Patak Község Önkormányzat Képviselő-testülete A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 256. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

Patak Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) e rendelet alapján az alábbi pénzbeli ellátásokat állapít meg a rászorulók részére

a) ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

b.) önkormányzati segélyt;

c.) közgyógyellátás

d.) köztemetés;

2. §.

(1) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Közös Önkormányzati Hivatal pataki kirendeltségén. .

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem elbírálásához elengedhetetlen iratokat: jövedelemigazolásokat, a kérelem jellegének megfelelően számlákat, illetve egyéb a kérelem jogalapját igazoló iratokat.

(3) A kérelem elbírálásáról a képviselő-testület a kérelem benyújtását követő képviselő-testületi ülésen dönt.

(4) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül a méltányossági közgyógyellátás, köztemetés és az önkormányzati segélyek közül az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik

(5) a) A megállapított egyszeri pénzellátás kifizetésére a testületi ülést követő 15 napon belül kerül sor.

b) a megállapított rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása utólagosan, minden hónap 5-ig, a kérelmező folyószámlájára történő átutalással történik.

3.§

A foglalkoztatás helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója ,illetve az ellátás jogosultja köteles a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása vonatkozó a (( 2) bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteni.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek:

a) a kérelmező, vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak

udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása és

b) a kérelmező, vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és

rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

3/A.§,

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Nógrád Megyei Munkaügyi központ Balassagyarmat Városi Kirendeltségével (továbbiakban: kirendeltség), valamint Patak Község Önkormányzatával (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az együttműködés intézményi feltételeiről az önkormányzat a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

(3) Az együttműködési kötelezettség keretén belül az egyes kötelezettségekről, teendőkről a Kirendeltség, vagy a családsegítő szolgálat értesíti a nem foglalkoztatottat.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott köteles a kirendeltség vagy a családsegítő szolgálat értesítésének megfelelően adott időpontban az együttműködésre alkalmas állapotban megjelenni, nyilatkozatot tenni, a kért iratokat bemutatni, a beilleszkedési programon részt venni.

(5) Amennyiben az adott időpontban a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott a megjelenésében akadályoztatva van, erről köteles értesíteni a megjelenést kérő szervet. Az akadályoztatás tényét hitelt érdemlően igazolni kell. § hatályon kívül helyezve

4.§.

Hatályon kívül helyezve

5.§

(1) A képviselő-testület a normatív lakásfenntartására jogosult személynek a normatív támogatás kiegészítéseként kiegészítő lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) A kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege 500 Ft/hó.

(3) A támogatás igénylése a normatív támogatással egyidejűleg, vagy attól eltérő időpontban is benyújtható.

Ápolási díj

6.§.

(1) A polgármester/ Képviselő–testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

(2) Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettőszeresét nem haladja meg.

(2) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) A méltányossági ápolási díjra az Szt. 41 – 43. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Önkormányzati segély

7.§.

(1) Önkormányzati segélyben részesíthető:

a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy

alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása,

válsághelyzetben lévő anyagi segítségre szorul,

b) az a gyermeket gondozó család, aki (időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,(1) A képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt állapít meg feltéve, hogy a)családban élő kérelmező esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára

8.§.

(1) Családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

(2) Egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított

havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 150%-át.

8.§./A

(1) Önkormányzati segély évente – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – négy alkalommal adható.

(2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összegét 3.000 – 30.000 Ft között lehet megállapítani.

(3) Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki:

a) aktív korúak ellátásban,

b) méltányossági ápolási díjban,

c) lakásfenntartási támogatásban

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

8/B.§.

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően a kérelmező részére vissza kell adni.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos temetés költségeinek 10%-ánál, de legfeljebb a legolcsóbb temetési költség összege.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a 130.000,-ft.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély

8/C.§.

(1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét , egyedül élő vagy

(2)gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének öt és félszeresét és

a) elemi kár érte,

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése

veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,

c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,

d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt

igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal),

e) temetési költségekhez történő hozzájárulásra nem jogosult, azonban azok viselése miatt

anyagi segítségre szorul.

(3) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb 30.000 Ft-ig terjedhet.

Köztemetés

9.§.

(1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a

köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni,

jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés

költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható,

amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és

háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

Közgyógyellátási jogosultság

10.§.

(1) Természetben nyújtható pénzbeli ellátás

• az önkormányzati segély.
  
• méltányossági alapon megállapított közgyógyellátást,
  

(2) Természetbeni ellátásként élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, a közüzemi díjak illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése szolgál.

(1) A képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj kettőszeresét, egyedül élő esetén a kettő és félszeresét nem haladja meg, és a gyógyító ellátás havi költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) A közgyógyellátási jogosultság megállapítására irányuló kérelemhez jövedelmi igazolásokon kívül mellékelni kell az Szt. 50/A § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú háziorvosi igazolást.

10/A §

Patak Község Önkormányzata a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést biztosítja.

(2) A Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulásra átruházott személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások köre:

- közösségi ellátás

- pszichiátriai

- szenvedélybeteg

- támogató szolgálat

- házi segítségnyújtás

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

10/B §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
   
2. egészségi állapotuk,
   
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   
4. szenvedélybetegségük, vagy
   
5. hajléktalanságuk miatt.
   

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

10/C §

Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet a Közös Hivatalnál kell benyújtani a helyben biztosítandó kérelem nyomtatvány kitöltésével.

10/D §

Az étkeztetés ellátás megszűnik

1. a jogosult halálával
   
2. a jogosult megszűntetési kérelme alapján
   
3. a közös Hivatal ügyintézőjének döntése alapján, ha az egészségi állapota alapján ellátott már nem tekinthető rászorultnak (teljes mértékben tud önmagáról gondoskodni).
   

10/E §

(1) Az étkeztetés ellátás igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az étkeztetés térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) 235.- Ft/adag.

(3) A személyi térítési díj mérséklésére kivételes méltánylást érdemlő esetben, írásbeli kérelemre, a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő eset:

a) hozzátartozó halála,

b) természeti csapás,

c) betegség.”

Nappali ellátás

10/F § hatályon kívül helyezve(

10/G §„hatályon kívül helyezve

10/H §.

(1) A Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulására átruházott szociális alapszolgáltatások igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. Ide tartozik a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, pszichiátriai betegek közösségi ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása és támogató szolgálat.

(2) Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében szolgáltatásonként kell meghatározni a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. Az intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg az 1. számú mellékletnek megfelelően úgy, hogy a megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg a szociálisan rászorult szolgáltatást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének:

• házi segítségnyújtás esetében a közös háztartásban élők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 30 %-át,
  
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az ellátott jövedelmének 2 %-át,
  
• támogató szolgáltatás esetében 30 %-át, kiskorú igénybe vevő esetén a közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.
  

(4) A támogató szolgáltatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díjat a fenntartó szabadon állapítja meg.

(5) A közösségi ellátásokat térítésmentesen kell biztosítani.

(6) A térítési díj beszedéséről az intézményvezető köteles gondoskodni.

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.