Patak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2012. 06. 01- 2013. 06. 30

Patak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

2012.06.01.

Patak Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira.

(2) a rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomlépes üzleti vagyonból áll.

(2) A forgalomlépesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

1 Az önkormányzat törzsvagyona

3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXXVI. törvény 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.

(4) az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak nem minősíti vagyont.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl

az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

4. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991 évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből , valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan

forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja az
önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket:
a) köztemető

5. § (1) A törvényalapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét
korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig,
továbbá a temető megszüntetésig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona

6. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az

önkormányzat törzsvagyonába.
III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Tulajdonjog átruházása

7. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 1 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján

az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

8. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe

sorolt vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó
korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
a) a képviselő-testület a 2 millió Ft értékhatár fölé eső vagyon értékesítéséről a megyei
lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, az 1 millió Ft – 2 millió Ft-ig
terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát,
továbbá
b) a képviselő-testület dönt az 1 millió Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.
4. Ingyenes vagyonátruházás

9. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról

szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
5. A vagyon megterhelése

10. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

11. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának

megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon
esetében törvények határozzák meg.
(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített
vagyonára a (10) §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül –

a képviselő-testület joga.
6. A vagyon vállalkozásba vitele

13. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba

vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon
esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített
vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

14. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságba való részvételre a nemzeti vagyonról

szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott
rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

15. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §

(1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat

ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony
biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, illetve a vagyon értékét
növeli.
(2) A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető, nem
határoz meg.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt

vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó
feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

17. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonába levő vagyont a döntése vagy

törvényi kötelezettsége alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembe
vételével adhatja ingyenes használatba.
(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésben határozza meg a
használót a vagyon rendeltetésszerű használata során terhelő kötelezettségeket.
8. Hasznosítási jog, használatba adás

18. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati

joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás
tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi
korlátokat.

19. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok

hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

20. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése –

az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba,
a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
9. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

21. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a

nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény
alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonban lévő vízi közművek létrehozásáról
és működtetéséről.
10. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

22. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek

hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az
önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
11. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

23. § (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás jogát 10.000 Ft alatti követelés

esetén a polgármester, ezen értékhatár felett pedig a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti
az önkormányzat likviditását.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja sz egész követelésről való lemondást,
valamint a követelés egy részéről való lemondást.

24. § Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről

való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 23. §-ban foglaltak
szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az
önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
12. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

25. § Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel

felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos
rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelet állapítja meg.
13. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

26. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott

(a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne
zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
IV. Fejezet

Vagyonkimutatás

27. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves

zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
(3) Az önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak
önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormánytatok tulajdonában
lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben
szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.
V. Fejezet

Eljárási szabályok

28. § A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésről a döntést követő

képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

29. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az

önkormányzat könyvviteli nyilvántartásban szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 20 millió Ft feletti vagyon
piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a
szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban
kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok
gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságban történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő
bevonásával kell megállapítani.
VI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) E rendelet 2012. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat