalból megszűntetésre kerül.
(8) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat ingyenesen biztosítja.
Családsegítés
14. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevő környezetére, különösen családtagjának tagjaira.
(4) Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
(5) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
(6) A családsegítést az Önkormányzat a Palotási Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás útján látja el.
Család- és gyermekjóléti szolgálat
15. § (1) A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés 16. § (2) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.
(2) A szolgálat feladatai:
a) a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése
b) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
c) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
d) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,
e) a szabadidős programok szervezése,
f) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
c) kezdeményezni
ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,
cb) szociális alapszolgáltatások igénybevételét,
cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,
cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.
(6) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(7) A Család – és gyermekjóléti szolgálatot Önkormányzat a Palotási Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás útján látja el.
Térítési díj
16. § (1) A személyes gondoskodásért a Képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott összegű térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat évente két alkalommal lehet felülvizsgálni, és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követő hónap elsejétől alkalmazható.
(3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(4) A személyi térítési díjat a szociális ellátás esetén havonta utólag a hó 10. napjáig kell megfizetni. A térítési díjak beszedésében a házi gondozó közreműködhet.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnése
17. § (1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszűnik:
a) a jogosult saját kérelmére
b) jogosult halála esetén hivatalból,
c) a jogosultságra való okok megszűnésével.
(2) A házi segítségnyújtás megszűnik:
a) a jogosult kérelmére
b) a jogosult halála esetén,
c) a jogosultságra való okok megszűnésével.
Záró rendelkezések
18. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 5/2021. (IX.23.) önkormányzati rendelete.
19. § Ez a rendelet 2023. július 21-én lép hatályba.